Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-24 / 52. szám
1893. december 24. TOLNAVÁRMEGYE. 11. kezesnél, a játéknál sat. Természetesen nem szabad a dolgot túlhajtani, mert akkor épen annyit ártunk a gyermeknek, mint a mennyit helyes vezetés mellett neki használhatunk Szoktatni kell a gyermeket a testvér — s emberszeretetre, a vallásosságra, a hazaszeretetre, a jótékonyságra, szoktatni kell különösen arra, hogy a szülők példájából tanulják meg a szép, jó és nemes cselekedetek követését. Az oktatás már inkább a gyermek jellemére, a szív s lélek képzésére, nemesítésére vonatkozik. A jó iskolák e tekintetben bizonyára nagyon sokat tehetnek s tesznek is, de ez is csak úgy érhet valamit, ha iskola és szülői ház együtt működnek a gyermek érdekében. No de minderről bővebben egy legközelebbi cikkben. B. KÖZGAZDASÁG. Okadatolt-e minden körülmények között az intensiv gazdálkodás ? Hogy milyen óriási fontossággal bir ez a kérdés a magyar mezőgazdaságra nézve, azt bizo- j nyitják azon nagyszámú hírlapi cikkek és felolvasások, melyekkel úgy a gyakorlat, mint az elmélet ! emberei e kérdés megvilágításához hozzájárultak. Szabadjon e sorok Írójának is igénytelen nézeteit e tárgyban elmondani. Sajnos, hazánk mezőgazdasága még távol áll attól, hogy a nyugati államokéval egy rangba legyen helyezhető. S -ha ezen hátramaradás okát kutatjuk, mit tapasztalunk ? Hogy gazdáink még mindig tűm méltányolják eléggé a belterjes gazdálkodás kiváló jelentőségét. Kivéve néhány dunántúli megyét, pl. Vas és Sopron megyéket, alig találunk az országban olyan vidéket, hol az intensiv gazdálkodás általánosan el volna terjedve. Nem lehet tagadni, hogy haladunk ezen a téren is, de hogy még nagyobb mértékben kell haladnunk ezután, mint eddig, az is kétségtelen. A legjobb gazda mindenesetre az, ki gazdaságából a legcsekélyebb költség mellett a legnagyobb jövedelmet huzza. Már most, hogy extensiv vagy intensiv gazdálkodás-e az, a mit obben az esetben folytat, az másodrendű kérdés. A fő a lehető legnagyobb haszon. I)e hogy minél nagyobb termést kapjunk, ahhoz a föld minél jobb megművelése és tápanyag készletének folytonos gyarapítása szükséges, tehát a belterjesség a gazdálkodásban nem cél, hanem a legjobb eszköz a lehető legnagyobb jövedelem elérésére. Épen ezért elhibázott dolognak tartanám, ha minden körülmények között belterjes gazdálkodást akarnánk űzni. Az intensiv gazdaságban nagy tőkét és munkát alkalmazunk, ez pedig csak akkor lesz helyes, ha a befektetett tőke kellőleg gyümölcsözik. Mert ha pl. műtrágyát alkalmazunk ott, hol az arányitva a jövedelemhez hatástalan maradt, akkor az arra kiadott pénzt egyszerűen kidobtuk. Számtalan körülmény bir befolyással arra, hogy valamely helyen milyen gazdálkodást folytassunk. A legfontosabbak egyike : a talaj és különösen az altalaj minősége. Ha az altalaj rossz, természetes, hogy nem mély, — hanem sekély mívelóst kell alkalmaznunk. Befolyással van a gazdálkodás módjára a gazdaság fekvése, piac közollóte, a közlekedési viszonyok fejlettsége. Ismeretes, hogy vannak olyan növényeink is, melyeknek termesztésénél első sorban tekintetbe jön az intensivitás. így pl. a cukorrépa tormeióse már magával hozza a belterjességet, továbbá utalok egy másik, — hazánkban rendkívüli fontos- I ságu — növényre: a dohányra. A dohány tudvalevőleg ott diszlik legjobban, a hol mély raűvelós- és erős trágyázást alkalmaznak, ha tehat ezt termeljük, akkor mindenesetre szükséges a belterjességre való átmenetei, s minden dohánytermelő fő- j törekvését ez kell, hogy képezze. Sajnos, hogy ná- ; lünk vannak olyan dohánytermelő gazdaságok is, hol ezt épen nem tartják szem előtt. Hogy a munkdsviszonyok, a termények ára és még sok más helyi körülmény szintén befolyásolja azt, hogy mikópen gazdálkodjunk, — azt hiszem fe esleges fejtegetnem. Az intensiv gazdaságban rendkívül foutos szerep jut az állattenyésztésnek. Az a kérdés merül most fel, milyen állatot tenyésszünk a belterjes gazdaságban? A juhtartást gátolja hazai gazdaságainkban a külföldi, különösen a tengerentúli verseny, ennek következtében az alacsony hús- és gyapjuárak. Intensiv gazdaságban tehát rendespn nem fizeti ez ki magát. Hogy belterjes gazdálkodásnál hazánkban az importált nyugati marhának számtalan előnye van a magyar marhával szemben, az általánosan ismeretes. Nagyon fontos hazánkban az ugar kérdése. Ez bizonyos tekintetben jellemzi a külterjes gazdálkodást. Angliában, a mezőgazdasági fejlődés legmagasabb fokán álló államban az ugar már 2%-ot sem tesz ki, mig nálunk még mindig 15— 20%. Az ugar nálunk csak abban az esetben hagyandó meg, ha annak nyilvánvaló haszna van és a legtöbb esetben alkalmas lesz azt — óvatosan bár — kiküszöbölni. 1 Összegezve fejtegetéseimet: Bizonyos körülmények között intensiv és bizonyos körülmények között extensiv gazdálkodás van helyén. A gazdálkodás módjának meghatározása és a belterjes gazdaságok berendezése nehtz feladat, s ép ebben különbözik a modern gazda a csak gyakorlatiig képzett gazdától. Mert intensiv gazdálkodás csak tudomány mellett lehetséges. Hogy milyen fejlődést lehet elérni, azt tánusitja Vasmegye, hol a kisgazdák szövetkeznek műtrágya vásárlására és már a zöldtrágyázást is gyakorolják. Ez tisztán az ottani intelligens gazdák érdeme. Örvendetes, hogy Tolnavármegyében is megtesznek az illetékes tényezők minden lépést, hogy mezőgazdaságunk valamennyi ágát felvirágoztassák. A köznépnek oktatás mellett nyújtsunk példát, hogy intensivebbé tehessék gazdaságaikat. Egy nagy gazdasági küzdelemben vagyunk, s Magyarország mezőgazdasága csak úgy állhatja meg helyét a többi államok versenyével szemben, ha okszerű gazdálkodást folytat, mert különben elvész, odalesz menthetetlenül. Magyar-Óvár, 1893. december hó 18. Leopold Gusztáv. — A bőrgyártás iránt alkotott törvény tárgyában a kereskedelemügyi miniszter — mint értesülünk — összes külföldi konzulátusainkhoz megkeresést intéz, a melyben felhívja figyelmüket arra, hogy ámbár Magyarországon nagyobb mérvben eddig sem fordult elő a borhamisítás, mégis tekintettel főleg arra a körülményre, hogy külföldön igen gyakran hoztak magyarországi borvidékek hamis megjelölésével borokat forgalomba, a kormány és a törvényhozás szükségesnek találta törvényes garanciákról gondoskodni, a melyek biztosítani fogják a külföldi vevőt az iránt, hogy ha közvetlenül a magyarországi termelőkhöz, illetőleg borkereskedőkhöz fordulnak, mindenkor a megjelölésnek megfelelő borvidékekről származó hamisítatlan borokat fognak kaphatni, Ajánljuk !! ! Saját gyártmányú legjobb szabású fehérnemüek. Angol és francia férfi-divat újdonságok. (1186. 1-1.) Lady Plaidek és kocsitakarók. Angol „F0WNES“-féle keztyük. Mindenfé alsó ruházatok. Oldal hímzésű fildecos- és selyemharisnyák. Nyakkendők nagy választékban. Eső köpenyek Impregnált szövetből. Séta botokban különlegességek. Bor- és vadász-kabátok. A n. é. közönség becses figyelmébe! I Kitűnő tisztelettel Eső ernyők. Reggeli kabátok. Gallérok s kézelők. Eredeti orosz sárczipök. ÍU ill Remek zsebkendők. Budapest, Dorottya-utca 2. sz. férfi divat és fehérnemű különlegességek üzlete. Cs. kir. szab. y XX Cs. kir. szab. jg | Adriai biztositó-társulat | nlnpittiitott IS3S-ik évben. XX Magyarországi osztályra.; ^ Budapesten, váci-utca 9. szám, a társulat házában. Intéző: br. Podmanitzky Frigyes* ^ Vezértitkár : Lichtenberger Ignácz. X\ Tolnamegyére képviselve Fleischman Lipót ur által Bonyhftdon | Bizlosilélti alap 28,8S1.49o fii XX A későbbi években esedékes dijkötelezók és váltók által fedezett dijak ^ 197a millió forintot tesznek. A társulat fennállása óta összesen 1557* millió forintot fizetett ki kártérítés fejében. A társulat biztosit: tűz-, jég- és szállítási X\ károk ellen s köt biztosításokat HF* a * e in t> e r életére különféle módozatok szerint. A társulat képviselve van az Osztrák-Magyar Monarchia városai s min- M den nagyob helyiségében vezér-, fő- és kerületi-ügynökségek által. Tolnamegyére képviselve Fleischmann Lipót ur vezetése alatt kötvény- kiállitási joggal felruházott fóügynökség által Bonyhádon, — hol utazók jutalék, A\ úgy állandó fizetés mellett alkalmazást nyerhetnek. (ii86.1—1.) 'XXXXXKXXXXXXKXIXXXXXXXttXXXXXXXXXXXXXl M M A\ A\ A\ M A\ K XX XX XX XX XX XX x< XX XX XX XX XX XX XX XX XX X XX K XX
