Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-25 / 26. szám
— Halál a kupéban. A napokban egy körülbelül 45 évesnek látszó györkönyi ember Szegzárd- ról Sárbogárdra utazott a vonattal. Kivüle még öten ültek a kupéban, kikkel jóizüen elbeszélgetett. Kö- lesd-Tengelic állomáson kiszállt és vizet ivott; ez után ismét visszaült. Egyszerre elhallgatott és hátradőlve ülésében, ugylátszott, mintha aludnék. Társai nem akarták felkelteni, tehát várták, mig N.- Doroghra, a végállomásra érnek. Ekkor fel akarták ébreszteni, de bizony nem lehetett, mert meg volt halva. Szivszólhüdés érte és ő meghalt annél- kül, hogy a mellete ülők észrevették volna. N.-Do- roghnál aztán kitették és másnap reggelig ott feküdt az áruraktárban, mig az erről értesített hozzátartozói eljöttek és hazavitték. — Betörők. Folyó hó 12-én ismeretlen tettesek Bischitz Lajos martincapusztai bérlő szobája ablakát tokostul kiemelték s a nyíláson át a szobába hatoltak, az íróasztalt és a ruhaszekrényt az ott talált kulcsokkal kinyitották ; de hogy mit vittek el, azt most még tudni nem lehet, mert a bérlő jelenleg Budapesten van, s mig haza nem jön, nem lehet megállapítani, hogy mi hiányzik. A szekrényből kiszedett ruhákat másnap reggel a szobában és az udvaron elszórva találták. Ugyan akkor vették észre, hogy a magtárról is le van feszítve a zár. A nyomozás folyamatban van. — Trachoma. A trachoma betegség Faddon, Bölcskón és Madocsán is konstatáltatott. A betegek ápolás alá vétettek. — Hamis százas bankó. Kovács István ismert közártalmu egyént a kapu nyílásán keresztül egy csendőr ép akkor vette észre, midőn az Fischer Sándor pincehelyi kereskedő udvarán egy láda alá dugott valamit. A csendőr rögtön kihívta a kereskedőt és segédjét és ezek jelenlétében kivétette a láda alól az oda rejtett kis csomagot, mely egy kis kék kendőbe takargatott könyvecskét tartalmazott. A könyvet kinyitva, abban egy hamis százas bankót talált. Kovács eleinte hallani sem akart arról, mintha ő rejtette volna azt oda, de nagy .rábeszélés után mégis elismerte, hogy ő a tettes. De akkor meg azt állította, hogy az egész csomagot úgy találta. S bár minduntalan ellenmondásokba keveredett, mégsem vallotta ki, hogy került hozzá a hamisítvány. Letartóztatták s a bűnjelekkel együtt átadták a tamásii kir. járásbíróságnak. — Dunába fűlt hajóslegény, (tűid János tolnai hajóslegény, a Weisz budapesti cég „Vilma“ nevű tölgyfahajóján, Mohácson, vasárnap este 11 órakor, a nagy sötétben ladikjával ki akart menni a partra, hogy az ott várakozó hajóslegónyt bevigye hajójára. E közben véletlenül a Dunába esett. Segélykiáltására a kormányos a legrövidebb idő alatt utána ugrott, de a szerencsétlent nem lehetett kimenteni. Guld nem tudott úszni. Feleségének a hajóról kétségbeesve kellett nézni férje ful- doklását, akit 4 kis árvája is siratja. A holttestet még most sem sikerült kifogni. — A Fővárosi Lapokat, a magyar szépirodalom leggazdagabb, legtartalmasab, minden nap megjelenő közlönyét a közelgő félév alkalmából a művelt közönség szives figyelmébe ajánljuk. Ez a jónevü vállalat újév óta ujult erővel folytatja pályafutását, szépirodalmi tartalmát tekintve, tartalmasabbá, napi érdekű közleményeit illetőleg mozgalmasabbá s élénkebbé vált. Munkatársai, élükön Jókai Mórral, a legismertebb s legkedveltebb szépirodalmi irók ; napi érdekű közleményeit pedig, melyek nem egyszer feltűnést keltenek, a journalistika legkiválóbb irói szolgáltatják. Közöl a lap évenkint több eredeti és külföldi regényt, melyek kötetekben vásárolva, a vállalat előfizetési árát jóval túlhaladják ; rövidebb és hosszabb elbeszéléseket, költeményeket, szellemes csevegéseket, eredeti leveleket Európa minden nagyobb városából; éber figyelemmel kiséri a képviselőház üléseit, a társadalmi élet mozzanatait, ismerteti az irodalom, művészetek minden újdonságát s divattudósitásait a legelőbbkelő cégek a párisi lapokkal egyidejűleg szolgáltatják. A lap újévtől kezdve minden vasárnap illusztrált mellékletet ad, mely a divat legújabb jelenségei, háztartás, lakásberendezések stb. felől tájékoztatja az olvasót és ezek mellett egész tömegét hozza az apró vegyes közleményeknek. A Fővárosi Lapok mostani alakjában és beosztásával, nem csupán legtartalmasabb szépirodalmi lapunk, hanem egyúttal olyan közlöny, mely a közönséget minden irányban élénken és gyorsan tájékoztatja. A Fővárosi Lapok előfizetési ára : 1 hóra 1 frt 40, negyedévre 4 frt. Megrendelő cim : Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest, Ferenciek-tere. 3. 1893. junius 25. TOLNAVÁRMEGYE. — A Pesti Hírlapot ma széles Magyarországon úgy ismerik, mint a szó igaz értelmében vett 1 szabadalvüség kitartó, elvhű harcosát, amint azt úgynevezett egyházpolitikai kérdések íol merülése óta, napról-napra módjában volt meggyőzóleg bizonyi- j tani. A Pesti Hírlap vezércikkeit — ebben a szabadelvű szellemben — továbbra is Beksics Gusz- j táv, Busbach Péter, Borostyáni Nándor és Kenedi Géza fogják Írni. S remélhető, hogy a jövő negyedben már Pulszky Ferenc nagynevű tudós is újra ; megkezdheti publicistikai tevékenységét. A Pesti j Hírlap tárcaíró munkatársai: Jókai Mór, Mikszáth i Kálmán. Kozma Aiidor, Bársony István, Murai Károly, Kóbor Tamás, Morgenstern Gusztáv, Quintus stb. elég garanciát nyújtanak, hogy e lap tárcarovata mindig válogatott és kitűnő olvasmányt fog nyújtani. — A Pesti Hírlapban jelennek meg állandóan dr., Gutius humorisztikus törvényszéki kar- ! colatai, melyek a lap egyik fő vonzóerejét képezik. A Pesti Hírlap régi kitűnő munkatársa, Eötvös Károly már legközelebb egész tárcasorozat közlését kezdi meg Jókai ősei cim alatt. — Ugyancsak a Pesti Hírlap fogja közölni Jókai Mór jubiláris költői müvét, melynek a lap nagynevű munkatársa Levente címet ad, s mely — saját szavai szerint — büszkeségét fogja képezni. Még e hóban, vagy a jövő negyedév elején közli a Pesti H'rlap Mikszáth Kálmán novelláját is, melynek elkészítésében őt j betegeskedóse eddig meggátolta. — Mutatványszámokat egy levelezőlapon nyilvánított óhajra egy hétig ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal (Budapest, V., nádor-utca 7.) — A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra 1 frt 20 kr, 8 hóra 3 frt 50 kr, félévre 7 frt. — Magántisztviselők nyugdij-egyesülete. A „Magántisztviselők országos nyug- díjegyosületónek előkészítő bízott- sága“, mely mintegy öt hónappal ezelőtt kezdte meg fárasztó, nehéz munkálkodását, végre befejezte feladatát. A nemes eszmének mig egyrészt az egész országban híveket szerezni igyekezett, csendes, komoly tevékenységgel kidolgozta a létesítendő nagyjelentőségű nyugdijegyesület alapszabályait. — Ezeknek első részét közli a „Magántisztviselők Lapja“ legújabb száma. Mi ez alapszabályokra még visszatérünk, az érdeklődőkkel pedig tudatjuk, hogy a fentnevezett lap szerkesztősége (V., Géza-utca 5.) bárkinek megküldi kívánatra a most megjel. számot. — Magyarország városai. Minden modern nemzeti politika arra törekszik, hogy az ország kultúráján k, iparának, kereskedelmének ne csak egy központja leg) u, hanem a főváros mellett az ország nagyobb városai tori ntse- nelt centrumot, a melyben élet pezsegjen, a mely Irányt szabjou egész kürnyékónok. Magyarország városai, dicséretes buzgalommal versenyeznek, hogy társadalmi vagy politikai utón egy arányban fejlődjenek a fővárossal, hogy a megyék fővárosai a szó legigazabb értelmében fővárosok legyenek, a melyek magukba gyűjtik az erőt, a képességet, a talentumot, a megye erkölcsi es anyagi tőkéjét. Különösen fontos ez a jelenség most. a mikor a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordulóját, a milleniumot készül megünnepelni. A városok mutatják majd az ország igazi képét, fejlődésók lesz a mi energiánk fényes bizonyítéka. De vájjon ki ellenőrizheti a városok polgárainak lázas, de zajta lan munkáját, hogyan ismerheti meg Budapest, az ország szive a kelotkező apró fővárosok képét, mi ismerteti meg a városokat egymással, hogy jótékony eleven áramlat lüktessen mindenütt ahol munkás kezek dolgoznak a jövő demokratikus Magyarország megteremtésén ? A PESTI NAPLÓ vállakozott arra a nehéz, de szép feladatra, hogy az ország városait a magyar közönségnek bemutassa. Időközönként egy-egy magyar város kimerítő uionograüáját közli, nem annyira a város történetét Írva le, mint inkább jelenlegi képét, eleven, szemléltető formában, hpgy a monográfia egyszersmind kellemes olvasmány legyen. Bemutatja a varosok kulturális intézményeit, egyesületeit, hatóságait, iparát, kereskedelmét, irodalmát, embereit és társadalmát, egyszóval j értékét és szerepét az ország életében. De kiterjednek a Pesti Napló monográfiái azokra a kívánalmakra is, ainelye- kes egy-egy város polgársága érez s felhívja a varosok érdekeinek megvedese.e, jogos követelményeik kielégítésére, pártfogásukra és támogatásukra a kormány figyelmét. A kö- j zonség nagy szirnpá.iával kíséri a Pesti Napló vállalatát, és figyelmével, érdeklődésével munkájában elő is segíti. Talán meg soha egy magyar újságot a közönség oly feltűnő módon, mint a Pesti Naplót, amióta formát cserélve, tartalmával és szellemével a magyar sajtót dominálja. Ezt az érdeklődést és támogatást megérdemelni lesz főcélja a Pesti Napló-nak Felhívjuk olvasóinkat lapunk mai szám. közzétett hirdetésére. VIDÉK. — Dunaföldvárott körülbelül két hete már annak, hogy Mezei Béla kedvelt szinigazgató itt 30 tagból álló társulatával működik. Előadásai I rendkívüli nagy sikert arattak, különösen a két I legutóbb előadott darabbal, melyekben Keszthelyi j , Ilonka, a szatmári színház primadonnája, működött ! közre, kinek kedves, szeretetreméltó és ügyes szi- j nitalentumának köszönheti Mezei a telt házat. E ! két darab közül az egyik „Náci,“ a melyben Készt- I helyi a címszerepet játszotta, oly ügyességgel, hogy ; még egy igazi svábleány sem adhatta volna jobbaaj; a közönség tapssal adott tetszésének kifejezést. A I másik „Nebántsvirág“ volt, melyben Keszthelyi i Denise szerepét adta; ez alkalommal a közönség vagy 10-szer hívta a lámpák elé, szűnni nem akaró ! tapssal és éljenzéssel. Bendkivüli nagy érdeklődéssel viseltetik már az egész város a — valószínűleg — csütörtökön szinrekerülö „Árendás zsidó“ czimü darab iránt, | mely Keszthelyi Iluska jutalomjátéka leend, Soly- mosi kedvelt népszínházi tag vendógfelléptével. S—r D—ö. — Tolnán folyó hó 18-án délután 5 órakor dr. Freud Henrik ügyvéd előkelő Dásznép jelenlétében mennyezet alá vezette Fichtel Erzsikét, özv. Fichtel Salamonné szép és kedves leányát. A szorongásig megtelt templomban Breuer Joachim h. rabbi szép tartalmas magyar beszédet intézett a mátkapárhoz. _________________________________5^ MO ZAIK. A Junius“ albumból. * Magas bérceink szelleme szövetségre lépett az irgalom istennőjével: hogy szerezzenek egy örömnapot kedves városunk lakosságának — örömszülte könyöradományokat szegényeinknek! Szolgálatukba állt a virágok tündére. Ki dacolni tudna a szellem erejével, meg fog hajolni az irgalmas szép varázsának. Arany napsugár áldja meg e frigyet! Eredménye siker legyen ! Kardos Kálmán. * Nagy és nemes ’eszmékért lelkesülni, helyes irányú mozgalmat megindítani könnyű, de a létesített üdvös intézményeket ápolni, fejleszteni, fen- tartani, már nehezebb feladat. A városoknak, mint az értelmiség és vagyon gócpontjainak, a humanisztikus intézmények létesítésében nem elég a kezdeményezést megragadniok, hanem a kitartásban is jó példával kell előlmenniök, mert kitartás nélkül nincs siker. Inkább kevesebbet építsünk, de a mit már felépítettünk, ne engedjük romba dőlni, — a romok látása lehangoló, emlékeztet az enyészetre, — pedig a magyar nemzet élni akar ! Sávéi Kálmán. * Kedves Kéry ! Trillát, futainot, staccatot, szóval, amihez értek, nagyon szívesen a jótékony cél érdekében ; de írni ?! — azt nem ! Komáromi Mariska. * A szív az emberi testben az óra, a szem a mutatója. Ángyul Grabarics Tekla. * írjak én is valamit a virágkorzó alkalmával megjelenő albumba? Hogy is ne! Kijöttem ám a turpisságra Azt akarnák ugye, hogy ón szolgáltassam a virágok mellé szükségeltető „zöldet“ ? Hát most azért sem irok semmit! Ugye jól teszem ? , , ■ Kalmár Piroska. * Szórjunk minél több virágot egymásnak, mert annál több gyümölcs jut szegényeinknek. Hinka Mariska. * Az életnek azok a legrosszabb mesteremberei, a kik a légvárakat csinálják. * Mi a patak ? Könnye a földnek, azt siratja, hogy olyan sok rósz embert fektetnek bele . . . . Koboz István. •# Mikor anyuskámnak először vallottam be. hogy színésznő akarok lenni, elkezdett nevetni; mikor peig csakugyan elindultam a nagy vándorútra, keservesen s i r t. És most iga/án nem tudom : akkor volt-e igaza anyuskámnak, mikor sirt, vagy akkor-e, mikor nevetett ? Lévay Sárika. * VIEÁGKOBZÓNi Holló hajú kis lány Kózsákat ád, Jutalmul csók éri Szűz ajakát. Panaszkodott nékem S tanácsot kárt: „Tűrje el, édes, Á szegényekére“ Kéry Gyula. * Ajánlatos, hogy a nők a virágkorzóra a virágot csak a kezükben, vagy ölükben vigyék, mert a virághoz használni szokott kosár ma már, — nagy szaporodásával az agglegényeknek, kezd a divatból kimenni. Murai Károly. * NŐI KÖNNYEK. „A nő sir, ha akar“ — hajtják a férfiak. Hatása nincs ma már a lepergő gyöngynek ! Bájos hölgvim, jobb hát. ha könnyük' nem ontják, A férfit magukhoz százszor jobban vonják: Ha igy, más könnyét is letörölni jönnek ! Bodnár István. * A pécsi jótékony nőegylet az általa e hó 18-án rendezett virág korzó emlékére díszes alhumot adott ki, melyet Kéry Gyula hirlapiró szerkesztett Ebből az albumból szakítjuk ki a fenti apróságokat. — Az album ára 50 kr. A szerk.
