Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-10 / 37. szám
1893. szeptember 10. TOLNA VÁRMEGYE. 3. A báttaszékiekóhez sokban hasonlót mutattak be ezután a hőgyészi tűzoltók, kik szintén nagy tetszést arattak. A szép programm befejezte után az összes tűzoltók sorakoztak s a tűzoltói zenekar hangjai mellett a körülbelül harmadfélszáz tűzoltó, roppant nagy naptömegtől kisérve, felvonult a polg. olvasókörbe, a hol kitünően sikerült táneestély zárta be a szép napot, mely Szegzárd történetében minden esetre számottevő nap marad. A szegzárdi kir. törvényszék uj elnöke. ,Selcz József kir. törvényszéki elnök e hó 3-án érkezett városunkba és hivatalát már másnap elfog’alta Zajtalanul, úgyszólván, minden bejelentés nélkül jött ide és ugyanígy foglalta el ál lását. Kedden letette hivatali esküjét és fogadta Ágoston István eddigi helyettes elnök vezetése mellett tisztelgő bírói és jegyzői kart. Kölcsönös szívélyes bemutatás után rövid beszédben kérte a bíróság tagjainak bizalmát, ügybuzgalmat, kitartó munkásságot kérve és várva részükről. Pénteken délelőtt 11 órakor a szegzárdi ügyvédi kar tagjai, csaknem teljes számban, tisztelegtek az uj elnöknél. — Az ügyvédi kar vezetője és szónoka T o 11 h Ödön volt, a ki ismert ékesszólásával a következő nagyon szép beszédet intézte az uj elnökhöz: Nagyságos elnök ur! A jogélet fejlődésének és az igazságszolgáltatás morális sikereinek egyik legfőbb garanciáját azon összhang képezi, mely a jogszolgáltatás két főtónyezője : a bíróságok és az ügyvédi kar között közös magasztos hivatásuk helyes felfogása folytán fejlődik. A szegzárdi kir. törvényszék és a szegzárdi ügyvédi kar tradíciói nagyságos uram, örvendetesen és megnyugtatóan igazolják, hogy ezen összhang közöttünk évek hosszú során zavartalanul fennáll Ezen tudatban és ezen érzés hatása alatt jelentünk itt meg ma, mi a szegzárdi ügyvédi kar tagjai. Nagyságod tiszteletére, midőn törvényszékünk vezetését átveszi. Alapos szakismerete, kötelessóghű munkássága és ügybuzgalma, a mely tiszteletet keltőén előzte meg nagyságodat körünkben, egy felől, másrészről a kir. törvényszék szelleme, mely a siirü személy változások mellett is drága hagyományként szállott át tagjaira, és végül karunknak tisztes közérzülete — mely soha sem keres jogosulatlan kedvezményeket a bírói székből - - mind meg any- nyi becses biztosítéka a jogélet megszilárdulásának és azon jogosult reménynek, hogy helyi igazságszolgáltatásunk a küszöbön álló nagy jogrendi átalakulások íoütos procedúráján sikerrel fog áthatolni. Mély tisztelettel és teljes bizalommal üdvözöljük azért Nagyságodat, uj és diszes munkakörében és midőn kérjük, hogy nagy feladatainak betöltésében. bennünket mindenkor hű és kötelesség- tudó munkatársainak tekintsen : — ugyanakkor fogadja el azon önérzetes biztosításunkat is, — hogy a szegzárdi ügyvédi kar a jogfejlődés és jogszolgáltatás derék munkájában hagyományaihoz híven kötelessége és hivatásateljes tudatával álland Nagyságod oldalán. Isten hozta és éltesse Nagyságodat! Zajos éljenzés hangzott fel e beszéd után. Az elnök meghatva mondott köszönetét. Az ügyvédi kar iránt — úgymond — mindenkor nagyrabecsüléssel viseltetett. Köszöni az ügyvédi kar tagjainak, hogy megjelenésökkel nemcsak személyét, hanem a kir. törvényszéket is megtisztelték. Készéről azon lesz, hogy a törvényszék és az ügyvédi kar tagjai egymás iránt kölcsönös bizalommal és tisztelettel legyenek. Eme összhang föltételét képezi ama sikeres munkásságnak, a melyre a jogkereső közönség nemcsak méltán, hanem jogosan igényt tarthat és csak igy fognak a küszöbön álló nagy reformok is sikerrel érvényesülni. Ajánlja magát az ügyvédi kar barátságába. Az éljenzéssel fogadott szívélyes szavak után a tisztelgés véget ért. A tolnamegyei községi és körjegyzők közgyűlése. Meghívó. Van szerencsém a toluamegyei községi és körjegyzők egyletének tisztelt tagjait az 1893. évi { szeptember hó 12-én délelőtt 10 óra- j kor Szegzárdou, a vármegyeház nagy- j termében megtartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívni. Ennek kapcsán felemlítem, hogy a jelzett napon tölti be egyletünk tiz éves fennállását, és igy ezen közgyűlés egyszersmind az egylet megalakulásának emlékünnepét is képezendi. Tekintve, hogy a közgyűlésnek ünnepi jelleget és ennek megfelelő tartalmat első sorban a tisztelt egyleti tagok- | nak nagy számb&ni megjelenése és a tanácskozás- j bau való tevékeny rósztvétele kölcsönözhet, bár j azon meggyőződésben vagyok, hogy a tisztelt kar- j társ urak említett két feltétel teljesítését — ha ' csak időközben felmerülő leküzdhetetlen akadályok | által nem gátoltatnak — kedves kötelességüknek ismerendik, mégis azon kérelmet intézem a tisztelt | kartárs urakhoz, hogy a kitűzött közgyűlésen megjelenni és az egylet érdekét és célját legjobb tehet- I sógük szerint előmozdítani szíveskedjenek. Továbbá van szerencsém értesíteni a tisztelt kartárs unkát, hogy a közgyűlés után társasebéd | lesz, melyre a vármegye tisztviselői kara is meghi- ! vatni fog. — Ennél fogva arra is felkérem a tisz- j telt kartárs urakat, hogy a társasebéden való részt- | vételüket folyó évi szeptember hó 8-ig Purt Adolf egyleti I. jegyzőnél Alsó-Nánán bejelenteni szíveskedjenek. Végül a tisztelt válaszmányi tag urakat a folyó évi szeptember hó 11-ón délután 6 órakor Szeg- zárdon a „Szegzárd Szálló“ 3. számú szobájában megtartandó választmányi gyűlésre tisztelettel meghívom. Kelt Decsen, 1893. évi augusztus hó 18-án. Tisztelettel Erdős Gábor, egyleti elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Purt Adolf „Egyleti életünk“ cimü dolgozatának felolvasása. 3. A gerjeni árvizkárosultuk felsegélyezóse érdekében egyleti elnökség által az egylet nevében Magyarország összes jegyzőihez intézett felhívás kibocsátása és ezzel felmerült költségeknek megtérítése feletti határozathozatal. 4. A létesítendő országos jegzői árvaház alapja javára 1893. évben rendezett táncmulatságnak utólagos jóváhagyása. 5. Az országos központi jegyzői egyletnek felhívása a létesítendő országos jegyzői árvaház alapja javára eszközlendő gyűjtés tárgyában. 6. Az országos központi jegyzői egylet által véleményezés végett leküldött és Bartha László részéről a megyei jegyzői egyletek tevékenységének fokozása és a „Községi Közlöny“ szellemi és anyagi emelése tárgyában tett indítvány. 7. Az országos központi jegyzői egylet által adatgyűjtés végett beadott és Szegedy Albert által az italmérési és fogyasztási adó kibérlésekor a községekkel érintkező pénzügyi közegek által, számos esetben követett méltánytalan, sőt jogtalan eljárására vonatkozólag tett indítványa. 8. Az útadó kezelésének módosítása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett felterjesztésére hozott határozatnak közlése. 9. A dunaföldvári járási jegyzői egyletnek megkeresése, egységes nyugdíj jogosultságnak ki- eszközlése tárgyában. 10. Névery Sándor dunaföldvári jegyző és a dunaföldvári járási jegyzői egyletnek megkeresése Nemes Ignác bölcskei II. jegyző javára eszközlendő könyöradományok gyűjtése tárgyában. 11. Az 1890 évi egyleti pénztári számadásról beterjesztett számvizsgáló bizottsági jelentés. 12. Az 1891. évi egyleti pénztári és 1891. évben tartott táncmulatságról vezetett számadásra vonatkozó szám vizsgáló bizottsági jelentés. 13. Az 1892-rk évi egyleti pénztári és az 1892. évben tartott táncmulatságról való számadásnak meg- vizsgá'ás vógetti bemutatása. 14. Az 1894. évi költségvetés megállapítása. 15. A székelyhídi járási főszolgabíró által egy- beállitott időrendi tárgymutatónak bemutatása. 16. Az országos központi jegyző-egyleti közgyűlésre küldendő képviselők megválasztása. 17. Időközben beérkezett tárgyak. — Istenem, milyen furcsa. Az egyiknek tányéron kínálják a menyasszonyt és nem kell neki. A másik meg Amerikába megy, hogy Európában egy leányhoz jusson. Milyen furcsa. Egész nap lázasan lótott-futott. Veszekedett a minisztériumban, könyörgött a katonai parancsnokságnak, hogy még aznap kikaphassa az útlevelét. Isten csodája, hogy mégis kikapta. Midőn ez megvolt, boldogan sietett Kalábriába. Nyomott borús volt ottt a hangulat. Gyuri és Józsi szótlanul ültek egymással szereiden és a kis Boszorka lábujjhegyen járt-kelt és arca szomorú volt. Sándort meglepte e komorság. 0 már egészen beletalálta magát a helyzetbe, mintha magá- | tói értetődnék, hogy ő neki Amerikába kell mennie | és igen érdekesnek és mulatságosnak tartotta ezt az utazást. Valóságos kéjutazásnak tetszett neki. Mert csak az utazásra magára gondolt, tovább nem. És háttérbe szorultak az okok is, melyek őt a világba hajtják, a puszta tény pedig tetszett neki. — Fiuk, gratuláljatok, meg van az útlevél. Mondhatom, kemény munka volt, mig kikaphattam. Átkozottul megbecsülik itt minálunk az embert, százféle evidenciában tartják s mig a leltárból kikeresnek valakit, addig meg is dohosodhatik. Az ember kezd magáról valamit tartani ha látja, milyen nehezen adják ki neki útlevelét. — Ne menjen el Sándor,— könyörgött a kis boszorkánk, — maradjon itt az én kedvemért. Ne menjen, ne menjen. — Édes kis boszorka, el kell mennem. Az j útlevél megvan, kárba veszne, ha nem mennék el. j — Ne beszéljünk erről, — szólalt meg Gyuri. — Igen hagyjuk ezt, — toldotta meg Józsi. — Osszunk, — mondotta Sándor és ledült a karosszékbe. — Boszorka nagysám, az utolsó csé- j sze teát iszom ma, fejtse ki egész művészetét. Ki oszt ? És kártyáztak. És a kis boszorkány meggyujtotta a teamasinát és szomorúan nézegette a kék láugokat. És a két barát nyomottan, szórakozottan játszott csak Sándor kártyázott a régi jókedvvel és a régi lelkesedéssel. De lassanként őt is megejtette a szobában honoló szomorúság és mind csöndesebb, mind szótlanabb lett ő is. — Kvart-ász-béla. — jelentette sóhajtva és odadobota a kártyákat. Milyen szerencsétlen fickó lett belőlem, hogy egy kvart-ász-béla sem tud már lelkesíteni. A kis leány elibük tette a teát. A párolgó gőzök fölszálltak Sándor arcába és ő kéjjel szíttá magába finom illatát. Melegség töltötte be a szobát és a kéménybe tévedt szél hangosan búgott. | És Sándor mohón szíttá magába a teát, megfiir- dött a szoba melegében, végig tapogatta a karosszék szőnyegbevonatát és nézte, apróra nézte az egész barátságos szobát. Erezte, hogy ó most évek hosszú sorára lakik jól puhasággal, kényelemmel, í hogy innen távozva hajléktalan lesz, mint a téli szél, nem lesz meleg szobája, nem lesz karosszék és nem lesznek barátjai. Es csönd volt a szobában, az ó barátjai is arra gondoltak : mikor lesz neki megint barátságos otthona ? — Barátaim ! — szólalt meg egyszerre Sándor, — ígérjétek meg, hogy a legközelebbi kalá- berpartiera hozzám jöttök. Megígéritek ? A két jóbarát némán bólintott igent. — És be lesz fűtve a szoba és lesznek puha karosszékeim és finom teáim és — nálam is tudnak talán jó teát készíteni ! Félénken mondta ezt az utolsó mondatot és kémlelve nézte barátai arcát: mit gondolnak —- fog-e valaki nála teát késziteni ? — Mikor indulsz ? — kérdezte Gyuri. — Holnap reggel kilenckor. Kikisórtek ? — Természetes. Pénz dolgában, hogy állsz ? — Fényesen Gyurikám, fényesen. Likvidáltam. Eladtam a zongorámat, a bútoraimat és a könyveimet. Untig elég pénzem van — New-Yorkig. — És ott ? — Ott nem akarom, hogy pénzem legyen. Minden milliomos koplalással kezdte a pályáját. Nem akarom a chanceaimat néhány ebéd miatt rontani. — Aztán mihez fogsz ? — Nem vagyok még egészen tisztában vele. Istenem, annyi mindenféle pálya áll nyitva előttem. Mehetek pincérnek, napszámosnak, hordárnak vagy utcaseprőnek. Barátaim, nagyszerű lesz, feltűnést fogok kelteni. Mert hála eddigi életmódomnak, vagy tiz esztendőre való úri ruhám van. S hogy megfognak engem bámulni, ha elegáns ruhában, tiszta inggel, selyem nyakra valóval, cilinderrel és evik- kerrel söprőm majd az utcáU Nagyszerű lesz, már előre is örülök neki. — Boldog ember, — sóhajtotta magában Gyuri s Józsi tisztelettel nézett Sándorra, hogy az
