Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-22 / 17. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1894. április 22. Hírek. — Kitüntetés. Ó Felsége Szélig János nyu­galmazott foJyamfelvigy ázó nak hosszas szolgálatai jutalmául ezüst érderakeresztet adományozott s azt JDöry László főszolgabíró a napokban adta át a ki­tüntetettnek. — Jótékony adomány. Troli Ferenc cimze- tetes püspök, pápai praelatus nagypréposttá történt kineveztetése alkalmából beiktatása napján a követ­kező jótékonycélokra tett adományokat; Á pécsi szegényeknek 500 irtot, a pápa ő szentségének 1000 frankot, a dunaföldvári Ferencrendieknek ház­építésre 400 frtot, a regölyi szegény zárdának 100 frtot, szakadáthi templom, építésére 100 frtot, a pécsi missió költségeinek födözésére 100 frtot és a bony­hádi apácáknak 100 frtot, összesen 1800 forint. — Eljegyzés. Alsóborsai Csorba György óbá­nyai (Veszprém megye) urodalmi jószágigazgató el­jegyezte Szegzárdról özv. Dús Sámuelné szép leá­nyát, Mariskát. — A szinpártoló egylet közgyűlése. A múlt vasárnapra egybehívott közgyűlésre a tagok határo­zatképes számban meg nem jelenvén, ma délelőtt 11 órakor tartatik meg a közgyűlés, a melyen a megjelentek számára való tekintet nélkül határozat­képes leend. — Dalestély. A szegzárdi újból alakult da­lárda múlt szombaton tartotta bemutató dalestélyét. Dalárdánk meglepte a közönséget, olyan szép ké­szültséget tanúsított, különösen az összevágó, össz- hangzatos előadás érdemel elismerést. Az eredmény, melyet a dalárda tagjai, aránylag rövid idő alat elértek, azt bizonyitje, hogy nagy kedvvel és szor­galommal énekelnek. — Sajnos, hogy a közönség csak igen csekély számban jelent meg az estélyen. Az éneket tánc követte. — Időjárásunk. A milyen sokáig várakozta­tott magára az eső, ép oly rohamosan igyekszik most a mulasztást helyre hozni. A gazdák hetek óta valóságos rémülettel látták reggelenként a más­kor oly kedvelt napfényt s minden kis bárányfel- hőcskét örömmel üdvözöltek, remélve, hogy végre a várva várt tavaszi esőzés csak megindul. A felhők azonban elvonultak s a vetések továbbra is síny­lették a nagy szárazságot. Végre e hó 18-án tel­jesült mindnyájunk vágya: megindult az esőzés, megáztatta a földet és megszüntette legalább egy- időre Szegzárd örökké öntözetlen utcáin a fojtó port. Tegnap délután pedig valóságos nyári zápor om­lott alá; oly cifrán dörgött s villámlott, akár csak a kániknlában. Borzalmasan szép látványt nyújtott a hegyekből aláhömpölygő vizártól szinültig meg­telt Séd-patak árka, melynek piszkos vizében ku­tyák, disznók, ládák, nádkévék stb. úsztak, melye­ket a rohanó ár ragadott magával. Estére azonban a heves zivatar kellemes tavaszi esővel végződött. — Megbírságolt apát-plébános. A legköze­lebb tartott közigazgatási bizottsági ülésen Bencze István dunaföldvári apát-plébánost 100 frt pénzbír­ságra ítélték, egy a bizottságot gyanúsító és rá­galmazó felebbezése miatt. Az ügyet csak az apát ur egyházi állása iránt való kíméletből nem terel­ték a bünfenyitő eljárás terére. — A bíróság köréből. A szegzárdi kir. já­rásbíróságnál megürült két albirói állásra a pályá­zat lejárt. Összesen 23-an pályáztak. A jogkereső közönség érdekében rendkívül kívánatos, hogy ezen két állás mielőbb betöltessék. — Az ujoncozás eredménye Szegzárdon. I-ső korosztályból: besoroztatok 144; vissza he­lyeztetett 230 : töröltetett 7 ; meghalt 1; fegvver- képtelen 2 ; felülvizsgálandó 4 ; igazoltan távol maradt 17 ; igazolatlanul pedig 11. — Il-ik korosz­tályból : besoroztatott 52 ; vissza helyeztetett 188; meghalt 1; fegyverképtelen; 13; felülvizsgálandó 2 ; igazoltan távol maradt 10 ; igazolatlanul 8. — Ill-ik korosztályból: besoroztatott 59 ; meghalt 1 ; fegyverképtelen 142; kórházban van 1; igazoltan távol maradt 10; igazolatlanul távol maradt 6. A végeredmény tehát az, hogy 909 hadköteles közül 255 vált be, ami elég szép eredmény. — A szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár folyó évi ápril 15-én tartott közgyűlésén a követ­kező választások eszközöltettek : igazgatósági tago­kul megválasztattak: a munkaadók sorából: a) rendes tagok: Mehrwerth Ferenc, Fránek János, Pirnitzer Antal, Debulay Imre, id. Tóth Pál, Kunczer János, Bauernhuber László, Wilhelm Ede, Báter János, Maixner János (Tolna), b) póttagok: Gótzy N. János (Báttaszék), Juszinger János (Bonyhád). Igazgatósági tagokul: az alkalmazottak soraiból: a) rendes tagok : Koródy József, Malicsek Ödön, Szedresi Béla, Róth Sándor, Yass Antal, Vátzek I László, Gacsályi József, Friedmann Soma, Bachshütz Károly, Nits Márton, Domonyai Gyula, Mandelbaum Zsigmond, Farda Vince, Kerner Endre, Fischhof Mór, Róth Ferenc, Weindorfer János, Herdlein Lajos, Isgum Károly (Tolna), ifj. Liebelt Antal (Bonyhád). b) póttagok: Molnár István (Tolna), Schwarcz Géza (Tolna), Goldstein Soma (Bonyhád), Bassola Béla (Keselyűs). Felügyelő-bizottság: a) a munkaadók sorából: Adler N. János, Hájá Béla. b) az alkalmazottak sorából: Weisz Móric, Fejér Gyula, Schiebinger Ferenc, Fisehof Kálmán. Vá­lasztott bíróság a munkaadók sorából: a) rendes tagok: Ferdinánd József, Nitsner Pál, Henczel Péter, b) póttag: Zavaros János. Az alkalmazottak sorá­ból : a) rendes tagok. Jilk László, Pöndör Autal, Potyondi Mihály, b) póttag: Grűnbaum Antal. — A gyönki, paksi és dunaföldvári kir. já­rásbíróságoknál egy-egy irnoki állás újonnan rend- szeresittetett. nem léteznék többé visszavonás, harag és gyülöl- ség az emberek között. Az első napsugár véget vet mindennek. Fá­radtan, fásultan eszmélek fel álomszerű kábultság- ból. A munka kiszólit az utcára és szemben talá­lom magamat egy szilárd, színes és hangos világ­gal. Minden úgy van, a mint tegnap volt és én kénytelen vagyok azt művelni, amit tegnap művel­tem : marcangolni, tépni a velem szemben állót, mert az is marcangol, tép engemet. Az éjszaka ébren álmodott képei homályosan, elmosódva raj­zanak emlékezetemben. A rímek, a ritmus, a szí­nek elhalványodtak és azok az elementáris, fényes gondolatok nevetséges kicsinyességekké törpülnek. össze. Az önzetlen elhatározások, a jövőnek nemes programmja logikaiatlan, érzelgős képtelenségek! Nem álom az élet! — Rettenetes komoly munka az, melyben ki kell vívni mindent magamnak és sohasem lehet az, amit kivivők, annyi, mint a mennyi kell a boldogságomhoz. A nappal meghazudtolja az éjszakát. Kérlel­hetetlen, józan, okos cáfolat ez, melyet föltétlenül el kell ismerni. És az élet árjába szakadó ember nem is évődik többé ójszaki gondolataival, csak azt a rímet sajnálja, malyet akkor megtalált, s melyet most is szépnek tartama, ha emlékeznék reá. * Nem, az a lótó-futó kalmár és az a sötét szo­bában ébren álmodó nem lehet egy ember! Egy mécsvilág elfuvása, egy téli nap borongó, fagyos világossága nem idézhet elő ekkorra változást. Ér­zem, hogy valami misztikus, velem született sza­kadás van lelkemben, mely a bűnbeeséstől fogva apáról fiúra átöröklődik. Az az ember, aki nappal izzad, gondolkodik, a kenyerét keresi, a dicsősé­get hajhássza, az a reális világ produktuma: egy automata, egy gégalkatrósz, mely beilleszkedik ebbe a természetellenes, önző, erőszakos működésbe. Ez az ember együvé forrt az élettel és annak zsarnok­sága alatt áll. De ha a test ledől, s a sürűdő ho­mály elfödi előle a rajta uralkodó anyagot, akkor ezzel együtt megsemmisül a kreatúrája is. És föltá­rnád. helyébe a másik, az ősember, a jobb ember, aki tisztán csak romlatlan lelke sugallatára hallgat, a hogy réges-régen hallgatott reá a mítoszok ko­rában, az enyhe déli ég alaty. a mindenható, pom­pázó természet ölén. Az ő gondolatai az igazak, az ő poézise a szép, az ő erkölcse boldogíthatná a világot. De az élet meghazudtolja az álmot, meit az álom igaz és az élet — hazug. — Színészet. Lapunk más helyén már fel- hívtuk olvasóink figyelmét Polgár Károly kitűnő szintársu'atára. Bemutató előadásokul Polgár ismert darabokat hozott szinre, hogy a közönségnek al­kalma legyen a társulatot az előbbiekkel összeha­sonlítani. Azonban a %Suhanci-ot mindenki látta s Balog Árpád kétszer is előadta, ne kérdezzük hogyan — iA dolovai nábob le anyá»t s igy saj­nos közönség nagyon gyéren volt. Pedig az előa­dások az egyes szereplőket is, az összhangot is te­kintve, valóban briliánsak voltak. Egyhangú a kö­zönség véleménye, hogy ilyen jó társulat még nem volt Szegzárdon. Konti elcsépelt iSuhanc*-a is le tádta kötni a közönség figyolmét véges végig. Mé­száros Kornélia rendkívül ügyes suhanc volt. Éneke azonban még szebb, mint játéka. Tiszta, szép hangja, nagyon kellemes megjelenése van, s bizo­nyára a közönség kedvence lesz. Kitűnő hangja van Tumer Ilkának. A magas trillákkal csak úgy játszott s a ki siny, de lelkes publikum alig győzte tapsolni. A férfiak közül legjobb volt ez este Asz­talos Sándor, aki Morét tábornok szerepében fényes alakítást nyújtott. Mély terjedelmű, erős hangja rossz színészekhez szokott közönségünkét bámulatba ejtette. Nagyon intelligens színész Érckövi, a teno- rist; jól adta Emil hálátlan szerepét. Még a kis szerepek is jó kezekben voltak, például a gnomot Fereocy remekül alakította. Minket elég szigorú kritikusoknak ismerhet a közönzég, de ki kell je­lentenünk, hogy fényes előadás volt ez, a milyen bizony Szegzárdon még nem igen esett meg. — Tegnap >A dolovai nábob leányai, került szinre. A társulat drámai szereplői is bátran kiállhatják akár a legszigorúbb kritikát. Lackó Aranka rendkívül ér­telmes színésznő, kitől még sok élvezetes estét vá­runk. Weber Ferikének legnagyobb dicsérete, hogy csak egyszerű, természetes eszközökkel akart és tu­dott is hatni. Nagyon ügyesen, kedvesen alakította Nagyfalussy Julia Szentirmainét. Az urak közül fé­nyes volt Polgár Biciklyje. Az igazgató a társu­latnak legképzettebb tagja, s a szegzárdi közönség­nek régi kedvence. Hat év előttről a pozsony-te­mesvári színtársulatból nagyon jól ismerjük. Mór- vay Tarjánja is kitűnő volt, tőle még sokat várunk. A többi szereplők is kitettek magukért s igazán nagy élvezetet szereztek a csekély közönségnek.— Hisszük, hogy a közönség megismervén ezt a tár­sulatot, méltányolni fogja azt, s tömegesen keresik fel az előadásokat. Megérdemlik 1 — Hymen. Grün József moholyi rabbi el­jegyezte Grün Jakab paksi tanító leányát, Edithet. — Jutalmazott tanító. A vallás- és közokt. miniszter a magyar nyelv sikeres oktatása elisme­réséül Baumann János lengyeli kath. tanító részére 40 frt jutalomdijat engedélyezett s ezen összeget a szegzárdi kir. adóhivatalnál utalványozta. — Uj kisdedóvoda. Simontornnán május vé­gével kisdedóvoda nyílik meg. Aí óvónő fizetése 300 frt és szabad lakás. Pályázati folyamodványok az ottani felügyelő bizottsághoz intézendők. Ugyan­ott május hó első hetében állandó menedékház is létesül. A menházvezetőnő fizetése 120 frt és sza­bad lakás. Kérvények szintén a felügyelő bizottság­hoz intézendők. — Halálozások. Ismét két derék iparosunkat ragadta el a halál: a 72 éves M á 1 i Vilmos asz­talost és R é b e r József fodrászt. Mindkettőt szor­galmas, békés s nagyon tisztességes iparosoknak ismerte Szegzárd közönsége. — Nyugodjanak bé­kében 1 — Nincsenek ma gyermekek 1 Ezt bizonyítja a 13 éves Lovász Anna, egy szegzárdi gyü­mölcsárus asszony leánya elhatározása is, kit anyja valami mulasztás miatt rendre utasított és ezt a leány annyira szivére vette, hogy egész hideg szá­mítással több csomag gyufát beáztatott és annak levét kiitta. Szerencsére anyja még idejekorán ész­revette a bajt és rögtön orvost hivott, ki megért­vén a heves görcsök okát, ellenmérget adott, s igy a leány már veszélyen túl van. — „Fejérmegyei Napló“ címmel egy uj, he- tenkint háromszor megjelenő lap indult meg Szé­kesfehérvárott : szerkesztő és kiadó Kováts Ist­ván, nyomatik Márián Györgynél,

Next

/
Thumbnails
Contents