Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-06 / 32. szám

6. — A kaszinó-estély szombaton pom­pásan sikerült. Yargha Lajos igazgatóé első sor­ban az érdem, hogy az idén, hosszú évek után elő­ször, minden tekintetben jól sikerülnek a vacsorával egybekötött kaszinói táncestélyeink. Az ő fáradha­tatlan buzgalma, előzékenysége az, a mi az estélyek sikerét biztosítja. Az estélyen rósztvett hölgyek névsora: Asszonyok: Döry Lászlóné, Fejős Ká- rolyné, KliegI Lijosné, Müller Jánosnó, Nagy Lászlóné, Orffy Lajosné, Dr. Pirnitzer Béláné, özv. Sass Istvánná, Sass Elememé, dr. Sass Istvánná, Szabó Lajosné, Tekus Vilraosné, Tóth Károlyné, Totth Istvánná, Truhelkáné (Zágráb), Török bé­láné, Walter Károlyné, Weininger Sándornó. Le­ányok: Dömötör . Etelka, Göttmann Ilonka, (F. Besnyő), Fejős Emma, Jasek Etelka, (Himesháza), Müller nővérek, Szabó Vilma, Szendrődy Sarolta, Szentpétery Gizella, (Alsónyék), Totth Ida, Truhelka Jagoda (Zágráb), Ugrócy Anna (Tolna), Yargha j Margit, Weininger Gizella. — Az uj hajóállomási épület felavatása. A szegzárd-keselyüsi gőzhajóállomási uj épület felava­tási ünnepsége, ma délután 4 órakor fog, számos meghívott vendég jelenlétében, megtartatni. — Tűz Szegzárdon. Folyó hó 1-én hajnali 2 órakor félrevert harangok és „tűz van“ kiabálások riasztották fel Szegzárd lakosságát. — Az újvárosi templom mellett, a plébániaiak közvetlen közelében eddig ki nem derített okból kigyult Deli István nádas háza s a tetőzet, gazdasági és házi eszközök 250 frt értékben, a mellette lakó Szabó Ferenc háza 220 frt, Hernyó Józsefé 250 frt s Pók László fazsindeles házateteje 200 frt értékben le­égett. A házak egyébként 7 ember tulajdonát képezték, kiknek sok mindenük bennégett. Biztosítva csak kis részben voltak. A tűzoltóság szokás szerint dere­kasan viselte magát, de igen nagy baj volt, hogy a házak oly sűrűén voltak építve, hogy a tűzoltók oltószereikkel vagy épen nem, vagy csak nagy ne­hezen tudtak az égő házak közé beférkőzni. — Az összes kár meghaladja az ezer forintot. — Pikáns história. Egy közeli szomszéd vá­rosban történt az esel. K. ur és B. ur igen jó ba­rátok voltak. K. urat már két óv óta tartják fogva a házasság láncai, B ur mind ez ideig még nőtlen. Ha K ur a klubban volt, B. urat nem lehetett ott találni, de ebből még mi sem következik, mi tán holmi gyanúra adna okot. — K. urnák neje na­gyon szereretetreméltó, kegyeivel nagy mértékben tüntette ki B. urat, ki véletlenül (?) ép akkor szokta az asszonykánál a látogatást tenni, mikor az „öreg“ a kávéházban volt. A múlt héten történt: K. ur észrevette a kávéházban, hogy pénztárcáját otthon felejtette. Haza ment érte, a pénztárcát otthon ma­gához vette. Az idő kissé borult volt, magához vette tehát felöltőjét. Csak az utcán vette észre, hogy ez nem is az ő felöltője, de nagyon hasonlít B. úré­hoz. Belenyúl a zsebbe, egy kis nyitott levélke volt benne neje Írásával. Tartalmát elhallgatjuk. K. ur lélekszakadva fut vissza. Az előszobában épen a felöltőjét kereső B. úrral találkozott, annak nagy bámulatára. Folytatása úgy hisszük, a törvényszék előtt lesz. — A tolnamegyei jegyzöegyesület e hó 3 án Hőgyészen, gróf Apponyi Géza „Nyúlás“ erdejében fényes mulatságot rendezett, melyen nemcsak Tol­namegye számos községéből vettek részt, hanem képviselve volt Baranya, Fehér, Pest, Somogy és Veszprém megye is. A főrangú világból megjelen­tek : Özv. gróf Apponyi Budolfné szül. gróf. Ben- kensdorf Anna csillagkeresztes hölgy ; gróf Appo­nyi Sándornó szül. gróf Eszterházi Alexandria pa­lotahölgy ; gróf Apponyi Gézáné, szül. gróf Széche­nyi Paula palotahölgy; gróf Apponyi Irma, Alice, Gizella, Károly és Rudolf; gróf Apponyi Géza stb. Gróf Apponyi Gézáné saját költségén egy jótékony célú bazárt rendezett be, melynek jövedel­mét, fele részben a jegyzői árvaház javára, fele részben pedig a Vöröskereszt-egylet részére adomá­nyoz'a. A bazár igen szépen jövedelmezett. Az első négyest 70 pár táncolta. A zenét Garay Ferenc szegzárdi cigánybandája szolgáltatta. A kitűnő sike­rű mulatság még kivilágos-kivirradton túl is, a leg­jobb hangulatban, folytatódott. — Tűz Pakson. Múlt hó 25-én Mészáros Jánosné nádas háza ismeretlen okból kigyult és 180 trt értékben leégett. Ettől meggyűlt A1 a r o s i József háza is, és szintén leégett. A kár 240 frt. Majd Csehi József házába kapott bele a tűz és 180 frt értékben elhamvasztotta. így sorban leégett még Baki György 150 frt és Grosz Rozália 180 frt érő háza teteje, azonkívül számos gazda­sági eszköz s nagymennyiségű takarmány. Az ösz- szes kár körülbelül 1000 frt; de legnagyobbrészt biztosítva volt. A tűzoltóság derekasan dolgozott, de igen megnehezítette munkáját a vízhiány, meg az a körülmény, hogy a házak nemcsak mind nád- födelesek, de oly közel voltak egymáshoz építve, hogy szereikkel csak nagy nehezen és valóságos önfeláldozással bírtak az égő házak közé nyomulni. TOLN A VÁRMEGYE. — Meghívó. A tolnai ev. ref. egyház- megyei t a n i t ó-e gy 1 e t Bátán 1893. augusztus tus hó 16-án tartja évi rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjai, valamint a tanügy iránt érdeklő­dők tisztelettel meghivatnak. Pápay János egyleti főjegyző. — Adomány. Mogyorósy József Dombóvár­ról 4 frtot küldött a Baross szobor alapjára. — Gabona tolvajok. Horváth Ferenc és Dömötör Sándor faddi lakosok birtokában több zsák rozsot találtak, melyet saját vallomásuk sze­rint, Zichy bárónő birtokán összerakott gabonákból csépeltek ki és loptak el. A rozs a faddi elöljáró­ságnak adatott át, a tettesek pedig a paksi kir. járásbíróságnak feljelentettek. — Két hétig álomban. Baranya-Sellyén egy földmives családnak sajátságos betegje volt. A fiú két hétig szakadatlanul feküdt mély álomban, ügy mondják, hogy ez a baja minden nyáron utoléri s mindenkor két hétig alszik a fiú. — A megbízható csősz. A csendőrök les­állás közben K. Mező Sándor vetlepusztai csőszt tetten lepték, midőn 2 petrence zabcsalamádét akart kocsiján haza szállítani. Kérdőre vonták tehát, s ő szégyenszemre kénytelen volt bevallani, hogy nem­hogy ő vigyázott volna a rábizottakra, még ő tu­lajdonította el a másét. Igaz, hogy ez nem tartozott a rábizottakhoz, mert báró Horváth Béláné duna- szentgyörgyi birtokáról lopta; de hogy lehet valaki mások jószágának megbízható őre, ki nem átallja a kezét más vagyonára tenni? A derék csőszt fel 7 jelentették a paksi kir. járásbíróságnak. — Éhes tolvaj. Tóth István kocsolai lakos kamrája ablakát kibontották s onnan zsírt és 5 kenyeret, Eckert Adám pincéjéből 2 kenyeret és végre Agner József pincéjéből 4 kenyeret el­loptak. A csendőrök a tettest P r á v i t s Antal ottani lakos személyében kiderítették, a mikor is a 3 rendbeli lopást beismerte, és a nála levő kenye­rek, mint bűnjelek tőle elkoboztattak, őt pedig fel­jelentették. — Alapos gyanuokok. Fantos János faddi lakos szobájába még január hóban valaki behatolt, és az ágyban elrejtve volt pénztárcáját 91 frtnyi tartalmával együtt ellopta. Fantos akkor nem tett jelentést, hanem egyik legközelebbi szomszédját gyanúsította, elhatározván, hogy ha nyomra akad, majd megteszi a kellő lépéseket. Szemmel tartotta tebát a gyanusitott szomszédot és csakhamar rájött, hogy az a korcsmában nagyban költekezik, sőt öt­venest is váltott, holott máskor sohasem volt pénze. Ekkor jelentést tett ellene, s ez kikérdeztetvén, min­dent kereken tagadott, a pénz holszerzésére nezve pedig hol fivérére, hol meg atyjára hivatkozott, — kik maguk sem tudtak a pénzholszerzésére nézve felvilágosítást adni, hol elfogadlak, hol nem. így a bonyolódott ügy a paksi kir. járásbíróságnak fel­jelentetett. — Elkobzott fegyverek. Bánki Dávid kisszókelyi lakosnál a csendőrök egy két csövű s Penes Ignác ugyanottani lakosnál egy darab egycsövű adózatlan fegyvert találtak, azokat tőlük elkobozták, őket pedig jövedelmi kihágásért a gyönki szolgabirói és a szegzárdi adóhivatalnak feljelentették. — Takarmanytolvajok címén múlt számunk­ban megemlítettük, hogy több kisszékelyi ember a Csókás s Hegyhát urad. pusztákhoz tartozó csala- mádé földekről nagyobb mennyiségű zabos-bük­könyt lopott, s többeknél meg is találták a lopott jószágot, de ők azért, kettő kivételével, keményen tagadták a lopást, s bár nekik ilyen nem terem, nem tudiák kimutatni, hogy hol vették. Végre azon­ban, látva, hogy a tagadás nem használ, lassan- kint csak be-bevallják a lopást; igy a napokban is Savanyu János, Somogyi József és Fülöp Péter önként bevallották, hogy az ö pajtájokban is van lopott zabos-bükköny, melyet szintén a uevezett pusztáról hoztak. Feljelentették őket a gyönki kir. járásbíróságnak. — Tolvaj cigányasszony. Sárközy Teréz medinai illetőségű cigányasszonyt a csendőrök le­tartóztatták, mert Balog Jánosnó, szegzárdi lakosnő kamráját feltörve, onnan 25 frt értékű ruhaneműt ellopott. Átadatott a helyi kir. járásbíróságnak. — A t. c. vidéki szülökhez. A szeptember elsején megkezdődő tanévre polgári iskolába járó kis leányom mellé szívesen magamhoz vennék tel­jes ellátásra egy tisztességes családból való magyar, vagy német ajkú polg. iskolás kis leányt, hogy az én leánykámmal — felügyeletem alatt — együtt tanulnának s járnának az iskolába. A teljes ellátás diját igen jutányosán számítanám. Feleségem a kis : leányt anyai bánásmódban részesítené. Zongora a háznál vau. Kérem a kis leánykájukat esetleg hoz- | zánk adui hajlandó t. szülőket, hogy erről engem minél előbb értesítem szíveskedjenek, Szegzárd, 1893. aug. i hó 5. Boksák Endre reform, lelkész. Hadjárat a lókötők ellen. Buday Gyula csendőrhadnagy, szegzárdi szakaszparancsnok nagy erélylyel folytatja a múlt .számaink egyikében említett harcot a lókötők ellen, még pedig jó szerencsével. A mint a kezébe ke­rült szálat ügyesen gombolitgatja, egyenkint, sőt tömegesen jönnek horogra a ieghirhedtebb lókötők, | sorban előkerülnek a lopott lovak és tucatszámra a hamisított járlatok. Pedig az üldözöttek rendkí­vül nagy furfanggal és kitűnő körültekintéssel véde­keznek a lelepleztetós ellen, s ha észre veszik, hogy nemsokára hurokra kerülnek, nem sajnálják a leg­szebb lopott lovat éjjel leütni, vagy szélnek ereszteni. — Múltkor megírtuk, hogy Buday 8 embert tartóz­tatott le, és vagy 70 hamis járlatot kerített kézre ; ezek száma azóta tetemesen szaporodott. Legújab­ban a lopott lovakkal elhalmozott Sár-Szent-Lórinc községben kezdte meg a nyomozást, s hogy meny­nyire igazolták a tények az ő feltevését, bizonyítja azon körülmény is, hogy első sorban K r á n i e felesketett és felelős éjjeliőrt kel­let felügyelet alá helyezni, mert ki­derült, hogy ő itt a lókötők nagymes­tere. Paksra kísérték, a honnan azonban még azon éjjel haza szökött S.-Szt-Lőrincre, s Kránic István őrtársával egy birtokában levő értékes lopott lovat kivitt a falu határába, ott vésőt verve a ló homlokába, megölték és elásták. De hiába I mert a nyomozás folyamán csakhamar elő kellett volna adni azt a lovat; igy hát kiderült a turpisság. Sőt még több is kiderült, az t. i., hogy Kránic felesége ugyanaz éjjel felment Pál fára s a Kránicék hű­séges tettestársát, a letartóztatva volt G y i m ó t i Mihály fiát lehitta Lőrincre s B e n k ö Istvánnál elrejtve lévő gyönyörű szép, szintén lopott lóra fel- ültették, hogy nyargaljon Kis- Székely felé és eresz- sze szélnek. De a lovat Miszlán elfogták s vissza­hozták, a kik a hajsza előtt szabadon használt lo­vat Kránicnál láttak s most felismerték. — Gyi- mótin és Kránicon kívül, mint bandavezető szere­pelt még Szabó József szintén ottani lakos. A legnevesebb lóliferáns azonban K i s György decsi csikós volt, kikhez még László Ferenc, az eszéki fogházban rablógyilkosságért már 18 évet töltött, jelenleg dunaföldvári lakos szegődött, ki szellemi diri­gense volt az egész ügynek s a ki a lókötők egy má­sik patrónusánál, de a kinek nevét a vizsgálat ér­dekében még el kell hallgatnunk, hamisittatta a lóle­veleket. Most mindezek s még többen, eddigeló összesen 21-eu vannak, mint tolvajok és orgazdák letartóztatva, kik mind a szegzárdi kir. ügyészség börtönében várják a sorsuk eldöntését. Állami polgári iskola megnyitása Pakson. * A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur ö nagymeltósága Pakson állami polgári fiúisko­lát létesített. A m. t. szülőknek előleges tájékozása céljá­ból van szerencsém a következőket jelenteni : Az iskola első osztálya folyó évi szeptember havában fog megnyílni s évről évre fokozatosan egy-egy osztálylyal kibővülni. Á rendes es magántanulók behatása szeptem­ber 1-től 4-ig bezárólag fog eszközöltetni, mégpe­dig reggeli 9 órától 12-ig es délután 3-tól 5-ig az igazgatósági irodában. A polgári iskola első osztályába szabálysze­rűen csak oly tanuló léphet be : a) a ki életének 9. óvót betöltötte. b) a kinek az elemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártas­sága vau s ebbeli ismereteit felvételi vizsgálat ut­ján igazolja. Minden tanuló első felvétele alkalmával sze­mélyesen és rendszerint atyja, anyja, vagy gyámja vagy pedig ezek külön megbizotja kíséretében tar­tozik az igazgatónál megjelenni, s beiratáskor ke­resztlevelét, nemkülönben ujraoltásról szóló orvosi igazolt áuyát előmutatni. Minden tanuló felvételkor 1 forint beiratási dijat és tandíj fejében egész évre 5 forintot fizet. A szegenysorsu, példás magaviseletü, jó bizo- nyitványnyal bíró tanulók a tandíj fizetés alól tel­jesen felmentetnek és ezen kívül iskolai könyvek­ben s tanszerekben segélyeztetnek. Továbbá az igaz­gató arra is fog törekedni, hogy egyes tehetséges, de szegénysorsu vidéki tanulók a helybeli jómódú s uemesszivü családoknál hetenként egy-egy napon ingyenes ebéd élvezetében részesüljenek. A vidéki tanulók elszállásolására, úgyszintén a rendkívüli tantárgyak (latin, francianyelvj tanítá­sára nézve s általában az intézetet érintő minden egyes ügybén szívesen szolgálok felvilágosítással bárkinek, a ki hozzám fordul. \ égiil meg kell jegyeznem, hogy a polgári iskolák rendeltetéséről, valamint arról, hogy minő helyet foglalnak el azok a létező középiskolák kö­zött : lesz szerencsém nemsokára az általam kibo­csátandó „T áj é k o z t a t ó“-ban a m. t. szülői­nek a kelló felvilágosítást megadni. — Szó és írás­beli megkérdezések Paksra (Malom-utca 1682. sz. a.) intezendók. Kászonyi Mihály, igazgató. * Múlt heti számunkból tárgyhalmaz miatt kimaradt 1893. augusztus 6.

Next

/
Thumbnails
Contents