Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-07 / 2. szám
_l_ _________________________________________ VÁ RMEGY E. — Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi január hó 16-án ülést tart. — Újévi tisztelgés az alispánnál. Tolnavármegye tisztikara uj év napján testületileg tisztelgett Simontsits Béla alispánnál. — Az üdvözlő beszédet régi szokáshoz hiven a vármegye főjegyzője, Madarász Elemér mondotta. — Beszédjében hangsúlyozta alispánunk elévülhetlen érdemeit, a melyeket a vármegyei ut és vasúti hálózat megteremtése körül szerzett s elhurkoltan, megemlékezett arról az ügybuzgó és rendkívüli tevékenységről is, a melyet Simontsits Béla alispánunk ama mindnyájunk által óhajtva vált, de éppen az ügy sikerének érdekében néven nem nevezhető kulturális intézmény felállítása érdekében kifejtett. Alispánunk remek beszéddel válaszolt, megköszönte a szives figyelmet s a közigazgatás terén elért eredmények jó részét a mindenkor hivatása magaslatáu álló tisztikarra hárította vissza. A vármegyénél a központi ügyforgalom megint emelkedett és pedig 1893-ban 27,220. sz, mig 1892-ben csak 23,923 sz. volt. Tolnavármegye árvaszékénél 1893-ban 24,184 sz. 1892-ben 24,109. sz. tehát valamivel több, mint az előző évben. A központi járás főszolgabírói hivatalában szintén emelkedett az ügyforgalom 1893-ban volt 17,022. sz., 1892-ben csak 15,666. sz. A ki- hágási ügyek is 1319 röl 11,35-r# apadtak. TÖRVÉNYKEZÉS. — Újévi tiszelgés. A szegzárdi kir. törvényszék tagjai Ágoston István vezetése alatt újév napján testületileg tisztelegtek Selcz József törv. elnöknél, ki szívélyes szavakban mondott köszönetét a tisztelgőknek. — A szegzárdi kir. törvényszék ügyforgalma 1893-ban a következő volt: Polgári: 16,871. sz Büntető: 6135. sz., a mi az 1892-iki forgalommal szemben: Polgári: 16,014. Büntető: 4772. emelkedést mutat. — A kir. ügyészségnél rendkívül szaporodott az ügyforgalom, mert mig 1892-ben 7998 ügydarab, addig 1893-ban 9530 drb volt az ügyforgalom. — A kir. törvényszék telekkönyvi osztályának ügyforgalma 1893-ban 9323 sz. 1892-ben 8215 sz. volt, tehát itt is emelkedés történt. — A szegzárdi kir. járásbíróságnál. 1893-ban polgári 13,272, büntető 2722, kis polg. 800, mig 1892-ben polgári 12,641, büntető 3318, kis polg. 679 sz. volt. — A pécsi királyi Ítélő tábla tanácsainak beosztása az 1894.. évre. Polgár ügyek osztálya: I. tanács (közpolgári, váltó, kereskedelmi és csőd- ügyek.) Elnök: Blaskovich István kir. itélő-táblai elnök. Bírák: Gruber Gusztáv, Graff Károly, Tolnai 'Anitái, Zsabokrszky Ferenc, Daempf Sándor dr. Tanácsjegyzők : Geiger Dezső kir. albiro, Porgesz Miksa dr. kir. albiró. II. tanács" (közpolgári és úrbéri ügyek.) Elnök ; Blaskovich István kir. ítélőtáblái elnök. Bírák: Kisfaludy Imre, Pilch Antal. Töttösy Béla, Lukács Adolf dr., Babits Mihály. Tanácsjegyzők : Abay Leó kir. albiró. Szabó Elek dr. kir. albiró. Büntető ügyok szakosztálya. Elnök: Balog Károly kir. itélő-táblai tanácselnök. Bírák: Pulcz Imre, Babits Mihály, Bocz Alajos, Vary Gyula, Daempf Sándor dr. Tanácsjegyzők : Szabó Elek dr. kir. albiró, Porges Miksa dr. kir. albiró. — A pécsi kir. ítélőtáblához az 1893. évi ügyforgalmi kimutatása szerint az 1893. évben érkezett 6970 polgári és 4899 büntető, összesen tehát 10869 ügydarab. Hátralékul 479 polgári és 285 büntető s igy összesen 764 darabot tüntet fel az ügyforgalmi kimutatás. Ezt a rettenetes munkát nem több, mint tizenhárom bíró végezte; tehát egy-egy biró átlag 777 darabot referált el egy év leforgása alatt. A tavalyihoz képest az ügyforgalom emelkedett, a mennyiben az 1892. évben 10428 darab, tehát 441 darabbal kevesebb érkezett, paint 1893. évben. TOLNAVÁRMEGYE. Hivatalok ügyforgalma 1893-ban. A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságnál 1893-ban 44,345 ügyszámból, mig 1892-ben csak 40,000-ből állott az ügyforgalom. A ni. királyi állaniépitészcti hivatalnál 1893-ban 3460 sz., 1892-ben 3096. sz-ból állott a forgalom Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjénél 1893-ban 2872 volt az ügyszám, mig 1892 ben 2010 drb. A szegzárdi királyi adóhivatalnál 7154 sz. volt 1893-ban, mig 1892-ben 7342. volt az ügyforgalom. A kir. pénzügyőri biztosságnál 1893-ban 4944. sz. volt az ügyforgalom. KÖZSÉGI ÉLET. — Biróválasztások. Folyó évi január hó 3-án Mözsön I. biró: Puxler János Sehendl, II. biró: Hegedűs János. — 4-én Ocsényben I. biró: Tök Sörös István, II. biró : Németh István. — D e c s e n I. biró : K i s Sándor, II. biró : B o t z István. — Pilisen bírónak K. A s z t a lo s Sándort választották meg. Garay János szobra. Fördős Vilmos kaszinói elnök a választmány elé a Garay szobor felállításának módozatait behatóan és kimerítően tárgyaló következő előterjesztést intézte, a mely elfogadtatván az a 14-ikij közgyűlésen fog tárgyaltatni. Tisztelt végrehajtó bizottság ! A Garay szobor ügyét intéző szegzárdi Kaszinó folyó évi december 16-án tartott rendkívüli közgyűlésén a szobor felállításának idejéül a mille- neumot, vagyis 1896. évet jelelte meg, egyúttal a végrehajtó bizottságot utasította, miszerint áz 1894 év első napjaiban tartandó rendes közgyűlés elé tegyen javaslatokat a kivitelre nézve. A szobor helyéül a Kaszinó közgyűlése által a Garay tér lévén kijelelve, első kérdés, a melyre nézve a t. végrehajtó bizottság javaslata kéretik, az: 1. váljon nyílt vagy zárt pályázat, esetleg megbízás utján törtónjók-e a szobrász megválasztása. Erre vonatkozólag van szerencsém a következőket előterjeszteni: Győr város közönsége által Kisfaludy Károly- nak emelt emlékszobor elkészítésével, úgy Pécs város által báró Szeppesynek emelt szobor megalkotásával direct megbízás utján Mátrai Lajos budapesti szobrász tanár, illetve Kiss György pécsi ifj. szobrász bízattak meg. Mindkét emlékmű, úgy a meghívott szakértők teljes dicséretét kinyerve, mint a nagyközönség osztatlan tetszésében részesülve, a példa követésére serkent, kilátást nyújtva, hogy a pályázat költségei megtakarítása mellett megfelelő emlékműhöz jutunk Erre nézve ajánlat is van már birtokunkban. Mátrai Lajos ur hozzánk intézett levelében ajánlkozik % nagyságú vázlat kés/.itósére, annak elfogadása után a szobornak elkészítésére. Egy másik módja volna a kérdés megoldásának, a Baja szab. kir. város közönsége által Tóth Kálmán szobra készitésénél követett eljárás. A szó bor bizottság ugyanis Donát Gyula, Bezerédj Gyula és Mayer Ede hírneves szobrászainkat zárt pályázatban vázlatok, beküldésére hívta fel, a pályamunkák honorálására 200—200 frtot állapítván meg. Mindhárom művész készségesen jelent meg a pályázaton, sőt negyedik is csatlakozott hozzájuk, Költő Miklós genialis szobrász személyében. A szobor-bizottságnak igy 4 neves szobrász művei közül volt alkalma Bezerédj művét kivitelre kiválasztani. Végre nyílt pályázat kiírására indít sok tekintet. Hazánk tehetséges szobrászoknak nagy Számával dicsekedik, az általunk alkotandó emlékszobor van oly munka, mely legjobb erőinket is versenyre hívja fel. Kitűnő hírnévnek örvendő művészkörökből jött hozzánk a hir, hogy nyílt pályázat esetén oly hírneves művészek: mint Strobl, Róna stb. is fognak vállalkozni. Miért zárnánk el tehát a pá'yáziittól esetleg épen azon művészt,. kinek inspirálója leghívebben valósítaná meg terveinket. Véleményem szerint, igen tisztelt bizottság, leghelyesebben járunk el, ha nyílt pályázatot' nyitunk hazai szobrászaink számára. Indítványozom, hogy a pályadíjakat következőleg állapítsuk meg: 1- ső díj a kivitellel megbízás. II- ik díj 600 korona. III- ik díj 400 korona. IV- ik díj 200 korona. 2- ik kérdés, a melyre nézve határozat hozandó: mennyibe kerülhet a szobor? ____________ ___________1894. január 7. Is mét hazánk többi vidéki városai által emelt emlékművek lesznek irányadóul veendők. Kisfaludy Károly szobra 15,000 frtba, Tóth Kálmán szobra 12,000 frtba, a pécsi Szepessy szobor 13,000 forintba került. Minthogy Tóth Kálmán emlékszobra 12,000 írttal állíttatván elő, teljesen megfelelő művet adott, véleményem szerint általunk is 12 000 frt volna a szoborra megállapítandó, az alapozási munkálatok és a rácsozat nélkül. A szobor áráuak 12 ezer forintban való megállapítása mellett anyagi erőnk számba vevése is beszél. Folyó évi január 1-én alaptőkénk 13,120 frt 11 kr, igy a szobor felállítása idejéül kijelelt 1896. évig a kamatokkal együtt körülbelül 15,000 frt fog rendelkezésünkre állani. Ha a szoborra magára adunk 12,000 frtot, pályadíjakra 600 frtot. alapozási munkálatokra 400 frtot, circa 2000 írtunk marad meg, a mely összegre, tekintettel azon körülményre, hogy a Garay tér rendezése, a kút átalakítása is részben feladatunk körébe fog esni: szükségünk is lesz. Méltóztassék tehát elhatározni, hogy a szobor alak és talpazatra 12,000 forintot tartunk kiadandónak. 3. A pályázat kiírásánál meghatározandónak tartom, hogy minő alakban kívánja a bizottság Garay János emléke megörökítését. Nevezetesen álló avagy ülő alak, minő díszítményekkel. — Ha figyelembe vesszük azt a szétágazó véleményt, ami a fővárosban épült ülő emlékszobrokra nézve támadt, azt az erős kritikát, raelylyel a művészvilág és a nagyközönség csak legutóbb is Arany János szobrát fogadta, — de meg ha tekintetbe vesszük, hogy ülő helyzetben levő szobroknál a mellék alakok alkalmazása architektúrái szempontból majdnem mellőzhetlen, a mi pedig nagyobb költségekkel járó műnél lehető csupán: oda kell nyilatkoznunk, hogy Garay Jánosnak álló szobrát kívánjuk. A szobor magassága talpazattal együtt 6 méterre tehető, mely magasság a teret környező házak magassága folytán is, —de meg hatás kelt- hetése végett megkívánt. A szobor az u. n. ágyuércből lesz öntendő, a talapzat pedig csiszolt poríirból készítendő. 4. A pályázat, amennyiben javaslatunk a kaszinó 1894. január 6-án tartandó közgyűlése által elfogadtatik, még azon közgyűlésből keltezve fog kiadatni, lejárati napját pedig 1894. október l-ére indítványozom elhatározni. A pályaművek hozzánk lesznek beküldendők; alkalmas helyen a nagyközönség által lehető megtekintés és hozzászólás végett kiállítva. A pályaművek bírálata, véleményem szerint a t. végrehajtó bizottság által kiküldendő 3 tag és 3 általunk felkérendő budapesti művész, avagy szakértő által lesz eldöntendő. A pályázatnak hírlapokban való közzététele az azzal járó tetemes kiadások miatt megtakarítható volna "akként, hogy az alább szövégezett hirdetmény az összes magyar szobrászoknak megkül- detnék, felhívás alakjában. 5. A művészek tájékozása végett végre feltétlenül szükséges, hogy a Garay tér situátió térképe velük közöltessék. Minthogy pedig sem a községnél feltalálható térkép csekély méretei folytán a szögek nagysága az útvonalak elhajlása tekintetében pontos adatokat nem szolgáltat, sem az átlamópitészeti hivatal tulajdonát képező úthálózati térkép a Garay tér rajzát nem adja: indítványozom, hogy a szoboralap terhére a Garay tér mérnök által méressék fel, a sokszorozandó skiece csatoltassék a művészekhez intézendő felhíváshoz. 6. A felhívásnak szövegét következőkben javalom megállapítani: Tisztelt uram 1 A szegzárdi kaszinó 1894. évi január hó 6-án tartott közgyűlésén hozott határozat folytán, van szerencsénk t. cim tudomására hozni, hogy Tolnavármegye közönsége felejthetlen költője, Garay Jánosnak szobrot emel, a Szegzárd város hözep- pontján levő Garay téren, melynek vázrajzát azon roe&Kgyzéssel van szerencsénk bemutatni, hogy a teret rendes magasságú egy emelétes házak környezik. A pályázat feltételei a következők : 1. A pályamunkák a szoborügyet kezelő szegzárdi kaszinó címére, Szégzárdra 1894. évi október 1-ig beküldendők. 2. Kívántatik Garay János költőnk álló szobra a talapzatot beleértve 6 méter magassággal. Maga a szoboralak bronzból, a talpazat gránit avagy por- ffrből állítandó elő. 3. A beérkezett pályaművek a kaszioó végrehajtó bizottsága által felkérendő budapes’i 3 szobrászművész, illetve szakértő, s az ugyanaz által kiküldendő 3 tag által biráltatnak meg és adatnak ki a díjak. 4. A legsikerültebbnek jelzett és kivitelre ajánlott munka szerzője a kivitellel megbizatik, s neki a 2. p. megjelelt műért a kötendő részletes szer*
