Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-15 / 42. szám
1893. október 15. TOLNAVÁRMEGYE. 7. SZERKESZTŐI POSTA. — Sch. I. urnák. A cikket szívesen közölnók, de az A pesti hóhér ciinii regényből már is 20 fütudomásul vett. — Végül még jelei*ti a titkár, hogy folyó hó 9-én tartatott meg a dajkaképző tanfolyam képesítő vizsgálata a kir. tanfelügyelő elnöklete mellett s az egyesület s iskolaszék kógviselőinek je- lelótóben. A képesítő vizsga kedvező eredményt mutatott fel, a mennyiben a tanfolyam mind a 12 hallga'ója nyári menedékházak vezetésére képesítettnek nyilváníttatott, a miről szabályszerű oklevelet nyernek. KÖZGAZDASÁG. Házi Ipar Tolnavármegyében. Tekintetes szerkesztő ur! Pár hét előtt nagy utazást tettem, olyat, a minő nálam expeditió számba megy. Túl a Dunán, túl a Tiszán, egész Hajdu-Nánásig. Nem akarom t. szerkesztő urat s becses lapja olvasóit hazánk e távol vidékének leírásával untatni, csupán csak, a mi leginkább meglepett, arról akarom becses en- I gedelmével, biztos kutforrásból merített értesülése- | met közzétenni. Hajdu-Nánás mintegy 15 ezer lakossal biró rendezett tanácsú város népe, ez a jómódú, tősgyökeres magyar nép, melynek főfoglalkozása terjedelmes határán a földmivelés, nem henyéli át a i téli hónapokat tétlenül, hanem házi-iparként nagyban űzi a szalmakalap-gyártást. Feltűnt, hogy a piacon részint markokba szedett, szépen tisztított csomó nélküli szalmát, részint vállon hordozva egész j teher szalma-fonadékokat árulgatnak. Szóba hoztam ezt házigazdámnál, ki a város legelőkelőbb keres- i kedője. Ez azt inondá, hogy még csak semmi az, a mit moot láttam a piacon, ahhoz képest, mikor tavaszonként bizonyos nagykereskedők vasúti kocsi számra szállítják el a kész szalmakalapokat. Néhány év előtt még csak kézzel varrogatták össze a szalmakalapokat, de most már nagyon sok — néhány száz — külön e célra készült varrógép van használatban a városban. Novemberben, a mezei munka szünetével kezdődik a szalmakalap készítés évadja, és tart egész tavaszig. Férfiak, nők, gyermekek ezzel foglalkoznak. A kinek gépe nincs, készít sza tagokat, s eladja annak, a kinek gépo van. De külföldről is importálnak kalappá varrás végett nagy mennyiségű szalma-fonadékot, részint, mert nem győznek annyit előteremteni, hogy a gyorsan dolgozó gépeket foglalkoztathassák, részint, mert a szalma-fonadék fehérítését, festését még nem tudják. Azonban a debreceni ipar- és kereskedelmi kamra tárgyalást folytat a kormánynyal, hogy ál- lamköltségen küldessenek ki egyének, a legfinomabb szalma készítmények, ezek festése s fehérítésének elsajátítása végett. Hogy mily arányokban űzik e házi ipart, következtetni lehet abból, hogy a külön kalapvarráshoz való orsó-cérnából évenként 7—8 ezer forint árut fogyasztanak el Nánás városában! Százezerekre megy tehát, a mit ez utón évenként keresnek. Hát mi itt Tolnavármegyóben, micsoda házi iparral dicsekedhetünk? A szövés fonás alig fedezi saját szükségletünket. Egy-egy községben egy-két öreg ember köt szakajtó-kosarakat, a Sió Sárviz partján „szerzett“ füzvesszővel, ezt sem tudja eladni, mert hiszen szakajtó-kosárból ha házi asszonyaink beszerezték, a mennyi szükséges, elszolgál az évti* j zedekig. A selyemgubó termelés az, a mi szegé- j nyebb sorsú népünknek némi mellékkeresetet nyújt, de ennek is útjában áll a szederfa-hiány. Pedig e phylloxeia-su;tott vidék sorsán, mennyit segítene egy olyan házi ipar üzése, mint a szalmakalap- gyártás. Szalmánk van nekünk is ; nálunk is szünetel a mezei munka a téli hónapokban ; a szalmaszalag fonása, összevarrása sem volna olyan boszorkány-mesterség, hogy népünk fiai-leányai el ne tanulhatnák. Befektetésre nem kellene úgyszólván semmi. Nánáson az első kalapvarró gépet a kereskedő úgy szólva, úgy tukmálta rá az első vevőre, hitelbe, aztán következett a többi. Csupán csak lelkes apostolokra, úttörőkre volna szükség, és sok éhező család megkeresné kenyerének felét, sok iskolás gyermek tanszere, könyve, tandija, ruhája meg lenne szerezve. Számítsunk csak egy kicsit: ha a Nánáson elfogyasztott cérnának húszszorosát vesszük a kész kalapokért 8000X20 — 160.000, a város lakossága 15.000: jut egy fejre évenként több mint 10 írt átlagos kereset. Ez pedig egy szegény családra igen nagy rubrika. Megérdemelné, hogy a társadalom, a gazdasági egyesület, vagy a törvényhatóság megszívlelné a dolgot, s meghozná a kezdet követelte anyagi áldozatot, követve az apostol tanácsát: „Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert az idők gonoszak.“ Lágler Sándor. Meghaltak Szegzárdon 1893. évi október hó 8-tól ugyané hó 15 ig. Bonét Ferencná, 52 éves, agylágyulás. — Török Imre, 32 éves, hangrésvizenyő. — Balog Ferenc, 2 éves, bélhurut. — Ferger Jánosáé, 20 éves, hagymáz. ábrákat a nyomda bajosan készítteti el. — 9. A. urnák Ozora. Nyilatkozatát mellőznünk kellett, mert erről az ügyről és főleg a káplán nr személyéről, valamint az ön gvanusittatása alaptalanságáról már annyiszor és annyit irtunk, hogy önnek újabb rehabilitásra szüksége nincs. G abona. árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 7'18., 720. Tengeri 1893. október. 4 93., 4 95. Zab őszre 6 98., 6‘74. Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perekor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perekor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perekor. Bndapestről indul délelőtt 10 órakor, Szegzárdra érkezik délután 6 órakor. Mohácsról indul délelőtt 10 órakor, Szegzárdra érkezik délután 2 órakor. NYILTTÉR.* — A pesti hóhér: cint alatt Székely Aladár budapesti könyvkiadónál egy történeti regény jelent meg, melynek, Kozarek Ferenc a jelenlegi hóhér által irt előszavában és egy sajátkezűig kiállított nyilatkozatában közli a közönséggel, hogy 30 évi működése folyamán összes óimé nyeiről lelkiismeretesen naplót vezetett, melyet dr. Sugár Győző általános kedvoltségil Írónknak átadott, ki e jegyzetek nyomán egy rendkívüli érdek- feszitó regényt alakított. Az előszó, valamint a hóhér nyi'atkozata annak sajátkezű aláirásável: „Kozarek Ferenc budapesi magy. kir. hóhér“, vau ellátva, és igaz tényeket nyújt az olvasó közönségnek. E regény megjelenése után egy Rubinstein Izidor nevű könyvkereskedő, ki szedett-vedett német fércmunkákat a leggyarlóbb magyar fordításban ad ki, megtámadta a „pesti hóhér“ cimü regényt és annak kiadóját, mire Székely Aladár, Rubinstein Izidor ellen a budapesti törvényszéknél, dr. Földesi Árpád fővárosi ügyvéd által, rágalmazás és becsületsértés miatt sajtópert indított. * E rovatban közlőitekért felolósBéget nem vállal — a S z e r k. zet jelent meg és az általános bizalomnak örvendő kiadó kijelenti, hogy a regény rövid idő múlva tel— ! jesen be lessz fejezve. Salamon Testvérek fűszer-, csemege-, bor-, rum- és tea-kereskedéséből SZEGZÍRUIIV Ur. Ilangel-féle ház. Kuni és tea árjegyzék. Ananas rum legfinomabb, 1 literes üveg 3 frt — kr. 7/ n n 2 „ 20 n 6/ n n 1 . 60 n 8/ n « 1 „ — n Jamaika „ „ 1 „ r) 2 „ 80 n 7/ n n 2 „ — „ 5/ n „ 1 . 50 n 8/ « „ n 90 n Cuba „ „1 n n 1 n 60 „ B/ n ' n 80 n Monopol „ „1 Brazíliai .. „1 1 „ 20 n 1 „ 10 n 7/ n íi n llO „ n 85 n bl ti n n 65 n 3/ n ti n Ha n n 40 » Peccó virág tea legfinomabb . . 1 kiló 15 frt. Narancs virág tea „ 1 * 15 n Mandarin „ „ 1 , 12 „ Imperial keverék „ . 1 „ 10 n Souchong „ . . . 1 „ 8 » Congo „ 1 „ 6 n Díszes dobozokban 60 krajcártól 6 forintig. Legfinomabb angol és bécsi teasütemények. Carlsbadi -torta ostya. Pozsonyi kétszersült. Szultán kenyér. Gmkrozott gyümölcs. Szalon czukorkák. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1495. szIP. 1893. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 248. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy Pilis községnek Éti József elleni végrehajtási ügyében a zárgondnoki kezelés alatt termelt és 1280 frt 50 krra becsült következő gabona neműek és termények u m. búza, rozs, zab, továbbá 56 hold kukoricza és */» (l°ld burgonya termése; bab, kender, szalma és polyva, a szegzárdi kir. járásbíróság 9400./p. 1893. számú végzésé folytán nyilvános árverésen elfognak adatni. Ezen árverésnek Pilis község házánál leendő eszközlésére határnapul 1893. évi október hó 16-ik napjának délelőtti 9 órája tűzetik ki és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóság az 1881. évi LX t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1893. évi október hó 10-ik napján. Tóth. Ignác, kir. járásbirósági végrehajtó. 1893. Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi ministerium az 1893. évi október hó 2-án kelt 61,264. szánni rendeletével a budapest-eszéki állami közút 110—113., 121—123., 132-138., 143—146., 158—159. és 164—165. kilométerek közti szakaszokra zebegényi trachit zúzalék, nagymányoki mészkő zúzalék és rostált anyag szállítását összesen 4175 frt 84 kr összeg erejéig engedélyezte. — A fentemlitett szállítás foganatosításának biztositása céljából az 1893. évi október hó 25-ik napjának délelőtt 10 órájára a tolnavárniegyei m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenjTárgyalás hir- dettetik. — A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi szállítás végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5°/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. — A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, 1893. évi október hó 15-én. Tolnavármegyei m. kir. államépitészeti hivatal. A hivatal főnöke : (i144. i-i.) MARKÓ GUSZTÁV, kir. mérnök.
