Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 14. szám
1894. április 1. TOLNA VÁRMEGYE. 5. lotizmussal fűszerezett beszéde készteti, úgymond — felszólalásra. A kérdésnek első részét előtte Si- montsits alispán ur már nagyon szépen és behatóan kifejtette. Nemcsak Szabolcs vármegye, hanem az egész ország és elsősorban a világi katho- likusok zöme, sőt maga a képviselőház is tiltakozott a kath. gyűlésen felállított tanok ellen, s nagyon jogos volt a felháborodás és tiltakozás. A Itg- katholikusabb államokban, Portugáliában, Norvégiában, Belgiumban, hol a lakosság 99% katholikus, nem úgy mint Magyarországon, hol alig 49% az, — sem hoztak ilyen határozatokat. Ő azt tanulta tanítójától, hogy a kath. vallás első parancsolata a felebaráti szeretet. A kath. nagy gyűlés meghamisította magát a katekizmust. (Hatalmas éljen.) Bencze árulónak nevezte azt, a ki másképpen hisz Magyarországon pedig az egész jog fejlődés ellene szól. Például a törvény rendeli hogy egyik korona őr protestáns legyen hát áruló az, aki erre szavaz ? Hiszen ha igy lenne, még 0 felsége is csak katho- likusokat nevezhetne ki a hivatalokba és méltóságokra. Tolnavármegye már bebizonyította nem egyszer, hogy nem indul szűkkeblű felekezeti felfogások után, a választásoknál mindég csak azt-tekintette, hogy milyen hazafi valaki s milyen a jelleme és képessége. Majd tomboló tetszés között ráolvassa az apát urra, hogy ó is áruló. Felmutatja az 1892. évi képviselőválasztás egyik szavazó lisz- táját, mely szerint Bencze apát ur nem a hithű katholikusra, Szluha Istvánra, de a protestáns Sze- niczey Ödönre szavazott. A viharos tetszés lecsillapulta után Boda Vilmos szólalt fel. Visszautasította a vádakat, mintha ők elhagyták volna a kath. vallás érdekeit. Főleg azokat a hátrányokat fejtegeti, melyek a képviselő választásoknál s a törvény hozásnak felekezeti alapon történendő megalakulásával háramlanának az országra. Ő is elfogadja az állandó választmány javaslatát. Péchi József prépost, bizottsági tag, inkább derültséget keltett Bence indítványának támogatásával, mintsem híveket, szavazatokat szerzett annak. Mikó György plébános bizottsági tag békésen a szeretet papjához inkább illően óhajtja a kérdést megoldani. Hivatkozik a liberális nagy gyűlésre, mely úgyis elvette élét és hatását a sérelmesnek talált határozatoknak. Bocsánatot, feledést kér inkább, mint ujabbi határozatokkal a béke és egyetértésnek még nagyobb megzavarását. Békés s mindenki által csak elismeréssel fogadható felszólalásáért meg is kapta a magáét. — Bence apát ur egy ujabbi kirohanásában tiltakozott a bocsánatkérés kifejezés ellen. De különösen Boda Vilmosnak ment neki. Hivatkozott egy privát beszélgetésre, amikor Boda még egy gyékényen árult vele. A közbekiáltások csak most törtek ki elementáris erővel. Boda Vilmos általános helyeslés közt védte meg becsületét, hivatkozott Hanny apát urra, ki maga cáfolta meg annak idején Benczének ő hozzá intézett eme szavait; örülök, hogy egy gyékényen árulunk. Ö nincs velünk — válaszolta Hanny apát ur. Hivatkozik a Bencze nyakán lógó keresztre s felkéri, hogy csak igazat mondjon. Itt Boda újból kifejté ismeretes álláspontját. — A polgári házasságot — bár a kivitel akadályai elhárítva nincsenek, mert napirenden van, meg fogja szavazni. (Éljenzés !) Bence rövid nyilatkozata után, hogy Boda Vilmost személyi becsületében megtámadni nem akarta, — megkezdődött a névszerinti szavazás. 73-an 26 ellen elfogadták Szabolcsmegye feliratát, s a Vármegye maga is felír az országgyűléshez. Ezután csekély számú tagok jelenlétében folytatták a gyűlést. A fontosabb tárgyakról lapunk jövő számában hozunk értesítést. Legújabb. Budapest (feladatott 3 óra 50 p. érkezett 4 ó. 55 p. (A „Tolnavármegye“ eredeti távirata.) Tolnavármegye küldöttsége a rengeteg forgalom miatt egy órai késéssel érkezett Budapestre. — Vonatok óriási mennyiségben hozzák a vidékieket a fővárosba. Utcákon, tereken a nép hemzseg és tolong. A gyászpompa fenséges, látni kell. Kossuthné és Kossuth Vilma temetése példás rendben folyt le, a közönség páratlan részvétele mellett. Lélekemelő és impozáns látványt képezett a templomban ezer fekete ruhás hölgy megjelenése. A megható gyászszertartást Stieber Vince, terézvárosi plébános végezte fényes segédlettel, mire a gyászmenet a kerepesi temető felé megindult. Kossuth Lajos ravatalánál folyton sokaság. Koszorúkat alig bírják hova elhelyezni. Eddig kétezernél több koszorú érkezett az ország minden vidékéről és külföldről. Kossuthék Brázay Kálmánnál voltak ma ebéden. Lapunk szerkesztője a következő távirati tudósítást küldte: Budapest délután 6. ó. „E percben jelen voltam Kossuth hamvainak hatósági agnoscálásánál. Összesen csak tizünket bocsátottak be. A hármas koporsót felnyitották s megállapittatott, hogy a holttest ugyanazonos Kossuthtal. — Ezen megrendítő, szomorú aktusnál jelen voltak : Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos Tódor, Ger- lóczy és Márkus alpolgármesterek, Gébhardt Lajos főorvos, Rohonczy, Helfy, Polonyi, dr. Basso és én. Jegyzőkönyvet Pulszky Ferenc szobájában vettük fel, ki megölelte feledhetlen bajtársának fiait. A Kossuth fiuk mindketten sápadtak, nagyon meg vannak törve. Összetévesztésig hasonlók egymáshoz. “ Hirek. — A bíróság köréből. 0 Felsége a király Kulin Sándor szegzárdi albirót a kaposvári, Schneider Gábor ugyancsak szegzárdi albirót a szegzárdi kir. ügyészséghez alügyészekké nevezte ki. Valóságos fatuma a szegzárdi kir. járásbíróságnak és egyúttal a jogkereső közönségnek az a gyakori személyválto- zás, a mely a szegzárdi járásbíróságnál már évek óta mutatkozik. — Ismerve Selcz József kir. törvényszéki elnök ur kiváló erélyót s ügyszeretetét, hisszük, hogy az albirói állásokat csak a legrövidebb ideig fogja üresedésben engedni, mert még igy is sok hátrány háramlik ebből a jogkereső közönségre. — Kinevezés. Spiesz János paksi apát-plébános kanonokká neveztetett ki. — A Baja-báttaszéki vasút segélyezése. A múlt hó 29-ón tartott vármegyei közgyűlésen 66 ezer forint segélyt szavaztak meg a Baja-báttaszéki vasút részére. — Adakozás a Kossuth szoborra. A tolnamegyei takarék- és hitelbank igazgatósága 50 frtot szavazott meg a Kossuth szoborra. — Halálozás. Lapunk bel munkatársa, lamócy Tivadar sárospataki tanár, múlt hó 22-én elhunyr. Haláláról vettük a következő gyászjelentést: „Özv. Tarnócy Tivadarnó szül. Kalocsányi Mária és Tar- nócy Tivadar m. kir. honvédföhadnagy a maguk és rokonaik nevében fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett férj és legjobb atya, alsó-lelóci és kis-martoni Tarnócy Tivadar sárospataki ref. főiskolai tanár folyó évi március hó 22-én este 7 órakor, 58 éves korában és boldog házssságának 8-ik évében hosszas betegség után elhunyt. A boldogult hült tetemei Kassán, a csatorna-utca 6. sz. alatti házból március 24-én d. u. 4 órakor fognak a köztemetőben őrök nyugalomra tétetni. Kassa, 1894. évi március hó 23. Béke lengjen hamvai felett !u — A szegzárdi kereskedelmi egylet tagjai közé folytatólag felvette : Schloss Lajost, Rockenstein Salamont rendes tagokul, Strausz Sándort Duna- Földvárról kültagul. — Pályázat A szegzárdi és nagykanizsai kir. törvényszéknél üresedésben levő díjas joggyakornoki állásokra a pécsi kir. ítélőtábla elnöke 15 napi határidőhöz kötött pályázatot hirdet. — Tüzek. Grünfeld Ignác Nagy-hangos pusztai bérlő 2 széna kazala ismeretlen módon kigyult s 2000 frt értékben leégett. Biztosítva volt. — A Borjúd község tulajdonát képező pásztorház eddig ki nem derített okokból kigyult és leégett. A benne égett dolgokkal együtt a kár 300 frt. — Duna- földváron is tűz volt, a hol Cágán Márton háza égett le. Biztosítva volt. KÖZGAZDASÁG. Déli jég- és viszontbiztosító társaság. — Készülő monográfia. Wosinszky Mór szegzárdi plébános jeles régészünk, serényen dolgozik a vármegye monográfiáján. Az illusztrációk egy részét Daróczy Aladár íőispáni-titkár rajzolja. A klichék beszerzésére alispánnk egy régebbi közgyűlési határozat értelmében 1500 frtot utalt ki a plébános ur kezeihez. — Ügyészválasztás. A Tolnamegyei takarék- és hitelbank részvénytársaságnak igazgató-tanácsa e hó 27-én tartott gyűlésén Dr. Leopold Kornél ügyvédet az intézet ügyészévé választotta. — Wosinszky installációja. Wosinszky Mór, Szegzárd uj plébánosa, állását ugyan már a múlt hó első felében elfoglalta, installációja azonban csak husvét-hétfőn, a nagy mise alatt történt. Az uj plébánost hivatalába Péchy József egyházkerületi esperes iktatta be. Razgha Lajos olvasta fel a kinevezési okmányt, mire Wosinszky igen szép beszédet intézett híveihez, kérve őket, hogy iránta bizalommal s szeretettel viseltessenek, mert azért jött közéjük, hogy boldogitásukra működhessék. A tudós plébános beszéde a hallgatóságra igen jó benyomást tett. Mise után a községi elöljáróság, a hitközségi tanács s az iskolaszék tisztelgett Wo- sinszkynál. — Vizsgálat. A Rill-féle sikkasztási ügyben múlt héten tartotta meg a megyés püspök által elrendelt vizsgálatot Szeredy kanonok. A kihallgatott iskolaszéki tagok valamennyien azt mondták jegyzőkönyvbe, hogy vizsgálatot azért nem tartottak, mert Hanny Gábor apát, volt szegzárdi plébános azzal nyugtatta meg őket: minden rendben van, ő mindent megnézett. — A budapesti magyar gyors iró-egylet közgyűlése Bátori Dezső tanár, bel munkatársunkat és a gyorsiró-egyletnek eddig is volt választmányi tagját, „az irásegység fölött őrködő bizottságba“ beválasztotta. — A szegzárdi kereskedelmi egylet választmánya folyó hó 27-én tartott rendkívüli ülésén elhatározta, hogy babér koszorút fog helyezni Kossuth Lajos ravatalára, a koszorú fehér selyem szalagján a következő felirattal: „Kossuth Lajosnak. A szegzárdi kereskedelmi egylet‘‘; de babérkoszorút nem kapott. Az egylet fáradhatlan elnöke, Udvardy Sándor tehát Budapestre, majd Becsbe sürgönyzött babér- koszorúért, de mindenünnen csak azt a választ kapta, hogy jelenleg nincs, de mire szükséges lesz, talárt készíthetnek. Az elnök tehát nem nyugodott, mig csak Budapesten babérkoszorúra szert nem tehetett, mire a jelzett feliratú szalagot felküldték, úgy hogy az egylet babérkoszorúja szintén ott lesz tehát Kossuth ravatalán. — A szegzárdi kaszinó uj tagjai. A kaszinó választmánya múlt hó 30-áu tartott ülésében a következőket vette fel tagjai sorába: Cservényi Lukács hitelbanki könyvelőt. Vértess József polg. isk. tanárt, Dr. Müller Ferenc ügyvédet, Wosinszky Mór szegzárdi esperes-plébánost. Ezen a cs. kir. szab. Adriai biztosító-társulat védnöksége alatt megalakult társaság első üzletévét igen kedvező eredménynyel zárta le. — A díjbevételek a jógbiztositási üzletben — mely az Adriai biztosító-társulat által visszbiztositás utján ruháztatok reá 2,854.684 koronára rúgtak. — A biztosított összeg 88,663.619 koronát tett.— A kifizetett károk 1,348,880 koronába kerültek. Az alapítási és szervezési költségek teljesen leírattak és habár az értékpapírok és valuták árvesztesége 64,405 koronát absorbeált, mindazonáltal lehetséges volt a tőke és tartalék-alapok 60180 koronával való alapszabályszerü gyarapításán kívül még 625,000 koronát tartalékba helyezni. Az ezután fenmaradó összegből 144,000 korona osztalékra for- dittatik (6%) és 7842 korona uj számlára átvitetik. A déli jég- és viszonbiztositó társaság — mely a jégbiztositási üzletet ez évtől kezdve az Adriai biztosító-társulat helyett, közvetlenül, de ennek közegei által fogja folytatni a 2,400.000 koronával teljesen befizetett alaptőkén kívül, még 685,180 korona tartalékkal, tehát 3,085.180 koronát tevő biztosítéki alappal rendelkezik, mely a részletes kimutatás szerint, részint szolid értékpapirokban, részint pénzintézeteknél kamatoztatón van elhelyezve. — Tudvalevőleg az Adriai biztosító-társulat magyarországi osztályának intézője báró Podmaniczky Frigyes, a déli jég• és viszontbiztosító társaság magyarországi osztálya intézőjéül is kineveztetett. Meghaltak Szegzárdon. 1894. évi március hő 25-től március hó 31 ig. Szabó Mihály, 53 éves, gyomorrák. HIRDETÉSEK. ****************** * * * * * * * * * * * * * * * * * * Hirdetmény. nagyérdemű tudomására Van szerencsém a közönségnek becses hozni, miszerint cipész műhelyemet Szegzárdon, Budai-utca 672. sz. a. megnyitottam. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, maradtam alázatos szolgája Bein Károly, férfi és női cipész. (1255. 1—1.) * * * * * * * * * * * * * * * * * * ******************