Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-06 / 32. szám

1893. augusztus 6. ___________________ A szegzárdi Ferencz-közkórházban összesen 801 egyén ápoltatott, ezekből gyógyult 481, meg­halt 65. Ezen intézetünket, mely egyike a fejlettebb viszonyok között működő legnagyobb vidéki köz­kórházaknak, a nyár folyamán meglátogatta a bel- ügymiuisteri közegészségügyi osztály főnöke, s an­nak legrészletesebb vizsgálat alá vétele után, a ve­zetés és berendezés felett teljes megelégedését nyil­vánítván, kijelentette, hogy ezen közkórháznál, mely a közegészségügyi követelmények színvonalán áll, legközelebb a bábaképzö intézet felállítva leend, s hogy tekintettel a fő- és székvárosi tébolydák túl­zsúfoltságára, közkórházunkban egy nagyobb irányú tébolydái osztály is szerveztetni fog. Közgazdasági viszonyaink nem mondhatók ki­elégítőknek, de az sem állítható, hogy viszonyítva más törvényhatóságok helyzetéhez rosszak volná­nak, s azoknak, különösen a gabonatermésre vonat­kozó végeredménye most még meg nem hataroz- ható ugyan, de valószínű, hogy azok egy közép terméssel szemben támasztható várakozás igényeit általában vármegyeszerte ki fogiák elégíteni. Az egyenes állami adók befizetési eredmé­nye a múlt év hason időszakában elért befizetési eredménynyel szemben 3429 írttal kedvezőbb, meg­állapítva volt a folyó év I. felére 883,826 frt 39'/j kr egyenes adó tartozás, ebből a félév végéig befi­zettetett 611,563 frt 71 kr. A vármegyei alapoknál 287,399 forint 10 krajcár évi tartozással szemben mutatkozik hátralék: 193, 249 frt kr. Műut építkezésünk a folyó évben nagy hala­dást tesz, építés alatt áll ugyanis a szegzárd-taraásii törvényhatósági közút 5187 folyó méter hosszban, a bonyhád-báttaszéki törvényhatósági közút 5415 folyó méter hosszú szakasza, mely építkezéssel ezen közutak kiépítése teljes befejezést nyer, továbbá a varsád-hidegkuti 2607 folyó méter hosszú vonal, a dombovár-tamásii törvényhatósági közút 27,591 folyó méter befejező része, a dombóvári úgynevezett temető-utca 1341 folyó méter és tamásii öreg utcai átkelési szakasz 1600 folyó méter hosszban, végül a kurdi, döbröközi, nagydoroghi, kölesd tengelici és hidja-apáthii vasúti hozzájáró utak összesen 1ÜI9 folyó méter hosszú vonala, vagyis összesen 44 kilométer és 770 méter műut épül ez évben, ozenkivül kormányhatósági jóváhagyás alá van ter­jesztve a piucebely simontornyai közút némedii szakaszának 8100 folyó méter hosszú vonalára vo­natkozó terv és előméreti költségvptés. Ha mindezek mellett még felemlítem, hogy a domborii törvényhatósági közutnak az árvíz által nevezetesen megrongált részeinek helyreállítása is folyamatban van, s hogy a döbröközi, regölyi és két medinai vasfelszorkezctü csatorna-hidak építési munkálatai is nevezetesen előrehaladlak; és hogyha megjegyzem azt, hogy ezen bizonyára'rendkívülinek nevezhető közúti építkezési eredmény mellett, a TOLNAVÁRMEGYE. I törvényhatóság egyéb közúti igényei is teljes ki­elégítést nyernek, nagyban megjelöltem azon ha- • talmas erőkifejtést, melyet vármegyénk közforgalmi érdekeinek kellő méltatása céljából a tőrvényható- ság tanúsított A közúti törvény végrehajtásához szükséges minden intézkedés az egész vonalon megtétetett, törvényhatósági közúti hálózatunk, vicinális közúti hálózatunk kormányhatósagi jóváhagyással megálla­pítva van, a községi (közdűlő) közutak hálózatának megállapítása felett, a községek kópviselö-testflletei most tanácskoznak, s ezen hálózat is, a legközelebbi időben megállapítva leend, szóval nyugodtan te­kinthet a törvényhatóság a közúti törvény által j kitűzött cél felé, mert az, minden vonatkozásában ; az életbe átültetve, vármegyénk területén az összes j arra hivatott törvényes tényezők közrehatásával, még ez évben megkezdendi, bizonyára nagy ered­ményeket felmutatni hivatott működését. Az állategészségügy járványosán fellépett állati i betegülósek által kevésbé volt ugyan veszélyeztetve. A törvényhatósági bizottság elhatározásához képest a orbáuc elleni védőoltások, kisérletképen a vármegye több községében alkalmaztattak. A közbiztonság állapota, leszámítva a gerjeni | árvizet, a bölcskei és zombai tüzeseteket, oly mérv­ben és módon, hogy annak érdekében rendkívüli eszközök igénybe» vételéhez kellett volna nyúlni, megzavarva nem volt, az által pedig, hogy Nagy- Doroghon a juiius 1-ótól kezdve felállított m. kir. csendórörs működését már meg is kezdette, bizo­nyára csak öregbedtek a személy és vagyon biz­tonság érdekében és a közrend szempontjából kí­vánatos biztosítékok. A két század számára létesítendő lovassági laktanya építése a kiirt versenytárgyalás következ­tében beérkezett ajánlatok közül a legelőnyösebb ajánlatot tett fa költségvetési egységárakból l9‘9°/0- nyi engedmény) Jiraszek és Krausz budapesti épí­tési vállalkozóknak adatván át, az építés folyó évi ápril havában tényleg megkezdetett, s ma már annyira előrehaladt, hogy az összes laktanya épü­leteknek, a szerződésben való fedél alá jutása biz­ton várható, a belső és összes egyéb munkák elké- \ szitésére pedig, a jövő óv juiius 15-dike tűzetett ki haturidóül. A községi közlekedési (vicinális) közutak ór- i dekcsoportjába beosztottak érdekeltségi mérve, és [ ezen közutak építése, kezelése és fentartásához szük- I séges hozzájárulási százalékarány meghatározásának ; alapját képező helysziui tárgyalásokra nagy súlyt | fektetvén, juiius hó folyamán megkezdve magam J vezetem azokat, s ez alkalommal egyszersmind, j személyesen szerzek meggyőződést, úgy a járásba- j tóságoknál, mint a községekben a kiadott nagyobb fontosságú és általános vonatkozású reudeleteknek j mikénti végrehajtásáról. Eddig szerzett tapasztalataim arról győztek meg, hogy ha különösen a községeink administra­3. tióját, más vármegyebeli községekével szemben bi­zonyítjuk, megnyugvással fogadhatjuk el a tényle­ges helyzetet, de feltétlenül szükséges, a kellő idő­ben alkalmazott ellenőrzésnek erélyes keresztülvite­léről gondoskodni, mert annélkül például, hogy egyebet fel ne említsek, a közegészségügy érdekei­nek kellő ápolása, tűzrendészetünk gyakorlati ér­vényesülése, kellő érvényesülést nem nyerhetnek. Van szerencsém végül bejelenteni, hogy a nagyméltóságu m. kir. belügyrainister ur meghí­vása következtében, részt vettem a tűzrendészet ügyének gyökeres átalakítása céljából tartott tanács- kozmányon. Szegzárdon, 1893. évi juiius 31-én. A tekintetes törvényhatósági bizottságnak kiváló tisz­telettel : Simontsits Béla, alispán. Chicagói levél. V. Chicago 1893. juiius 5. Tekintetes Szerkesztő ur! Olvasta-e valaha Vitéz cári báró Simonyi Jó­zsef, óbester-generális, a legvitézebb magyar huszár életrajzát? Nekem gyermekkoromban kedvenc ol­vasmányom volt, mert a lehetetlenséggel határos hőstettek igen élénk hatással voltak fantáziámra. Nem csoda tehát, ha még ma is minduntalan eszembe jut egy-egy ilyen képtelenségnek látszó vitézi cselekmény, mint a milyen például a követ­kező is: Egy napon Simonyit, midőn még csak hadnagyocska volt, a tábornok egy igen kényes positio megvédésével bízta meg. „Igenis, tábornok ur, ha csak lehetséges, megvédem I“ „S ha nem lehetséges ?“ kérdi a tábornok. Erre művészi pausa állott be. „Ha pedig nem lehetséges, tábornok ur, ak­kor — mégis megvédem!“ S megvédte. Ilyen kényes positio nálam, és velem együtt minden amerikai embernél az elfoglaltság kérdése. „Ha ráérek, irok ; ha pedig nem érek rá — hát mégis csak irok, a mint látni móltóztatik. Ma ugyan legérdekesebb volna a „tegnap“ - ról beszélni, mert hisz azt ma már minden iskolás liu tudja, hogy juiius 4 ike Amerikának olyan napja, a milyen több sem a kalendáriumban, sem a vi­lágtörténetben jelölve nincs, lóvóu ez az úgyneve­zett „Fourth of July“, vagyis Amerika független­sége kinyilatkoztatásának évfordulója, melyet itt minden évben nagy parádéval, sok tűzijátékkal, lö­völdözéssel, szóval a máskor tiltott doigok szabad élvezésével ünnepelnek meg. De mert, ebbe bele- kapva, egyébről sem tudnék aztán Írni, inkább le­velem végére hagyom, hogy erről is egyetmást megírjak. S minthogy nekem most nem az a célom, hogy tisztán amerikai népéletet, népszokásokat ir­előtt kisírhatná magát. Még Gyuri előtt sem, még Józsi előtt sem. Gyuri egészséges ember és Józsi jószivü. Az nem érteuó meg, ez vele sírna, a mi boszantaná. Mert miért sírjon Józsi, a mikor neki semmi baja nincs? Nini, a kisasszony előszedi a kalapját, meg a kabátját és reá néz. Csak nem akarja, hogy liaza- kisórje őt ? — Jobb lesz megelőzni és előbb menni, különben még föl is kéri reá. És ő máskor sem mert leányokat kísérni, most különösen nem. Most kedve volna sírni. — Fizetni 1 A fizető pincér mohón előtte termett. Hála Istennek, gondolta magában, mehetünk aludni. Midőn fölkelt és lomhán, zsibbadtau magára öltötte a kabátját, a kisasszony is kezdett sietni az öltözködéssel. — Kár a fáradságért, — gondolta Sándor és fogta a botját. Mikor az ajtóban megfordult, látta hogy a kisasszony előveszi finom zsebkendőjét és idegesen tépegeti. Közben pedig mintegy vóletlenségből fe­léje lobogtatja. És ekkor valami átlátszó finom par­füm illata csapta meg, alig érezhetően, gyengén, csak sejthetően. Egy percig lebilincselte öt ez az illat, aztán mintegy erőszakosan bontotta ki magát annak varázsából és kilépett az ajtón. — Korilopszisz, — mormogta, — kiváncsi vagyok, hogy azért használja-e, mivel olcsó, vagy azért, mivel szereti? IV. ADAGIO. — Az illemkódex szerint nekem még státs- vizitbe is kell mennem és megköszönnöm a szives meghívást, — gondolta Sándor, midőn másnap egy órai késéssel a hivatalába ért. — Elmegyek még ma, hogy a Ferenc József-kabátomat kiszellőz­tessem. El is ment, de csak két nappal Szilveszter estéje előtt. Addig folyton halogatta a látogatást egyik napról a másikra. Dr. Túri Géza egy Andrássy-uti házban la­kott. Uj ház volt, a kapu alja fehérre volt meszelve és csak a stukkaturján látszott, hogy oda freskók készülnek. Sándor szagolgatta a levegőt. — Frissen meszelt levegő, parvenu-szag. A tulajdonos úr batyuval a hátán kereste meg a házát. Midőn később megtudta, hogy ez a ház Túri doktoré, akkor csóválta a fejét. — Ej, még sem hittem volna, hogy a nagy­apától az unoka házára is átöröklik a parvenu-szag. Túri Géza doktor úr mód nélkül megörült a látogatásnak. Már azt hitte, hogy nem is jön el. Ami igazán nem lett volna szép. Öcsémnek szólí­totta Nagyon sajnálja, hogy családjának mindjárt ba nem mutathatja, mert a lányok most a jégen vannak. Délben mindig a jégen vannak. Pedig úgy lesik már ót. Annyi szépet hallottak már felőle. Kitől ? Hát az édes apától. A régi kedves kenyeres pajtástól. Alig győzi dicsérni az ö fiát, az ő mű­veltséget. Csak azt hibáztatja, hogy nem érintkezik emberekkel. Mért nem jár társaságba ? Sándor utalt arra, hogy eddig egy szót sem szólt. Ez már elég magyarázat, hogy mért nem megy társaságba. Következett az ellenkezőnek a demonstrálása és azalatt Sándor azon tűnődött, hogy vájjon Túri doktor volt-e Castor és az édes apja Pollux, vagy megfordítva. Nem tudta eldönteni, mert mind a kettőnek egyformán kopasz a koponyája. Zsebrerakva még néhány tucat fránst és néhány őszinte, barátságos szót, ajánlotta magát a viszontlátásig. Vegyes benyomásokkal távozott. Igen kelle­mesen hatott rá, hogy a család korcsolyázni szokott akkor, araikor ő státsvizitbe megy hozzájok. Aztán az öreg doktor is meglehetősen tetszett neki. Tem­peramentumos, jóindulatú öregnek látszott és a hangja megmelegedett, valahányszor régi barátjáról, Sándor apjáról beszélt. De nyugtalanította az, hogy atyja úgy kidicsérte öt az ügyvédnek. Ez túlságos önmegtagadás az öregtől, aki soha életében ügyvéd létére valótlanságot nem állított, pusztán, hogy fiát egy estén jól fogadják, egy egész pókhálót össze­füllentsen. Hogy meg fogja az öregét dementálni 1 Mert föltette magában, hogy azon az estén oly unalmas lesz, amilyen csak lehet. Aztán különösen hatott reá az iroda, melyben az ügyvéd őt fogadta. Barna bőrdiván, barna bör- fauteuillok, aztán egy fekete Íróasztal, tele rakva szépen összecsomagolt aktákkal. És az íróasztal előtt egy nádfonatu karosszék és mögötte egy könyvespolc, tele egyforma kötésű törvénykönyvekkel. A levegő is barnaszínü és a pontosság szaga ural­kodik benne. Úgy érezte, mintha a kalendárium halná át az irodát. És ez imponált neki, mert ö sohasem tudta, hogy hányadán van ma. Midőn kilépett a kapun, messziről Gyurit látta, három hölgy társaságában. Elegáns, fekete bársony kabát volt rajtok és Sándor azonkívül még csak egy piros öszes, és két pirosas barna arcot látott. Szeretett volna Gyurival beszélni, de nem akarta öt mulatságában zavarni, azért sietve, mintha észre sem vette volna, távozott. Gyurinak ugyanis mulatság, ha nótársaságban van. Az Andrássy-ut és Váci-körut sarkán utol­érte őt Gyuri. — Ember, ne rohanj, mintha hivatalból jönnél, — mondotta. — Tudod-e, kikhez volt most szerencsém ? — Láttalak a gráciákkal, de nem tudom kicsodák.

Next

/
Thumbnails
Contents