Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-29 / 18. szám

6. TOLNAVARMEGYE. 1894. április 29. — Hajók járása. Május 1-től kezdve a Dunán Mohács és Budapest között az eddigi szemólyhajók többé nem közlekednek, mert csak Kalocsáig mennek; hanem a póstahajók Budapest-Mohács Orsóvá között most már mindennap közlekednek. Indulás: Lefelé: Budapestről este 11 órakor, Mo­hácsról délelőtt 9 órakor, Újvidékről este 6 óra 20 perckor. Zimonyból este 10 óra 10 perckor. Föl­felé : Orsó várói 5 órakor reggel (Mohácsra érkezik ő óra 10 perckor délután), Mohácsról 7 órakor este. Budapestre érkezés 8 órakor reggel. — Ingatlanok forgalma. Koszom István bar- tina-utcai házát Morvay István dr. ügyvéd megvá­sárolta 4900 frtért. — A paksi korona gyártók. Tóth János pak­si születésű szobrász, a szobrászat mellett más, kis­sé jövedelmezőbb mesterség után akart látni és ezért művészies módon készített huszkoronás, egykoronás és egyforintos gyártására szükséges for­mákat, hogy ezek segítségével megindíthassa a „ko­rona-gyárat“. De miután ehhez pénz is kellett, társul felszólította Apfel Imre paksi kereskedőt, a ki a jó nyereség reményében szívesen ajánlotta fel tárcáját. A hamisítványok ilyenformán elkészültek, s azokat az ügyes szobrász anyja, özvegy Tóth Ist­vánná, meg a falu több szószólója forgalomba is kezdték hozni, úgy, hogy néhány hét alatt az egész Dunáotul tele volt hamis ezüst pénzzel. Végre rajta vesztett a banda a hamis mesterségen és e hó 24-én a budapesti törvényszék a három cin­koson kívül Madách Ferenc napszámost, Fuchs Vilmos ácsot és Steiner András kereskedőt is kér­dőre vonta bünrészesség miatt. A tárgyalás során Tóth János mindeut bevallott, cinkosai pedig min­dent tagadtak. A bizonyítási eljárás befejeztével a törvényszék Madách Ferenc, Fuchs Vilmos és Stei­ner András vádlottakat felmentette, Tóth Jánost pedig hatodfél évi tegyház. Apfel Imrét két évi börtön, özv. Tóth Istvánnót hat havi börtön bünte­tésre ítélte. A kir. ügyész Tóthné kivételével mind­annyi vádlott ellen felebbezóst jelentett be. — Selyemfonó gyár. A selyemfonó gyár építését nem sokára megkezdik Tolnán. Az e célra vásárolt házat a napokban bontották le. — A cigaretta. Triaff György, dunaföldvári köteles mester 12 éves inasát, Fekete Jánost fel­küldte a padlásra kócot tépni. Midőn a fiú felért, első dolga volt cigarettára gyújtani. De csakhamar utána ment gazdája is s midőn a fiú mestere lé­péseit hallá, az égő cigarettát a kóc közé dobta, mely azonnal égni kezdett. — Ettől a fiú még jobban megijedt s hanyat-homlok rohant le a lépcsőn, ott hagyva gazdáját az égő kóc között. Triaff látva a veszélyt, testével akarta a tüzet elfojtani, de mi­dőn a lángok már a háztetőn kezdtek kicsapni, be­látta, hogy itt segítség kell s torkaszakadtából tü­zet kezdett kiabálni. Látva azonban, hogy a tűz a lépcső felé terjed s attól való félelmében, hogy igy talán benn ég, le akart rohanni, de oly sze­rencsétlenül ugrott az első lépcsőre, hogy fejjel lefelé esett le a lépcsőn és ott eszméletlenül elte­rült. így találták őt az odarohant házbeliek. A tűzoltód még elég korán érkeztek, hogy a tüzet lokalizálhatták, de Triaff több égési és az esésből támadt zuzódást szenvedett s még mindig nincs veszélyen túl. Az inas azonban elunt és azóta sem bírtak nyomára akadni. — Betöréses lopás. Linder Fülöp és Pájer György györei lakosok pincéit ismeretlen tettesek feltörték és azokból nagyobb mennyiségű bort, pá­linkát, 2 hordó sört, különféle hordókat stb. elloptak. A tetteseknnk még eddig nem sikerült nyomába jönni. — Veszett kutyák garázdálkodnak Tamási­ban, melyek igen sok kutyát és macskát megmar­tak. A megmart állatokat a hatóság agyonlöveti. — Elkobzott lovak. A csendőrség Tóth György agárdi és Oroszt István körösi lakosoktól egy-egy lovat elkobzott, mert azok külseje nem felelt meg a járlatokban talált leírásnak. — Az első permetezés időszaka küszöbén nem győzzük szőlőgazdáinkat eléggé sürgősen figyelmeztetni, hogy a permetezést, melyet kü­lönben a magas ministerium már kötelezőleg is el­rendelt, kellő időben foganatositani el ne mulasszák, mert csak ekként vehetik elejét a veszedelmes sző­lőragály, peronospora terjedésének. A permetezők beszerzése dolgában jó lesz óvatosnak lenni, mert sok rósz permetezőt kínálnak mostanában minden­felé, mellesleg említjük fel, hogy a jó permetezők közt a legjobbnak találtuk a Mauthner budapesti magkereskedő „Unieum“ nevű permetezőjét, mely igen könnyen jár, kitünően permetez, soha el nem romlik és a mellett a legolcsóbb is, a mennyiben az egész permetezőnek ára 14 frt 75 kr. Szegzárdi séták. Egy séta ezer év múlva. — Csak tessék helyet foglalni! A villanyos fogas kerekű vasúton fel utazunk a kálvária tetejére s onnan szép kilátás nyílik az egész városra ! E szavakat mondá egy városi cicerone Kau- tavojof kongói herceghez, a ki a messze világrész­ből — hajdan setótnek mondták — jött megnézni a Nagy-Magyarország déli metropolisát. Néhány pillanat alatt felértek a hegyre. . — íme ez Szegzárd! Ez az óriási magyar 8ti 1 ben épített oszlopcsarnok itt a kálvárián a szeg­zárdi nagyok pánteonja; és az az óriási aluminium szobor a másik hegyen I. Béla szobra! Nemde óriási város ? Ott, a hol a föld alatti városi lég- nyomásu vasút nagy ivezetes indóháza áll, — a város egyik vége — hajdan külön falu volt. — Ez az óriási város a legutolsó két évszá­zadban nőtt ily nagyra. Amióta a pneumatikus lég­hajó közlekedését megnyitották Pétervár és Róma kö­zött, Szegzárd lett a nagy ut központi megállója, azóta nőtt ily nagyra Persze teljesen megváltozott azóta! A régi vármegyeháza helyén, a hol még megyei volt a közigazgatás, most az alsó-magyarországi kormányzósági palota áll! utt ahol a múlt ezred­ben a pénzügyigazgatóság adóprése állott, ott most az adókiosztó-bizottság palotája büszkélkedik; mert akkoriban a polgárok nem kaptak — mint most — óvenkinti adót, hanem ők fizettek ! — Az a szobor ott ? Az egykori város fő­nöké, aki már akkor nagyban emelte Szegzárd vá­rosát. 0 hozta be a gázvilágitást, mert akkoriban valami petróleum nevű folyadék is világított, amit mi már nem ismerünk. 0 építtette az uj kaszár­nyát, mert az örök béke behozatala előtt valami „ka­tona“ nevű emberek öldösték egymást és ezek laktak benne. Tessék arra nézni; ott volt a kaszárnya ahol a mai világbéke-biróság ülés terme emelkedik. E vá­ros főnök köveztette s szépítette a várost, s ő va­lami iskolaépületet is emelt, mert hajdan a gyer­mekeket tanítók tanították, nem pedig villamos gé­pekkel sajátították el az olvasást és Írást, mint most. S az utókor e szoborral rótta le kegyelete adóját. Ott a hol a 14 emeletes városháza áll, az ő 500 méteres nickl tornyával, ott állt régente is a városház. Most már nem üléseznek benne. A ta­nácskozások telefonograf utján történnek, az aktá­kat pedig nem írják, hanem a felekhez fonográf lemezeket küldenek, mely a fonográfba téve el­mondja a végzést! Az a csucsivezetes épület ? Azt tetszik kér­dezni ? Az a hiú férfiak és nők javitóháza. Haj­dan ezek szabadon jártak. Mellette a szerelem el­leni biztositó intézet áll, a másik felén pedig a nő­sülni nem akarók fegyháza áll! — Nő soha sincs benne ! A másik sarkon látszik az a kupolás épület, az az éjjeli denevérek aziluma, ezek valami rette­netes betegségben szenvedtek: a bor nekik csak zene mellett és éjjel ízlett. Ennek a hátamegett van a vénülni nem akarók kórháza; mert min­denki sokáig akar élni, de megvévülni egy sem ! Kifelé állanak a gyárak. A ráncosodás és ko­paszodás elleni szer-gyár részvénytársaság, meg az emberi erő és üdesóg kölcsönző intézet telepei a legnagyobbak ! A város másik részén áll a gyermektelen szü­lők árvaháza, meg a párbaj hősök tébolydája ! Ki­magaslik ott azon az oleanderes téren a jótékony­ság palotája, és előtte áll egy hajdan hires nőnek alabastrom szobra, aki a szegények, árvák és leé­gettek nemtője volt. Bebalzsamozott szive ott van a szent szűzről nevezett mozgó templomban ! Az ott a muzeum 1 Hajdan indóház volt. Azt mondják, hogy akkoriban a 19. században valami gőzvasut létezett, a mely oly lassan haladt, mint a mai lábrafüzött velocipéd cipőink s hogy ha az ember Szegzárdon íelszállva nászutra indult, Pesten mint nagyapa szállott ki. E muzeum igen hires! Ott látható mindenféle furcsaság, amelyet mi nem ismerünk már 1 Hegyes csónak cipők meg klum­pák, gerendaszerü botok, monoklik, felgyürt plund- rás nadrágok, továbbá fehér por a feketehaj fehé­rítésére, fekete por az ősz haj feketitésére! Piros szin a halvány arcra és fehér púder a vörös arc halványítására; azután valami fűző nevű kinzószer- szám és sok más efféle! Mindenféle petrezselymek, melyet az akkori nők árultak a bálákon, és kosa­rak, melyet a férfiak kaptak a nőktől. Fórfiszivek, melyekben az örök hűség 2 hónapig tartott és egy nagy unikum: egy női szív, mely igazán szeretett! Ott látható egy ritka leány is! Nem beszélt csak tiz nyelvet s nem tudott zongorázni és valódi vi­lág csodaként bámulják azt az embert, akivel nem volt viszonya! Beesteledett! Ne tessék aggódni! Nemsokára kigyulnak a magnézium lámpák s nappali világos­ságot nyújtanak! De épen jön a helyi léghajó ! a város többi nevezetességeit jövőre nézzük meg ! * A picerone e magyarázatát elleste Don Juán. IRODALOM. ZENE. __ Versek. Buday Lászlónak az Ország Világ se géd szerkesztőjének, lapunk kiváló munkatársának költeményei Singer es Wolfner kiadásában „Versek„ cim alatt megjelentek. A díszes költemény kötet ára 1 frt. Jövő számunkban bővebben ismertetjük. — „Kossuth Lajos temetése“ czimmel a „Vasárnapi Újság“ kiadásában egy díszes kiállí tású, 7 ívnyi terjedelmű füzet jelent meg, mely Kossuthra és főleg temetésére vonatkozó számos részletes leírást, 41 képet és két külön képmellék­letet foglal magában. A füzet ára 30 kr. — E füzet tartalmának mintegy első része egy szintén hasonló díszes kiállítású másik füzet, mely „Kossuth Lajos emlékezete“ czimmel a nagy hazafi halála alkalmából jelent meg ugyancsak a „Vasárnapi Újság“ kiadásában. Ez a füzet 8 ívnyi terjedelmű s Kossuth Lajos életére vonatkozó -közleményeken kívül 45 képet foglal magában, melyek közül kettő külön képmelléklet. Ennek a füzetnek az ára 40 kr. ; tehát a kettő együtt 70 kr. A két füzet együtt egész képet nyújt Kossuth Lajos életéről, haláláról és temetéséről. A két füzet így együtt, mint külön- külön is megrendelhető póstautalványnyal a „Vasár­napi Újság“ kiadó-hivatalában, Budapest, IV., Egyetem-utca 4 sz. a. — Ezúttal eredeti művel kedveskedik olvasó­inak a Singer és Wolfner kiadásában megjelenő Egyetemes Regény tár. Legújabb kötetét Békefi Antalnak A kélvárián czimű novella gyűjteménye képezi. A fiatal iró szép elbeszélései nem ismeret­lenek a magyar olvasóközönség előtt, Békefi An­talnak nem ez első nevollakötete. Elbeszélési ren­desen komoly tágyuak. „A kálvárián“ czimű köte­tében is csupa szomorú történeteket beszél el, melyek a tehetséges, fiatal iró nemesen érző szi­vére vallanak. Hogy melyik a legszebb köztük, e tekintetben nehezen lehetne dönteni. Mind szép és érdekes és mindazáltal, hogy szomorúak, szinte enyhitőleg, vigasztalóig hatnak kedélyünkre,- ,a mi valószínűleg a rokonszenves iró ama ritka képessé­gének tulajdonítható, hogy a legszomorubb dol­gokat is be tudja vonni ragyogó stíljének minden színével és fényével. Békefi elbeszéléseiben távol tudja magát tartani a köznapias, sablonszerű s a fiatal naturalista írókat jellemző s a nagyon is di­vatossá vált visszataszító leírásoktól. Kötetét, min­denki elolvashatja és mi ajánljuk is bárkinek (még a fiatal leányoknak is), mert a kit a bájos ma­gyaros nyelvben, gondos, néha pedáns stílben megírt érdekes novellákat elolvassa, csakugyan néhány élve­zetes órát szerzett magának. A kötet ára csinosan bekötve 50 kr. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi április hó 22-től április hó 29-ig. Özv. Samu Jánosné, 35 éves, tüdőgümőkór. Gr a. b o n. a. árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7*23 , 7'24. Tengeri 1894. máj.—jun. 5 06., 5*08. Zab tavaszra, 6 70.. 6’75. Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perekor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perekor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perekor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perekor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perekor.

Next

/
Thumbnails
Contents