Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-27 / 35. szám

— Circus. A közönség mulatságában Szegzárdon nincs hiány. E hónapban már két lovartársulal ütötte volt fel sátrát a vásártéren, s úgy látszik, nem is hiába fáradtak ide, mert mindegyiknek volt szép közönsége. Tegnap meg Enders, országszerte ismert 50 tagú lovánársulata érkezett ide Temesvárról, mely társulat 26 idomított lóval és 10 tagból álló saját zenekarral rendelkezik.

— Talált zsebóra. A kis Gottlieb Béla e napokban a szegzárdi Csörgető egyik kabinjában egy ezüst órát talált. Jogos tulajdonosa kellő igazolás mellett Gottlieb Jakab ur üzletében átveheti.

TANÜGY.

— Iskolai értesítés. A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskolában a tanulók szeptember hó 1— 3-áig délelőtt 8—12-ig és délután 3—5-ig vétetnek föl. Ugyanezen idő alatt ejtetnek meg a javító és fölvételi vizsgák és szeptember 4-én a magánvizsgák. A behatásra megállapított időn túl szeptember 15-ig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl.

A polgári iskola I. osztályába népiskolai 4-ik osztályú bizonyítvány, vagy fölvételi vizsga alapján vétetnek föl a tanulók; a középiskolákból pedig bizonyítványuk, vagy sikeres fölvételi vizsga alapján léphetnek föl a polg. iskola megfelelő magasabb osztályába.

Első fölvételre a tanulókkal szülőik vagy azok helyettesei szíveskedjenek megjelenni és a tanulók iskolai-, születési és ujraoltási bizonyítványait benyújtani.

Iskolai illetékek : behatási díj 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtatványok díja 50 kr, hitlanitási díj a róm. káth. növendékeknek 1 frt, az ág. ev., ev. ref. és izr. tanulóknak 2 frt.

Tandíj elengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. A kérvény az iskolaszékhez címezve a behatáskor az igazgatónál nyújtandó be. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat érdemesítik.

Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál.

Szegzárdon, 1893. évi augusztus hó 15-én.

Az igazgató.

Tájékozásul a szülőknek.

A szegzárdi államilag segélyezett, községi polgári leány iskolákon az 1893—94. tanévre a felvételek és beiratások folyó évi szeptember hó 1-tól 6-ig tartatnak délelőtt 9—12 óráig az igazgatósági irodában. E napok délutánjain fognak megtartatni a felvételi-, pótló-, javító- és magánvizsgálatok. E határidőn túl szeptember 15-ig csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vehetők fel a növendékek. A rendes tanítás szeptember 7-én veszi kezdetét.

A felvételre jelentkezők szüleik, vagy ezek helyettesei kíséretében tartoznak a beiratásnál megjelenni és bemutatni a keresztlevelüket, illetve születési bizonyítványukat, ujraoltási és az előző évi iskolai bizonyítványt.

A polgári leányiskola I. osztályába felvehető minden tanuló, a ki legalább 10-ik évében van és az elemi iskola IV. osztályában megkívánt ismeretekkel bir.

Ennek igazolására szolgál a bizonyítvány és a felvételi vizsgálat.

A felvételi-, pót- és javitó-vizsgálatok díjmentesek. A magánvizsgálat díja 15 frt, ha a növendék egy osztályról tesz vizsgálatot; összevont vizsgálat esetén (2 oszt.) 25 frt.

Iskolánknál behatási díj 1 frt, a tandíj 1 frt ; fizetendő ezenkívül nyomtatványok díja 50 kr, könyvtári illeték 50 kr, tanítói nyugdíjalapra 15 kr. Hitoktatási díj lejében fizetnek a rom. kath. növendékek 1 irtot, az ev. ref. és ág. hitvallású, valamint az izraelita tanulók 2 frtot

A kik franeianyelvet tanuluak, egész évre e tárgy tanulásáért 10 frtot fizetnek.

Tandíjelengedésben azon szegénysorsu, szorgalmas és jóviseletü növendékek részesülhetnek, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. A tandíj elengedése iránt való kérvények a községi iskolaszékhez címezve, szegénységi és az iskolai bizonyitványnyal felszerelve a beiratás alkal- ' mával adandók be az igazgatósághoz. Szegény tanulók tankönyvekben is nyerhetnek segélyt.

A vidéki tisztelt sziklák gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásánál Útmutatást nyerhetnek az igazgatóságnál.

A polgári leányiskola céljára venatkozólag szükségesnek látom felemlíteni a következőket:

A polg. leányiskola főcélja művelt magyar nők képzése. — Ezenkívül képesíti a polg. leányiskola növendékeit egyes keresetforrások elnyerésére is.

így pl. a polg. leányiskola négy osztályát jó sikerrel bevégzett tanuló beléphet:

a) A női kézimunka-, női kereskedelmi-, posta- és távírda- tanfolyamba és alkalmaz ható a vasúti pénztárak kezeléséhez (18 éves korában.)

b) Az országos zeneakadémiába, a zongoratanitónói tanfolyamba, ha a zongorában a kellő képzettséggel bir (16 j

re* koriban.)

1893. augusztus 27.

c) Az országos mintarajz iskolába (16 éves korában.)

d) A felsőbb leányiskota V. osztályába, ha a francia- nyelvet az előirt mértékben tanulta.

e) Az állámi nevelőnőképezdébe (15 éves korban) ha a magyar nyelven kívül a német, francia, vagy angol nyelv

| közöl az egyiket bírja és zenei előismerettel rendelkezik.

f) Az óvónólképezdebe.

g) A tanitónő-képezdébe.

Szegzárd, 1893. augusztus 18-án.

Kovácsné Nagy Lujza,

igazgató.

KÖZGAZDASÁG.

Elmélkedés az aratás után.

Most, hogy az aratásnak vége van és a j cséplésnek ma-holnap a végére járunk, önkéntelenül is foglalkoznunk kell mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetével.

Nyilvánvaló, hogy a termésnek nemcsak qua- litására, de mennyiségére is nagy befolyással bírnak a mivelési eszközök és hogy a jó és praktikus gépek alkalmazása valamely gazdaság fölvirágozta- tására elsőrangú tényező.

Határozottan örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy gazdáink is mindinkább belátják eme tény rendkívüli előnyeit és bízvást elmondhatjuk, hogy manapság már minden valamire való földbirtok gépekkel mivelődik és a gazda, ha csak anyagi hely- I zete megengedi, géppel csópli ki a gabonáját

A mezőgazdasági és egyáltalán a talajmivelési j eszközök ennélfogva olyan keresletnek örvendenek j Magyarországon, mint a milyennek eddig soha. Erre enged következtetni főleg az a körülmény is, hogy — például csak legkitűnőbb e fajta mezőgazdasági gépgyárunkat említsük, —az „Első magyar gazdasági gépgyár rószvénytársulat“ melynek bár óriási raktára volt cséplőgépekből, sőt ezeket folytatólagosan gyártotta is, készítményeit a legutolsó darabig mind eladta.

Ebből azonban egyéb tanulságot is levonhatunk. Kétségtelenül be van ugyanis ez által bizonyítva, hogy az angol és cseh mezőgazdasági gépek mind nagyobb és nagyobb tért vesztenek nálunk és az a horribilis összeg mely ez ideig a külföldre vándorolt ki, most hazánkban marad.

És ez nem is lehet máskép. Elvégre is gazdaközönségünk mindinkább belátja, hogy a hazánkban gyártott gépek inkább talajviszonyainkhoz vannak alkalmazva, mint azok, amelyeket a külföldi gyárak készítenek.

A magyarországi gazdasági gépgyárak közül különösen a fentemlitett vállalat egészen uj életet teremtett a gazdasági gépek és eszközök piaczán és nagy része van benne, hogy a keresletet a gaz- ; daközönség között felébresztette és őket minden so- viuistikus rábeszélés mellőzésével, szükségletük fe- i dezósónél a hazai gyártmányokra figyelmessé tette.

Itégen, mikor a gazda gépet vásárolt, nem tudott mit csinálni vele, ha véletlenül abban hiba történt. A fellendült magyar üzleti politika ilyen kellemetlen helyzetből ma hamarosan kirántja a gazdát, mert a nevezett gyár az egész országban mindenfelé állandóan utazó gépészeket tart, a kik minden portára benéznek, a hol a gyárnak készítményei vannak, hogy az esetleges bajokon segítsenek. Munkaközbeu szemlélik meg a gépet, hogy az észlelő hibát kijavítsák.

Ez már magában véve nagy előny a gazdára és ennek a visszahatását a gyár is ma már any- nyira megérzi, hogy helyiségeinek megnagyobbit- tásához kellett hirtelen hozzáfognia, hogy nagyobb mennyiségben legyen képes előállítani gépeit.

A gyár például az idényre már oly nagy mennyiségben készítette vetőgépeit, hogy a mutatkozó keresletnek eleget tehessen, hogy már maga ezen körülmény által is abba a kedvező helyzetbe juthatott, miszerint olcsóbban adhatja áruját, mint bármely más hasonló vállalat.

A szár és magfejlödósre nagy befolyással van a mag elvetése vagy elszólása és mivel meggyőződtünk, hogy a fentnevezett gépgyár vetógépei nemcsak felülmúlják, hanem túlszárnyalják a ha- sonnemü angol gyártmányokat, annak vetógépeit minden gazdának jó lélekkel ajánlhatjuk.

Kiss Károly.

TOLNAVARMEGYE.

Gabona árak:

a legújabb tőzsdei jegyzés szerint.

Búza őszre 7 35., 7 38.

Tengeri 1893. aug.—szept. 4 65., 4‘66.

Zab őszre 6.45., 6 46.

N Y 1 L T T ÉR. ____

Co

gnac árjegyzék : Salamon Testvérek

fűszer, csemege, bor, cognac, rum és tea kereskedéséből,

SZEGZÍRDÖ.V I)r. Hangéi Ignácz-féle ház.

5.

Rouyer Quillet &. Co. nagy üveg

6.—

Salignac &. Co. 3

csili. „

5.50

2

n n

4.50

1

n n

4.50

Marti neau 3

n n

5.50

Tricoché &. Co. 3

n n

3.50

3

„ kisebb „

1.80

Société &. Co. 3

„ nagy üveg

4.—

2

Ti Ti

3.—

Legrand Fróres 3

rt n

3.—

3

„ kis üveg

1.60

A. Martell 3

csil. nagy üveg

2.—

Francois 3

Ti Ti

1.60

Gr. Keglevich 4

n n

3.40

3

Ti Ti

2 40

„ 2

n n

1.80

2

„ kis üveg

1.20

Világosi magyar-francia nagy ü.

1.80

n

1 cs. „

2.20

0-magyar

3 , ,

1.50

n

3 „ kis ü.

0.80

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

5858. sz./tkvi 1893.

Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy » Tolnamegyei takarékos hitelbank részvénytársaságnak 150 frt, és Klézli Jakab László szegzárdi lakosnak 58 trt29kr tőkék úgy járulékaik j erejéig Klézli Ferenc Dóra szegzárdi lakos ellen folyó végrehajtási ügyeikben, » szegzárdi kir. törvényszék területen I fekvő, Szegzárd községi 6693. számú tlkjvben végrehajtást szenvedő tulajdonául felvett 6081. hrszámu hidasi szőlő 18 j frt, — a 6081/a. hrszámu hidasi szőlő 18 frt, — és a 6080. hrszámu hidasi szőlő 32 frt, — úgy a 6999. sz. tlkjvben Klézli Ferenc Dora és neje Dora Juliánná tulajdonát képező l 6084. hrszámu hidasi szőlő 34 frt, —a 6078. hrszámu hidasi szőlő 46 frt, — a 6083. hrszámu hidasi szőlő 62 forint, — a 6082. hrszámu hidasi szőlő 32 frt, — a 6085. hrszámu hidasi szőlő 36 frt, — a 6104. hrszámu hidasi szőlő 59 frt, — a 6105 hrszámu hidasi szőlő 60 frt, — és a 6106. hrsz. hidasi szőlő 80 frt, — valamint a 7703. hrszámu balparász- tai szőlőnek Klézli Ferenc Dórát illető fele része 321 frt, — a 7704. hrszámn balparásztai szőlőnek szinte azt illető felerésze 160 forint kikiáltási áron részben az 1881 évi 60. t. o. 156. §-a alapján 1893. évi november hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a kir. igazságügyi palotának 9. szánni telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fognak.

Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1893. évi augusztus hó 16-án.

KISS KAROLY, bir. törvényszéki biró.

5290. sz./tlkvi 1893.

Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Hahn Adolf szegzárdi lakos kérelmére, Grosz József Frei szegzárdi lakos ellen, 300 frt tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 407. sz. tlkjvben Orosz József Frei és özv. Horváth Gáspárné Kósnyi Katalin tulajdonául felvett 435. hr., 397. népszáma háznak Orosz József Freit illető felerészre 1900 frt, — a Szegzárd községi 7988. számú tlkjvben Orosz József Frei és neje Frei Klára tulajdonául felvett 429/a. hrajzi 391/1. népszámu háznak Orosz József Freit illető fele részre 302 forint, — és a 429/b. hr., 391/2. népszámu háznak ugyanazt illető fele részre 302 frt, — úgy a Szegzárd községi 6936. sz. telek- jkvben Orosz József Frei tulajdonául felvett 9963/a. hrszámu szőlő 612 frt, — a 2154/2. hrszámu rét 193 frt, — a 389‘J/a. hrszámn szántó 142 frt, — a 10,542/a. hrszámu szántó 275 forint, — a 10,160/a. 1. hrsz. szóló 330 frt és 8343. hrszámu szőlő 1330 frt kikiáltási áron, 1893. évi október hó 12-lk napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a kir. igazságügyi palotának 9. számú telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eiadatui fognak.

Figyelmeztetnak venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt három egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi m. kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők.

Kelt Szegzárdon, a kir. törvszók, mint telekkönyvi hatóságnál, 1893. évi augusztus hó 9-én.

KISS KÁROLY, kir. törvényszéki biró.

5856. sz./tkvi 1893.

Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről kö/hirré tétetik, hogy a szegzárdi takarékpénz tárnak és Abaffy Gyula ügyvéd szegzárdi lakosnak, Szerem- lei István és neje Tolnai Éva szegzárdi lakosok ellen, 440 frt, 150 frt és 273 frt tőkék úgy járulékaik iránt folyó végrehajtási ügyeben, a szegzárdi bir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 2558. sz. tlkjvben felvett, Szeremlej