Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-29 / 18. szám
4. TOLNA VARMEGYE. után pedig más vadra Csötönyi nem lőtt és fegyverét kilőve találták, mig a többi vadorzó puskáját megtöltve találták. A negyedik vadorzó Szeremlei Szabó József volt, kit miután büntetlen előéletű, figyelmeztetett az elnök, hogy ezentúl kerülje az ilyen kompániákat. Szeremlei Bangával menekült együtt haza a Petre völgyön keresztül, mikor a csendőröket közeledni látták, útközben fegyverüket eldugták egy trágyadombban, ahol másnap meg is találták. A vádlottak után kihallgatták a lelőtt Simon Pál édesanyját, ki sirva panaszolta, hogy fiában egyedüli támaszát vesztette el. Kérte, hogy a tetteseket 10 frt havi kártérítési összegben marasztalják el, az ő jó fia minden hónapban küldött neki 5—6 írt segélyt. Következett a tanuk kihallgatása. Kremer csendőr jelen volt ugyan, mikor a vadorzókat üldözőbe vették, de ő beteges is lévén a sötében, csak a hang után ment, és csak arra emlékszik, hogy 4 lövés történt. — Egyet ő lőtt, egyet Máté városi rendőr, egyet Simon Pál és egyet, ki Simont meglőtte. Máté városi rendőr igen értelmes feleleteket adott. 0 volt az, ki Simonnal üldözőbe vette a jobbra letért egyik vadorzót, mig a másik 3 elmenekült. Tanúsítja, hogy onnét, a hova a másik 3 elmenekült, a lövés nem származhatott, hanem az közvetlenül a fa mellől, a hol csak egy vadorzó állt, kerülhetett. Szemébe mondja Csötönyinek, hogy a nyomozásnál beismerte, mikép a nyomok, melyek a lövés színhelye körül voltak, tőle szármáznak, de ezt Csötönyi csizmájával megejtett próba szintén igazolta; más lábnyom akkor arra nem volt. lildi Ferenc tanú beszélt hétfőn, a gyilkosság utáni reggel Lukácsnóval, kitől azt hallotta, hogy előtte beismerte Csötönyi a gyilkosságot. Sándor Józsefné tanú másnap megtalálta az őzbőrt, melyet Szeremlei elvesztett Farkas J.-nó pedigLukács kalapját, melyet ez a Petri völgyben, ahol futott, elvesztett. Székelyt János tanú Lukács puskáját találta meg Lukácsné beszélt Csötönyivel a tett elkövetése után reggel, neki elmondta Csötönyi, hogy o láthatta a csendőrt, de a csendőr Őt nem, hogy ő amint haza jött, elment a maszkabálba. Lukácsnéra azt a benyomást tette Csötönyi, hogy ő volt a gyilkos. Kerecsenyi György csendőr tanú másnap találta a Porkolábvölgyben Csótmyi puskáját és táskáját; beismerte előtte Csötönyi, hogy azok a nyomok, melyek a tett színhelyéről a Porkolábvölgybe addig a kunyhóig, a hol ő a fegyvert elhagyta, vezettek az ő lábnyomai, megállapittatott pedig hogy a többiek a Petri völgybe menekültek. Baranitcs István Csendőr előtt hasonló beismerést tett Csötönyi. — A bizonyítási eljárás befejeztetvén, az ösz- szes tanuk letették az esküt, mire Námesi alügyész terjedelmes vádbeszédben kérte emberölés büntette miatt szigorú megbüntetését, mig Müller ügyvéd a felmentés mellett plaidirozott. Délután 3 órakor hirdette ki Selcz elnök az Ítéletet, mely szerint Csötönyi a büntető törvénykönyv 279- §~ba ütköző szándékos emberölés büntette miatt tizennégy évi ftgyházra és a vadászati kihágás miatt 370 frt pénzbírságra, mely behajthatatlanság esetén 37 napi elzárásra változtatik. ügy az ügyész, mint az elitéit felebbeztek az ítélet ellen, a mely a közönségnél nagy megnyugvást keltett. A törvényszék a fölmerült számos gyanuok és bizonyítékból vádlott tagadása ellenére is beigazoltnak vette, hogy ő lőtte meg Simont. — A másik három vadorzó 170 frt pénzbírságra, behajthatlanság esetén 17 napi elzárásra ítéltetett. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi május hó l-én. 1247/94. Özv. Virág Ferencné, Őri Mihályné és Őri Mihály ellen méhmagzat elhajtás miatt. 1036/94. Katz Zsófia ellen okirat hamisítás miatt. 1137/94. Dudás Mátyás ellen hatóság elleni erőszak miatt. 1138/94. Ferenc József és Somogyi Mihály ellen becsületsértés miatt. 1894. évi május hó 4-én. 1273/94. Nagy Józsefné ellen emberölés miatt. 1274/94. Makai Antal és Makai József ellen súlyos testi sértés miatt. 1275/94. Kozma Mihály ellen súlyos testi sértés miatt* 1276/94. Máté József, Liebhauser György, Till Mihály, Szabó András és Szabó Ferenc ellen súlyos testi sértés miatt. színház. Dicső Thalia! Szomorú a te sorsod Szegzár- dou. Elküldted legjobb seregeidnek egyikét, hogy éleszszók éretted a lelkesedés tüzet, s ime templomod majdnem üres, csak itt-ott akad egy-egy csoport hivő, mely nem hagyja egészen árván hajlékodat. Mi az oka, hogy Szegzárd közönsége nem jár színházba ? Hiszen Polgár Károly színtársulata igazán remek egy társulat, s nagyképűsködés lenne, ha valaki Szegzárdra még ennél is jobb társulatot követelne. Elmúlt a „saison“ — hallom. Saison ! ? Ugyan kérem, csak nem veszik komolyan, hogy Szegzárdon csak a „saison“-ban lehet színházba járni ? Szinházsaisonnak én azt az időszakot gondolom, amikor igazán jó, a fokozott igényeket is ki- elégítő társulat jő Baloghoz szokott városunkba. És ha egy színházi direktor próbakópen eljön Szegzárdra, hogy esetleg óvről-évre ide érkezzék kitűnő társulatával — ekkor a közönségnek a saisonszerüsóget keresni épen nem helyes — nem helyes különösen azért, mert ez a társulat perfekt előadásaival igazi műélvezetet szerez a közönségnek. Bógi színházlátogatók hiányzanak a teremből — pedig az előadások sikerültebbnél-sikerültebbek, s a jelenlevő — „kevés, de intelligens közönségének valóban kiváló élvezetet szereznek. Nem mondjuk, hogy épen nincsenek hibák, de hát ezek az árnyoldalok igazán elenyészők. Vasárnap Gerő Károly „Kis Madaram“-ját adták. Tipikus Gerő darab. Erőltetett jelenetek csak úgy váltogatják egymást s ezt a darabot is csak Dicsőffy Lóránt hasonmása (Kifly Adolár) menti meg. Ezt a szerepet Polgár Károly nagy virtuozitással játszotta. Kitűnő volt Mészáros Kornélia, ki a főszerepet játszotta, és tisztán csengő hangjával gyönyörűen énekelte a szebbnól-szebb magyar dalokat. Nagyfalussy Julia nagyon kedves Stanci volt. Az urak közül kivált Asztalos és Erckövy. A „Huszár szerelem“ Murai Károly legjobb vigjátóka hétfőn került szinre. Egyike volt ez a legsikerültebb előadásoknak, mit ebben a házban láttunk. Polgár Károly poétája fényes alakítás volt. Méltó párja volt Nagyfalussy Julia, (Hüppig Sárika) ki nagyon ügyesen és kedvesen adta szerepét. Vé- ber Ferike, a társulat egyik legjobb tagja, szépen és természetesen játszott. Anna szerepében nagyon megérdemelte a tapsokat. Morvay huszánadnagya is jó alakítás volt. A Barkós fivéreknek (Nyitray és Kerekes) ajánljuk, hogy jobban tanulják meg szerepüket. A többiek megállták helyüket. Kedden „A Denevér“-t játszották. Ezt az operettet csak a második felvonás tartja fenn. Az első felvonás különben kín színészre, közönségre egyaránt. Meg aztán az első felvonásban Erckövynek kissé kopottas külseje is visszatetszett. Pedig ez a színész nagyon jó tehetségű, hangja is szép. Az est hőse Turner Ilka volt, aki dacára a kar borzasztó magas hangú kíséretének, fényesen énekelt. A második felvonásba közbeszurt „Kesergő leány“-1 a közönség hosszas tapsa jutalmazta. Kitűnő volt a Mészáros Kornélia szobalánya, Polgár Eizensteinja, Morvay Frankja. — Orlovszky herceget Keresztély Vilma adta, nagyon csinos megjelenés, jól is játszott, de reméljük, nem akarja, hogy hangját komolyan vegyük. Gyarmathy — mint fogházőr — nagyon túlzott. Szerdán Sardou remekje, a „Csapodár“ került szinre. Különös előszeretettel vagyunk a francia irók iránt. Munkáik telve vannak espritvel, s bizony e tekintetben a magyar szerzők nagyon is utánozhatnák a franciákat. Sardou „Csapodár“-ja is ilyen kedves, szellemes darab, aminthogy Sar- dout el sem tudjuk képzelni, hogy ne legyen szellemes. — A vígjáték bonyodalma is a mester kezére vall. Köszönet színészeinknek, hogy ezt a darabot szinre hozták, mert a közönségnek nagy élvezetet okoztak, nekik meg bőven kijutott az elismerésből, melyet pompás játékukkal ugyancsak kiérdemeltek. Különösen ki kell emelnünk Lackó Arankát (Camilla), a ki vidéki színpadokon ritkán látható eleganciával játszik, s ki díszét képezi a társulatnak. Polgár Károlynak eddig legjobb szerepe volt Champignac, sok dicsérő szót találnak számára. Kedvesen játszott Véber Ferike, Erckövy is jól megállta volna helyét, csak ne tévesztette volna néhányszor össze a cousint a cousine nal. Morvay Biverolja is jó volt, szóval az egész működő személyzet ez este ugyancsak kitett magáért. Rip-Rip bus históriáját csütörtökön hallottuk. Fényes előadás volt ez is, mi különösen Mészáros Kornélia érdeme. Bemekül énekelt, még jobban, mint rendesen, s igy nem csoda, hogy a közöífsóg gyakran tapsolta és a levóláriát meg is ismételtette. Asztalos nagyon jól adta Eippet, kár, hogy a magas hangokat nem birta. Nem is basszistának, ha- nem baritonnak való ez a szerep. Mindazonálta, csak dicséret illeti meg törekvéséért. Nagyon jók voltak : Érckövy, Véber, Gyarmathy és Kishonty. A kiállítás is nagyon szép volt. Pénteken premierünk volt. Varadi Antal „Rafael“ -ja került szinre. Mi ezt a darabot ugyancsak gyönge alkotásnak tartjuk. Szentimentális deklamá- ció az egész, komolyabb drámái bonyodalom es ösz- szeütközések nélkül. Ha a meg- és öngyilkosságok kellemetlen jeleneteit elhagyjuk — tulajdonképen az egész kezdete lehetne egy drámának. Sok a darabban a dagályosság, mi egy költeményben talán, de ott is csak talán, megbocsátható, de színpadon cselekvés helyett üres jambusokkal kedveskedni a közönségnek, nem a jo drámaíróknak a feladata. Annál nagyobb dicséret illeti meg a társulatot, hogy ha a darabot nem is, de az est sikerét mégis meg tudták menteni. Lackó Arauka (Antonio) mint mindig, úgy most is fényesen játszott. Véber Ferike Stellát szintén kitünően adta. Rafaelt Morvay alakitolta Legnagyobb dicsérete, hogy ezt a képtelen szerepet is elfogadhatóvá tudta tenni. A közönség újból meggyőződhetett, hogy derék, ambiciózus szinészszel van dolga. Jo volt Benkö Jolán és a többiek is, csak Nyitray nem tudta pár szóból álló szerepét. Polgár Károlynak Barnabó volt első komoly szerepe. Ép oly jó ebben is, mint komikus szerepeiben. Bitka intelligenciájú, tehetséges színész Polgár, méltó igazgatója kitűnő társulatának. Az összes előadásokat gyér közönség látogatta. Pedig nagy mulasztást követ el, a ki Polgár társulatát meg nem nézi. Legalább összehasonlítást tehet, hogy milyen az a társulat, melyet a szegzárdi közönség nem pártol; ahhoz képest; mélyet annyira felkarolt. A múlt heti műsor kitűnő volt, a jövő heti is az az előadásokról pedig örömünkre a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk — adja meg hát a közönség Polgár Károlynak ezt az elismerést és járjon színházba. Ezt kívánjuk a társulat, ezt a közönség érdekében. Mert a közönség érdeke az, hogy jó előadásokat élvezzen, s hogy városunkba máskor is olyan társulat jöjjön, a mely Zomborban és Baján is tetszik, nem pedig olyan, mely Szegzárdon kívül csak Piripóeson arathat babérokat. * ■ Biberach. Heti műsor. Polgár Károly, ’ mint a múlt héten, úgy most is, kitűnő repertoirct állított össze.. Hétfőn Tricoche és Cacolet, hires bohózat; kedden Fatinitza, Operette; szerdán Kaméliás hölgy Dumas fils fényes drámája; csütörtökön Lili operette ; pénteken Lelenc népszínmű ; szombaton Szép Gaiathea és Az amerikai unokaöcscs; vasárnap Cine Miutye újdonság kerülnek szinre. Az egyik előadás jobbnak ígérkezik minta másik.Mégis kettőt különösen kiemelünk. Ezek a „Kaméliás hölgy“ szerdai előadása, melyet az tesz érdekessé, hogy Lackó Aranka egészen a Duse zsánerjában alakítja szerepét; a másik Vértess József tisztelt kollégánknak egy felvo- násos kitűnő vigjátóka, mely szombaton kerül bemutatásra. Hirek. — Tisztelgés az alispánnál. Béla napján — e hó 23-án — Tolnavármegye tisztikara testületileg tisztelgett Simontsits Béla alispánnál. A tisztelgőket Madarász Elemér vármegyei főjegyző vezette, ki emelkedett hangulatú beszédben üdvözölte a vármegye legelső tisztviselőjét, hangsúlyozván, hogy erre a magában véve családi jellegű ünnepélyre az az osztatlan tisztelet, a melylyel a vármegye köztiszteletben álló alispánját a tisztikar által megalkotott nagy család fejének tekintik valamennyien. A szép üdvözlő szavakat Simontsits Béla alispán meleg hangú beszéddel köszönte meg. — A D. K. E. uj tagjai. A D. K. E. tagjai sorába újabban beléptek: Schneider Gábor, dr. Hilbert István, Lővy Jakab, Benedicty József, 1894. áprilisi 29.
