Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-01 / 40. szám

és szabályok értelmében illető állomásán tényleges tmitónak tekintendő, hacsak a hitközség a szerzett végellátási igényeket teljes mértékben kielégíteni tartozván, végkielégítést nem adhogy „utólag fegyelmi eljárást alkalmazni nem lehet, különösen nem az egyházhatóság egyoldalú eljárása folytán;, hogy „szerzett igények törvényes ok nélkül nem semmisithetők meg;“ hogy „az egyházhatóság tartozik egyoldalúlag elbocsátott tanítót ismét való al- kalmazasaig ideiglenesen nyugdíjjal ellátni“ stb.

Ezek törvényeken és norativumokon alapú'ó intézkedései az alkotmányos közoktatásügyi miniszternek ! Ha már most figyelembe veszszük, hogy a kerületi esperes az alkotmányos korszak beállta előtt az állam nevében volt a „nemzeti iskolák kerületi felügyelője;“ hogy a lelkész szintén az állam megbízása alapján volt a helyi iskola igazgatója : hogy jogfogalmaink és a miniszteri utasítások értelmében a kath. egyházmegyék területén a püspökök és az egyházkerületekben az esperesek képezik az „egyházi főhatóságokathogy az 1876. évi 28. t. c. 9. és 13. §§-ai értelmében a lelkészek helyét mindenestül a felekezeti iskolaszékek foglalták el; hogy a világi hatóságokat a felelős kormány mellett a vármegyei központi és járási közegek foglalják el. akár legyenek ezek választott tisztviselők, akár pedig a teljes államosítás után kinevezettek ; ha mindezeket — és sok egyebet figyelembe vesszük : akkor tisztán fog állani mindenki előtt, hogy az 1863. évi 71,112. számú szabályrendelet mindaddig érvényben áll, mindaddig mérvadó: mig azt Magyar- ország alkotmányos m. kir. vallás- és közokta'ás- ügyi ministere mindenestül hatályon kivül nem helyezi vagy más szabályrendelet által nem pótolja.

Ilyen körülmények között — miután kétféle fegyelmi eljárás: dorgáló és elbocsátó nem különböztethető meg — minden fegyelmi eljárás, mely a szóban forgó tanítókra vonatkozik, a politikai, közigazgatási hatóságok mellőzésével jogérvényesen nem foganatosítható.

Bili József,

Tolnavármegye kir. tanfelügyelője.

Chicagói levél.

VII.

Chicago, 1893. szeptember 10.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Tudom, hogy az angolok e jelszavát: „Az idő pénz /“ már egész Európa magáévá tette. Ma már az egész világ elve : gyorsan gondolkozni, gyorsan cselekedni, szóval gyorsan élni. De ha ez a vénnek nevezett Európában is megvan, képzelhető, mennyivel fokozottabb mértékben van az meg az uj világban s nevezetesen most nálunk Chicagóban, a hol már nem is elégszik meg az ember azzal, hogy az idő pénz legyen, hanem úgy változtatja ezt a közmondást: „Az idő élet !'* Mert nálunk a jelszó: „gyorsan, s minél gyorsabban /“

Ezt alkalomszerűnek találtam felhozni, a midőn a közlekedési eszközök kiállításáról akarok szólani, vagy jobban mondva, a hajdani csigapostát a villámvonattal szembeállítani.

36 évig tartott bölcs Salamon világhírűvé vált templomának a felépítése Jeruzsálemben. Szt. Péteré Rómában plane 120 évig. Semiramis függő kertjei Babylonban egy fél századon át foglalkoztattak százezer embert, mig az egyptomi 10—15 gúla több millió embernek több évszázadon keresztül is iszonyú munkát adott.

De lépjünk egy nagyot s akkor látjuk, hogy még a jelen században is 20 évig tartott a Suez csatorna elkészítése, 10 évig fúrták a mont-cenisi alagutat stb , a fehér várost pedig, a hogyan a chicagói kiállítást elnevezték, 2'/2 év alatt hozták létre. Vagy jobban mondva ezen 21/2 év alatt mindazt, a mit bölcs Salamon idejétől egész a mai napig a technika, a művészet s a tudomány nagyszerűt alkotott, itt elkészítettek s a világnak készen bemutatják. 2*/2 év alatt a 700 holdnyi Jakson parkot feltorették, kanalizálták, lagoonálták, befá- sitották és megrakták épületekkel, melyek közt akár Salamon templomát, (ha nem is sziuaranyból) akár a Colosseumot, akár Egyptom, akár Babylon, akár India hajdani csodáit mind fel lehet találni az akkori eredeti (hűen utánzóit) berendezésével, csakúgy, mint a modern technika csodás alkotásait ; szóval, ez valódi világkiállítás, mely a világot jóformán annak megteremtetósétől fogva mutatja be minden eddigi nevezetességeivel együtt.

Mindez azonban csak a mai gyors közlekedési eszközök segélyével vált lehetővé, mert a

4^_____________________ _

szükséges dolgokat a kigondolható leggyorsabban lehet ma már a világ legmesszebb tájairól előteremteni.

Igen, a közlekedési eszközök! Vegyük csak utunkat ezek kiállításának pavilion ja felé. Ez épület 11 holdon van építve. Már messziről meg lehet ismerni, meit a bemenet baloldalán egy cso- portozat, melyen félvad emberek bajlódnak egy ökörszekérrel, ábrázolja a hajdani közlekedés lassúságát és nehézkességét, mig a jobb oldalon levő Pidlmann-iéle étkező vasúti kocsi belseje a közlekedés mai könnyedségét és kényelmes voltát mutatja.

Az épületben belül pedig a világ mindenféle közlekedési eszközei találhatók, taligák, szekerek, hintók, postakocsik, vaggonok, mozdonyok, hajók részint eredetiben, részint kitűnő utánzatokban Látható itt az első szekér, az első hintó, az első gőzös, s Fulton első gőzhajója.

Látható továbbá Noiih bárkájának a modellje, sót a vad és fólvad népek közlekedési eszközei is, mint péld. azon bőrzsákok, melyek segítségével nszszák át a vadak folyamaikat, továbbá dara- bonkint kiégetett csónakaik, valamint a kamcsatkai s más hideg országok lakóinak kutyaszánkói s hócipőik, melyek 1—2 méternyi hosszúsággal bírnak, mert csak ezek segélyével képesek magukat a hó tetején fenntartani.

Ezek mellett azonban bámulva állunk meg a világ legnagyobb hadihajója előtt, mely úgy meglepő berendezése, valamint méreteinek óriási nagyságával valósággal megbűvöli az embert.

Bámulatra méltók a botrányosan világhírűvé vált Panama és a Nikaragua csatornák óriási tervezetei, az Egyesült államok Európával közlekedő egyetlen hajótársasága legnagyobb hajója : a „New- York“ egyik szögletét mutatja be eredeti nagyságban, melyben a kabinok, ebédlő, könyvtár, salon stb. vannak bemutatva. S a mely európai ember a new yorki „Empire Express“ vaspályának egy egész vonatát bámulja, mely ezen kiállításra készült és maga hozta ide magát, az láthatja, hogy menynyire előbbre van Amerika a vaspályák dolgában is, mint Európa.

De nemcsak a szükséges, hanem a luxus közlekedési eszközök is igen szépen rannak képviselve a muzeumszerü kiállításban. A pár év óta oly ked- veltségnek örvendő „Yacht“-ok és azok fokozatos fejlődése, valamint a világ valamennyi yachtjának, ha csak a modellje is, meg van itten.

Az erkély jó nagy részét a „Bicycle“ kiállítás tölti be. Vannak itt továbbá kisebbnél kisebb gőz-, naphta s villamos csőn tkok, melyek némelyikének hajtó gépezetét egy szivarskatulyában el lehetne helyezni.

Az elevátorok, melyek bár kiállítási tárgyak, de folyton működésben vannak, bőven megkeresik, a mibe kerültek, mert a látogatókat felszállit- ják az épületek tetejére, melyekről nagyszerű kilátás nyílik a kiállítás nyugati részére, melyekről talán legközelebb bővebben irok.

S ha az ember az egész délutánt a közlekedési eszközök közt töltötte, úgy tetszik neki, mintha a világ összes országait bejárta volna, még pedig az illető ország járművein. Oroszországban trojkában, Mexicóban ökörszekéren, Brazíliában szamárháton, a Saharában tevén, Gröulandban bőrzsák segítségével, s szinte furcsa, ha most a prózai „Cable“-féle megyünk, hogy azzal a városba utazzunk.

Én tehát haza indulok, levelem pedig Szegzárdra megy, mindegyik a maga közlekedési eszközein.

Hazafias üdvözlettel

Wm. M. Beifeld,

TOLNA VÁKMEGYE.

Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket, nehogy a lap szétküldésében akadályozva legyünk, hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek. E célból mai számunkhoz postautalványokat mellékelünk.

Hírek.

— Az alispán körúton. Simontsis Béla vármegyénk alispánja a múlt héten három nagyobb városunk névszerint Dun a-F ö 1 d v á r. Paks és Tolnának köztisztasági állapotát vette beható vizsgálat alá. A két első városban az elöljáróságok közvetlen felügyelete alatt álló helyeken a kiadott utasítások lelkiismeretes foganatosítását tapasztalta, a megvizsgált magáoházak azonban köztisztasági tekintetben itt is sok kívánni valót hagynak hátra. Annál nagyobb rendet és tisztaságot tapasztalt Tolnán, ebben a Szegzárdnál jóval kisebb városban. A mint levelezőnk Írja, nem is késett az alispán ur a derék községi elöljáróságnak elismerését nyilvánítani a tapasztaltak felett. Alispánunkat Hangéi Ignác dr. vármegyei főorvos kisérte kőrútjában.

— Egyházi kinevezések. A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a pécsi székes káptalanban Feszti Káro'y választott püspöknek és olvasó kanonoknak nagypréposttá, Troli Ferenc éneklő kanonokrak olvasó kanonokká, G i r k Alajos őr kanonoknak éneklő kanonokká, Z si u k ó István székesegyházi fő esperesnek őr kanonokká, Dobszay Antal to'nai fóesperesnek székesegyházi főesperessó, végre S z e i f r i c z István legidősebb mester kanonoknak tolnai főesperessé való fokozatos előléptetését jóváhagyta és az ekként megüresedő utolsó mester kanonokságot H a n n y Gábor címzetes apát és szegzárdi plébnosnak adományozta.

— Szluha István, a paksi kerület országgyűlési képviselője pár hét óta beteg; azonban makacs betegségéből — orbánc — mint tudósítónk laplo- zártakor értesít — már javulófélben van.

— Esküvő. Kramolin Emil holnap hétfőn délután 4j/2 érakor a belvárosi plébánia templomban vezeti oltárhoz menyaszszonyát, Popp Emilia bárókisasszonyt.

— Az egyházmegyéből. R o m e i s z Ferenc, a pécsi semináriumi spirituális a Szent Vincéről nevezett női zárda gyóntatójává neveztetett ki — Vörös Nándor uj misés az egyházmegyei zeneiskola segéd felügyelőjévé és a megyei árvaház hitoktatójává neveztetett ki. — Rajczi János Bü- kösdről Aparra, Molnár József Aparról Bükösdre, R ö 8 8 1 e r Ferenc Mosoóról Maissra küldetett káplánul. — Nagy János pécsegyházmegyei áldozó pap ki betegsége miatt csak most mentetett fel a pécsváradi vicariátus vezetése alól, meghalt Hirden,

31-ik évében. 1884-ben szenteltetett föl, az irodalommal is foglalkozott, magyarra fordítván egy egyházi vonatkozású német munkát. Legyen áldott emléke !

— Óvodai közgyűlés. A rom. kath. ovodát és gyermekmeuheiyet fentartó egyesület folyó évi szeptember hó 24 én a községház tanácsi érmében tartá rendes őszi közgyűlését S i m o n t s i t s Bó- láné elnöklete alatt. A gyűlés tárgysorozata szerint a jövő évi költségvetés tárgy altatott, egyhangúlag elfogadtatván a pénztárnok által előterjesztett bud- gett. — A gyűlés bezárása előtt az egyleti jegyző indítványára, az elnök meleg hangú pártoló előadása után a közgyűlés egy hangulag elhatározta, hogy a magas kir. kitüntetést ért kiváló tagja nagys. és fötisztelendő Hanuy Gábor előléptetése feletti örömének jegyzőkönyvileg kifejezést ad.

— Halálozás. Abaffy Gyula ügyvédet súlyos csapás érte, 5 éves szép fiacskája, a kis E r- vin, difteritiszben elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Áldás a korán elhunyt kis halott poraira!

— Korona. A szegzárdi r. k. esperességi kerület, kedden délelőtt tartotta meg szokásos őszi koronagyülését, Szegzárdon a belvárosi plébánián. A folyó ügyek elintézése után kedélyes ebéd következett, melyen az első tósztot Hanny

j Gábor, az újonnan kinevezett kanonok mondotta; ki ez alkalommal egyúttal elbúcsúzott paptársaitól.

— A hajózás ujramegnyitása. A szegzárdi gőzhajóálloraás a mai nappal újra megnyittatott. Budapestről indul délelőtt 10 órakor, Szegzárdra érkezik 5 órakor. Mohácsról indul délelőtt 10 órakor, Szegzárdra érkezik fél kettőkor.

1898. október 1.