Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-04 / 23. szám

Az 1893 évi IV. t. c. végrehajtása ügyében, vagyis a vármegye dotáció emelés szétosztása, il­letve a vármegyei tiszti fizetések újbóli megállapí­tása tárgyában a közgyűlés egész terjedelmében el­fogadta a vármegye alispánjának lapunk múlt szá- mábau közölt terjedelmes Jelentését s e szerint az alispán, főjegyző, árvaszéki elnök, főpénziárnok, ál­latorvosok s a szolgák kivételével (egyen kívül) a vármegyei összes hivatali személyzet fizetés eme­lésben részesül. E tételnél Péchy József prépost indítványára a közgyűlés elismerő köszönetét szavazó't a várme­gye alispánjának, a miért a fizetések újbóli meg­állapításánál — másokra való tekintetből, — a sa­ját állásának különben teljesen jogos és indokolt jobban dotálását, többek sürgetése dacára is mellőzte. A belügyminisz'er leiratát, a melylyel 9 házi szolgai állás rendszeresítését engedélyezi, tudomá­sul vette a közgyűlés. A „Tolnamegyei gazdasági“ egyesület elnöké- j nek az árvíz által elöntött Gerjen község felsegé­lyezése iránt a belügyminiszterhez intézett s onnan leadott kérvényére vonatkozólag a közgyűlés a to­vábbi intézkedésnek szükségességét fenforogni nem látja annál is iukább, mivel az országszerte meg­indított gyűjtés várakozáson felüli összeget ered­ményezett. A tárgysorozat ezen pontjánál Grilnvald Já­nos megyebizottsági tag, különben tárgyhoz nem tartozó felszólalásában kifogásolni igyekszik a vár­megye alispánjának ama köztudomást nyert szán­dékát, a melylyel a már kiosztott 13 ezer írton felül begy ült összeget a községháza felépítésére s más középületek javítására óhajtja fordítani. Grün- vald bizottsági tag kiosztását kívánja ezen összeg­nek is, mert a könyöradományok főleg a legsze­gényebb néposztály segítségére adattak, inig a köz­ségháza az adózó polgárok, köztük a gerjeni köz­birtokosság, hozzájárulásával volna felépíthető. Simontsits alispán hosszasabban felel. Hang­súlyozza, hogy nemcsak a saját legjobb meggyő­ződéséből, de a képviselőóhajához mérten is óhajt igy cselekedni, különben biztosíthatja a felszólalót, hogy a végleges megoldás előtt a mi­niszter beleegyezését is ki fogja kérni. A közgyűlés az alispán meggyőző válaszát egyhangúlag tudomásul vette. A gazdasági egyesület elnökének a kivándor­lási mozgalom megszüntetése ügyében, a belügy­miniszterhez intézett sa miniszter által leadott fel­terjesztésére vonatkozólag, a közgyűlés deputáció kiküldését határozta el. Ezen ügygyei bővebben la­punk más helyén foglalkozunk. Kora délután megérkezdnek Szolnok várába, a hol a Csávdár lovag rögtön jelenté Bekir agának, hogy a küldeményt ime ide szállította. Bekir aga épen Alinál feketézett, midőn a jelentés megérke­zett s azonnal rendelő, hogy vezessék egyenesen a basa színe elé. Ünnepélyesen vonultak tehát oda a Csávdár lovag, a főbíró s a lefátyolozott hölgy. — Nemes Örzse ez a fátyolos hölgy ?. — kórdé Bekir aga. — Igenis dicsőséges aga, én vagyok a bi­zonysága. — Elfogadható — szólt gúnyosan Bekir aga. Ali basa parancsolta, hogy bontsák ki a kül­deményt a sok vastag ruhából, minthogy a terem­ben nincs hideg. — Hadd történjék meg a szemle. A Csávdár lovag alig tudta kibontani a sok kendőből a hölgyet, s mikor az meg volt, kecses mozdulattal kért engedélyt a fátyol fellebbentésére. Az eltakart hölgy rámordult, hogy hát csak vegye le. A hang sehogysem tetszett az agának, mintha nem az igazi lenne. A Csávdár lovag felemelte a sűrű fátyolt s mikor megpillantotta a hölgy arcát, majd hogy hanyatt nem vágódott. — Hisz ez egy oesmány, vén banya. Nem kevésbé volt meglepetve az öreg basa sem. Kikapta szájából a pipaszárat és végig vágott Bekir agán. — Kutyánál kutyább, igy teszed bolonddá te a te uradat, basádat! Ez a rózsabimbó? Ez a vi­1893. junius 4. TOLNAVÁRMEGYE. 3. A szegzárdi főgimnázium ügyében törvény- hatóságunkhoz érkezett miniszteri leiratot, a mely­ben a miniszter tudatja a megye' közönségével, hogy a végleges döntés előtt Klamarik János miniszteri tanácsost a helyzet tanulmányozására kiküldi, lát­ható örömmel f 'gadta a közgyűlés. A szegzárdi Ferenc-közkórház választmányá­ban Ágoston Károly ny. fószáinvevő lemondása foly- ! tán megüresedett helyre Máthis Kálmán vármegyei fószámvevöt választották meg. A tolnai lovassági laktanya építési bizottsá- j gának előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy az építkezéshez szükségelt 640 ezer frtnyi összeg­ből az alap felhasználható 140 ezer frtnyi állagán kívül még hiányzó 500 ezer frtnyi összeget a vár­megye a „Pesti kereskedelmi banknál“ .szerzi be, még pedig 4'87%-os, 50 év alatt évenként 24922 frt 29 krral törlesztendő kölcsön alakjában. fókái Mór félszázados Írói ünnepeltetése tár­gyában Simontsits Béla alispán emelkedett, haza- I fias szellemű előterjesztést tett a közgyűlésnek. S ennek folytán egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy a vármegye közönsége részéről küldöttség fogja üdvözölni a legnagyobb magyar irót. A kül­döttség tagjaiul Rátkay Lászlót, Sántha Károlyt, Mikó Györgyöt. Kálmán Dezsőt, Jeszenszky Béla bárót és Döry Pult jelölte ki a közgyűlés. Hanny Gábornak a közegészségügyi bizottság elnökévé történt megválasztását tudomásul vették. A különben csendes lefolyású gyűlésen heve­sebb vitát csak Klein József paksi r. kath. segéd- lelkész bizottsági tagságról való lemondása provokált. Petrich Ferenc volt országgyűlési képviselő, bizottsági tag elmondta a paksi felső-választókerü­letben megejtett vármegye bizottsági tag választás történetét. Előadta, hogy nem Klein József a káp­lán lett megválasztva, de egy másik Klein Józsel, ottani polgár, városi elöljáró és az ágost. egyház gondnoka. Tévedés folytán azonban a káplán Klein József került bele a bizottsági tagok névsorába, te­hát ha most a közgyűlés ennek a Klein Józsefnek lemondását elfogadja, . egyszerűen elüti a másik Klein Józsefet jogainak gyakorlásától, a melyre pe­dig a választási elnök, főszolgabíró és 108 szavazó polgár nyilatkozatából kitetszőleg, a választók bi­zalma őt hatalmazta fel. Indítványt terjesztett be, melyben kérte a közgyűlést, hogy az ő általa párt­fogolt Klein Józsefet törvényesen megválasztott me­gyebizottsági tagnak mondja ki. Petrich szavaira Simontsits Béla alispán válaszolt a következőképen Pakson a választók névjegyzékében két Klein József fordul elő, az egyik Klein József Singer, a másik Klein József róm. kath. segéd-lelkész. Bi­rágszál? — De mégis legjobban meg volt lepetve maga a kerítő Bekir aga. Első pillanatra a nyakához kapott, mintha már érezné a selyemzsinór szorítását, a másik pil­lanatban pedig védeni kísérelte meg. — Hazugság — kiáltott — ez nem Nemes Örzse, hisz ez egy vén asszony. — Kérem! kérem! én még hajadon vagyok — pattant fel az aggleány. — Nemes Örzse épen a főbírónak a leánya, ő követte el a csalást, karóba kell huzatni. — Dicsőséges basa — szólt ekkor a biró — esküszöm — hogy ez a nő Nemes Örzse és még leányzó. Épen azért jöttem magam bizonyságnak, mert meg nem foghattam, miért kívántatik ez a nő. Ali basa intett, hogy vigyék ki a hölgyet, mert bizony egy cseppet sem kívánatos az ő jelenléte. — Esküszöm továbbá, hogy nekem hajadon leányom nincs, mert Örzse nevű leányom Túri Mátyásnak felesége a kik jelenleg már Tiszavár- konyon vannak Túri birtokán. Bekir aga térdre esett... . A haragvó basa azonban nem kegyelmezett s a rajta ejtett gyalázatot selyemzsinórral boszulta meg. A főbírónak pedig azt mondta, hogy mivel­hogy tévedés van a dologban, most már szent a béke s egy doboz theát adott neki ajándékba a fáradságért; a Nemes Örzse-féle küldeményre pedig határozottan kijelentette, hogy „retour“ ! zottsági tagnak megválasztották minden egyéb-meg­jelölés nélkül Klein Józsefet, a kit az igazoló vá­lasztmány igazolt is. Miután a paksi választók név­jegyzékében < sak egy Klein József van, a kinek foglalkozása: róm. kath. segéd-lelkész, a másik Klein József Singer melléknévvel fordul elő, ennél­fogva Klein József káplán lett igazolva és a me­gyei bizottsági tagok névjegyzékébe felvéve. A ki­küldött igazolási jegyet a községi elöljáróság Klein József Singernek kézbesítette. Ámde Klein József Singer nem ólt jogorvoslattal az ellen, hogy a ki­függesztett és a közgyűlés előtt kihirdetett névjegy­zékben nem ő, hanem Klein József r. k. segéd- lelkész szerepel. S a mikor hozzá fordultak, hogy a segéd-lelkész Klein József megyebizottsági tag­sági jogaival élni kíván, de az igazolási jegy a má­siknál van, megtekintvén a névjegyzéket s az erre vonatkozó választási jegyzőkönyveket, a melyekben Klein József Singer neve sehol elő nem fordul, a kért igazolási jegyet kiadatta, de ugyanekkor intéz­kedett, hogy a terembe belépni akaró Klein József Singertől az igazolási jegy elvetessék Ezek alapján a beállott bonyodalmak helyes és korrekt megoldása csak uj választás utján tör­ténhetik, miért is kéri a közgyűlést, hogy Klein József lemondását fogadja el és az uj választás ki­tűzésével az augusztusi közgyűlést bízza meg. Eme uj szabályszerű választás majd elégtételt adhat az igazi Kleinnak. Döry Dénes rövid felszólalásában azt mutatta ki, hogy a közgyűlés nincs is azon helyzetben, hogy Petrich indítványát elfogádja, mivel annak eldön­tése, hogy ki van törvényesen megyebizottsági tag­nak megválasztva, az igazoló választmány elé tar­tozik. Célszerű lenne tehát, ha a felszólaló az ügyet, a miniszterhez szándékolt felebbezés helyett egy­szerűen ide terelné. Döry Pál fejtegetvén az alispán és az iga zoló választmánynak korrekt eljárását, a meglehe­tős komplikált kérdés megoldását csak. az által tartja elérhetőnek, ha a közgyűlés a lemondást el­fogadja. Ez meg is történt, de Petrich felebbezést je­lentett be. A közgyűlés *1^1 órakor ért véget. Felkérettünk a következő sorok közzétételére : Felhívás Magyarország független érzelmű polgáraihoz. Tisztelt Polgártársak! Azon sajnálatos események után, melyek az országos függetlenségi és 48-as p á nd- k ö r kebelében az utóbbi időben végbementek, a kecskeméti függetlenségi és 48-as párt szükséges­nek tartotta egy országos pártórtekezletnek Kecs­kemétre leendő összehívását, melynek megtartására folyó évi junius hó 25-ik napját tűzte ki. Midőn ezt a körülményt a függetlenségi és 48-as elveket valló választó kerületek, társulatok és körök, s általában pártunk összes tagjainak tudomá­sára hozni szerencsénk van, hazafias ftisztelettel és elvtársi bizalommal hívjuk fel, hogy e nagy fontosságú értekezleten — melynek programmját kellő időben teljes rószletséggel nyilvánosságra hozzuk — minél számosabban megjelenni — illetve magukat képviseltetni szíveskedjenek. — Kelt Kecskeméten a függetlenségi és 48-as párt vezérbizottságának 1898. évi május hó 28-án tartott üléséből. Hazafias tisztelettel: Sz. Tóth Márton, Szappanos István, jegyző. elnök. Hírek. — Áthelyezések. Schneider Gábor sár­bogárdi albirót, ki a szegzárdi törvényszéknél éve­ken át mint aljegyző működött és társas életünk­nek általános rokonszenvben álló tagja volt, a szeg­zárdi járásbírósághoz saját kérelmére hason minő­ségben Áthelyezték. — A fiatal albiróban úgy a j bíróságunk, mint társasköreink kiváló erőt nyernek. — A m. kir. igazságügyminiszter Bérezi János szegzárdi kir. törv. írnokot a kaposvári kir. törvény- j székhez áthelyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents