Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-25 / 13. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1894. március 25. Az estélj további részéről kevés mondani valónk van. Megindult a tánc és járta a fiatalság kivilágos kivirradtig. Az estély tiszta jövedelme 160 frt 60 kr lett. Felülfizettek a jótékony cél érdekében : Szeniczey Ákos 5 frt, Szeniczey Géza 5 frt, Szeniczey Cze- czilia urhölgy 5 frt, Goldstein Ignác 5 frt, Darócy Tamás 2 frt, Vigyázó Bezsőné urhölgy 1 frt, Orosz Endre 1 frt, Eabinek Bernát 1 frt, Braun Sándor 1 frt, Spitzer Arnold 1 frt, Herrman Miksa 1 frt, Brucker Béla 1 frt, Goldgruber Adolf 50 kr, Gutt- man Miksa 50 kr, Herrman Ferenc 50 kr, Spitzer Samu 50 kr, Fuhrmann Emil 30 kr, Popper Eez8Ő 30 kr, Fischer Samu 30 kr, Eosenbaum Ignác 25 kr, Herrmann Lajos 20 kr, Herrman Béla 20 kr. összesen 32 frt 55 kr. Jegyeiket megváltották : Goldstein Bernát Becs 10 frt, N. N. Bócs 10 frt, Malatinszky Sándor Paks 5 frt, N. N. Bócs 5 frt, N. N. Budapest 5 frt, gr. Benyovszky Eezső Tengelic 3 frt, Garai Mór Budapest 2 frt, N. N. Budapest 2 frt, N. N. Becs | frt, Friedmann József Pécs 2 frt, dr. Eeich Adolf Pataj 2 frt, br. Dräsche Eichard Tolna 2 frt, Steinberger Herrman Kalocsa 2 frt, Steiuberger Markusz Kalocsa 2 frt, özv. Steinberger Jakabné Kalocsa 2 frt, Eabinek Zsigmond Budapest 2 frt, Bass Simon Budapest 2 frt, ifj. Freund Ármin Paks 1 frt 50 kr, Szent- pétery József Paks 1 frt, Késmárky Iván Paks 1 frt, Hörl Antal Paks 1 frt, dr. Strausz Lajos Duna- Földvár 1 frt, Strausz N. Budapest 1 frt, Kaufmau N. Budapest 1 frt, Vildmann László N.-Dorogh 1 frt, N. N. Budapest 1 frt, Mandl Mór Pincehely 1 frt, Brucker Ármin Bécs 1 frt, dr. Braun Mór Szt.-György 1 frt. Összesen 72 frt 50 kr. Fogadják a nemesszivü adakozók ez utón a rendezőség hálás köszönetét. IRODALOM. ZENE. — A Pesti Hírlap a most lefolyt évnegyedében is a leggazdagabb tartalmú lapnak bizonyult. Az országgyűlési vitákat a legkimeritőbbeu közli s vonzó leírásokkal, karcolatokkal kíséri; ezért naponkint 20—24, vasárnap folyton 32 oldal terjedelemben jelenik meg, oly körülmény, mely páratlanul áll a magyar hírlapirodalomban és csakis a Pesti Hírlap nagy elterjedtsége által magyarázható meg. Mikszáth rendkívüli érdekesen irt novelláját (Beszterce ostroma), Jókai Mór koszorús Írónk hosszabb elbeszélése fogja követni a most következő évnegyedben. Amellett közölni fog a Pesti Hírlap egy a francia eredetivel egyidejűleg megjelenő kitűnő francia regényt, melynek fordítási jogát már megszerezte. Nagy közönséget érdeklő külön rovatai számát is folyton szaporítja a Pesti Hirlap. A mérnökök és építészek érdekeinek hathatósabb előmozdítása s a technikai ügyek szélesebb körben való ismertetése végett nyitotta a Műszaki Hírek rovatát. Nagy teret szentel a színművészeti hirek mellett a képzőművészeti ügyeknek is. A jövő évnegyedtől kezdve a mezőgazdaság rovatát is ki fogja bővíteni külön szakértő munkatársak szerződtetése által. A Pesti Hírlapra minden naptól kezdve elő lehet fizetni. Előfizetési árak : egy hóra 1 frt 20 kr, két hóra 2 frt 40 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. Mutatvány- számokat— egy levelezőlapon nyilvánított óhajra — bárkinek ingyen és bérmentve öt napig küld a ki- adóhivatal (Budapest, Y,, nádor-utca 7. sz. — A Hót — politizál. Érdekes hirt kaptunk Budapestről: Kiss József szépirodalmi és társadalmi közlönye, A Hét április 1-től kezdve, már mint politikai és irodalmi lap fog megjelenni. A Hót a politikai koncertben nem lesz uj hang. Hallottuk eddig is, a válogatott, szép és irodalmunk javából való novellák és versek özönéből kihallatszott ez a hang határozottan, férfiassan, oly szabatos szókimondással, világos, tiszta logikával, majd nemes páthoszszal, majd halálosan sebző gúnynyal, hogy a politikai eseményeknek éppen legbonyolultabb s legzavarosabb mozzatainál A Hét szolgált biztos átmutatással. A Hót politikai lappá történt átváltozása után csak meg fog erősödni eddigi irányában. Nem hanyagolja el eddigi magas irodalmi niveau- ját, asszonyok, leányok ezután is ugyanazzal az élvezettel olvashatják, mint eddig és politikai rovatait is kiválóan irodalmi szempontból fogja gondozni. Ügyelni fog arra, hogy ne csak elfogulatlan, párt és magánérdektől ment véleménye érvényesüljön, hanem érvényesüljön az az irodalmi forma is, melyet A Hét — ezt büszkén vallhatja nagy érdemének — az egész magyarországi sajtóba mintaképpen bevitt. Á Hót munkatársait a mostani magyar irók legjelesebbjei közül toborzottá össze és kiegészítette most fényes gárdáját á legelőkelőbb politikai és publicista erőkkel. Aki a politikai viszonyokkal tisztában akar lenni, nem mellőzheti A Hét véleményét. A mi machiavelista korunkban valóságos áldás, hogy van egy lap, mely minden körülmények között, bárkivel szemben nyíltan megmondja az igazat. Melegen ajánljuk ezt a jeles lapot olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. KÖZGAZDASÁG. f Állatbiztosítás és mezőgazdaság. Az állatbiztosítás rég nélküzött szüksége a magyar mezőgazdaságnak. Ezelőtt húsz esztendővel „Orion“ elnevezés alatt külön biztositó részvénytársaság alakult az állatbiztosítás céljaira s bár e társaság minden erejét megfeszítette, hogy létezését biztosítsa, alig pár év elteltével mégis megbukott a magyar közöny következtében. Mert még abban az időben a mezőgazdák nem sokat törődtek marhaállományaikkal; de nem sokat törődtek a mezőgazdasági kultúra egyéb eszközeivel sem. Az idő intő szavának kellett beleszólni a rozoga gazdálkodásukba, a tapasztalat eme nagy mesterének, a mely nem tűrhette immár tovább, hogy a magyar anyaföldnek ős termő ereje végkópen meglazuljon, elzüllödjók a magyarság és a magyar állam legnagyobb vesztére, hátrányára és kárára. Az impulzust az állatbiztosításra vonatkozó törvényjavaslat megalkotására ez adta meg s azért a földmivel esi miniszternek az állatbiztosításra vonatkozó törvényjavaslatát nemcsak nemzetgazdasági, de hazafias szempontból is örömmel üdvözölheti minden földraivelő mezőgazda, a kinek a saját érdekén felül a nagy magyar nemzet érdeke is a szivén fekszik. Odáig jutottunk, hogy ha nem gondoskodunk marhaállományunk köteles biztonságáról, a mezei gazdálkodás legfőbb tényezője vész ki, vagy legalább annak száma annyira meg fogyni, hogy munkához való hathatós segítségükhöz csak nagy nehezen juthatunk majd, vagy igen drága pénzért és áldozatok árán. Mert ha marhaállományunk jövőjéről nem gondoskodunk, a mezei munkának, a föld mi- velősnek a költségeit nem is a kézi napszám fogja ezután megdrágítani, hanem az igás állat beszerzésének tetemes költségei, melyeket: az igavonó értékének hullámzásai és szapora elhullása vagy betegedóse megkövetel. Hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdáink egy részt ezt a körülményt ezideig nem igen értette meg, vagy reá nem is gondolt, ez a körülmény a gazdasági talajmivelő eszközökben előállott rohamos fejlődésben találja magyarázatát, mely száz és száz százaléknyi erő és munkamegtakarítás segítségével jött szolgálatára a földet munkáló népeknek. A mezőgazdaság, a talajnemesítés körében kétségkívül korszakot alkotó fordulatot idéztek elő a földmivelés céljait szolgáló mezőgazdasági gépek és eszközök terén mutatkozó találmányok sorozata és a gépek szerkezetében beállott újítások és javítások. A gazda ma kevesebb nyers erő alkalmazása mellett több munkát produkálhat, mint azelőtt két- ennyivel. Azelőtt a drága angol gépek nagyobb befektetéseket igényeltek, mert úgyszólván ki ’volt zárva a konkurencia; a mióta azonban hazánkban a gazdasági gépek gyártása olyan lendületet nyert, hogy ezen gyáripar ma már első helyre küzdötte föl magát s az ipar ezen fellendülésének hatása alatt a külföldi gyártmányok kiszorítása mellett a gazda az előnyt is élvezheti, hogy a magyar piacra került magyar gépeket közvetlen forrásból, saját igényeinek megfelelően szerezheti be, olyant például minőt az „Első magyar gazdasági gépgyár“ produkál, mely olcsóbb is és szerkezetében a hazai gazdasági viszonyoknak legjobban megfelel, azóta a gazda helyzete, de főleg ezen gyáriparunk is, ezáltal hogy az „Első magyar gazdasági gépgyár rószvénytársulat“ olcsóbb és minőségileg is előnyösebb gyártmányaival a külföldi drágább portékákat kiszorította, tetemesen javult. Hogy az agrikultra állapota a mai gazdának tetemes előnyöket biztosíthat, csak rá kell mutatnunk a kolozsvári gazd. egyesület titkári hivatala által kiállított ama bizonyítványra, hogy az említett magyar gazdasági gépgyár legújabb szerkezetű pótszalmarázóval ellátott cséplőgépeivel megejtett próbacsóplés eredményekóp kitűnt, hogy a uicsépelt kalászokban szem egyátalán nem marad s a gabona teljesen piacképes. A mezőgazdaságban a gépek a gazda nélkü- lözhetlen munkatársainak tekintendők és minél jobb fajta gépekkel rendelkezik a gazda, munkája annál olcsóbbá válik s e szerint annnál több hasznot produkálhat. Az állattenyésztés, vagy az állat megbecsülése a gazdaságban a termés fluktuációjában mutatkozó különbségnek kiegyenlítő eszköze. A gazdának a gazdaságában levő állatok biztonságának és egészségének megőrzését fontos kö- telességtndásnak kell tartania, a minthogy fontos kötelessége minden jó gazdának, gazdaságát a modern technika gazdasági gépeivel fölszerelni, mert egészséges jó gazdálkodás e két tényező nélkül nem képzelhető. K. A. A pécsi kereskedelmi- és Iparkamara értesítései. — A kereskedelmi m. kir. miniszter ur megküldte kamaránkhoz az üzleti forgalom élénkítése céljából, a magyar ipari termékek képes jegyzékének megszerzéséről szóló leiratát. Minthogy a kereskedelemügyi miniszter ur ez alkalommal az ország jelentékenyebb ipari termelőinek tartozzanak azok akár gyári, akár a kézműipar körébe, árjegyzékeik birtokába jutni kíván, ugyanazért van szerencsénk az érdekelteket azzal értesíteni, hogy képes árjegyzékeiket a pécsi kamarai hivatalhoz folyó évi április hó 20-ig beterjeszteni szivesked- jenek. — A keresk. m. kir. miniszter ur intézkedése folytán a Magyar kereskedelmi muzeum megküldte kamaránkhoz a Budapesten, 1894. évi május hó 27-tÓl szeptember hó végéig megtartandó „villamos erővel hajtott munkagépek kidllttdsá“ -rol szóló körlevelét. A kiállítás 1894. évi május hó 27-én nyílik meg és tart ez évi szeptember hó 30-ig. Ha a kiállítás esetleg korábban fogna bezáratni, arról a kiállítók két hétlel a bezárás napja előtt tudósittalnak. A kiállítás célja: a kisiparban használható azon gépeknek bemutatása, ismertetése, melyeknek villanyerővel való mozgatása leüetsóges ; továbbá feltüntetése annak, mennyiben használható fel a villanyerő az ipar céljaira még más tekintetben is. Miről van szerencsénk az érdekelt köröket azzal értesíteni, hogy a kiállításra vonatkozó program, illetve szabályzat a kamarai hivatalban a hi: vatalos órák alatt délelőtt 8-tól délután 2 óráig bármikor megtudhatók. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi március hó 18-tól március hó 25 ig. Schneider Adám, 62 érés, korai elaggottság. — Schnetczer Lajos, 18 éves, tüdőgümőkór. — Eanga András 55 éves, öngyilkos. — Kriski József, 17 napos, veleszületett gyengeség. — Bencze János, 27 éves, tüdőgümőkér. — Szabó Ilona, 2 éves, gyermekaszály. N Y I L T T É R. A Palánk-ltse pusztai vadászat. Ez utón is különösen felhívom az érdekelteket. hogy a Palánk-ltse pusztai vadászati jog egyedül és kizárólag Steinecker Ferenc m. királyi közalapítványi kerületi gazd. felügyelő-tiszttartó .urnák van átengedve, — miért is mások részére vadászati tilalom áll fönt. Puszta-Jany a, 1894. március 24. Kelemen Mihály, urod. intéző. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal — a S z e r k. O a. b o xx a. árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7-26 , 7-27. Tengeri 1894. máj.—jun. 4*97., 4-98. Zab tavaszra, .7 05., 7'07. Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. Budapestről indul délelőtt 11 órakor, Szegzárdra érkezik este 8 órakor. Mohácsra ékezik este 11 órakor. Mohácsról indul délután 1 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. Budapestre éjjel 3 óra 45 perckor. Érvényes március 15-től április hó végéig.
