Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-01 / 1. szám

TOLNA VÁRMEGYE. __ Tu*. A báttaszéki határban levő Sármány ta nva mely Peuesárirs Illés ottani lakos bolgár kertész tulajdona volt, a napokban lengett. A kár 2350 írt. Ez pedig a szegény kertészre nézve annál nagyobb csapás, mert az elégett jószágnak legnagyobb részét, vagy 1600 frt értékben, vető magvak képezték, a melyekből tehát már a jövő évi existentiáját kel lett vo na biztosítani i. A ki tudja, hogy piacainknak mennyire szükséges ki­egészítő részét képezik a szorgalmukról általánosan ismert bolgár kertészek, kiknek összes vagyonuk gyakran 1—2 holdnyi földbérlet eredménye, az elképzelheti a szegény károsult 16 évi fáradsága gyümölcsének és jövője alapjának elpusztulása tö- lötti keservét. Biz ositva csak a tanya teteje volt 300 frt erejéig* Levél. — Karcolat. — Irta: LÉVAI DEZSŐ. Kedves urambátyám ! Megkaptam levelét és a sonkát. A levél szép volt és a sonka jó. Meg­hatva köszönöm mindkettőt. Fogalma sincs, kedves urambátyám, mennyire szeretem én az ilyen kor- respondauciát. Sietek is az írással — amint látja — hogy minél hamarabb kaphassak ismét választ. A vasutak már rendesen közlekednek s a postai mi­zériák is már a régi rendben vannak : a forgalmi akadályok ugyanis — hála Istennek — megszűntek. Ápropos: forgalmi akadály. Szinte látom bá- tyámuram bajusza alatt azt a megvető mosolyt, melylyel bennünket szegény, gazdag fővárosiakat lenéz, a mikor levelében azt Írja : „ . . . különben sem én, sem a Mali nőnéd nem irigyel benneteket. Nyáron az a borzasztó meleg, hogy még az aszfalt is elolvad, télen meg az a töméntelen, sok hó...“ Hát bizony, kedves Tóni bátyám, az igaz, hogy nem vagyunk irigylésre méltók ; az is igaz, hogy Füzes-Csoszmaghon nyáron nem olvad el az aszfalt s télen sincs ott annyi hó, meg forgalmi akadály. De ne feledje, hogy otthon nem is olvad­hat el az aszfalt, legföllebb a kocsikenő az Abiis boltjában; havuk sem lehet aunyi, mert egész Csosz- maghnak nincs annyi utcája, mint magának a külső Feroncvárosnrbj. ahol én lakon. Természetes, hogy aztán forgalmi akadályaik som lehetnek valami nagymérvűek, mert azt hiszem, hogy a csoszmaghi „körút“-on mégsem torlódnak úgy össze a magán­fogatok, omnibuszok, fiakkerek és lovasutak, mint Pesten az Audrássy-ut előtt. Mert először — ha jól tudom — Csoszmaghon nincs is körút, aztán nincs annyi jármű, de különösen nincs annyi ló, mint ezen a nagy Pesten, ahol a kenyeret is, meg az újságot is már lovak hordják szét. Hanem — cél­zás nélkül mondom — Csoszmaghon annál több a szamár. Úgy hallom, bogy a faluházában is nem egy vau Azt is elhiszem, hogy urambátyám mosoly­gott, mikor azt olvasta a képes újságban, hogy Pestnek a hó eltakarítása egy millióba került. Tu­dom, hogy azt gondolta magában : hej. ha nekünk egy milliónk volna, megvennők Likinstein herceg­séget s megtennók a Jávor Miskát királynak. Milyen édes dolgunk volna! Az egész falu csupa miniszter meg követ lenne, ezüst sarkantyú pöngene a csizmánkon, aranygomb fityegne a mándlinkon. Adót nem fizetnénk, a fináncokat kitelepítenénk, a bor árát leszállítanék, az asszonyokat engedelmes ségre szorítanánk, szóval úgy élnénk, mint a kis isten. Ugye urambátyám azt gondolta. Lássa mi a fővárosban Lichtenstein hercegsége nélkül is úgy élünk. A képes újságból tudja, hogy mi foly most a Lipótvárosban. \ álasztás meg bor. Nem is saj­náljuk ám az italt, mert először a jelöltek mind izraeliták, másodszor meg van ott alkotmányos költség bővében. így hát nem is csoda, ha naponta háromszor ebédelünk, ötször vacsorálunk s nyolcszor teázunk. A fekete kávéknak, likőrök és pezsgőknek pedig se szere, se száma. De ez még semmi. Hát még a nem politikai jellegű bankettek, jubileumok és egyéb ünnepségek ? Hogy mind erről hű képet nyerjeD kedves Tóni bátyára, statisztikailag számolok be. Decem­ber elsejétől huszonhetedikéig résztvettem tizenhat programmbeszéden s azt követő pártlakomán. har­mincnégy értekezleti ebéden s kisebb vacsorán, 6. _________• _________________ né gv huszonötéves és két ötvenéves jubileumon, három ezüst- és négy aranylakodalmon, hat keresz­telőn, ' öt zsúron és tizenhárom házibálon, kilenc . bucsubanketten és hét felekezeti je'leg nélküli táncestélyen, hat zsidómulatságon, nyolc karácsonyfa ünnepen s két álv-nti prédikáción.. Nagyon természetes, hogy ily körülmények közt nem volt időin és alkalmam az illetékes po­litikai tényezőkkel érintkezésbe lépni. Annyit azon­ban igy is mondhatok, hogy dacára az önök részéről megindított mozgalomnak a kormány megijedéséről és megingásáról szárnyra kapott hírek némileg túlzottak- Csáky gróf már tavaly is ősz volt, Vekerle miniszterelnök pedig mindig borotvált arccal járt. Mindez tehát a csoszmaghi akcióval semmi össze­függésben nincsen. Ami pedig a kilátásba helyezett tajtókpipát illeti, nagyon köszönöm szívességét. Igazán jól esik látnom, hogy urambátyám annyira liberális, hogy odaajándékozását nem teszi függővé a polgári há­zasság behozataláról. Mi köze a pipának a házas­sághoz? Ad vocem : házasság. Abból az eljegyzési históriából, melyről urambátyám levelében említést tesz. egy betű sem igaz. Csak nekem kellene róla első sorban tudnom. A dolog különben igy történt. Mikor az őszszel lenn voltam Csoszmaghon, hogy megünnepeljük a Máli néni születésnapját, jól em­lékszik rá urambátyám, az ünnepélyes vacsora rántott kárászszal kezdődött. Éppen poharamat akartam emelni a Máli nénóm egészségére, mikor rémes sikoltás rázkódtatta meg a levegőt. Vizet!... orvosért! . .. segítség ! . .. s még egy csomó ér­telmetlen hang keveredett egybe. — Mi baj? kiáltozott a megrémült intelligencia. — A Fruzsinka kisasszony fogába szálka ment, hangzott a megnyugtató válasz. A Fruzsinka kisasszony jajgatott, mamája pe­dig ide oda futkosott sovány kezeit tördelve. Min­denki elvesztette lélekjelenlétét, csak csekély sze­mélyiségem nem. Szaladtam a borbélyért és elég ügyesen kihúzta a szálkát meg a Fruzsinka kisasz- szony fogát is. A hálás mosolyok úgy röpkedtek felém, mint a paksi Dunaparton nyári estén a szú­nyogok. Mindenki megéljenzett, mint a Fruzsinka kisasszony megmentőjét. Az anyja nyakamba bo­rult és úgy sirt, Fruzsinka kisasszony meg amúgy. Másnap beinvitáltak uzsonnához s nekem tüntetőleg Fruzsina baloldalára kellett ülnöm. Ő szerelemitta- san pislogott, én pedig éhes voltam. Másnap min­denki gratulált. Én azt hittem, uj felöltőmet illeti ez a megtisztelés és nyugodtan viszonoztam a me­leg kózszoritásokat. Mikor elutaztam, Fruzsina sirt. Azt gondoltam, kihúzott fogát siratja, s most hal­lom, hogy engem siratott, Urambátyám tehát be­látja, hogy én ártatlan vagyok. Különben mondja meg urambátyám Fruzsi­nának, hogy a jelöltségtől vissza lépek. Köszönöm a bizalmat és uzsonnát. Egyben pedig hasson ked­ves Tóni bátyám oda, hogy a Csoszmaghi polgári olvasókör Fruzsinával mást jegyeztessen el, ne en­gem. Én idegen vagyok a faluban s ilyen megtisz­teltetésre nem reflektálok. Még egy szívességre kérem kedves árambá- tyárnat. Ha inár az odavaló lapszerkesztő nevében I cikket kér tőlem, küldjön az ő nevében pár flaska : bort is. Mert maholnap vége a vá'asztásoknak s I akkor megint nagy száx-azság lesz — amitől az Is­ten óvjon meg engem és drága hazánkat. Most pedig boldog uj esztendőt kíván jóravaló öcscse. C3r ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7 38., 7 42. Tengeri 1893. máj.—jun. 4 76., 478. Zab tavaszra 5-45., 5-57. Meghaltak Szegzárdon 1892. évi december hó 25-től december hó 31-ig. Györffy Ferenc, 3 éves, agykérlob. — Csötönyi Jó­zsef, 2 éves, görcsök. — Csötönyi Zsuzsi, 10 éves, tüdőgü- mókór. — Mészáros Ferenc, 9 éves, roncsoló toroklob. — Lipovszky István, 4 éves. torokgyik. — Nagy István, 5(1 éves, tüdógümökór. IRODALOM. ZENE. — A „Fővárosi Lapok“-at, a magyar szóp- roda'om egyetlen közlönyét, olvasóink szívás figyel­mébe ajánnljuk. Alap uj szerkesztője: Szán a la- más vezetése alatt aleggkiválóbb erőket csoportosította maga körül, kik min­dent elkövetnek, hogy a művelt magyar közönség igényeinek megfelelő, tartalmas, változatos, minden napi kérdésül gyorsan tájókozta'ó közlönyt teremt­senek. A lapnak újévtől kezdve minden vasárnap egv nagyivre terjedő melléklete lesz, mely a dvtt, háztartás és sport köréből tartalmaz a leg­többször illusztrációkkal kísért érdekes közleménye­ket. A „Fővárosi Lapok“ előfizetési ára: I hónapra 1 frt 40 kr, 1L évre 4 frt. Mutatványszámot kívá­natra szívesen küld a kiadóhivatal. Cim : „Fővárosi Lapok“ kiadóhivatala Budapest. SZERKESZTŐI POSTA. — Tisztelt munkatársainknak, levelezőinknek, s ol­vasóinknak boldog uj évetkivánunk. — P. Zs. Várdomb. Lapunk ilyen jó barátjától el sem fogadnák ama bizo nyos dologért a hirdetési dijat. Fogadja kiváló tiszteletünket és köszönetiinket. _ p—y István. Jankovác. A „Selyemzsinor“ és az „Aranyos“ jönni fog. Boldog uj évet. 1893. január 1. Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perckor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. HIRDETÉSEK. Melyik lapra fizessünk elé? Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az • • mGGYETERTGS a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lépett. Ez a magyar olvasó közönség legtekintélyesebb lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége, a külön­böző olvasmányok gazdag tárháza tették népszerűvé. A kormány körében előforduló eseményekről az „Egyetértés“ olvasói értesülhetnek első sorban. Az országgyűlési tárgya­lásokról a legrészletesebb, tárgyilagos hü tudósítást egyedül az „Egyetértés“ közöl. Bármely párthoz tartozzék is a kép­viselő, beszéde az „Egyetértésiben a legterjedelmesebben közöltetik Ez az óriási terjedelmű lap egyszerre két hom­lokegyenest ellenkező irodalmi eólt szolgál, mert naponkint megtalálja benne a család, a hölgyvilág a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb regényeiben, talál benne tárcacikkeket legjobb Íróinktól, divattudósitást Parisból stb., úgy, bogy nines szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiálltlatna. S ezzel szemben ott van az „Egyetértésinek oldalakra terjedő politikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jólértesültség tekintetében utolérhetetlennek van elismerve a magyar saitóban. Egyik legfőbb érdeme az „Egyetértésinek, hogy az események ösmertetése körül soha semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyá­solni, s mint teljesen független lap fölötte áll minden pártérdeknek és csak az igazságot szolgálja. Az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párttekinteteken felülemelkedő részrehaj- lat lanság szerezte meg a közelismerést, mely abban nyilvá­nul, hogy az „Egyetértés“ olvasói között minden pártból találunk híveket. Az „Egyetértés“ gazdasági rovata elismert régi tekin­télynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés“ kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a vjrsenyt — A kereskedő, az iparos s a mezőgazda két évtized óta tudja mar, hogy az „Egyetértésiben megtalája mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az „Egyetértés“ ma már nélkülöz- hetlenne vált, mint a hazai kereskedelmi, ipar- mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti dolgokban az „Egyetértés* a legjobban informált Jap Magyarországon A rendes lovatokban s a felmerülő eseményekről leg- teijedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az „Egyetértés“ 3 speciális rovatát.emlitjük meg, melyek OrSZHPYlS hll-VA totfalr ovovt LV.M-. „_ . . — ^ országos bitre tettek szert. Ezek: az Irodalom, Tanügy !letn<lnfZiar9'ime^^ek “‘“degyike egy-egy szaklapot képes « n . 'm1#rasi!líal0tie!:es.ósa világ folyásairól gyor­san es hitelesen akar értesülni, fizessen elő az „EGYETÉRTÉS“-re, h,Órfia 'Jrt 80 kr’ "Wedevre ? .'!l„s r?” ®,v.re 20 'rt. Az előfizetési penzek az Eovet- tes, • *‘!®doh,vata|ába küldendők. Mutatványszámoké a kiad ihnatal kívánatra ingyen és bérmentve küld. Az „Egyetértés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa­CSÁV0LSZKY LAJOS. Az „Egyetértés“ kiadóhivatala: Dalszinház-utca 1. szám (Az operahazzäl szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents