Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-05 / 45. szám

6.

1893. november 5.

— A bátai leszámolási ügy. A hátai leszámolási ügyben hozott közigazgatási bizottsági elmarasztaló határozatot a belügyminiszter, a beadott felebbezós folytán némi alaki hiányok miatt fel- oldta s ujabbi határozat hozatalra utasította a köz- igazgatási bizottságot.

— Utmesteri vizsga. Németh Athanáz szegzárdi ideiglenes m. kir. állami utmester folyó hó 2-án tette le az utmesteri képesítési vizsgát a szegzárdi államépitószeti hivatal főnöke és az I. kér. állami főmérnök előtt — jó sikerrel.

— A paksi polg. iskolánál mégis lesz párhuzamos osztály. A miniszter a napokban a párhuzamos osztály megnyitását engedélyezte, és egyúttal kinevezte, ill. áthelyezte S a n e k Samu szombathelyi rajztanárt, ki ott 9 év óta működik, ez iskolához rajztanárnak.

— Háziasszony, ki a lakóját meglopja. Hoffmann Janka 30 évi szolgálatának gyümölcsét: 2882 frt 75 krt a szegzárdi takarékpénztárban helyezte el, a takaréktári könyvecskét pedig otthon az asztalfiókban tartogatta. De valaki a könyvecskét onnan kivette, folyó évi aug. 14-én a takarék- pénztárból 806 frtot kivett s a könyvecskét ismét ügyesen visszacsempészte. A napokban a könyvecske kezébe kerülvén, rémülve vette észre pénze hiányát. Eögtön jelentést tett a szegzárdi csendőrsógnél, a honnan Y á r a d i János őrmester személyesen indította meg a nyomozást s ügyes eljárásának sikerült is a tettest a meglopottnak a háziasszonya, Csomó Jánosné személyében kideríteni, ki eleinte vakmerőén tagadott mindent, de midőn az neki kimutatta, hogy keresményéből 3 hónap óta nem birt volna 300—400 frt adósságot fizetni s több száz frtért mindenféle holmikat vásárolni, sőt még 10O frtot kamatra is kiadni, végre a bizonyitókókok terhelő súlya alatt mégis megvallotta, hogy ő a tettes s 150 frtot, melyeket egy zsák kukoricában tartott, elő is adott. Feljelentették a kir. ügyészségnek.

— Gyújtogató Bölcskón. Bölcske község, mely a múlt évben már annyit szenvedett, néhány nappal ezelőtt nagy rettegésben volt. Előbb kigyult Móric István ottani lakos háza, s földig égett. Következő éjjel meg a község másik felén K a t z Lajos háza teteje kívülről kigyult és szintén leégett. Már akkor sokan gyújtogatásról beszéltek, de bizonyosat természetesen senki sem tudott. Pár napra rá özv. Baranyai Józsefné este, úgy 10 óra tájban, szobája ajtaján kilépve, háza végében valami nehéz test lezuhanását hallotta. A bátor asszony odafutott s akkor látta, hogy egy ember a nevezett helyről futott el. A futóban Szigeti András, ottani lakost ismerte fel. Eleinte azt hitte, hogy lopni akart s tőle ijedt meg, de midőn visszafordult, rémülve látta, hogy azon a helyen, a honnan Szigeti leugrott, háza nádfelébe egy csomó égő kender van dugva, mely ugyancsak kezdte a lángokat szórni. Szerencsére többen is látták az u‘cán a tüzet, tehát gyorsan eloltották, mielőtt nagyobb szerencsétlenség támadhatott volna. A tettest szerencséjére esek másnap foghatták el, mert különben a nép aligha megnem lynchelte volna. Átadták a a dunafóldvári kir. járásbíróságnak.

— Koleragyanus halálozás. Feit Márton Pestről koleragyanus betegen érkezett haza Bátta- székhez tartozó Kövesd pusztára, hol tegnap meghalt. A vizsgálatot Basovszky szolgabiró Dra- g i c s Imre járás orvossal nyomban megejtette s a szükséges óvintézkedéseket etrendelte.

— Eladott gyógyszertár. B á t h/> r y Elek szegzárdi gyógyszerész eladta gyógyszertárát Szegi gyógyszerésznek 32000 frtért. Sajnáljuk eltávozását.

— Öngyilkosság. Özv. Kovács Ádámné szül. Török Zsuzsanna 75 éves szegzárdi polgárasszony huzamosabb idő óta bélrákban szenvedett. A fájdalmas betegség nagyon elkeserítette, úgy, | hogy hozzátartozói előtt már régebben kijelentette,

hogy nem sokáig hordja az élet keresztjét.------S csakugyan a múlt hó 31-én délután az udvarán levő kútba vetette magát s azonnal szörnyet halt. Eassovszky szolgabiró, Dragics Imre dr. járásorvossal e hó 1-én tartotta meg az orvos-rendőri vizsgálatot s miután kétségtelenül megállapították az öngyilkosságot, a rendőri boncolást nem is ejtették meg.

TOLNA VÁRMEGYE.

TOLNAVÁRMEGYE

POUTIXAI CS VEGYES.TARTALMÚ HtTlAP __---------.

L möBtjrleleról."

— Tűz. E hó 2-án tűz volt a Gyüszühegyen. Praymayer Ferenc szegzárdi polgár présháza égett le. Biztosítva volt.

— Kisajátítás. A Ferenc-közkórház tudvalevőleg építkezni akar. E célból már négy házat meg is vásárolt a kórházi választmány. Két házra azonban Mart János és Boschán Vilmos háztulajdonosokkal nem tudtak megegyezésre jutni, ezért a kisajátítási eljárás folyamatba tétetett.

— Uj hirlap-katalógus. A londoni Beuter ügynökség és a Magyar Távirati Iroda nemzetközi hirdetési irodája (Budapest, Granátos-utca 1-sö sz. alatt) egy a maga nemében egyedül álló hírlap - kathalógust adott ki a Magyarországban megjelenő lapokról. Első sorban felemlítendő az, hogy e katalógus négy nyelven u. m. magyar, német, francia és angol nyelven jelent meg. Tartalmazza a Magyarországon megjelenő, mintegy 600 lapnak fénykép utján kisebbiti bfdfBL________ 7. sx*m. Sitfa-í «a Irtre* B * 0

te

tt képét, úgy hogy az olvasó nemcsak hazánk összes lapjainak külső képét látjamaga előtt, hanem a lapok hasábbeosztását, nagyságát és az azokra vonatkozó öszszes adatokat is. Csak magából a fővárosból 150 lap képét j|5Sfgj£2 tartalmazza, melynek egy része kb. 15 cm., másik része kb. 8 cm. magasságra van kisebbítve s szakmák szerint érdekesen beosztva. — A vidéki lapok a városok szerint betűrendben következnek, szintén kb. 8 cm, magasságúak és minden kép mellett ott van a szükséges magyarázó szöveg 4 nyelven. E mű valóban páratlan a maga nemében és ehhez hasonló még sem bel-, sem külföldön nem jelent meg. A remek nyomdai kiállítás az „Országgyűlési Értesítő kő- és könyvnyomdája részv.-társ.“ nyomdáját dicséri. E gyönyörű mű, mely a hirdetni óhajtó közönségnek is kitűnő szolgálatot tesz, a fentemlitett nemzetközi hirdetési irodánál 1 frtért rendelhető meg.

— A gazdasági egyesület köréből. Telivér simmenthali importált fiatal tenyészbikák érkeznek a gazdasági egyesület által rászben megejtett és még folytatandó svájci importban. Ezen apaállatokat a gazdasági egyesület első sorbar olyan községek szükségletének fedezetére szánta, amelyekben a bonyhádi táj fajta fejlettebb állapota mellett a tenyésztés tovább fejlesztése érdekében célirányos lehet ilyenek alkalmazása. — Jelentkezéseket elfogad az egyesület titkári hivatala Kölesden, ahova a szükséglet legkésőbb folyó hó 15-ig annál inkább is bejelentendő, mert magán tenyésztők köréből már edeig is többen jelentkeztek reflectansok. — A bikák folyó hó 6-ikától kezdüe megtekinthetők Kovács László egyesületi elnök Katalin-pusztai birtokán Kölesd mellett.

VIDÉK.

— Bonyhádrél Írja levelezőnk: Dr. KI a- marik János miniszteri tanácsos, a múlt héten a főgymnásium ügyében Bonyhádon is járt s ezáltal teljesült azon óhajunk, hogy ezen vélemény dolgában egyedül mérvadó — férfiú, kiről meg vagyunk győződve, hogy egyik oldalról sem befo- lyásoltatja magát, megnézve virágzó algymnáziu- munk összes helyiségeit és behatóan megvizsgálta annak vagyoni állapotát. Mindez megtörtént. Ott járt a szép könyv és szertárban, megnézte az áldásos eonviatust, hol 60 frt-ért közel 100 ifjú vallás különbség nélkül részesül élelmezésben. Megtekintette továbbá a díszes tornacsarnokot és rajztermet ; látható örömmel járta be a felső befási- tott kertet, melyet már 20 évvel ezelőtt Marhau- ser tanár ur az ifjusá számára teremtett. Bejárta azaiskolai helyiségeket és a gymnáziumban levő tanári lakásokat is ; mind ezekről kedvezően nyilatkozott. Értesülve arról, hogy ez évben Bonyhádon

díszes uszoda is épült, ő Méltósága azonnal felkereste ezen helységet, melyhez, mint: „nagy és szép dologho“ (saját szavai szerin') a bonyhádiaknak gratulált. Az elemi iskolák szintén jó benyomással voltak ő Méltóságára, igy tehát Bonyhád tan- és egyéb intézkedéseinek állapotáról általában jó benyomást vihetett magával, úgy hogy a bonyhádi intéző körökben az a tudat, hogy a magas kormánynak e befolyásos szak férfia nézte meg tanintézetünket, a legszebb kilátást nyújtja a tekintetben, hogy a főgymnáziuin Bonyhádon állíttassák fel, ha mindjárt a végső esetben kénytelenek lennénk is a tanintézetet egészen a kormány kezébe átengedni.

— A bonyhádi műkedvelők az őszi és téli saisonban -három előadást szándékoznak rendezni, és pedig egyet az óvodák javára, már a közeli napokban, egy másikat a tornacsarnok felszerelésére és egyet sylveszter estén a tüzolto egylet javára. A részletes programmot majd közöljük.

— Kolera eset Toinán. Már a harmadik kolera eset történt, de azért még mindig nem lehet állítani, hogy Tolnán kolera volna. Az első eset alkalmával egy tót halt meg a tünetei között,, kiről későbben a bakterológiai vizsgálat kimutatta, hogy nem volt kolera a halál oka. A második egy Konc Ádámné nevű asszony ki Budapestről jött s néhány napi szenvedés után, mint később kitűnt, hogy ázsiai kolerában halt meg. Most is egy asszony jött Budapestről s magával hozta a förtelmes betegség bacillusait. Csütörtökön betegedett meg s a hatóság megtette rögtön a szükséges intézkedése- seket. Az asszony most jobban érzi magát s van remény hogy felgyógyul. — Az ősz, mikor a sok Budapesten dolgozó munkás haza jön, majd mutat fel még néhány kolera esetet, de veszedelmessé a kellő óvintézkedések alkalmazása mellett nem fog válni. Lord Cynló.

IRODALOM. ZENE.

— Egyetemes Regénytár. Ha végig tekintünk az utolsó évtizedek magyar szép irodalmi vállalatain, molyek egymás után tűntek le a szintérről, egyet sem találunk közöttök, a mely annyi ideig tartotta volna fenn magát, mint az Egyetemes Regénytár. Ez a kitűnő vállalat, melyet a Singer és Wolfner kiadó-cég nyolc évvel ezelőtt inditott meg, immár kilencedik évfolyamába lép. Bizvást mondhatni, hogy dicsőén megfutott pálya volt ez a nyolc esztendő. A mi újat és jeleset a külföldi és hazai regényirodalom csak termelt, annak szine-java belekerült az Egyetemes Regénytárba, mely folyvást hű marad eredeti programmjához : „szépet, jót és olcsón.“ Ez a négy szócska a nyitja annak a bámulatos és példátlan sikernek, melyet ez a vállalat elért. A csinos, piros vászonkötósii könyvek körülbelül félmillió példányban forognak közkézen, s az Egyetemes Regénytár, nem hogy a végéhez közelednék, de lankadatlanul friss, ifjúi erővel kezd uj pályafutást. Az örveudetesen fölleudült hazai irodalom mind nagyobb tért foglalt el az Egyetemes Regónytár köteteiben is, és a most meginduló uj évfolyam már nagyobbára erbdeti magyar művekből fog állani. Mindjárt az első kötet szerencsés megindulás ebbe az irányba. Herezog Ferencnek az oly méltán nagy hírnevet szerzett kitűnő írónak legújabb regénye ez, Simon Zsuzsa. Herczeg Ferenc elismert kedvence ma már a magyar olvasó közönségnek. A Gyurkovics-leányok nagy sikere mindenütt ismertté és keresetté tette nevét, a hol magyar könyvet olvasnak, magyar iró szellemében gyönyörködnek. És a Simon Zsuzsa nem hazudtolja meg szerzőjét. A bámulatosan egyszerű, minden keresettség nélkül való kompozíció, s a mellett a finom és mély lélektani rajz csakis a Herczeg Ferenc tolla alól kerülhetett ki. A könyvnek minden lapján a modern világot és társadalmat alaposan ismerő éles szemű megfigyelő tűnik fői, a ki a mellett mindazt, a mit leír, hol maróan szatiirikus, hol szelíden aranyos humorral szövi át, s megadja alakjainak azt az érdekességet, az olvasó leikével való benső kapcsolatot, mely nélkül igazi regény nem képzelhető. A Simon Zsuzsával Herczeg Ferenc újabb babért fűzött hiinevének koszorújába. Az Egyetemes Regénytarban, minden hónapban egy teljes regény jelenik mog, — Egy- egy kötet igen csinos piros vászon kötetben 50 kr. — A Simon Zsuzsa két kötetből áll, az ára tehát 1 frt.

— Megjelent a „J ó E g é s s é g“ naptára a magyar nép számára az országos közegészségi egyesület kiadásában az 1894. évre. Ez rendkívüli Ízléses nópkalendárium változatos, mulattató tartalmával és szép kiállításával máris meg - hógitotta a magyar népet és évről-évre több példányban terjed el és szorítja ki az egyéb kalendáriumokat. A legújabb harmadik évfolyamban is törül metszett eredeti cikkekkel kedveskednek legjobb Íróink a népnek kerülve mindenütt a tndákosságot. „Örzse néni meséje“ (Vilmától), „A jó atyafiak“ (Tóth Bélától), „A tanyák világában“ (Sebők Zsigmondtó), „Egy gyerek, semmi gyerek“ (Rákosi Viktortól.) miodinegannyi elbeszélésbe burkolt jó tanács a népnek s az orvosok is, kik közül Csatáry Lajost, Csapodi Istvánt,