Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-18 / 25. szám
TOLNÁ VÁRMEGYE. 3. 1893. junius 18. alig van kiadása az ültetéssel járó többi munkára, mert a napszámbajárás mellett szóllócskéjét is megművelheti. Fontos kérdés tehát reá nézve, hogya vesszőért menynyit kell kiadnia. — Ha a szegényebb osztálynak a város mérsékelt árban, sót mondjuk részletfizetésre szállítaná a vesszőt, még nagyobb kedvvel látna munkához. A dolog ma sem késő. Ha Szegzárd város mondjuk csak 20 holdat is beültet- tetne amerikai vesszővel, hozzá számitva az állami és vármegyei szóllötelepet, körülbelöl 70 holdat tenne ki az a terület, a mely szóllóink rekonstruálásához a vesszőt termi évenkint. — Pedig 70 hold szólón van 280 ezer amerikai szóllótóke s ha 4 drb vesszőt számítunk egy tökére 1 millió 120 ezer vesszőt vághatunk le róla, a mely mennyiség 280 hold beültetésére elegendő. — Ennél több évente nem is szükséges, mert szóllóink egyrésze még áll s az ültetést fokozatosan eszközöljük, de különben is a harmadik évben már körülbelöl 700 hold szőlőnk termi a vesszőt, a melyről másik 700 holdat plántálhatunk be s igy ha munkához látunk 4—5 óv alatt be van ültetve az éghajlathoz és a talajhoz alkalmazkodott olcsó vesszővel az egész elpusztult hegyláncolatunk s ha az oltást az ültetéssel együtt fokozatosan folytatjuk, elmondhatjuk, hogy szóllóink rekonstruálva vannak! Nagy művészestély és táncvigalom. Jászai Mari, a legnagyobb magyar művésznő jövetelének hire, mint már említettük arra indította vármegyénk alispánját, ki a jótékonyság és emberszeretet műveinek felkarolásában mindenkor legelői jár, hogy a Szegzárdon a „Harmonia“ által rendezni szándékolt művészestélyt a két nemes célt sikerrel megvalósító egyesület, a szegzárdi népkonyha és tűzoltó-egylet javára hasznosítsa. E célból lehetőleg az egész vármegyei közönség bele- vonásával, egy rendező bizottság alakult, mely junius hó 13-án tartotta első ülését. Ezen ülésre a meghívottakhoz a következő meghívót intézte Si- montsits Béla alispán: Igen tisztelt Uram! Az áldásos tevékenységével vármegyeszerte rokonszenvet keltett szegzárdi népkonyha és az emberszerető célokat követő tűzoltó intézmény javára, Gróf Széchenyi Sándorné és Gróf Apponyi Sándor né urhölgyek védnöksége mellett, a folyó évi julius hó első napjaiban tartandó és táncviga- loinmal egybekötött művészestélyen hazánk legnagyobb élő tragikája, Jászai Mari, a m. kir. opera tagja, Ililgermann Laura és. Polonyi Elemér zongora-művész fognak közreműködni. A rendező bizottság összeállitilsa céljából egybehívott értekezlet, igen tisztelt Uraságodat a rendező bizottság tagjául megválasztván, van szerencsém felkérni, hogy a rendező bizottság megalakulása, valamint a művészestélylyel egybekötött táncvigalom előintézkedéseinek megbeszélése végett folyó évi junius hó 13-án délután 3 órakor a vármegyeház nagytermében megjelenni szíveskedjék. Engedje meg igen tisztelt Uraságod, hogy már az alakuló ülést megelőzőleg felkérhessem, miszerint úgy a nemes cél érdekében, valamint a magyar művészet lelkes támogatása céljából előzetesen is társadalmi mozgalmat teremteni, a művészestélylyel egybekötött táncvigalom fényes sikerét pedig tevékeny közreműködésével biztosítani szíveskedjék. Fogadja megkülönböztetett tiszteletem őszinte kifejezését. Kelt Szegzárdon, 1893: évi junius hó 8-án. Az értekezlet megbízásából Simontsits Béla. A junius 13-án megtartott ülésre a szegzár- diak, a beteg Haidekker Béla s Boda Vilmos, és a távollevő Orffy Lajos kivételével, teljes számban, a vidékről is számosán jelentek meg, mig a távollevők kimentették elmaradásukat. — Simontsits B 'la üdvözölte a megjelenteket, előadván az ügynek gciuzjsét. Bejeleuté mindenekelőtt, hogy gróf Széchenyi Sándorné és gróf Apponyi Sándorné úrnők a tánc vigalom mai egybekötendő művészestély védnökségét elfogadták, a mit a bizottság örömmel vett tudomásul. Erre a bizottság tisztikara alakult meg, elnökül Simontsits Béla. alelnökökül Totth Ödön és Bezerédj Pál, jegyzőül Forster Zoltánt választották meg, mire több albizottság alakult, a melyek az estélyre vonatkozó összes előkészületek megtételéhez máris hozzáfogtak. A bizottság egyúttal elhatározta, hogy most már megalakulván, külön küldöttség fog tisztelegni a védnöknóknél. — Simontsits Béla elnök és Totth Ödön alelnök pénteken tisztelegtek gróf Széchenyi Sándorné és gróf Apponyi Sándorné úrnőknél, kik a védnöki tisztet a legnagyobb készséggel elfogadták és máris meleg érdeklődéssel viseltetnek az estély iránt. A rendező bizettság ez estély sikere érdekében mindent elkövet és meg van róla győződve, hogy fáradozása úgy a ritka műélvezetet nyújtó művószestély, valamint a jótékony cél folytán nem is lesz hiábavaló. A müvészestély, mint most már véglegesen meg van állapítva, julius hó 6-án lesz. Jegyek előre válthatók a bizottságnál. A kik tévedésből meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, forduljanak a bizottsághoz, a mely minden egyéb tudakozódásra szívesen szolgál felvilágosítással. A meghívók e napokban küldetnek ; szót, azok szövege a következő: „Meghívó. Szegzárdon, 1893. évi julius hó 6-án a„Szegzárd Szálló“ dísztermében móltóságos gróf Széchenyi Sándorné és gróf Apponyi Sándorné úrnők védnöksége alatt a szegzárdi népkonyha és tűzoltó-egylet javára táncvigalommal egybekötött művószestély tartatik, melyre t. címet és családját tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Simontsits Béla elnök. Bezerédj Pál és Tóth Ödön alelnökök. Forster Zoltán jegyző. Bartal Béla, Bern- rieder János. Bezerédj Andor. Bischitz Mór. Boda Vilmos. Csapó Dániel. Dicenty Géza. Döry Andor. Döry Frigyes. Döry Jenő. Döry László. Döry Ödön. Döry Pál. Forster István. Dr. Heidekkor Béla. Han- zely János. Jeszenszky Andor. Dr. Kämmerer Ernő. Kováeh László. Kovách Sebestyén E. Dr. Leopold Kornél. Nagy István. Nagy'Pista. Dr. Novak Sándor. Nunkoits Ferenc. Orosz Endre. Örffy Lajos. Perczel József. Iíassovszky Julián. Simontsits Elemér. Steinekker Ferenc. Gr. Széchenyi Bertalan. Szenicey Géza. Dr. Szigeth Gábor. Dr. Tanárky Árpád. Török Béla. Udvardy Sándor. Vargha Lajos. Vizsolyi Ákos. Ifj. Závody Albin. A raűvószeslólyen közreműködnek: Jászay Mari, a nemzeliszinház, Hilgermann Laura, a m. kir. opera tagja és Polo- nyi Elemér zongoraművész. .Helyárak: Földszinti zártszók 1—3. sor és oldalszék 5 frt, 4—5. sor 4 frt, 6—7. sor és karzati ülőhely 3 frt, többi sor 2 frt, földszinti állóhely 1 frt 50 kr. Kezdete 9 órakor. Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőbizottság. Jegyek előre vá thatók a bizottságnál és este a pénztárnál. A rendezőség a pontos megjelenést, a művószestólyre való tekintettel különös figyelmébe ajánlja a közönségnek. Műsor: Szegzárd, 1893. julius hó 6. 1. Balletrészlet az „Alceste“ dalműből, szerzó Gluck-Saint-Saens. Előadja Polonyi Elemér. 2. „Jehova“ költemény, irta Kiss József. Szavalja Jászai Mari. 3. a) „Ária a Í6-ik századból“ Alessandro Stradella. b.) „Bölcsódal“ Mozart. ; Énekli Hilgermann Laura. 4 „Etud“ Paganini-Liszt, b) „Scherzo“ Chopin. Előadja Polonyi.. 5. „Költe- i mények“ Musset, Kiss József. Szavalja Jászai Mari. 6. a) „Ismered ama hont“ „Mignon“ dalműből. Thomas, b) „Ősszel“ Franz. Énekli Hilgermann , Laura. 7. a) „Berceuse“ Grieg, b) „Magyar ábránd“ j Polonyi. Előadja Polonyi Elemér. Amerikai levél. Chicago, 1893. máj. 25. Tekintetes szerkesztő ur! ígéretemhez képest, melyet világkiállításunk í megnyitása, alkalmából közölt levelemben tettem, örömest folytatom a kiállításról szóló tudósításai- j mat, ha tek. szerkesztő ur és becses lapja_ t. olvasóközönsége szívesen veszik. S mint afféle amerikai i — tehát önző — ember, őszintén megvallom, hogy csak magamnak szerzek igaz élvezetet e leveleim megírásával, mert addig legalább, elvonatva napi teendőimtől, kis ideig kellemes emlékeimnek élek, és távoli honfitársaim körébe képzelem magamat. Ott hagytam el múlt levelemet, hogy a kiállítás megnyílt. De ezzel távo'ról sem az van mondva, hogy a kiállítás teljesen kész. Ah, nagyon sok még itt a teendő. Alig is érdemes még most a kiállításba kimenni, legfeljebb hetenkint egyszer. Most még csak a kiállítási tárgyak százezreit láthatni — becsomagolva; de a mindinkább kibontakozó kép igy is igen érdekes. Lpgérdekesebb azonban az a közmondásossá vált amerikai gyorsaság, a melylyel itt minden készül, s mi magunk is, kik folyton itt lábatiaukodunk a kiállítás körül, elcsodálkozunk azon a meglepő gyors haladáson, a melyet a látogatások rövid időközei után tapasztalunk. Az a történetíró, ki azt állította, hogy 6000 évvel ezelőtt, mikor Tróját építették, Árion oly remekül fujdo- gált a sípján, hogy a kövek magoktól másztak egymáshoz, s minél gyorsabban fújta hangszerét, annál gyorsabban épült a város, mig egyszer csak a világhírű Trója készen állt: az a történetíró, ha most itt járna, s látná az itteni építkezésben való gyorsaságot, bizonyára azt Írná, hogy Arionnak több száz tagból álló hires zenekara éjjel-nappal szakadatlanul játszik, még pedig legdühösebb al- legroban, s — hogy tovább is zenei stílusban szóljak, — csak vasárnap engedve meg magának egy-egy kis andante-t, vagy pláne egy-egy pausát. Mert itt úgyszólván minden gondolat egy kész tervet szül és minden lehelet egy-egy csodaszép kiállítási épületet — mely maga is remek kiállítási objectum, — varázsol szemeink elé. Ezek a gyönyörű épületek azonban, legalább még most, csak külsőleg olyan elragadok ; belsejükben a világ teremtésekor uralkodott chaos, a bibliai t ó h u-v abóhu uralkodik. S mert a kiállítás területén a még folytonos kalapácsolás, és az örökké dolgozó gépek zakatolása úgyis lehetetlenné teszi még a tervezett ünnepségek megtartását. eddig ott említésre méltó dfilog alig történt a május 13-iki első teljes kivilágításnál. Hűvös est volt, de azért, Arany János-ként „a beteg sem volt lomha“. Ott volt mindenki, a ki csak kezét lábát mozgathatta ; mert bár az efféle- kivilágítás ezentúl napirenden lesz, de az úgynevezett premióre-ről csak nem marad el senki! Alig, hogy a nap lement, a kiváncsiak százezrei tódultak ki a kiállítás területére s mindany- nyija a „Basin“ felé vette útját, mert tudta, hogy annak a környéke lesz a kivilágítás fénypontja. Egymásután gyuladtak fel a különféle épületek világitói, úgy, hogy 15 perc alatt olyan világosság uralkodott, mint nappal. A nagy „Basin“ egyik felén az „Administrate“ épülete, ennek átellenóben a jobb és bal oldalon a kiállítás 6 főépülete van. Ezek kettejón s azok legmagasabb pontjain most hirtelen a minden irányba forgatható „Searchlight“ vagy „kereső“-" fény bukkanik fel, mely, a már eddigi, óriási fényt valahogy megszokott szemet teljesen elvakitja. — Ez a fény oly erős, hogy a Michigan tó felé fordítva 5—6 mértföldnyi távolságban a legcsekélyebb dolgot is észre lehet venni] a vizen. A közönség felé irányítva pedig a több százezernyi tömegben bármily távol álló ismerőst meg lehet látni, s igy még az egymástól való esetleges elszakadás sem aggaszthatja az embert, mert csak egy magasabb pontra kell felállani, és az ember a nappali világosságban minden hozzátartozóit rögtön megtalálhatja a szemeivel. Legszebb látvány azonban a „Basin“ partján tárul elénk, a mely az ezernyi E d i s o n-lám- pával van kivilágítva s igazán az ezeregy éjszakai tündérmeséket juttatja eszünkbe. E „Basin“ feteó végében, vagyis az „Admi- nistratio“ épülete átellenóben, melytől egy pompás szabad tér választja el, — van a már említett Mc. Mannis féle szökőkút, rajta Columbia allegóriái szobrával. Columbia egy óriási hajó Tiidján áll; e hajó hátulján van az öreg „Kronos“, az Idő istene, kaszával a kezében, elől és mindkét oldalon pedig különféle Istenek s Istennők eveznek. A hajó 8
