Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-08 / 41. szám

4.

TOLNA VÁHMEGYE.

1893. október 8.

tőzetlen épület és mind a négy várva-várja, hogy egy tető alá hozassák, ennek szükségességét nem csak az érdekelt vidék folyton es folyton hangoztatja, hanem felejthetetlen emlékű lángeszű Baross Gábor a győri programúi beszédje alkalmával, mint leszükségesebb teendőjét hangsúlyozta. Uraim ! nem szeretnék senkit sem igazságtalanságról vádolni, de megfejthetetlen rejtély, hogy Pozsonytól Pestig a Duna két partja négy Ind által köttetik össze, Pesttől egész Újvidékig pedig egy sincs. Az ország ily nagy részét annyira negligálni, erre uraim, hamarjában mentséget találni alig lehet.

Hogy mennyi hasznot hozna és hozhatott volna egy összekötő hid, azt csak úgy tudjuk megítélni, ha fontolóra vesszük, hogy Baranya, Somogy és Tolna mennyi fát, szenet és követ olcsó fuvar mellett szolgálhatott volna a Dunáninneni megyéknek, egész le a legalsó Tisza vidékig. Csak abból Ítélhetjük meg, ha kiszámítjuk, hogy a Dunáninneni termesztmónyek és liszt készülékek millió méter- mázsái ilyen egyenes és direkt utón jutányosab szállítási ár mellett a tengerig juthattak volna. Uraim, újból kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy ezen vasút kiépítése nemcsak helyt érdekkel bir, hanem generalisálná az ország egy kiváló nagy részét. De nemcsak nemzetgazdászati szempontból ítélve, hanem culturális célját e vasúinak, el nem vitathatják. Milyen pezsgő élet támadna a partok melletti községekben az által, hogy kót-három megye, melyek eddig távol voltak egymástól, ezen uj etáppó által egymásnak majdnem kezet nyújthatnak. Nem akarom az igen tisztelt urak becses türelmét még tovább igénybe venni, hisz hozhatnék, még számtalan meggyőző és elvitázhatatlan argumentumot fel mely ezen vasút kiépítését elodázhatatlanná teszi. Cs az egyet bátor leszek proponálni, hogy nyújtsunk egymásnak kezet és összesített erővel, minden rendelkezésünkre álló eszközt megragadva, oda ipar kodjunk, hogy ezen reánk életkérdéssé vált vasút, minél előbb kiépitessék. Szervezkedjünk ! A szervezkedést pedig az urak bölcs belátására bízzuk, de egyszersmind kérve, hogy nagyságos Perezd Dezső urat ezen fontos mozgalom vezetésére kérjük fel, jegyzőül ajánlom Engel Mórt.

Perczel Dezső az elnökséget elfogadva, köszönetét mond a szép bizalomért; ékes szavakban fejtegeti az ügy kiválóan fontos voltát, kijelenti, miként ez országos jelentőségűnek tekintendő és hogy birja a magas kormány Ígéretét arra nézve, miként az Alduna hídja csakis ezen a vidéken lesz építendő. Kéri az értekezletet, hogy a teendőik iránt hozzon javaslatot.

Boda Vilmos orsz. képviselő ajánlja az országos agitációt, nemkülönhen egy mennél kevesebb számú végrehajtó bizottság megválasztását.

Drescher Ede orsz. képviselő Boda Vilmos ajánlatát elfogadja azon módosítással, miként választassák egy szőkébb körű állandó Budapesten működő és egy tágabb körű, az érdekelt vidéken működő végrehajtó-bizottság.

Boda Vilmos javaslata Drescher Ede módosításával egyhangúlag elfogadtatott.

Dr. Boszkovitz Mór a sajtó jóakaratának kikérését ajánlja; mi helyeslőleg vétetett tudomásul,

— Önnek egy millió dollárja van ?

Sándor élesen, szúrósan nézett az aszszonyra.

Látta, mint remeg meg az orreimpája, hogy

borítja el a vér az arcát. Olvasott a lelkében.

— Van, — mondotta közömbőseu. — Azonkívül egy pár igen szép porcelláuom. Ha parancsol belőle . . .

— A millióból vagy a porcelánból ?

— Egyre megy. — Csókolom a kezét nagyságos asszonyom. Igaza van, nagyon zöldek voltunk. Aláz’szolgája, ügyvéd ur. Igaza van, az idő nagyon szép.

— Hallja Sándor, ön nagyon . . . szarkasztikus.

— Ha volt elég jósága, hogy megbocsássa nekem a múltat, akkor a jelenért is számíthatok elnézésre. Ajánlom magamat.

— Isten önnel. De bizonynyal elvárjuk önt.

Elváltak.

— Most már fölösleges az öreghez menni. Megyek Gyurihoz.

Megindult Gyuri hivatala felé.

Hirtelen megállt.

Még sem. Nem keresi föl. Sem őt, sem Józsit. Félt tőle, hogy ugyanolyan csalódás éri. őt majd náluk, mint Miiinéi. Minek az ő szétmarcangolt, megalázott szivét még marcangolni, megalázni ? — Elmegy majd az ö hitelezőihez. Sorra fölkeresi a derék embereket, akikről bizonyosan tudja, hogy örülnek majd az ó látogatásának. A derék emberek ! Ha az ember nem akar egyedül állani a világon, akkor ne fizesse ki az adósságait.

: nemkülönben helyeslőleg fogadtatott dr. Leopold j Kornél magyarázó fölszólalása is.

Perczel Dezső elnök a végrehajtó-bizottság tagjai kijelölhetése céljából az értekezletet 10 percre , felfüggeszti.

Szünet után elnök újból megnyitván az érte- í kezletet, lololvastatja a nagy végrehajtó 100-as bizottság kijelölt tagjainak névsorát, mely egyhangúlag elfogadtatott. Beválasztattak a nagybizottságba: Gróf Szócheuyi Sándor Tolnavármegye főispánja, Tallián Gyula Somogymegye főispánja, Bajsai Voj- nits István Baja és Szabadka főispánja, Sándor Béla főispán Zombor, dr. Hegedűs Aladár polgár- mester Baja, Olaj Lajos almasi képviselő, Mamu- sit& Lázár polgármester Szabadka, Kisbudafai Ver- I mess Béla orsz. képv. Szabadka, dr. Alraási Auto- | novits József orsz. képviselő Szabadka, Vályi Ar- | pád nagybirt. Kula, Erdélyi Gyula főjegyző Baja, i Szulrély Lipót tp. igazgató Baja, Borsodi és Katy- | mási Latinovits Ernő orsz. képv. Borsodon, Bor- i sodi és Katymási Latinovics Pál nagybirtokos Borsod, Arnold Antal jegyző B.-Almas, Tomanovits Gyula jegyző Bikity, Bittermann Károly jegyző j Sz.-István (Baja), Maar Gyula alispán, Makfalvay j Géza lapszerkesztő, Kapocsfy Jenő orsz. képviselő | Kaposvár, Szily Géza alispán, Erretk János orsz.

| képviselő, Stajevits János orsz. képviselő Mohács, j Szily Pongrácz, Perczel Béni orsz. képviselő, Littke j József kamarai elnök, Aidinger János pécsi polgár- | mester, Várady Ferencz, Feiler Mihály, Lenkei L., Haksch L. lapsz. Pécs ; Kämmerer Ernő, Szluha István, br. Jeszenszky László, Buschbach Péter orsz. I képviselők, dr. Leopold Kornél lapszerk., Döry József, dr. Szigeth Gábor, Leopold Lajos, Döry László, Hirling Adám, Geiger Gyula Szegzárd; Duzs Dániel, Nyéki M. István Öcsóny; Erdős Gábor, Szól

P. István Pilis; Szentpétery Sándor, Pap Janos A.-Nyók ; Engel Mór Tafner János, dr. Boszkovitz Mór, Angyalliy Imre, Mitvvég Henrik Bátta- szók; Szentesy József, Knölier Ferencz Várdomb ; Purth Adolf, Theuerle Henrik, Kunét János Alsó- Nána; Parti József, Szászy Frigyes Tolna; Pápay István, Vig István Mözs ; Német Béla, Bártos Dániel Báta ; Wikkert Károly. Fekete Mihály Agárd ; Simon István, Doszpod József Harcz; Roboz István lapszerkesztő Kaposvár ; Köbnél Ferencz, Kra- molin József, dr. Moldováuyi István, Döry Pál, Beker János Bonykád ; Schleier János, Arndt Gyula Majos ; Lovászy Gábor, Siallenberger József, Riegel Antal N.-Mányok; Horváth Ernő, Cserdi István, lovag Zirnfeld Ármin Váralja ; Schettl Alajos, Schrott János Máza; Tóth István, G. Sehwandtner Albert, Steiner Iguác Szászvár; Jily Ignác, Klaub József Mágocs; Helfenbeiu Dániel, Stökl Henrik, Tóth Vilmos Apáthi; Freytag Gyula, Johannidesz Géza Duna Szekcső; Kiefaber Konrád Kis-Mányok; Bas- sola Árpád Ozikó; Schleiuing Lajos. Pap István Mórágy. A szükebb körű öttagú végrehajtó-bizottságba választattak: Perczel Dezső elnök, Simontsits Béla, Boda Vilmos, Drescher Ede bajai képviselő és Hegedűs Aladár polgármestert.

Perczel Dezső elnök azon megjegyzése, mely szerint az aldunai vasúti hid kocsi- és gyalog átkelésre is berendezendő volna, élénk tetszés között tudomásul vétetett.

Fölkereste őket. A hitelezők egytől egyig meg voltak győződve az ő becsöletessegóról és egy percig sem nyugtalankodtak. Tudták bizonyosan, hogy egyszer majd megfizet nekik. A dolog most sem sürgős még. Szívesen várnak.

Olyan jól esett neki ez a beszéd. Tudta, hogy képmutatás, de jól esett neki, hogy vele szemben képmutatóskodnak. Úgy érezte, hogy más jó szóra, más szeretetre ő már nem tarthat számot, csak képmutatásra.

És a kereskedők udvariassága némikópen visz- szaadta a bátorságát. Bátorsága támadt fölkeresni Boszorkát. Egy kávéházban a lakásjegyzékben utána nézte Józsi lakását és fölkereste. A régi lakás volt. Csengetett. Valaki kmyitotta az ajtót. Valaki elsi- kitotta magát és a nyakába borult. Valami fehér árnyék volt. Valami csengetyű csengett a lelkében. Ott volt a régi Kalábriában és zokogott, zokogott és mellette ültjaz a fehér árnyék és sirt és nevetett.

— Sándor, Sándor, csakhogy itt van. Úgy e most már itt marad ? Itt marad minálunk. Főzök j magának teát. Szereti még a téát? — Istenem, Sándor! Józsi, hogy örül majd. Mért nem irt? Mórt nem szállt hozzánk ? Olyan csúnya maga, olyan csúnya. Akarja látni Duduskát ? — Már tud járni. Szereti a gyerekeket ? — Duduskát okvetlenül szereti majd. Tulajdonképen Sándornak hijják. Most sétára vitte a dada. De mindjárt itt lesz. És mindjárt itt lesz Józsi is, küldök érte. Na ilyet, Sándor ... Föl se tudom fogni . . .

És kacagott és rohant ki, küldött Józsiért és főzött teát. (Vége következik.)

Felhívja elnök Engel Mór jegyzőt, hogy a végrehajtó-bizottság tagjait megválasztatásukról értesítse.

Végül Meskó László bajai tanácsnok szép szavakban jegyzőkönyvi köszönetét indítványozott Perczel Dezső elnök, Tafner János biró és Boskovitz Mór községi orvosnak önzetlen fáradozásukért — mi egyhangúlag elfogadtatott.

Az értekezletet bankett követte a polgár kaszinó nagytermében, melyen nyolcvanan vettek részt. Dicséretet érdemel a kaszinó t. választmánya a terem készséges átengedéséért, nemkülönben Nyers Pál a „Korona“ vendéglőse is, ki Ízléses és olcf-ú étkekkel szolgált. Elsőnek poharat emelt Holdonncr Ferenc plébános az oly szép számban össze sereg- lett vendégekre; Boda Vilmos orsz. képviselő. Perczel Dezső elnökre ürité poharát; mire Perezd Dezső mondott emelkedett beszédben köszönetét, melynek fonalán a kitartást és erélyt ajánlja az érdekeltség figyelmébe; majd Boszkovitz Mór lel kés szavakban éltető a bajaiakat; — Meskó László tanácsnok az előtte szólónak szavaira reflektálva Baja város nevében élteti Tafner János bírót é.s dr. Boszkovitz Mór községi orvost, mint a kik szivük egész melegével és erélyűk egész súlyával fáradoztak az ügy fölélesztésén; majd ismét Boda Vilmos szólott, a baranyaiakat éltetvén; Lovászy Gábor szép hasonlat kíséretében Riegl Antal bányaigazgatót köszönte föl; Engel Mór humoros szavakkal élteté Drescher testvéreket; Drescher Ede orsz. képviselő a báttaszékiekre ürité poharát és lendületes szavakban az egyetértést ajánlá; Riegl bányaigazgaló ékes szavakban Lukács Béla minisztert élteté, inig Meskó László a parlament 3 ittlevő kiváló tagiát köszöntő föl; végre Perczel Dezső Dörnyei Ferenc kaszinói elnököt és vele a kaszinó tagjait éltette.

A bankett délután 3 órakor ért véget.

A filokszera bizottság ülése.

Tolnavármegye filokszera bizottsága múlt hó

30-án Simontsits Béla alispán elnöklete alatt ülést tartott. A gazdasági egyesület megkeresésére elhatározták, hogy Apáthi községben minta ojtvány telepet létesítenek. A telep beültetéséhez szükséges 2000 drb gyökeres vesszőt — ezrenként 25 frtnyi árban a bizottság szerzi be. — Tanácskozás tárgya volt a vármegyei szőlőtelep kibővitósének kérdése. A filokszera bizottság a szükséges 8000 □ ölnyi terület díjmentes átengedését kérte Szegzárd község elöljáróságától annál is inkább, mert a jelenleg bérbe bírt területért — 25—30 frtnyi horribilis összeget fizet holdanként évi bér gyanánt; az elöljáróság azonban — nem nagyon mérlegelve a városra háramolható előnyöket, a kérelmet nem teljesítette, igy a bizottság kénytelen volt a szükséges területet holdanként 20 írtjával bérbe venni. Élénk vitára adott alkalmat a filokszera alap javára eszközölt □ ölenkónti 1 kr kivetés jövő évtől leendő megszüntetése. — A bizottság előadója, tekintettel arra, hogy a nagymérvű fillokszera pusztítás következtében a lakosság amúgy is sok oldalról igénybe vett teherviselési képessége nagyon is próbára van téve, a filokszera alap pedig 7409 fit 89 kr vagyon állaggal rendelkezik, s igy a bizottsági működés rendes menetére szükségelt kiadás 3 évi fedezésére előreláthatólag elegendő lesz, a kivetésnek jövő évtől leendő megszüntetését javasolja. S ezt a bizottság Jeszenszky Andor és Boda Vilmos felszólalása után, a kik Q ölenként fél krajcárnyi kivetés fentartása mellett emeltek szót, az alispán meggyőző érvelése után — el is fogadta s azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, hogy a filokszera alap járulék kivetését jövőben mindaddig, mig a körülmények szükségessé nem teszik, szüntesse meg, de egyúttal felterjesztést tegyen a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a vármegyei szőlővesszó telepnek évi 3000 frtnyi segélyt utalványozzon. Elhatározták, hogy a vármegyei szőlő telep ez évben remélt 323000 drb vesszőtermeséből 150 ezer darabot oltásra visszatartanak, a többi ÍOOO drbkéut 5 forintjával eladják a lapunk hirdetési rovatában olvasható feltételek mellett, november 30-ig jelentkező szőlősgazdáknak. — Jeszenszky Andor bizottsági tag kiemelvén az immár 35 szőlő telep felügyeletével megbízott filokszera biztos megszaporodott teendőit s ezzel szemben díjazásának csekély voltát, indítványozta, hogy a filokszera biztos fizetésjavitásban részesittessék. A bizottság utazási költség ciinón kilométerenként 20 krt szavazott meg részére, de minden telepet legalább egyszer meg kell látogatnia évente.