Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-12 / 7. szám

1893. február 12.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Dulánszky Nándor pécsi püspök is bocsátott ki főpásztori körlevelet, melyben főleg a házasság kérdésével foglakozik s az egyházpolitikai kérdéseket illetőleg kijelenti, hogy a politika terén is joguk van a híveknek harcolni, küzdeni meggyőződésük me'lett. E végből inti papjait, hogy gyűjtsék össze kath. körökbe, ka'h. kaszinókba a híveket, s hogy választott képviselőjüknek is hozzák tudomására a meggyőződésüket. A képviselőket pedig figyelmeztessék arra, hogy nem azért küldték a választók őket, hogy lerombo'ják a hivő nép vallásos hitelveit, de hogy védjék és oltalmazzák azt.

— Az evangilikusok zsinata. A negyedik napon a reformátusokkal közös ügyök kerültek tárgyalásra és ez alkalommal Györy Elek előadó a házassági ügyek kérdésénél époly igaz és hazafias, mint formailag szép beszédet mondott. Szerinte a protestánsok kívánják, hogy a házassági jog egységesen adassák meg minden állampolgárra nézve. A protestánsok nem adtak ugyan okot a polgári házasságra, nem is kívánták a polgári házasság behozatalát, de ők mindig tudják a saját érdekeiket a haza és szabadság érdekeinek alárendelni. Ezért mondták ki a határozatban, hogy a házassági ügy közös ügy, hogy az állami szempontból bírálandó el. Ha tejesen polgári alapon egységesen szervezik a házassági jogot, akkor az ág. ev. egyház örömmel fogadja. Mi nem agitálunk az állam ellen, folytatá a szónok, mint más egyházak, mert bennünket a békesség, a vallási és jogegyenlőség szent jelszavai vezetnek. A mi jelszavunk is „Pax,“ de e jelszó alatt nem iditunk háborút a magyar állam ellen ! — —

VÁRMEGYE.

— Hivatal vizsgálat. Széchenyi Sándor gróf vármegyénk főispánja, a múlt héten a vármegyei hivatalok ügykezelését vizsgálta meg. A vármegyei jegyzői kar s a központi főszolgabírói hivatalnál tapasztalt rend és ponto-ság felett nagy megelégedésének adott kifejezést. A vizsgálatot a jövő hetekben folytatja.

— Választmányi ülés. A községjegyzói nyug- dij-alapra felügyelő választmány e hó 11-én ülést tartott. A vármegyei pénztári hivatal által beterjesztett évi számadás mngvizsgálására S z i g e t h Gábor dr., Örffy Lajos, Erdős Gábor választmányi tagokból álló bizo tságot küldték ki.

— Utak építése. A szakály-tamási és bony- hád-báttaszóki ut kiépítésére vonatkozólag e hó

10-én megtartott verseny tárgyalásra vármegyénk alispánjához 10 ajánlat érkezett. Hogy a vállalatot ki kapja meg, a közigazgatási bizottság fogja eldönteni.

— A hatósági állatorvosok működési köre.

Az állatorvosok működési körének régebbi beosztása két uj állatorvosi állás rendszeresítése folytán

folyó hó 1, illetve 10-étöl kezdve változást szenvedett. A szegzárdi állatorvos működési köre, mely eddig a völgységi járásra is kiterjedt, e hó 10-étöl csupán a központi járás területére vonatkozik, — a Pakson alkalmazott állatorvosé, mely eddig a si- montornyai járásból Simontornya, Pálfa. Nagy-Székely, Kis-Székely, Szent-Lórinc, Uzd-Borjád, Varsád. Kölesd. Kis-Tormás, F.-Nána, Murga, Medina és Kéty községekre is kiterjedt, e hó 1-től csupán a dunafóldvári, s a Tamásiban alkalmazott állatorvos működési köre ugyancsak a simontornyai járáshoz tartozó Némedi, Görbő-Beleeska, Miszla, Hidegkút, Udvari, Szárazd, Gyönk, Szakadát, Diós-Be- rény, Hógyész, Duzs, Kalaznó, Csibrák és Mucsi községek kiszakitásával, csupán csak a dombóvári járás területére szorítkozik. így alispánunk hosszas utánjárása után elértük azt, hogy vármegyénk minden járásának van legalább egy hatósági állatorvosa.

Hírek.

— Királyi adomány. Ö felsége Fájsz községnek az ott múlt évi julius hóban pusztított jégeső által károsult lakosság segélyezésére magánpénztárából ötszáz forintot adományozott.

— Személyi hir. 0 felsége a király megyénk kitűnő fiának, Mádi Kovács György altábornagy 2. hadtest h. parancsnokának és bécsi tábornoknak a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta.

— Üdvözlő irat Perczel Dezsőhöz. Dr. Hegedűs Aladár, Baja város polgármestere, a város közönsége nevében táviratilag köszönte meg, hogy a báttaszó k-b aj ai hid érdekében a képviselőházban ismételve felszólalt. Perczel e táviratra levélben felelt, a melyben megígérte, hogy a nyár folyamán személyesen fog ez ügyben az ottani körökkel érintkezésbe lépni, miután szándéka, a nagy fontosságú tervet esetleg magán utón megvalósítani.

— A nemzeti kaszinó február 5 ón megtartott Széchenyi lakomáján vármegyénkből Csapó Vilmos és Vizsolyi Ákos vettek részt; a nemzeti kaszinó választmányába pedig az idén újból beválasztották : B e z e r é d j Pált.

— Színészek Szegzárdon. Balog Árpád színtársulata e hó 14-ón érkezik Szegzárdra és 16-án megkezdi előadásait. 16 án, csütörtökön Csiky Gergely „Örök törvény“ cimü drámája, szombaton „Madarász“ és vasárnapon „Kis Madaram“ kerül színre.

— Uj telekkönyvvezetöi állás. A szegzárdi kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál egy III. telekkönyvvezetői állás szerveztetek, arra az igazságügyi miniszter, rövid határidővel, pályázatot nyitott.

— A hátai leszámolás. A bátai leszámolási munkálat e hó 11-én beérkezett az alispáni hivatalhoz. Három kocsi hozta, két csendőr kisérte, hogy az utón baja ne essék.

— Adakozás a népkonyhára. Az egyesült szegzárd-toluamegyei nőegylet 10 frtot, egy névtelen 5 frtot. Bárány Albert Budapestről 3 frtot, Bozsán Vilmos 3 zsák burgonyát. Komáromi Ferenc Decs 5 kló rizst, 5 kló köleskását, egy emberbarát 3 zsák burgonyát, Wunderlich Györgyné 1 liter zsírt, Tóth Károlyné babot és túrót, Fejős Imre egy zsák babot adományoztak.

— Választások. A szegzárd-kerületi beteg- segélyzó-egyletnél szervezett könyvelői és pénztárosi állásokat vasárnap délelőtt töltötte be az igazgató- tanács Mehrwerth Ferenc elnöklete alatt. Szótöbbséggel megválasztattak : könyvelővé Mirth Gyula, pénztárossá Hradek Ferenc kereskedők.

— Hymen. B a r t u s János vasúti tisztviselő e hónap 2-án esküdött örök hűséget Hangéi Sarolta kisasszonynak Tolnán. — Tóth István földbirtokos Kis-Kórösról e napokban váltott jegyet Hermann Mariska kisasszonyuyal, Szászi Frigyes tolnai biró unokájával.

— Uj plébános. A pécsi püspök Bereczk János báttaszéki káplánt, kajdacsi plébánossá nevezte ki.

— Birtok bérbeadás. A m. kir. tudomány egyetemi alap tulajdonát képező Liptód és Kómónd községek határában fekvő 431.72 kát. hold kiterjedésű földbirtoknak 1893. október l-től kezdődő 9 évre leendő bérbeadása végett folyó évi március 29-én délelőtt 10 órakor a pécsváradi k. gaz- dászati kerületi felügyelőségnél árlejtés lesz, a hol a közelebbi feltételek is megtudhatók.

— A győr-veszprém-dombovári helyiérdékü vasút ügyében január 21-ón Veszprémben értekezlet volt, a mely a fölött tárgyalt, vájjon a győr- veszprémi és veszpréin-dombovári vonalak találkozó pontja Kadártán legyen-e, a mint a közigazgatási bejáráskor megállapítatott, vagy pedig Veszprémben. — Ha ez utóbbi kivánta'nék, úgy Veszprém városától a felmerülő 385,000 frtnyi költség többlet hozzájárulását igénylik. — Az értekezlet többsége a mellett volt, hogy hozza meg Veszprém városa ezt az áldozatot; de ezúttal még nem történt végleges megállapodás, hanem legközelebb újabb értekezletet hívnak össze, mely ez irányban döntő határozatot hoz.

— Az öreg Konstanczer bácsi. Konstanczer Ignác, városunk egy typikus alakja, már régen • betegeskedett s nagy kínokat szenvedett. Múlt hétfőn, önkívületi állapotban, egy borotvával meglehetős vágást ejtett nyakán, mi által siettette amúgy is közelgő halálát, míg szerdán reggel, élte 75-ik évében kiszenvedett.

— Hivatalos * helyiség változtatás. A t o 1megyei államópitószeti hivatal Szent- György napkor a Goldberger Mór-féle házba költözik be, ott a hol az adóhivatal van. A helyiség változtatásra a mostani szűk hivatali helyiség késztette a mérnöki hivatalt.

csarnokkal körülvett négyszögü nagy tér, a belső udvar volt.

Torony az eredeti ó-keresztyón műizlésü templomon nem volt, a harangok egy a templom mellett külön erre a célra épült helyiségben voltak elhelyezve.

Hazánkban Szent István, majd utódai alatt e stylben épültek: a székesfehérvári, esztergomi, nagyváradi, pannonhalmi stb. ma már nem létező ó kér. bazilikák. Ezek közül némelyeknél pl. a székesfehérvárinál és a nagyváradinál az eredeti styl- től az az eltérés volt, hogy négy sarkukon négy toronynyal birtak. Szintén e stylben épült egy igen nevezetes műemlékünk : a pécsi altemplom (cubicu- lum), mely a legújabban modoritott román stylben renovált hires pécsi székesegyház keleti tele alatt van mint egy katakomba-szerüen épitve, s melynek párja e nemben az olaszországiak kivételével egész Európában nem található.

Minthogy a szobrászat és festészet a műépítészet testvérei, ezzel nemcsak folytonos összeköttetésben voltak, de annak szellemét és styljét mindenha követték is.

Ennélfogva az ó-keresztyón műizlésü szobrászat és festészet akkor kezdődik, mikor az általok díszített templom, a bazilikái műizlés t. i. az antik klasszikus pogány civilizáció hanyatlásával, vagyis a IV-ik századdal.

Magyarországon azonban, illetve magyar nemzeti jelleggel csak a kér. vallás felvételével a Xl-ik századdal.

Midőn a művésze*, különösen a szobrászat és festészet az élet mindennapi szükséges tárgyainak előállításán túl a szellem eszményi magaslatára emelkedik, vagyis mikor az ember az anyagot legmagasabb eszményéhez képest átalakítja, ezzel eléri a művészet a tetőpontot. Mivel pedig a legmagasabb eszmény a hit eszménye, a vallásos érzet : innen van, hogy valamint az ókori pogány világ szobrászaténak és festészetének főtárgya az istenség eszméje, a mythosz volt, úgy az uj világ keresztyén népeinek művészetében is a hiteszmények ábrázolása a vallás szellemi tanainak órzóki- tóse a főfeladat. Azzal a különbséggel, hogy még az ó világ pogány művészete hiteszményeket és isteni alakokat önmagától teremtett s egyszersmind testesített — addig a keresztyén művészek (kezdetben leginkább szerzetesek) megfordítva : a positiv tan által meghatározott vallási tanokat és tényeket nem teremtették, hanem csak másolva magyarázták. Az ó világ törekvése volt a szellemit testesíteni, az uj világé még azon kívül a testét is

szellemesiteni. Amannak jelleme tehát az érzókitós, emezó főkép a szellemezós is.

A fentebbiek teljes megértése után önkényt következik, hagy az ó kér. műizlésü szobrászat és festészet főjellege : a legmagasabb eszmény, a hit eszményének és a vallásos érzésnek kifejezése.

Mivel pedig az eszme csak úgy bírhat az igazság mindenhatóságával, ha minél általánosabban és minél könnyebben megérthető, ezt pedig az ér- zókités, vagyis az eszközli, ha az eszme valamely személy, vagy tárgy és jel alakjába öltöztetik, innen van, hogy e műizlés korának keresztyén szerzetes szobrászai és festői valamely eszmét él'óképi (typológicus) vagy személyesítő (allegoricus) vagy jelképi (symbolicus) alakzatokban ábrázoltak, midőn t. i. a bibliai alakokat egész képsorban úgy állították elő, hogy az, mint valamely ó testamen- tomi jelenet az uj testainentomnak élőképéül szolgáljon, vagy midőn a lét- és erkölcsi eszmék al- legoricailag valamely személy — symbolumiiag pedig valamely jel, tárgy vagy gyakran állat alakjában ábrázoltainak. Pl. a kicsinyét vérévéi tápláló pelikán ábrázolása jelképileg jelentette a keresz- tyónséget vérével tápláló Krisztust.

Minthogy az ó kér. szobrászat és festészet forma és kivitel tekintetében folytatása a művészi