Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-02-19 / 8. szám
4. TOLNA VÁRMEGYE. 1893. február 19. A kezelő személyzet pedig mind a törvény- : széknél, mind a nagyobb forgalmú járásbíróságnál, I különösen a pécsinél és a mohácsinál — annyira elégtelen, hogy a bírák szorgalmának gyümölcse sokszor a kiadmányozás lassúsága miatt vész kárba, pedig az nem helyesen alkalmazott gazdálkodás az állam részéről, ha a kezelő személyzetre fordítandó csekélyebb költségnél akar megtakarításokat eszközölni s ez által útját állja az értékesebb szellemi munka hathatós érvényülésének. — A kezelő személyzetnek szükséghez képest leendő szaporítása tehát ismét sürgetendő a nagyméltóságu m. kir. igaz- ságügymiuiszteriumnál. A pécsi kir. ítélőtábla a múlt évben óriási munkát végzett, a mennyiben elintézett ösz- szesen 11869 fellebbezett ügyet, esik tehát átlag a tábla minden egyes birájára 913 elintézett ügy. Elmondhatjuk, hogy nincs Európában felebb- viteli bíróság, mely csak megközelítőleg is oly rengeteg murika halmaz súly alatt görnyedne, mint a m. kir. tábla, mert azt sohol egészséges állapotnak nem tekintenék, hogy egy felebbviteli biró évenként 900 felebbezett, — tehát rendszerint bonyolultabb peresügyet átvizsgáljon, fölülbíráljon, Ítéleti fogairoazványnyal ellásson, ülésben előadjon s mindezeken felül még biró társai által előadott ügyekben is véleményt nyilvánítson és megvitasson. A munkával való tulterheltetés vétek igazságszolgáltatásunk legtehetségesebb munkásai elleu, mely okvetetleniil megboszulja magát elöbb-utóbb, mert a szellemi munka tultiajjtása rövidebb idő alatt emészti fel a munkaerőt, mint a testedző fizikai munka. A bírói személyzet tehát a kir. tábláknál is megfelelóleg szaporítandó lenne, mert ezek nemcsak a decentralizatió alkalmával átvett hátralék átmeneti bajaival küzdenek, hanem az állandó ügyforgalom is oly nagy, melylyel a tényleges bírói létszám nem áll arányban, hisz a pécsi kir. Ítélőtáblához is a muH évben 10428 ügy érkezett, tehát a rendesen érkező folyó munkából is 800 ügynél több jutott egy bíróra, a létszám tehát szaporítandó lenne, mert ha a sommás eljárás reformja után meg is fog csökkenni a kir. táblához fellebbezhető ügyek száma, a szóbeliség behozatalával az ttgyszám csökkenését a szóbeli tárgyalásokkal járó munka többlet teljesen paralysalni fogja. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről 1893. évi február hó 1-én tartott üléséből. Erreth János s. k. Pleiningor Ferenc s.k., kamarai elnök. kamarai titkár. VÁRMEGYE. — Közgyűlés. Tolnavármegyo törvényhatósági bizottsága e hó 28-án rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány 27-én ülésezik. — Választmányi ülés. A Tolnavármegyo tisztviselő segéd, kezelő és szolgaszemélyzete nyugdíjalapjára felügyelő választmány e hó 23-án ülést tart Hírek. — A király legifjabb unokája Ferenc József királyunknak öröme van. Welsből, a lichteneggi kastély mellől hozza hirül a táviró, hogy Mária Valeria f ö h e r c e g a s s z o n y pénteken hajnalban fiút szült. Az örvendetes családi eseményt még csak a jövő hetekre várták ugyan, de azért a szülés nagyon szerencsésen ment és — amint az orvosi bulletin mondja, — „anya és gyermeke a körülményekhez képest jól érzik magukat.“ A királynak hetedik unokája született a mai napon. Legidősebb leányának, Gizella főhercegasszonynak, L i p ó t bajor herceg feleségének négy gyermeke van: két fiú, két leány. Ezek Erzsébet (született 1874. január 8.), Auguszta (született 1875. április 28.), György (született 1880. április 2.) és K o n r á d(született 1883. november 22.) — A boldognlt Rudolf trónörökösnek és Stefánia főhercegasszonynak leánykája, Erzsébet főhercegkisasszony, az ötödik unoka (születdtt 1883. szeptember 2.); Ferenc Salvátor főhercegnek és Mária Valeria főhercegasszonynak a ma született kis fié második gyermekük. Az első. Erzsébet főhercegleányka 1892. január 27-ón született. — A szinpártoló egylet tagjai között most folyik a bérletekre a helyek beosztása, a mi sok fáradságot és bajt okoz az egylet pénzárosának, a ki mindenkinek igényeit és kívánságát teljesíteni képtelen. — épen azért, mert a bérelni kívánók egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel tagjai az egyletnek. Város szerte nagy az érdeklődés, de meg a panasz is a helyek beosztását illetőleg. Legmeltá- nyosabb és az adott viszonyok közt leghelyesebb volna sorshúzás utján dönteni a helyek fölött, a mi aztán minden érzókenykedésnek és aprehen- siónak elejét venné; az ily társadalmi egyletnek ugyanis az a célja, hogy a tagok között egyetértés, nem pedig elégületlenség uralkodjék. — Farsangi ebéd, Thodrovits Lajosné, nőegyleti elnök, múlt vasárnap fényes ebédet adott a nőegyleti tisztikar s a bál rendezők tiszteletére. A lukullusi obód alatt Buday Gyula csendőr hadnagy mint főrendező, mondott ékes tósztot a jótékonyságban kifogyhatatlan elnökre, mint a kinek aegise alatt működve, minden harc könnyűvé válik. A társaság derült hangulatban és vig jókedvben együttmaradt jó késő estig, s mindenki a legjobb emlékkel távozott az elnök mulatságáról. — Üdvözlő küldöttség. Várkonyi Endre fő- gimnáziumi tanár, városunk fia, e hó végén vezeti a sepsi-szentgyörgyi küldöttséget Turinba, Kossuth Lajoshoz, hogy a díszpolgári oklevelet átnyújtsa a nagy hazafinak. * III. és e styl szerint újjá épültek. Elsők ezek között a székesfehérvári, esztergomi, kalocsai, nagyváradi és gyulafehérvári székesegyházak. De mindezek később annyi viszontagságnak voltak alávetve, hogy idő folytával ismét úgy elpusztultak, hogy ma csak alapfalaiknak némi maradványai láthatók. E korból való, a még romjaiban is meglepő cisztercita monostor templomrom : Czikádor vagy Czikó, Tolnamegyének Baranyával határos szólón egy halmon épülve. E templom 1142-ben II. Géza király idejében épült. A mi ma a meglevő romon meglepő, az a kelet felé néző hátsó oldala, hol a kettős oromfal szép képzésű, karcsú nyúlánk árkádjai és félköríves és fogrovatos párkánydiszei méltán jelzik a román kor virágzási idejét. Tolnavármegyének még egy igen nevezetes, sőt legnevezetesebb román épületéről kell itt megemlékeznünk, mely ma még csak romban sem létezik. Ez egy bencés templom Madocsán. Itt a bencés apátságot Bikách kir. tárnokmester alapította 1145-ben, igy hihetőleg a templom is ekkor, a XII-ik században épült. Az 1721-iki canonika visitatio alkalmával a faragott kövekből épült templom, bár fedél nélkül, de meg volt. Ugyan e visitatio jegyzőkönyve mutatja, hogy a templom „olasz Ízlésben“, azaz román stylben volt építve. Tornya kettő volt és ezek között a diszes oromfal „gyönyörűen emelkedett.“ Mint fennebb is jeleztem, ez yolt Tolnamegye legremekebb román épülete. Éppen ilyen stylben és nagy diszszel volt építve, mintegy 30 lépésnyire a templomtól faragott kövekből egy kerek alakú kápolna, mely hihetőleg keresztelő vagy halottas kápolna lehetett kezdetben. Ezt 1721-ben az ev. ref. vallásuak használván templomul, náddal fedték be. Később a főtemplom faragott köveit a bölcskei plébánia templom építéséhez hordták el és a monostor omladékáiból épitték. III. Az átmeneti román ízlés ; a XII ik század végének és a XlII-ik első felének emlékei a sok közül a lebényi 1207-ből, a pannonhalmi felső templom, a zirzi, apátfalvi, pilisszentkeresztesi, ácsai, arácsi, horpácsi, Icaploni és a zsámbéki. Ez utóbbi még romjaiban is nagyszerű volt apátsági templom. Végre eredetileg e korban épült hazai román műúlósü építészetünk remeke : az 1256-ban bevógzett jáki monostor-templom, mely napjainkban részben átalakíttatott, részben újjá építtetett. Végre mivel egy nemzet műveltségének egyik fokmérője a műemlékeknek nemcsak minősége, hanem mennyisége is : fel kellene itt sorolnunk minden ismert románkori építészeti műemlékeinket, de a jelen hely szűke és jellege miatt legyen ennyi elég. (Folytatása követkesik.) Tarnóczy Tivadar. — Bába képző intézet Szegzárdon. A szeg- zárdon felállítani szándékolt bába képző intézettel lapunk más helyén kimerítően foglalkozunk Itt csak annyit említünk meg, hogy a Ferenc kórháznál felállítandó szülészeti osztály tervezetének és költség- vetésének elkészítésével alispánunk Hangéi Ignác dr. vármegyei és Tanárky Árpád dr. korházi főorvosokat már meg is bízta. A miit értesülünk nem forog fenn akadály, mely a kivitelt hátráltatná. Nórtli kis építkezés válik legfeljebb szükséges, de ez is csak azért, hogy az úgy nevezett Untermül- ler féle házban levő betegek elszállásolhatok legyenek. Itt lenne az uj szülészeti osztály s vele a bába képző intézet is. Ezt a helyet Täufer Vilmos dr. is teljesen megfelelőnek találta. — Szemleut. Buday Gyula csendőrhadnagy szegzárdi szakaszparancsnok e hó 15-én tavaszi szeinleutját megkezdette, melyből csak a hó vége felé tér vissza. — Lévai Dezső ur felkért bennünket annak közlésére, hogy a Jolnamesyei Közlöny“ szerkesztőségéből melynek kilenc évig volt tagja, kilépett. — Adomány. Döry Dénesnó a r. kath. óvodában járó két szegény gyermek évi tandíjának fejében 12 frtot adományozott, miért is a szegény szülők nevében hálás köszönetét mond az elnökség. — Színház. Balog Árpád színtársulata csütörtökön kezdte meg városunkban előadásait. Színre került Csíki Gergely színműve: örök tör vén y- Az első bemutató után nem mondhatunk még Ítéletet a társulatról, annyi tény, hogy az előadás ösz- szevágó és kerekded volt. A tagok közül Mihály- fi Juliska Sylvia nehéz szerepében és Havy értelmes és biztos játékukkal szép tehetsógüeknek bizonyultak. Két ártatlan megjegyzést kell tennünk. Az egyik az, hogy mi bár nem kivánánuk sem fényes, sem cifra díszletet, de a bemutató előadáson a „díszlet“ nagyon hiányos volt, a mit egyelőre annak tulajdonítunk, hogy a díszletek még nem ér keztek meg és a színpad elrendezéséhez nem volt elég idő, más részt kérjük az igazgató urat, hogy a termet f ü 11 e s s e, mert nem valami kellemes tólikabátban végigülni az előadást, a hölgyközönség- hez pedig azt a kóróst intézzük, hogy minden nagyobb város és színház példájára kalapnélkül jelenjenek meg a néző téren, a minek több előnyös oldala van. — A ma, szombaton adandó „Madarász“ főpróbáján azt a benyomást nyertük, hogy Balogh társulata szép énekhanggal rendelke| zik, s hogy — vidéki színpadon ritkaság! — a szereplők pompásan tudják szerepüket. — Vasárnap „Kis Madaram“ hétfőn — bérlet első szám — „Sabinnók elrablása“ megy. Szerdán „Clemenceau-“ Izát—a jeles tehetségű Mihályfy k. a., Pierret — Balogh adja. — Hivatalos vizsgalat. Ismertettük, hogy Per- laky József vasúti osztálymórnök laptársunk a Sz. V. egy reá vonatkozó hire miatt vizsgálatot kórt maga ellen. A forgalmi igazgatóság által kiküldött bizottság e hó 18-án érkezett Szegzárdra, hogy a vizsgálatot megtartsa. — Az árvízvédelem sürgős teljesítésére felhívta a folyammérnökség a kalocsai érsekség igazgatóját, valamint báró Dräsche Rikárd-fóle tolnai uradalmat, hogy az óvintézkedéseket azonnal tegye meg. — A kormány a bogyiszlóiaknak 1500 frtot küldött az árvizveszedelem elleni védekezésre. — Az egyházmegye halottja. E hó 12-én Pécsett, elhunyt Katies József volt püspükbogádi káplán, ki már évek óta gyengélkedett s az utóbbi időben Pécsett tartózkodott özv. édes anyjánál Az elhunyt 1854-ben született s tanulmányait Pécsett végezte. Pappá 1878-ban szentelték. Béke namvaira. — Tömeges pályázók. A szegzárdi kir. törvényszéknél megüresedett egyik birói állásra eddig mintegy 40-en adták be folyamodványukat. — Gőzfürdő. Egész télen át fájdalommal nélkülözték az egészséget és tisztaságot kedvelők a gőzfürdőt. Végre ennek a hiánynak vége szakad, mert a mai naptól fogva minden vasárnap lesz gőzfürdő, csak legalább annyin vegyék igénybe, hogy j a tulajdonos ne legyen kénytelen ismét beszüntetni.
