Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-25 / 13. szám

1894. március 25. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Hajózsái menetrend c. értesítésünkben a Budapestről induló hajó szegzárdi érkezési ideje 8 órára van feltüntetve. A szegzárdi hajóállomás fő­nöke lapunk nyomtatása közben értesít bennünket, hogy a hirdetésben ez téves, mert a hajó már hét órakor érkezik Szegzárdra. — Megszúrt legény. Ha csúnya a lány, az elég baj; de az sem mindig előny, ha a lány szép, mert ha a csúnya lánynak egy szeretője sem akad, a szépnek pedig'kettő is, az mindegyiknek külön- külön baj. Ilyen bajban volt R i b 1 i n g Örzsi szeg­zárdi szép lány is, kinek egyszerre két imádója akadt G y i m ó t i János s Balog Mihály szegzárdi le­gények személyében, kik mindketten folytonosan nógatták a lányt, hogy végre határozzon s mondja meg, melyikhez hajlik a szive inkább. De a lány mindkettőt egyaránt kedvelte, s nem tudta magát sehogy sem elhatározni a döntő nyilatkozatra. An­nál rosszabb volt ez azonban a 2 legényre nézve, kik e szerint mindketten jogot formáltak a leány­hoz s igy mindegyik ellenségét látta a másikban s csak az alkalmat várták, hogy egymásba belekös­senek. Ez az alkalom a napokban váratlanul meg­jött, midőn a 2 szerető vasárnap este 8 órakor vé­letlenül (?) egyszerre értek a lány házához. Balog Mihályt 8 barátja: Simon Sándor, Budai Ist­ván és Szerbacsics József kisérte, a miből azt lehet következtetni, hogy találkozás talán még­sem volt egészen véletlen. Midőn a társaság együtt volt, a 2 vőlegenyjelölt egyideig egymással farkas­szemet nézett, majd egymásba kötöttek, a minek általános verekedés lett a következménye, befejezé­seként pedig G y i m ó t i oldalába egy késszúrást kapott, a mibe talán bete nem hal, de ha felgyó­gyul is, csak. sok idő múlva veheti ismét hasznát erejének. Vájjon most már kire esik mégis a lány választása ? — Hamis egyforintosok. Off János apátii lakos a múlt héten Mayer Gusztáv báttaszéki ke­reskedő boltjában hamis 1 frtossal akart fizetni. De a kereskedő a hamisítványt felismerte és erről Offot felvilágosította. Ekkor elment egy másik ke- reskedőhez, L a r i t z Mártonhoz, kinél valamit vá­sárolt ; ott is felismerték a hamisítványt; de ez, attól tartva, hogy az illetőnél talán sok ilyen ha­misítvány van, és esetleg elárasztja vele Báttaszó- ket, feljelentette az e'öljáróságnak, a hol a hamis bankót tőle elkobozták. De alig, hogy ennek hire ment a városban, rögtön jelentkezeit Garzi Já­nos kereskedő, kinél szintén volt egy egészen ha­sonló hamis 1 frtos s bár nem tudta, hogy kitől kapta, de arra biztosan emlékezett, hogy Off aznap reggel cukrot vásárolt nála. Offot, mint aki tudva hamis bankót hozott forgalomba, feljelentették a szegzárdi főszolgabírói hivatalnak. — A huslopások évadja, ügy látszik, nem­csak a ruhaviseletnek van meg a maga divatos év­adja, hanem a különféle lopások is a különböző időszakok szerint váltakoznak. így most például a huslopások divatja járja. Kereset még nem igen van a külső munka után a téli készlet pedig már jóformán fel van emésztve, annyi becsület meg nem mindenkiben van, hogy inkább koplalna, semhogy lopjon, hát egy kis módositas-al igy tartja ezt a közmondást: „Kaparj kurta, nekem is lesz,“ s onnan lop, a hol még talál vahmit. így most szá­mos helyről kapunk tudósítást betörésekről, a hol legnagyobbrészt hús és zsir képezték a lopás tár­gyait. Rövidség kedvéért csak néhányat említünk fel; Kovács István dunaföldvári lakos kamrája ajtaját feltörték, s abból 8 sonkát, húst, zsírt, szap­pant loptak el. —Tengelicen Lukács Imre kam ráját feltörték, s abból 4 sonkát s különféle hus- nemüeket loptak el. — Ugyancsak Tengelicen B é d a Samu kamaráját is feltörték, a honnan szin­tén*^ sonkát, húst és zsírt loptak. — Csike János, regölyi lakos kamráját feltörték és abból 4 sonkát, húst, szalonnát, zsírt stb. elloptak. így folytatódik ez a sorozat, csak a nevek meg a községek mások. Több helyen meg a baromfiakra vetették ki háló­jukat a tolvajok. Énnek okát azonban talán nem annyira az éhségben, mint a húsvéti ünnepek kö­zelségében kell keresnünk. Jellemző azonban, hogy a legszélesebb kutatás mellett csak elvétve sikerül egy-egy ilyen tolvajt elcsípni. — Tüzek. Duna-Földváron Ny üli István háza kigyult és leégett. A kár 600 írt. EttőL meg­gyűlt a szomszéd Borbély István háza is s szin­tén leégett. Kára 1800 frt. — Bölcskén pedig Monori István háza égett le. A tüzek mikénti keletkezését eddig kipuhatolni egyik helyen sem sikerült. — Reményteljes fiú. Vértes Jenő még úgy­szólván csak gyerek, de azért Duna-Földvártt már több csinyjéről tudnak, mint a hány évet a fiú szám­lál. A napokban is elment Schwarz Farkas ottani cipészhez s szülői megbízásából 5 írtért egy pár cipőt rendelt magának. Midőn a cipők elkészültek, azon ürügy alatt, hogy azokat szüleinek megmu­tatja s rögtön hozza, az árát, a cipőket elvitte s rögtön eladta Dór Ferenc ottani cipésznek 1 írt­ért. De midőn a másik cipész mindhiába várta a fiú visszatértét, elment annak szüleihez, kik az egész cipőmegrendelósről mitsem tudtak. Dórtól a cipőket elkobozták, a szép reményekre jogosító ifjú pedig az alatt szerencsésen megugrott. — Letartóztatott csavargók. Fietraszek János sziléziai származású bányamunkás leányával már hosszabb idő óta csavarog a megyében, s hol koldul, hol köuyöradományokat gyűjt, hol meg mindenféle ponyvairodalmi termékekkel házal, a nélkül, hogy akár az egyikre, akár a másikra neki hatósági engedélye volna. Utóbbi időben leginkább Gyula-Jováncza tájékán tartózkodott, hol követelő fellépése által a nép valóságos réme lett. — Végre valaki feljelentette. De ő hivatkozva szegénységére, a kinek betevő falatja sincs, rimánkodott, hogy bo­csássák szabadon, ő elpusztul erről a vidékről, hogy soha hírét sem hallják. De mikor megmo­tozták, zsebjében egy harisnyaszárban 170 frtot, egy tárcában pedig még egy pár forintot találtak. Letartóztatták és átadták őket a tamásii kir. járás­bíróságnak. — Elfogott betörő cigányok. Á napokban a dunaföldvári határban egy cigánykaraván ütötte fel sátortáborát. Ebben a csapatban volt öt betörő ci­gánylegény, kiket már hosszabb idő óta rendőrileg köröznek. Midőn ennek a csendőrök neszét vették, rögtön kimentek a tanyára. De alig, hogy a cigá­nyok a csendőrök közeledését észrevették, az öt ci­gánylegény rögtön futásnak indult. Hanem a csend­őrök utolérték őket és egyenkint elfogdosták, azután átkisérték a díszes kompániát a sásdi őrsre. — Irányítatlan jártatok. A legutóbbi nagy- doroghi országos vásáron a csendőrök 7 irányítat­lan járlatot elkoboztak. Csodálatos, hogy a mi jó­zan magyar népünk még mindig nem tudja elég jól felfogni saját érdekeit s mintsem 3 krórt egyik vásárról a másikra irányittatná járlatát, ha már nem tudja eladni marháját, inkább kiteszi magát annak, hogy ott rajtakapatván, minden megtakarí­tott krajcárért ugyanannyi forintot fizessen bünte­tésképpen. Avagy talán nem világosítják fel őket az erre hivatott közegek s itt is kell, hogy valósul­jon az a közmondás: „Kárán tanul a magyar ?“ — A jó hírnévnek örvendő és tiszteletre méltó. Dietrich és Gottschlig budapesti tea, rum, cognac és kiviteli palacksör nagykereskedő cég, mely már 30 év óta fennáll, ezen nagy kiterjedésű vállalat ala­pítójának Dietrich Emil urnák tulajdonába ment át, ki az összes üzleti vállalatokat átvette, és azokat fiával ifj. Dietrich Emil úrral együtt Dietrich és Fia cég alatt lankadatlan erővel tovább vezeti. — Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilen­cedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagy világ mindennapi kivonata: az újság. A nagy világnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépessel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész új­ságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek Tűzhely körül a cime. Iránycikke- ken kívül a szezon, a divat, a konyha, a szalon, a házi kertészet, kézimunka körében felmerült leg­újabb eseményekről és irányzatokról ad hirt. Nagy irodalmi és pedagogai értéke van annak a rovatá­nak, a mely egyenesen a gyerraekszobának szól, s a melyben Móka bácsinak, a nagy nevű, kitűnő mesemondónak gyermekmesói mellé gyermekjáté­kok leírásai, versikék és sok egyéb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, a melyek nemcsak a gyer­mekvilág kedélyét nemesitik és gyarapítják, hanem a bennük rejlő poezissel megkapják a felnőttek lel­két is. Mindenkinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló, mikor újabban az egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolásának heti mellékle­tet szánt. Közlekedés cimü melléklete ebben a te­kintetben úttörő. A közlekedés terén fölmerülő min­den uj eszmét, a forgalom terén történő minden eseményt, intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Napló-nak Közlekedés melléklete ismerteti, megbeszéli. Nemcsak tudósításokat közöl, hanem irányt is ad, és ezt az irányt, mint tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó he­lyen is. — S a Pesti Naplónak ezek a különleges érdek istápolásának szánt mellékletei idővel gyara­podni fognak, úgy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenni a szaklapok járatását. Ezeken a mel­lékleteken kívül a Pesti Napló terjedelemre és tar­talomra is utolérhetetlen sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk, az egész világot kivonat­ban. A politika és társadalom, és kiváló sorban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorának a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pesti Napló, a mely lelkese­désen kívül alaposságot tartja legfőbb küzdőerejé­nek és ezért az alaposságért óriási áldozatokat hoz- Táviratainak, levelezéseinek és egyéb közleményei, nek költségei akármely törvényhatóság budgetjót fölemésztnnék. A Pesti Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hogy egy sorban állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támogatá­sával ezt lehetővé tette. VIDÉK. — A paksi filléregylet javára folyó hó 17-én rendezett, felolvasással és szavalattal egybekötött táncestély minden tekintetben fényesen sikerült. E fényes siker első sorban és főleg az érdemes szereplőknek köszönhető, azért tehát álljon itt leg­felül a rendezőségnek s a filléregylet elnökségének hálaköszönete. A szegény gyermekek, kiknek di­dergő tagjait legfőkép a szereplők kegyessége foly­tán majd busásan takarhatjuk be és védhetjük a hideg tél fagyasztó szele ellen, mosolyogva fogják imáikba foglalni neveiket, és ez a legnagyobb kö­szönet, melyben valaki részesülhet. Kiváncsi közönség ritkán részesülhet ily szép estélyben, mely ez élvezetnek ily nagy quantumát a qualitással párosultan nyújtaná. A paksi kaszinó nagyterme pedig már évek óta nem látott együtt ily díszes és válogatott publikumot. Ott volt a vá­ros szine-java, rang és felekezeti különbség nélkül. Elsőnek, úgy 1/2tí óra tájban Pollák Ede jogszigorló lépett az emelvényre. Coppónak „a ha­jótörés“ cimü moDologját szavalta. E már magában véve is remek és hatásos magánjelenet hatásában csak fokozódott az előadónak nagy páthosszal el­mondott előadása következtében.. Az előadás után felhangzó és meg-megujuló taps bőven megjutal­mazta előadó urat, ki rövid idei itt tartózkodása alatt egészen meghódította magának a paksi kö­zönség szivét. Ezután következett dr. Eóth Zsigmond ügy- ved szabadon tartott aestetikai előadása a regény­ről. Előadásában, mely a hallgatóság érdeklődését elejétől végig feszült figyelemben tartotta, arról ér­tekezett, hogy mi a feladata a regényngk a lite- ratura mai állapotában, jobbah mondva : mit vár a modern ‘ember a jó regénytől! Előadó ur állás­pontja, nagyon helyesen, abban összpontosul, hogy a regény az ember lelki állapotát tüntesse fel, a benső embert hozza napvilágra. S mivel állítását könnyen felfogható példákkal világosította meg, fej­tegetései mindenki által könnyen megérthetőkkó váltak. A hallgatóság szűnni nem akaró tapssal mutatta ki háláját előadó ur iránt. Utolsónak Jelinekné Fischer Regina urhölgy maradt. Kiss József „Jehova“ cimü költeményét sza­valta. Hanghordozása, gesztusai, egész megjelenése a pályatévesztett művésznőt juttatja eszünkbe. Midőn az emelvényre lép, magával ragad külső kecseinek soknemüségével, midőn megnyerő, fülbemászó hang­ján szaoalni kezd, kebled felmelegszik, feszült figye­lemmel lesed a szót ajkairól: Thália felkent pap­nőjét látod magad előtt. Midőn elhangzottak a köl ■ temónyek utolsó sorai: „Adonáj, te adtad és te elvevód, tiéd az élet s a halál tiéd“, az egész hall­gatóság, mintha lidére nyomástól szabadult volna . meg. Az egész előadás alatt visszatartott lélegzet- vétel, egy hosszú sóhajban tört ki, majd megeredt a taps vihara, a rendezőség gyönyörű csokorral kedveskedett a szeretetreméltó szavaiénak, s min­denki sietett, hogy elsőnek kívánhasson szerencsét a nagy sikerhez.

Next

/
Thumbnails
Contents