Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-11-05 / 45. szám
1893. november 5. TOLNAVÁRMEGYE. 3. Délután 3 órakor az egybegyült társasághoz csatlakozott még számos szőlősgazda, a község bírája több elöljáró kíséretében, Borsódy Lajos, Leopold Lajos, Miki György újvárosi plébános Dr. Haidekker Béla. Tóth Károly, Boross Gyula és még több érdeklődő, kikkel a kormánybiztos az állami, úgy a törvényhatósági amerikai vessző termelő telep megtekintésére indult. A telepen Nits István borászati felügyelő fogadta a társaságot és kalauzolta, bemutatván a fajok meghonosítása, a zöld és fás ojtás tanítása körül elért eredményeket. A társaság a kormánybiztossal és Sitno/itsits Béla alispánnal ólén a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a nagy szorgalommal mintaszerűen fentartott vessző termelő telepet. Két órai szakszerű szemle után a kormánybiztos a telep egyik helyiségében rendkívüli érdekes és eredményben messze kiható i megbeszélést folytatott a városunknak a szöiókultura iránt érdeklődő megjelent urakkal. A kormánybiztos a telep kitűnő vezetése és állása iránt teljes megelégedésének adva kifejezést, áttért a délben már felvetett eszmére. Mint a kormány küldöttje hivatásának tartja a vármegye gazdasági bajaival foglalkozni és első helyen állónak tartja azon kérdést, mi- kép volna Szegzárd szólóbirtoka leggyorsabban és célszerüebben rekonstruálható ? Véleménye szerint ez csupán részvénytársulat, a helybeli pénzintézetek és a törvényhatóság, a község nagyobb arányú, valamint egyesek tetszés szerinti részvételével volna lehetséges. Az állam odaadja ingyen berendezett telepét és ezenkívül subvencióban is részesíti a társaságot. Ezen társaság veszi kezébe a telepítést. Átveszi az egyesek birtokát betelepítésre. Elvégzi az újjá ültetést, ha a szölló készen van, visszaadja tulajdonosának. Ez köteles a befordított összeget 6%. kamataival együtt visszafizetni, még pedig a tőkét az évi termés bizonyos hányadával. A lényegében igy hangzó terv a legmélyebb benyomást tette a jelenvoltakra. Érezte mindenki, hogy a kormánybiztos nemes eszméje Szegzárd jövőjének megteremtése. Először is dr. Szigetit Gábor szólalt fel. A legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a kormánybiztos tervéről. Ámde a részletekre nézve más véleményt nyilvánít. Rész- vónytársulat — véleménye szerint — csak nyerészkedésre alakulhat. Részvényeseket csak úgy kapunk, { ha az üzlet, melybe fogunk, nyereségre nyújt kilátást. Ha a részvény társul at befektetett tőkéje után 6%-ot kér a tulajdonostól, megbukik, mert a kezeléssel járó óriási kiadást fedezni nem képes. Ha pedig drágábban végzi a társulat a telepítést, mit ! sem használ, mert a szőlősgazda igénybe nem ve- j heti, lévén a telepítés amúgy is igen költséges. Alakítandó volna, véleménye szerint, egy társulat, ámde ez vegye össze az eladás alá kerülő szőlőket, telepilse be. Adjon ez által munkát a város tze- gény lakosságának, egyúttal szolgáljon például és í buzdításul a többi gazdáknak. Szigethtel szemben Simont sits Béla vármegyénk alispánja, a kormánybiztos által javasolt mód mellett szólalt fel. Ha arról van szó, — mondá — hogy a város szőlóműveló lakosságát megtartsuk, hogy megmentsük azt a vagyont, melyhez — a mint tudom — a szegzárdiak a legmelegebben ragaszkodnak : akkor olyan mód, melyhez az állam, a törvényhatóság és a község áldozatokkal hozzájárul, csupán az lehet, melyet a kormánybiztos ur ajánl. Mély benyomást tettek a városunk iránt meleg érdeklődést tanúsító alispáni szavak. A jelenvoltak nagy része, bár sokan méltányolták városunk legelső gazdája, dr. Ssigetk Gábor által felhozottakat, csatlakozott az alispán azon előterjesztéséhez, hogy kérjük fel a kormánybiztos urat, midőn jelentést tesz a nmélt. m. kir. miniszter urnák, hívja fel magas figyelmét ezen ügyre, hogy a vármegyei fil- lokszxera bizottságot utasítsa előterjesztése megtételére. Ezen indítvány mellett szólt még Fördös Vilmos, Miké György és Totth Ödön. Midőn a társaság szétoszlott, a legélénkebben folyt egyesek közt tovább a vita. Igen sokan látták be, hogy a hitelbank erős gyakorlati érzékkel biró vezérigazgatója, hamar felismerte ama számtalan akadályt, mi egy tisztán jótékonysági alapon szervezett részvénytársaságnak gátul szolgál. Mégis erősen foly azóta a tervezés ezen irányban az érdeklődők között. Hétfőn este Orffy Lajos ügyvéd házánál volt | együtt a társaság. Kedden a kormánybiztos Nits borászati felügyelővel a báttaszéki telepeket szemlélte meg. Estére Tóth Károly mérnök vondégo volt, s a szor- I dán reggeli vonattal visszautazott a fővárosba. • Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága legtöbb adót fizető tagjainak 1894. évre megállapított névjegyzéke. Gióf Apponyi Géza Högyész 20474 frt 81 kr. Gróf Apponyi Sándor Lengyel 10016 frt 60 kr. Gróf Pejachevich László Nasitz 9378 frt 21 kr. Gróf Széchenyi Sándor Nagy-Dorogh 8778 frt 16 kr. Döry Dénes Paradicsom 9029 frt 08 kr. Döry Jenő Dombóvár 4292 frt 06 kr. Stankovánszky János Kajdacs 4262 frt 25 kr. Vizsolyi Ákos Alsó-Pél 4240 frt 54 kr. Zichy Miklós Tengelic 3907 frt 33 kr. Döry József Dombóvár 3883 frt 20 kr. Roserfold Mór Tolna 2742 frt 18 kr. Bezerédj Pál Hídja 2700 frt. Bartai Béla Fadd 2525 frt ! 55 kr. Sass László üzd-Borjád 2439 frt 38 kr. Báró Jeszenszky Béla Budapest 2397 frt 02 kr. Bischitz Mór Majsa 2060 frt 98 kr. Bischitz Zdg- mond Majsa 1976 frt 86 kr. Bischitz Márk Majsa 1930 frt 06 kr. Deutsch Zsigmond Dombóvár 1842 írt 96 kr. Csapó Vilmos Tengelic 1875 frt 71 kr. Döry Vilmos Dombóvár 1842 frt 68 kr. Perczel Dezső Bonyhád 1771 frt 74 kr. Báró Jeszenszky József Hidvégh 1767 frt 80 kr. Bezerédj Andor Hídja 1571 frt 32 kr. Ifj- Eötvös Károly D.-Szt.- György 1519 frt 86 kr. Perczel Lajos Kajdacs 1477 frt 42 kr. Goldschmidt József Dombóvár 1470 frt 95 kr. Lamm Mór Fürged-puszta 1444 frt 93 kr. Lamm Pál Fürged-puszta 1444 frt 92 kr. Ferenczy József D.-Szt.-György 1392 frt 34 kr. Strasser Imre Rác-Egres 1359 frt 48 kr. Döry Andor Zomba 1317 frt 21 kr Mádi Kovács László ] Katalinpuszta 1227 frt 59 kr. Nagy István Bölcske 1215 frt 19 kr. Nagy László Bölcske 1215 frt 19 kr. Strasser Zsigmond Kecsege-puszta 1209 frt 64 kr. Kovács Sebestyén Endre Gyapa puszta 1200 frt 3 kr. Hónig Mór Fornád-puszta 1160 frt 80 kr. Dr. Szigeth Gábor Szegzárd 1142 frt 38 kr. För- dós Vilmos Szegzárd 1095 frt 87 kr. Bernrieder József Hidvégh-puszla 1003 frt 18 kr. Bernrieder László Pozsouy 1000 frt 51 kr. Madarász János Tamási 988 frt 91 kr. Dr. Kohn Gábor Paks 971 frt 40 kr. Hirsch Ferenc Székes-Fehérvár 965 frt 44 kr. Honig Mór Dombóvár 965 frt 44 kr. Feld János Német-Keér 928 frt 59 kr. Darócy Tamás Paks 916 frt 3 kr. Strausz Salamon Duna-Földvár 905 frt 7 kr. Geisz László Hencse-puszta 893 frt 64 kr. Szenicey Ákos Paks 889 frt 45 kr. Fran- csics József Dombóvár 862 frt 98 kr. Dr. Novák Sándor Szegzárd 855 frt 90 kr. Jeszenszky Andor j Csibrák 844 frt 19 kr. Mádi Kovács György Becs 806 frt 73 kr. Örffy Lajos Szegzárd 797 frt 58 kr. Altstädter József Dombóvár 785 frt 22 kr. Abafly ! Gyula Szegzárd 779 frt 52 kr. Leopold Sándor | Szegzárd 772 frt 67 kr. Báró Jeszenszky László J Csibrák 764 frt 18 kr. Szenicey Géza Paks 758 í trt 80 kr. Dr. Haidekker Béla Szegzárd 756 frt I 80 kr. Dr. Dragies Imre Szegzárd 728 frt 70 kr. | Weber János Bonyhád 715 frt 73 kr. Mádi Kovács István Budapest 711 frt 72 kr. Weisz József D.- Földvár 707 frt 77 kr. Wurm Lipót Majsa-puszta 698 frt 71 kr. Perczel József Bikács 697 frt 72 kr. Stokkiuger János Tevel 673 frt 44 kr. Strasser József Felsö-Iregh 673 frt 11 kr. Tóth Károly j Szegzárd 664 frt 94 kr. Fejős Imre Szegzárd 651 I frt 44 kr. Nunkovich Gyula Bonyhád 641 frt 55 ' kr. Freund Salamon Paks 633 frt 21 kr. Szluhá j Sándor Görbö-Belecska 627 frt 71 kr. Dr. Szen- drödy Szilárd Bonyhád 626 frt 16 kr. Bunn Gusztáv Paks 623 frt 13 kr. Szenicey Ödön Budapest 579 frt 92 kr. Wertheim Zsigmond Paks 556 frt 97 kr. Tenczlinger Lajos Tolna 544 frt 32 kr. Dr. Pick Mór Bouyliád 541 frt 2 kr. Strasser Izidor Kecsege-puszta 540 frt — kr. Rull János Hál faszuk 520 frt 66 kr. Haück Antal Szegzárd 519 frt 50 kr. Weisz Márton Adorján-puszta 518 frt 69 kr. Dr. Braun Bernát Szegzárd 518 frt 41 kr. Dr. föltételeket szabtak és én megígértem hogy teljesíteni fogom; mihelyt kapitánynyá leszesz, mi sem fogja többé akadályozni egybekelésünket és atyám megígérte, hogy ugyanazon napon fogjuk tartani eljegyzésünket. Légy tehát türelemmel, mert hisz úgyse fog sokáig tartani. És — ha azt mondom Luciám, hogy ma értesültem arról, hogy soron kívül fognak kapitánynak kinevezni s néhány nap múlva e kinevezést atyádnak megmutathatom, fogod-e akarni Luciára? — Ha akarom-e ? mondá örvendve, miközben felugrott, még kérdezheted Jenő ? Aztán keblére borulva, suttogva alig hallhatólag folytatta: — Oh Jenő, mily boldog vagyon! A nap lement a távol dombok mögött, az alkonyat biborszint öltött, melyben a kastély ablakai ragyogtak. Biborfényben úszott a tó és a chinai csarnok csúcsa, mely a tó közepén levő kis szigeten állott és biborfény ömlött el a két dicső alakon, kik egymást ölelve tartották — Szeretlek Luciám, miként ember szereti a napot, s nélküle nem élhet és ha valaha te is lenyugodnál számomra, én se élhetnék nélküled 1 — Mily sötét felhővel borítod szerelmünk ragyogó egét! Jenő kételkedhetnél-e szerelmemben ? — Soha Luciám, soha ! viszonzá Jenő gyorsan, de boldogságom közepette szivem hirtelen elszorult, a nap lemente tett szomorúvá ! .. . Jenő szemében könnyek ragyogtak, aztán hirtelen folytatta. — De hüvösödik Luciára, fordulj vissza. Ezzel karonfogva, némán és mégis boldogan tértek vissza. A lég meghüvösödött, mire a kastélyba értek, de szivökben tavasz, verőfényes tavasz volt. Néhány nap múlva a kastély homlokzata fényesen van kivilágítva; díszes fogatok robognak a veranda lépcsője elé és előkelő vendégek mennek fel a virágokkal diszitett lépcsőn. Lucia eljegyzését ünnepelték. Csendes novemberi est volt, halottak napja! Annál feltűnőbb ellentétet képezett a kastélyban uralgó sürgés. Ámbár, miként ezt e szent nap követelte, kerültek minden zajos ünnepélyt, a magas kapuig toluló kiváncsi népség e zajtalan eljegyzésben mégis szentségtelenséget látott. Ekkor a kiváncsiak közül megszólalt egy vén asszony, ki a Sybilla névre hallgatott, mondván : — Vigyázzatok, mert a csillagokban van megírva, hogy mielőtt a föld ismét megteszi útját a nap körül, a halottak meglesznek boszulva ! — Nagyon elvetetted a sulykot Sybilla néni, — felelte a kastély kertésze, ki e pillanatban ritka virágokból kötött óriási csokorral jelent meg a kapunál és ki meghallotta szavait; — ne oly komo lyan, különben ostoba csevegéseddel megbabonázod a menyasszonyi csokrot, melyet épp Lucia kisasz- szony szobájába akarok vinni. Sybilla néni felelni akart, s száraz csontos kezét ógfelé emelte, de valaki a nép közül félbe- | szakitá. — Elég Sybilla néni, mert az uraság jó és adja Isten, hogy a fiatal mátkapártól minden szerencsétlenség távol maradjon. Isten m»g fogja bocsátani azt, hogy e szent napon eljegyzést tartottak. — Éljen az uraság, éljen a mátkapár! — Elljen az uraság, éljen a mátkapár! orditá a nép. Eközben a társaság egybevegyült a kastély dísztermében, mire az öreg Málnay szívélyes szavakkal és remegő hangon tudatta vendégeivel leányának eljegyzését Kövesi Jenő báró kapiiáuynyal. A mátkapár épp fogadni akará a vendégek üdvözletét .. • ekkor az ablaktáblák recsegtek, darabokra törtek és halál madár pottyant a terembe. A fényes világosságtól megijedt madár néhány pillanatig körülrepkedte a termet és azután Lucia elé hullott le. A vendégek néma rémülettel nézték a tolakodót s a halvány ajkak rebegék : — Halál madár! — Lucia dermedten állott. — -Luciám, suttogd Jenő, kebléhez szoritvu őt, térj magadhoz! A megrémült leány nem felelt. — Nem hallod Luciám ? folytatta Jenő, a madarat világosság csalta ide és oly hevesen röpült az ablaküvegnek, hogy darabokra kellett törnie, mi borzasztó rejlik ebben? — Felelj hát Luciám 1 Lucia ajaka megmozdult, mintha beszélni akarna, aztán ájultan rogyott Jenő karjai közé. Az orvosnak végre sikerült, hogy magához térítse a rémült leányt, de midőn kiuyitotta a szemót, nagy változás történt belsejében : angyali szép arcán búskomorság vonult el, szeme komolyan pillantott és a vidámság eltűnt arcáról. Jenő lába ele térdelt és forró csókokkal halmozta el kezét.
