Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-03 / 49. szám

6.

TOLNA VÁRMEGYE.

1898. december 3.

és hogy a földbirtok is az iskolavagyonhoz tartozik; hogy tehát mindez kettős jogcímet ad az iskolai vagyon kezelés tekintetében a közigazgatási beavatkozásra ;

figyelemmel e mellett arra, hogy az iskolaszék annak sem bír tudatával, hogy elmulasztotta, magát tájékozni az iránt, hogy volt elnöke oly pénztári naplókat vizsgált meg, melyek gondatlanság folytán elvesztek, s hogy egy felületes rovancsolás alkalmával megesett az is, hogy a pénztárban háromszor anynyi pénz volt, mint menynyi a napló szerónt ott lenni kellett volna; hogy a fölössóget a pénztáros a rovancsolás alatt az elnök jelenlétében zsebre rakta s ennek dacára a pénztárvizsgáló azt jelentette az iskolaszéknek, hogy „a pénztár teljesen rendben van“ ; mi vagy azt jelenti, hogy az illető nem értett a pénztárvizsgáláshoz, vagy pedig eléggé nem kifogásolható elnézéssel viseltetett a sikkasztó iránt;

figyelemmel még arra is, hogy nem látja át mulasztásának nagyságát, midőn az önmagát a szóban levő iskolaszéket compromittáló fentközőlt két határozatban minden kétséget kizárólag elismeri, hogy kebelében nagymérvű sikkasztás történt, melynek öszszegét (3600 frtot) tökének véve, annak kamatai a Koszorú István tanítónak nyújtandó nyugdíj- hányadra, az adózó polgárok megterheltetóse nélkül, nagy részben fedezetet nyújtana; hogy az iskolaszék e sikkasztást bevárta, és csak miután arról nem elnöke, hanem néhány ügybuzgó tagja által szerzett tudomást, határozta el az első szabályos pénztárvizsgálat elrendelését; hogy maga ellen mulasztásait pótlandó — vizsgálatot csak most 1795. számú felhívásom után kért;

figyelemmel végre arra, hogy a bemutatott határozat meghozatalába befolyást gyakorolt iskolaszéki tagok minden tekintetben teljes járatlanságról, tapasztalatlanságról és előrelátás hiányáról tettek tanúságot, midőn az iskolaszék által végre nem hajtható azon aszó szoros értelmében meggondolatlan határozatot hozták, hogy az iskolaszék kebeléből „megbélyegzés mellett“ akarják kizárni mindazokat, kik az iskolaszék eddigi működésével nem lévén megelégedve, annak viselt dolgait illetékes helyen, és pedig előttem, feltárták;

figyelemmel mindezen minden higgadtságot, komolyságot, a hivatalos életben sajátos érzéket nélkülöző, az iskolaszéknek a vármegyei tanügyi főhatósággal szemben elfoglalt szűkkörű hely- hatósági helyzetét nem ismerő viszszásságokra, és tekintetbe véve azt, hogy az iskolaszék szellemi vezetőinél zelotíkus és roszakaratú félrevezetósi szándékot feltételezni nincsen okom: a nm. vallás- és közokt. miniszter úr bizalmából és parancsából a Tolna-vármegyei tankerűlet területén Urunk Királyunk iskoláiélűgyeleti legmagasabb jogának gyakorlatában kötelességemet vélem teljesíteni, midőn kijelentem, hogy az iskolaszéknek hatásköre túlbecsüléséből és helytelen felfogásból eredő kifakadásaitól el kívánok tekinteni, — és tudásúi veszem azt, hogy az iskolaszéki számvizsgáló bizottság ez idő szerónt munkálkodását még nem fejezte be, e szerént az iskolaszék jelentest még nem tehetett; minélfogva a számadások és jegyzőkönyvek az 1868. évi 38. t. c. 14. §-a c) pontjának szempontjából leendő itteni elbírálására sem adhatók ki most, mit tehát a dolog természetéből folyolag a dolgok jelen állásában ez idő szerént még nem is követelhetek.

De nem veszem, nem vehetem tudásúi a bemutatott határozatok részleteire nézve azt, 1.) hogy a mondott iskolaszék annak elbírálásába bocsátkozott, ha váljon az itteni leirat törvényeii alapszik-e vagy nem ? mert az iskolaszéknek nincsen meg sem hivatottsága, sem hivatása a törvény magyarázatára, nem a tagoknak általam sem tagadott intelligentiájánál, becsületességénél, és ügybuzgó- ságánál, hanem a szűkkörű helyihatóságnak a végrehajtásra irányzott szervezeténél fogva ; 2.) hogy az iskolaszék, midőn a kebelében megesett sikkasztást elismeri, egyidejűleg elég naiv a hatósággal szemben „megdöbbenésének és jogosúlt méltatlan- kodásának“ kifejezést adni „a felhívás szokatlan formája“ okából; mintha a sikkasztásoknak olyan „szokott“ dolgoknak szabadna lenniők az iskolaszékek kebelében; mintha nem tanügyhatóságilag kellett volna az iskolaszékkel szemben kifejezést adni a megbotránkozásnak, a megdöbbenésnek ily fontos ügyben tanúsított qualiíikálhatatlan magatartása fölött, mely az elsikkasztott tetemes öszszeg megtérítése iránt eddig még semminemű intézkedésnek nyomát sem tünteti fel; 3.) hogy „rebesgetett mendemondának és besúgásnak“ bélyegzi szavahihető és becsületes embereknek illetékes helyen, t. i. előttem tett panaszait akkor, mikor maga az iskolaszék a sikkasztást nem tagadván, azt is elismeri, hogy a számadások és egyéb rendezetlen ügyek megvizsgálására bizottságot küldött ki és ez oly nehézségekre bukkant, melyek eddig munkálkodásának befejezését lehetetlenítettók; 4.) hogy a pécsi püspök úr ő excellentiája állal felhivatván igazoló jelentés tételére, a nov. 16-án 7. pont alá foglalt határozatában nem magát védi, a mi kötelessége lett volna, hanem azon jelentésem hívatlan bírálatába bocsátkozik, melyet a nm. vallás- és közokt, miniszter úr ő excellentiájához 1795. sz. a. intéztem és mely bizonyára csupán csak expedítionális tévedésből kerülhetett az ügyiratokhoz,— és bár ennek tárgyalása az iskolaszék hatáskörén kívül esik, mégis valószínűleg a dolog nem értéséből fakadólag vagy a kedélyek felizgatása szándokából — az iskolaszóki „meghívóban“ és a httározatban egyaránt „a kir. tantelűgyeló vádlevele“-kópen szerepel, holott ama jelentésnek nem a vádolás volt a célja, hanem a további teendőkre nézve egyszerűen miniszteri utasítás kiadása volt véleményezve: 5.) hogy az iskolaszék „csendes és békés működésének“ akadályát látja abban, ha egy kebelében előfordult sikkasztás és egyéb az iskolaszék által sem tagadott szabálytalanságok folytán a tankerűlet főhatósága őt számon kéri; 6.) hogy — mivel az iskolaszék kebelébén előfordúlt sikkasztás a bűufenyítő törvényszék elé tartozik, a szóban levő iskolaszék nem ezt vitte oda, hanem — a szerepköröket felcserélve — fenyegetődzik a büntetőbíróság előtti elégtétel kereséssel rágalmazásért akkor, midőn azt saját mulasztásáért felelősségre vonja a hatóság, a minő eset eddig Magyarországon csak egyszer történt meg, a menynyiben egy taoító a hatóság hivatalos intézkedése miatt a bűufenyítő bíróság előtt vádat emelt felsőbbsóge ellen ; de ez akkor csak azért részesülhetett elnézésben, mert az illető tanító beszámíthatatlan lelkiállapotban leledzett; 7.) hogy a folyó évi nov. 16-án az iskolaszéki gyűlésen részt- vett tagok „megbélyegzéssel“ szándékoznak „kizárni“ kebelükből azon tagokat, kik rendezett viszonyokat létesíteni óhajtván, a hatóságot figyelmeztetik az iskolaszék által sem tagadott bajokra, szabálytalanságokra és kik további sikkasztások lehe- tetlenítósére törekszenek; mert midőn egyes iskolaszóki tagok az iskolaszéket kompromítáló ily határozatot hoznak, teljesen megfeledkeznek anól, hogy az iskolaszéki tagok a hitközség által lévén választva, egymást kebelükből kölcsönösen nem zárhatják ki; végre 8.) hogy könynyelműen és meggondolatlanul rágalmazásnak merészli bélyegezni oly tények felsorolását és az azokra való hivatkozást, mely tényeknek létezését maga a szóban levő iskolaszék sem képes eltagadni.

Midőn ekkép mindezeknek kifejezésével a szeg- zárdi rk. hitközség iskolaszékének helyhatósági helyzete nemismerósóből fakadó szerénytelenségét, indokolatlan izgatottságát, talán öntudatlanig végzett izgatását és talán akaratlanul is a vármegye tan- ügyének élén álló hatóság iránti köteles tiszteletet megtagadó s a lapokban is hirdetett hivatalbeli túlkapásait helytelenítve, — az iskolaszóki határozatokat kellő értékükre leszállítottam: jelen tan- ügyhatósági intézkedésemről Szegzárd községe elöljárósága útján a helybeli r. k. hitközség iskolaszékét értesítendőnek és az általa foganatosítandó szám- vizsgáló küldöttségi munkálkodás befejezte és ülési letárgyalása után jelentésének a tanügyi hatóság iránt tartozó tisztességtudás és tisztelet szavaival leendő felterjesztésére oly módon és alakban, mint a hogyan egyháztanácsbeli minőségében egyházi I főhatóságával szemben köteles eljárni, felhívandó- nak találtam, annak kijelentésével, hogy — a meny- { nyiben ő excellentiája, a vallás- és közokt. minisz- I tér úr folyó évi 1795. számú felterjesztésemre a I fennálló törvények és az ezeken alapúló rendeletek kiegészítésekép újabb utasítást nem ad, s a menynyiben az iskolaszék által kért fegyelmi vizsgálat foganatosítása elrendelve nem lesz — határozottan azon kényszerhelyzetbe jutok, hogy az iskola- j szék kebelében előfordúlt sikkasztás és egyéb szabálytalanságok ügyét, melyek a helybeli es vármegyei közvéleményt könynyen indokolható izgatott- j ságban tartják, a vármegye tek. közig, bizottságának fóruma elé tereljem.

Szegzárd, 1893. évi november hava 20-án.

RILL JÓZSEF,

Tolnavármegye kir. tanfelügyelője.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.

Köszönetnyilvánítás.

Tisztelettel alulírott kedves kötelességének ismeri, hogy hálás köszönetét nyilvánítson a „Szegzárd-Tolnamegyei Nöegylet“ tekintetes választmá- i nyának, de különösen Theodorovich Lajosáé őnagy- I ságának, azon szegényr iskolás gyermekek nevében, kiket az egylet megbízásából a napokban tetőtől- talpig fölruházott s igy lehetővé tette nekik a hi- ‘ deg beálltával az iskola látogatását.

Tisztelettel

Szegzárdon, 1893. november 30-án.

Kálmán Károly,

tanító.

Q- abona árak

a legújabb tőzsdei jegyzés szerint.

Búza tavaszra 7'46., 7‘47.

Tengeri 1893. december. 5T0., 5-15.

Zab tavaszra, 6’74. 6'76.

Meghaltak Szegzárdon

1893. évi november hó 26-tól december hó 2 áig,

Özv. Laky Perencné, 60 éves, szivszélhiidés.

SZERKESZTŐI POSTA.

— P. E. Nagyon helyeseljük tervét, hogy Szegzárd villamos világítást kapjon. Magunk is gyakrabban szellőztettük a kérdést, de hát miudeddig eredménytelenül. Most úgy értesülünk, hogy egy komoly vállalkozó vette kezébe az ügyet. Szegzárd emelkedésének érdekében nagyon kívánatos volna tervének sikerülte!

— Trast gróf. Tárcájának alaphangja indokolatlan. Sudermann Trast grófja a legideálisabban gondolkodó ember, ki felvilágosodottságában látja az emberek gyarlóságát, 8 ezért azok erkölcsi szabályait magára nézve kötelezőnek nem tartja — de csak elméletien. Mert nem emlékezik hogy Trast — aki azt állítja, hogy nincsen becsület, — a darabban mégis aláveti magát az u. n. becsületnek? Az összesség ereje nagyobb az egyesénél, s legyen valaki bármily nemesen gondolkodó, első és utolsó gondolata az — összesség legyen. Bégi cimére Budapestre tárcájáról kimerítően irtunk.

— F. M. Bölcsészeti értelemben az atheistának nincsen fogalma istenről, mert ha volna, nem tagaduá meg létezését.

— V. R. Budapest. Köszönjük szives elismerését. Igyekezni fogunk tőlünk telhetőleg továbbra is megyénknek és a nemzeti és s/.abadelvü eszméknek szolgálni. Üdvözlet.

Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor,

Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor,

Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor,

Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor,

Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor.

Bndapeströl indul délelőtt 10 órakor,

Szegzárdra érkezik délufán 6 órakor. Mohácsról indul délelőtt 10 órakor,

Szegzárdra érkezik délután 2 órakor.

HIRDETÉSEK.

Hirdetmény,

A simontornyai uradalom főtiszti hivatala részéről közhírré tétetik, hogy egy

„nyolc ló erejű Robey-féle, vasrámás cséplöszekrény“ használható állapotban eladó.

Ajánlatok Simontornyára az uradalom főtiszti hivatalához intézendók. (mi. i_í>.)

Férfi és női betegségek,

mint bujakór, fekélyek, bőrkütegek; folyások és hólyaghurut a legidültebb alakban is, nem a közönséges, hosszadalmas befecskendezésekkel, hanem

irrigátió által saját készülékeimmel,

s uj gyógymódom szerint

vagy esetleg helyi endoskopikus kezeléssel is

alaposan s sikeresen

kezeltetnek Stricturák, az aggkórban fellépő vizelési nehézségek; ágybeszeunyezés, valamint nemi gyengeséggel párosult gerincbajok

galvanó-mechanikai módon

sikeresen gj ógyittatnak.

Orrfekélyek s az orrnak bedugulása, valamint a száj-s orrnak búzössége az általam feltalált s több száz esetben kitűnő eredménynyel használt

orrcsapkészülékemmel

rövid idő alatt alaposan gyógyittatnak.

Galandférgek, melyek a legerősebb kúráknak elleoállottak, Németországban készült gyógyszeremmel 3 óra alatt gyökeresen eltávolíttatnak.

Dr. Fischer Adolf, orvos-sehésztudor, műtő- s nőgyógyász, a „Nyilvános gyógyintézet“-nek rendelő főorsosa s sp_eeiálista 27 év óta.

Budapesten, Ó-utca 5. sz. I. emelet. Bendel délután 2—5-ig.

Csak díjazott levekre válaszolok s gyógyszerekről is gondoskodom. (1121. 15—26.)