Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-24 / 39. szám

6 TOLNA VÁRMEGYE. — Utazás a föld központja felé. Björnstjerna hírneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verne Gyula „Utazás a föld köze­pébe“ ciinü regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az izlandi Hekla nevű vulkán Kráterébe váló leszállást. Björnstjerna a helyszínén tanulmányokat tett és arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejébe, számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Grossemann nevű szolgáját is rábírta már, hogy ez útjára ki­sérje el őt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászó botokkal, kötólhágcsóval, villa­mos lámpákkal és a szükséges tudományos eszkö­zökkel indulnak útra a vulkán belsejébe. Élelmi­szerül az öt napra nem visznek egyebet, mint két- szersültet és valódi Esterházy cognacot, mint oly szert, mely egyaránt táplál és oltja a szomjúságot. A kráter nyílásánál egy négyezer mé­ter hosszú erős zsinór lesz egy könnyen mozgó hengeren felcsavarva, melynek egyik végét maguk­kal viszik a mélybe s mely a merész utasokat visz- sza vezéreli a tűzhányó hegy sötét kráteréből a föld felszínére. — A magántisztviselők országos nyugdíj- egyesülete. Politikai és társadalmi életünk, nem különben az ipar és kereskedelem legkiválóbb kép­viselőinek támogatása mellett az előkészítő bizott­ság eljutott végre azon ponthoz, hogy hét hónap­pal ezelőtt megkezdett fárasztó és nehéz munkál­kodását befejezhesse. Ugyanis a nagy jelentőségű nyugdijegyesület alapszabályait, mely sok számítás és adatgyűjtés alapján Bogyó akadémiai tanár és több más szaktekintélynek közreműködésével ké­szült el, felhívási és taggyüjtő ivekkel együtt a szélrózsa minden irányában most küldi szét a bi­zottság. — Régen érzett hiányt fog pótolni ez a nyugdijegyesület. A magántisztviselőket tehát csak buzdítani lehet arra, hogy tömegesen lépjenek be ebbe az intézetbe. De a mi a magántisztviselőnek buzdításul szolgáljon, az egyszersmind szózatul szol­gáljon a főnököknek a hatalmas pénz-, biztosító­intézetek és kereskedelmi vállalatoknak arra nézve, hogy minden tőlük kitelhető módon istápolják ezt a nyugdijegyesiiletet és pénzbeli hozzájárulással se­gítsék hatalmassá tenni. De nem kételkedünk eb­ben magunk sem, mert soha társadalmi osztálynak jogosabb igénye nem volt, mint a művelt eleme­ket magába záró és nagy száma által az államban is számat tevő magántisztviselők osztályának akkor, midőn bölcs előrelátással, késő vénsógére, napjai­nak nyugalmát akarja biztosítani. A nyugdíjra való kilátás a magántisztviselő komoly törekvését fokoz­hatja. a főnökök támogatása pedig hálás munka­társakat fog nevelni. — Felvilágosítással szívesen szolgál a központi bizottság, melynek hivatalos he­lyisége Budapesten a Paris szállóban van. — A Pesti Hírlap mint rendesen, az idén is rendkívüli kedvezményt nyújt előfizetőinek. Még azok is, akik csak most az óv utolsó negyedére fizetnek elő, teljesen díjtalanul és bérmeutve kap­ják karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap nagy képes naptárát az 1894-ik esztendőre. Mondani sem kell, hogy ez a Naptár felülmúl minden más karácsonyi mellékletet, mert egész éven át hasznát veszi az előfizető, nem csak addig, mig ki nem olvasta. S aztán a leggazdagabb és érdekesebb szépirodalmi tarta'om mellett — Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Murai Károly, Bársony István, Borostyám Nándor, Kenedi Géza, Kada Elek, Kozma Andor, Kóbor Tamás stb. stb. dolgozataival — igen hasznos tájé­koztató közlemények is foglaltatnak e naptárban (címtár, fővárosi útmutató, ügyvédek, orvosok lak­jegyzéke, vásárok stb., nagy vasúti térképpel). Egész sereg kép tarkítja a szöveget, köztük jeles hazafiak s a legünnepeltebb művésznők arcképei. Ha tudjuk, hogy emellett maga a Pesti Hírlap a leggazdagabb tartalmú, élénken szerkesztett lap, jó tárcákkal, jól megválasztott regényekkel, sok mulattató közle­ménynyel. — csakugyan melegen kell ajánlanunk a t. olvasóközönség figyelmébe, mint oly újságot, mely ma a lapok közt első helyen áll, legbővebb tartalmú s igy az előfizetési árát (negyed évre 3 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr.) valóban legjobban megéri. — A debreceni kereskedelmi akadémián a kolera járvány miatt beszüntetett beiratkozások fo­lyó szeptember hó 25-tól, október 1-ig tartatnak, a rendes előadások október 2-án kezdődnek. A be­hatás idejében vétetnek fel növendékek az inter­nátusba is. — Öngyilkosság. F rei s n iger Simon, a tamásii plébános kertesze, folyó hó 19-én a felesege sírján kinőtt körtefára — valószínűleg életuntság- ból — felkötötte magát; — mire észrevették, meg volt halva. — Magyarország városai. Minden modern nemzeti politika arra törekszik, hogy az ország kultúrájának, ipa­rának, kereskedelmének ne csak egy központja legyen, ha­nem a főváros mellett az ország nagyobb városai teremtse­nek centrumot, a melyben élet pezsegjen, a mely irányt szabjon egész környékének. Magyarország városai, dicsére­tes buzgalommal versenyeznek, hogy társadalmi vagy poli­tikai utón egy arányban fejlődjenek a fővárossal, hogy a megyék fővárosai a szó legigazabb értelmében fővárosok legyenek, a melyek magukba gyűjtik az erőt, a képességet, a talentumot, a megye erkölcsi és anyagi tőkéjét. Különösen fontos ez a jelenseg most, a mikor a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordulóját, a milleniumot készül meg­ünnepelni. A városok mutatják majd az ország igazi képét, fejlődésük lesz a mi energiáuk fenyes bizonyítéka. De vájjon ki ellenőrizheti a városok polgárainak lázas, de zajtalan munkáját, hogyan ismerheti meg Budapest, az ország szive a keletkező apró fővárosok képét, mi ismerteti meg a váro­sokat egymással, hogy jótékony eleven áramlat lüktessen mindenütt, ahol munkás kezek dolgoznak a jövő demokrati­kus Magyarország megteremtésén ? A PESTI NAPLü vál­lalkozott arra a nehéz, de szép feladatra, hogy az ország városait a magyar közönségnek bemutassa, időközönként egy-egy magyar város kimerítő monográfiáját közli, nem annyira a varos történetét Írva le, mint inkább jelenlegi képet, eleven, szemléltető formában, hogy a monográfia egy­szersmind kellemes olvasmány legyen. Bemutatja a városok kulturális intézményeit, egyesületeit, hatóságait, iparát, ke­reskedelmét, irodalmat, embereit és társadalmát, egyszóval értekét és szerepét az oszrág életében. De kiterjednek a Pesti Napló monográfiái azokra a kívánalmakra is, amelye­ket egy-egy város polgársága érez s felhívja a városok ér­dekeinek megvédésére, jogos követelményeik kielégítésére, pártfogásukra és támogatásukra, a kormány figyelmet. A kö­zönség nagy szimpátiával kiseii a Pesti rNapló vállalatát, és figyelmével, érdeklődésével munkájában elő is segíti. Taíán meg soha egy magyar újságot a közönség oly feltűnő módon nem pártolt, mint a Pesti Naplót, amióta formát cserélve tartalmával és szellemével a magyar sajtót dominálja. Ezt az érdeklődést és támogatást megérdemelni lesz főcélja a Pesti Napló-nak. Felhívjuk olvasóinkat lapunk mai szamá­ban közzétett hirdetésére. VIDÉK. — A kaszinó háborúja. Nem mindennapi vi- szűlykodás folyik a dunaföldvári kaszinó tagjai kö­zött, melyről tudósítónk a következőkben értesitt: A dunaföldvári kaszinó csendes életét a napokban nagyon megzavarta egy különös eset, mely a ta- j gok nagy részének megbotránkozását vonta maga j után. Méltányos e fölháborodás auuyival is inkább, j mivel a méltánytalanság a hölgyekkel szemben tör­tént. Bégi panasz volt Duua-Földváron, hogy a ka­szinó, tagjainak családjait nem részesíti semmi mu­latt-ágban. Elhatározta tehát a választmány, hogy évenként néhány estén ingyenes zenét fog tartani a kaszinó tagok és családjuk számára. A hölgy kö­zönség, kianek — sajnos — nagyon kevés élveze­tet nyújtanak Duna-Földváron — kapva-kapott ez estélyeken, s azokon mindig nagy számban jeltnt meg. Annál különösebb volt az az eset, amelyet az elnök távollétóbeu a zene felett rendelkoző urak elkövettek. Széthordoiták a meghivókat s voltak is sokan, kik még nem voltak értesülve arról, hogy ugyanakkor s ugyanabban a teremben B. Kovács Laura kisasszony belépti mellett szavalati előadást tart —elmentek a zeneestélyre. A rendelkező urak azonban megtették azt, hogy a zenet bevitték a te­rembe, s igy a ki fizetni nem akart, kénytelen volt visszafordulni. S mi több, voltak olyauok is, kik ki-ki jött- k s értesítették az időközben érkezett vendégeket „tessék bejönni, már nem kell fizetni.“ Ehhez úgy hisszük, nem kell kommentár. Ez ügy­ben különben a közgyűlésen többen szándékoznak óvást emelni. Most két párt áll szemközt, s a szó­harcot, a vitatkozást minden nap újra kezdik. Re­méljük, hogy a hölgy közöuség egy uj zeneestély tartásával elégtételt fog nyerni, (n. e.) — Gázrobbanás. Paksot óriási robbanás za­varta fel tegnap este 8 órakor csendes nyugalmá­ból. Flórián János füszerkereskedő pincéjében | levő benzinnel telt üveg a kocsis vigyázatlansága | folytán nyitva maradt és a kiömlő gázak áthatoltak a tőszomszédban lakó Friedmann B. pincé­jébe. Ennek cselédje Schmidt Erzsi égő gyer­tyával ment gyamtlanul a pincébe, de alig lépett le két lépcsőn, a szomszéd pincéből átömlött gázak ' lángot fogtak, felszakitották a pinceajtó másik, még fel nem nyitott részét, betörték a pince falazatát, s a szerencsétlen cselédet, kinek egész ruhája tü­zet fogott, iszonyú robbanással az udvarra lökték. Borzasztó volt a robbanás hatása a paksiakra. A házak falazatai alapjukban megrendültek, a szom­szédos házak ablakai csörömpölve törtek ki, és az emberek megrémülve tódultak ki az utcára. — A szerencsétlenül járt cselédet azonnal gondos ápolás alá vették, de szeptember hó 16-án délután 1 óra­kor égési sebei következtében iszonyú kinok közt meghalt. IRODALOM. ZENE. — „Végzet“, regény irta Louis Couperus. A német alföldi iskola, melynek egyik legkiválóbb tagja Louis Cou. perus a regényírás terén folytatja most, ahol nehány század előtt a festészetben abbanhagyta. Az életnek hű képét adja, nem annyira nagy jelenetekben, mint kis vonásokban meg­örökítve. De ezekben az apró dolgokban a való életet tük­rözi vissza. Az Fgyetemes Regénytár, melynek föladata a világirodalom legjelesebb elbeszélő termékeit közvetíteni a magyar olvasó közönséggel, de a mellett magára a magyar regényirodalomra fősulyt fektetni, Courporas „Végzet“ cimü regényével olyan művet mutat be, mely az észleletek finom­ságára, a cselekmény érdekességére és a jellemzés hűségére nézve ritkítja párját. A szerelem és a barátság örökös, de mindig uj thémái egészen meglepő oldalról vázoltainak. A forditás kiválóan sikerült és Ignotusnak érdeme, amely álnév alatt tudvalevőleg a fi italairól gárda egyik legjelesebbb tagja működik.Az eredetinek finomságából és mesteri színezéséből mi sem veszett el az átültetésben. A regény ára diszes erős vászonkötésben 50 kr. és kapható minden hazai könyvke­reskedés utján — Kiadja Singer és Wolffner Budapest. — Előfizetési felhívás, a GAZDASÁGI KÖNYV cimü műre. összeállította és kiadja: Laykauf M. Emil magyar földüitelintézeti hivatalnok, és Gróf Grotta-Grottenegg Fri­gyes hitbizományi birtokos. A Gazdasági könyv két részből áll. I. rósz Gazdasági számviteli napló. II. rész Gazdaság számviteli kézikönyv. A napló tartalma. Naptár az 1894-ik évre. — Naptári jegyzék bárminemű elő-és feljegyzésekre.— Leltári kimutatás. — Pénztári számkönyv. — Termény, gyü­mölcs, konyha-kertészeti, tej, vaj-számadás és az állat állo­mány-kimutatása. — Próbafejések táblázata — Törzskönyv a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozólag. — Vetés és ara­tási jegyzék. — Évi áttekintés a tej és vaj után járó bevé­telről és kiadásról. — Évi áttekintés a pénzbevételről és ki­adásról. — Évi áttekintés a termények bevételéről és kia­dásáról. — Évi áttekintés az állatok szaporulásáról és apa­dásáról. — Napszámosok jegyzéke. — Járandóságok szám­lája. — Kimutatás a vagyonállapotról. — Táblázat a mun­kabérekről. — Külön mellékletül szolgál egy a jövedelem- és zárszámadás szerkesztésére szükséges nyomtatvány. — A kézikönyv tartalma. Gyakorlati útmutatás a napló vezetésre. — Függelék. Kalauz az olcsó földhitel és jelzálog-kölcsönökre nézve. — A legolcsóbb jelzálog-kölcsönt adó összes pénz­intézeteknek üzleti határozmányai. — Az országnak minden részéből a földnek jelenlegi értékét és árát kitüntető táblá­zatok, tekintettel az utolsó hat év óta beállott föld érték emelkedésére. Ezen táblázatokkal egyidejűleg kimutatjuk kát. holdanként az ösBes megyék területét, mivetési ágait, lakos­ság számát, továbbá a korlátolt és szabad birtsbokat, végre a föld érték emelkedését 0/0-ban kifejezve. — A magyar föld urai. — A világ termése. — JBélyegilletéki tábla. Postai és távírdái szabályok kivonata, korona átszámítási táblázatok. Méter-mérték. Kamatszámitási táblázat. Budapesti útmutató. A gazdasági könyv novemberben jelenik meg. Ara 3 frt ^6 korona.) Q- abon a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 7 63 , 7 65. Tengeri 1893. szept.—okt. 5.50., 5 55. Zab őszre 7.26., 7-28. 1893. szeptember 24. SZERKESZTŐI POSTA. — Pintér Károly káplán urnák Ozora. Felette saj­náljuk, hogy kívánságának ezúttal nem tehetünk eleget és kénytelenek vagyuuk önt eddigi bizonytalanságában és kí­váncsiságában meghigyni. Nagyon furcsa eljárás az, tiszte­lendő káplán ur, egy másik lapban előbb találgatni, kigyót- békát hányni a cikkíróra, vakmerő hangon és ki hi vő módon beszelni cinkostársakról és eme kvalifikálhatatlan modorban irt cikk után hozzánk beállítani, hogy az igazság érdekében nevezzük meg önnek a cikk Íróját. Ha nem Írja azt a cikket és úgy fordul hozzánk e levéllel, akkor eset- 1 e g megneveztük volna, igy azonban azt nem tesszük. Ne higyje, hogy az o .órai káplán tulkapó magaviseletének a nyil­vánosság előtt való feltárása a „jogrenduek megsértését“ ké­pezi, ebben alaposan tévedni móltóztatik, a mennyiben azon­ban mégis azt hiszi, hogy itt a „megsértett jogrendéről lehet szó és ön „megtorlást“ keres, igen szívesen kijelentjük*hogy la­punk felelős szerkesztője a cikkíró helyett azért a bizonyos cikkért minden forum előtt elvállalja a felelősséget, arra azonban kérjük, hogy a cikkirásban ártatlan egyének ellen megindított hajszával egyszer s mindenkorra felhagyni szíveskedjék. A küldött levélbélyeg iránt tessék intézkedni. — Buday László urnák Budapest. A közleményt vet­tük, majd felhasználjuk. —• Széki Ákos urnák D—n. Kívánságát teljesiteui fogjuk. — Palya. Ajánlatát köszönettel fogadjuk. Tárgyila­gos, pontos és közérdekű tudósításokat kérünk. — A lapot megindítottuk. — Gere Antal urnák Ozora. Az igazsághoz hiveu ezen a helyen kijelentjük, hogy a kérdéses eikket az ozo­rai tanító ügyében, nem öntől vettük, tudtnnkkal öntől la­punkban soha még egyetlen közlemény sem jelent meg. Az ön felettes hatósága pedig sokkal bölcsebben cselekszik vala, ha nem firtatja a hozzá egyáltaláu nem tartozó, magán jel­legű ügyet és mások inkvisitorius eljárásának eszközéül nem adja oda magát.

Next

/
Thumbnails
Contents