Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-15 / 42. szám

goztattunk, mert t. í.- a lemondás kérdésében határozni a fegyelmi hatóság, nem pedig a képviselőtestület illetékes

Simontsits Béla alispán a közgyűlést délután 7*2 órakor zárta be.

A tolnavármegyei kivándorlás.

Tolnavármegye minap tartott közgyűlése bizottságot küldött ki a vármegyében elharapódzott kivándorlási mozgalom tanulmányozására a baj indító okainak kifürkészésóre, az esetleges orvoslási módozatok megállapítására s egyúttal feladatává tette a bizottságnak, hogy az úgynevezett telepítési ügyben is nyilatkozzék.

A kiküldött bizottság e hó 7-én tartotta meg értekezletét Simontsits Béla vármegyei alispán ur lakásán és elnöklete alatt. Majdnem minden bizottsági tag megjelent. Jelen voltak: Kovács László gazdasági egyleti elnök, a kitől ez ügyben a kezdeményező lépés származott, Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, Kämmerer Ernő dr. orsz. képviselő Bcrnrieder József, Kovács Sebestyén Endre, Jeszenszky Andor földbirtokosok, Szigeth Gábor dr. hitelbanki vezérigazgató, Péchy József tolnai prépost, Nils István szőlészeti és borászati felügyelő, Fördös Vilmos tiszti ügyész, Döry Pál, Döry László, Szévald Mór, Fonyó László föszolgabirák, Simontsits Elemér vármegyei másodjegyző, mint előadó.

Miután az előadó ismertette az ügy előzményeit, nevezetesen Kovács László beadványát, melyet e tárgyban a miniszterhez intézett, s az erre érkezett miniszteri leiratot, Simontsits Béla elnök felhívta a bizottság tagjait, hogy e tárgyban nyilatkozzanak.

A megjelentek majdnem valamennyien hozzászóltak a fontos ügyhöz. A kivándorlás okának a fi Bokszéra rohamos pusztítását, a közterhek nagyságát s az általános pauperizmust tartják. A mi a kivándorlás megakadályozásának kérdését illeti, erre nézve egyhangúlag kimondták, hogy a mennyiben az nem öltött oly veszélyes mérvet, a mint azt a látszat mutatja, a kivándorlás megakadályozása lehetőnek alig, kívánatosnak pedig azért nem látszik, mert attól, hogy egyéni boldogulását kiki ott kísértse meg, a hol az legkönnyebben elérhető — elzárni jogszerűen senkit sem lehet, de sőt nem is kívánatos, mert a kivándorloitak zömét, miként a telepítések története igazolja, általában nem is a józan gondolkozása munkás és szorgalmas, de nagy részben éppen az ellenkező erkölcsi értékkel és tulajdonságokkal biró népség szolgáltatja. A kivándorlási hajlam, a kivándorlás nemzetgazdasági szempontból is káros következményű okainak megszüntetése érdekében azonban a bizottság mégis kívánatosnak tartja, hogy községenként mielőbb szőlő mintatelepek állitassanak fel hogy e célra 20,000 frtnyi államsegély nytijtassék, és hogy a háziipar fejlesztése érdekében az ál'am részéről és támogatásával lépések tétessenek. Ezért a kiküldött bizottság oly irányú javaslatot tett a közgyűlésnek, hogy a fentiek értelmében feliratot intézzen a minisztériumhoz, s egyúttal kérte a kö/gyülést, hogy ha a vármegye területén mozgalom indul egy oly célú hitelszövetkezet alapítására, a melynek révén olcsó kölcsönök lesznek nyújthatók a pénzzavarba jutott nép felsegélósére, részesítse azt megfelelő erkölcsi támogatásban. Kimondta a bizottság azt is, hogy a kormány által célba vett telepítési kérdés megvalósítását örömmel üdvözli.

A vármegye közgyűlése tegnap foglalkozott a bizottság előterjesztésével s elhatározta, hogy a javaslathoz képest felterjesztést intéz a foldmivelés- ügyi miniszterhez.

A tanfelügyelő és a szegzárdi r. kath. iskolaszék.

— A szegzárdi rom. kath. hitközség iskolaszékének kebelében előfordult pénzhiány ügyében, melyről lapunk múlt számában tettünk említést, közölvén a pénztárhiányról megállapított kimutatást, j a vármegye kir. tanfelügyelője következő leiratot intézte a szegzárdi iskolaszékhez : „Tolnavármegyei kir. tanfelügyelő. 1795. szám. A rom. kath. hitközség érdemes iskolaszékének Szegzárdon. Az érdemes iskolaszéknek pénzkezelési tekintetben általános gyauusitása nyílt beszéd tárgyát képezi, azt

1893. október 15. ____________________

nyil

vános titokként rebesgeti boldog-boldogtalan szerte a község területén. Bár miudezekröl nagyon kedvetlenül értesültem: nem éreztem eddig indíttatva magamat, az ódiózus ügyet hivatalos alakban felvetni; mert azon tekintélyes állás, melyet az iskolaszék elnöke és minden tagja a közéletben elfoglalnak, hinnem engedte, hogy a rebesgetések s hirlelések túlhajtottak, s ha volna is az iskolai pénzkezelés körül némi, talán jelentéktelen szabályellenesség : azt az iskolaszéki tagok intelligentiája, érintetlen tiszta jellemessége és az ügy iránti buzgó- sága orvosolni fogja. É hitemben azonban csalatkoztam, mert a „ Tolnavármegye“ eimü helyi lap fohó évi október hava 8-án egy teljesen megbízhatónak látszó számadási kimutatást közöl, mely i szerént az iskolaszék pénztárosa az 1887-ik évben 168 frt 20 krt; 1888-ban 1198 frt 51 krt; 1889-ben I 113 frt 61 krt; 1890 ben 959 frt 7 krt; és 1891. i évi február hava 7-ikéig 992 frt 50 krt, s igy ösz- szeseu 3686 frt 51 krt sikkaszthatott, mi bizonyítani látszik azt, hogy az 1887-ik évtől 1891-ig, tehát öt éven keresztül az iskolaszék sem pénztárt nem vizsgált, sem nem rovanesoltatott, sem a pénztárost megszámoltatva, felelősségre nem vonta, tehát oly mulasztásnak lett részese, melynek következményeit az adózó polgárok, mint a hitközséghez tartozók egyeteme, nem viselhetik, hanem az 1887— 1891-iki időközben működőit iskolaszóki tagokat egyetemlegesen vagyoni felelősséggel terhelik, ép úgy, mint azon esetben, ha a hitközségi tagok megkérdeztetése nélkül nagyobb költekezésbe bocsátkozik. Mielőtt már most hivatali kötelességem- : bői és joghatóságomból kifolyólag az 1868. évi 38. í t. c. 14. §-a c) pontja, valamint utasításaim 66.

1 §-a értelmében további intézkedéseimet saját hatáskörömben vagy a fejleményekhez képest a közigaz. gatási bizottság utján foganatosítanám : tájékozódást kell magamnak szerezni az iránt, hogy a nevezett évek alatt működött és 1891, évi február hava 7-ón | elhalt pénztáros hagyatéki tárgyalása alkalmával az iskolaszék az iskola vagyonából elsikkasztott ösz- szeget biztosította-e "? hogy az iskolaszék az 1887 — 1891-iki időközben tartott-e pénztárvizsgálatot ? róván csőit-e ? egyszóval: nem mulasztotta-e el, mint iskolai helyi hatóság, hivatalos kötelességét? bizto- sitotta-e egyátaljában mindenestül az iskola vagyonát? és az iskolai vagyon rendeltetésének megfele- lóleg használta-e fel a hívők megadóztatása következtében befolyt jövedelmet? E tájékozást magán- értesülés vagy hírlapi közlemények nem adhatják meg; ezt hivata'os utón vagyok kénytelen megszerezni. A mennyiben tehát az iskolaszék az egyházkerület vagy egyházmegye főhatósága által jóváhagyott költségvetések és számadások és az 1887— 1891-iki évekről ezekre vonatkozó felmontvények birtokában van : ezeket; a mennyiben pedig sem jóváhagyott költségvetésekkel és számadásokkal, sem fehnentvényekkel nem rendelkezik: magát a számadástestet és a vonatkozó iskolaszéki jegyzőkönyveket kívánom be ; megjegyezvén, hogy a bemutatás elmulasztása, tehát az iskolaszék törvényes kötelességének nem teljesítése esetén a fentérintett hírlapi közleményt s a belőle levonható azon következtetést, hogy az iskolaszék pénztárvizsgálatot és ro- vancsolást nem tartott, igaznak kell vennem, valamint hogy igaznak keil tekintenem azon szóbeszédet is, hogy az iskolaszék a hitközség megkérdeztetése nélkül nagyobb költekezésbe bocsátkozott, és ez fogja képezni eljárásom alapját, midőn az isko- laszéki tagok egyetemleges felelősségét véve irányadóul : az iskola vagyona és jövedelme biztosításának ügyében — a hívőknek, mint adózóknak megnyugtatására és az iskola érdekeinek megóvására — a szükséges lépéseket megteszem. Szegzárdon, 1893. évi október hava 11-én. Rill József, kir. tanfelügyelő.“ A tanfelügyelő urnák illetékes helyről vett fenti leiratára csak az a megjegyzésünk, hogy mi lepuukbau egyszerűen a hitközségi pénztár felülvizsgálásának eredményét és adatait közöltük; arról, hogy az iskolaszék pénzkezelése „általános gyanúsítás" tárgyát képezné, egy szót sem irtunk de ilyesmiről közvetlen tudomásuuk nincs is. A tanfelügyelő urnák közbelépését városunk kath. lakói bizonyára szívesen látják, mert általa a már évek óta függőben levő sikkasztási ügy, illetve pénztári hiány kérdése gyors és méltányos megoldás elé tekinthet.

TOLNA VÁRMEGYE.

Hírek.

— Miniszteri kiküldött, ügy értesülünk, hogy Klamárik János miniszteri tanácsos a főgymnázium ügyében a legközelebb vármegyénkbe érkezik.

— A tolnai lovaslaktanya. E hó 13 án az állandó választmány tagjai majdnem teljes számmal átrándultak Tolnára az épülő laktanya megszemlélésére. Ott voltak: Simontsits Béla, Döry Dénes, Percei József. Jeszenszky Andor, Szigeth Gábor dr., Pedhy József, Boda Yilmos, Kramolin Emil, Madarász Elemér, Módly László, Hangéi Ignác dr. Kurz Yilmos, Döry László, Simotsits Elemér, Markó Gusztáv, Jláthisz Kálmán.

— Tisztelgés. A községi és körjegyzők egyletének a közgyűlésen megjelent tagjai: Erdős Gábor, Dnzs Dániel, Purt Adolf és Kerbolt Ferenc testületileg tisztelegtek a közgyűlésen résztvett Perczel Dezső országgyűlési képviselő előtt, hogy képviselőházi alelnökké történt megválasztatása alkalmából üdvözöljék. Perczcl Dezső Erdős üdvözlő beszédére kijelenté hogy az egylet és a közigazga'ás érdekeit ezentúl is mindenkor szivén fogja viselni.

— Kinevezés. A pécsi püspök a szegzárdi belvárosi plébánia administrátorává Ráz g ha Lajos káplánt nevezte ki, és annak helyébe káplánul Schwertics Domokos jön Xagy-Kanizsá- ról. A belvárosi plébánia betöltésére pedig október

10-én írták ki a pályázatot 6 heti időtartammal.

— Bankett Perczel Dezső tiszteletére. Bony- hád város és a bonyhádi kaszinó azon alkalomból, hogy Perczel Dezső nagyrabecsült és közked- veltségü képviselőjét a képviselóház alelnökévé választották, az ő tiszteletére e hó 15-én bankettet rendeznek.

— Kir. adóhivatal Tamásinak. Tamásiban mozgaldm indult meg egy adóhivatalnak ott leendő feállitása ériekében. Tegnap egy deputáció járt ez ü gyben Simontsits Béla alispánunknál és Rékák Ödön pénzügyig »zgatónál. A küldöttség nemsokára a pénzügyminiszterhez is felmegy.

— Esküvő. Lausch in a n nn Ödön vármegyei iktató tegnap délután fél öt órakor tartotta esküvőjét szép menyasszonyával Fonányi Mariska kisasszonnyal. Zavartalan boldogságot kívánunk a fiatal párnak.

— Jegyzőválasztás. Agárd községben jegyzővé a minap megejtett választás alkalmával Wickert Káro'y eddigi helyette«, jegyzőt választották meg, ki két évig, mint helyettes működvén, szorgalmának és készültségének igen szép jelét mutatta.

— Bokrétaünnepély. A tolnai lovaslaktanya építése gyorsan halad, már a felső falegyent is elérték, igy a szokásos bokrétaíinnepólyt a jövő vasárnap megtartják Régi szokás, hogy az ily nagyobb fajta építkezés alkalmával az építésnél alkalmazottak megszoktak jutalmaztatni. Vármegyénk alispánja 979 frt 90 krt utalványozott ki ily címen, a melyből az a vállalkozó cég részéről alkalmazott mérnök 200 frt, 2 főpallér 100—100 frt, 2 pallér 75—75 frt, 2 pallér 50—50 frt, 2 pallér 25—25 frt, 75 kőmives, 25 ácssegód — egyenként 1 frt 50 kr, 87 férfi napszámos 70—70 kr, 93 asszony és 45 liu 50—50 kr jutalombau részesül.

— Kántor választás. E hó 8-án volt a szegzárdi református kántori állás betöltésére. A pályázók közül Lezsetár Sándor nagypaiotai tanítót választották meg 15 szavazattal. Később aztán a hívek több ok miatt megbánták a Lezsetár uramba vetett bizalmat s majdnem egyhangúlag protestáltak a választás ellen s kérvényileg akarták kérni annak megsemisitósét. Erre azonban nem került sor. — mert a Borzsák Endre ref. lelkész által vezetett deputáció, Osekey Lajos espereshez, utaz- tában találkozott a megválasztott kántorral, aki azonnal késznek nyillatkozott a lemondásra s ezt az esperes előtt írásba is kinyillatkoztatta. így aztán nemsokára uj választás.lesz.

— Egy negyed század. Folyó hó 12-ón fogja ülni a dunafoldvári takarékpénztár 25 éves fennállását. Ezen a napon töltik be a takaréktár két érdemekben megószült hivatalnoka, Ősz István'köny- veló és R á t h György pénztárnok hivataloskodásuk

25-ik évét. Mint értesülüuk, a tisztviselők megérdemelt ovációkban fognak részesülni.

— Rablás. Folyó hó 13-án este Fülöp András pilisi lakos távollétóben annak nejét 2 bekormozott arcú ember lakásán megtámadta s a szekrény kulcsait követelték. De mert az asszony vonakodott, félholtra verték, ezután a szekrényt feltörték és onnan 1500 frt készpénzt és ugyanannyiról szóló kötelezvényeket elrabolva eltávoztak. A csendőrök a nyomozást megindították.

— Tűz. Xagy-Szokolyban Szabó Pap János, Szabó Pap Mihály és Györke Sándor gazdák egy födél alatt levő háza a padláson levő különféle házi és gazdasági eszközökkel együtt elégett. A kár meghaladja az ezer irtot. A tűz keletkezési oka ismeretlen.

5: