Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-21 / 21. szám

1893. május 21. TOLNAVÁRMEGYE. 7. — Nagy hangverseny. Mint már múlt szá­munkban röviden jeleztük, Liedl Ferenc hegedű­művész Ney Dávid a in. kir. opera tagja, Semsey Mariska k. a. opera-énekesnő és Pichler Elemér zongoraművész, folyó évi junius hó 8-án esti 8 órakor Szegzárdon, a városi nagyvendéglő díszter­mében nagy hangversenyt rendeznek. Műsor: 1. a) „Mythe Hongroise“, b) „A nap Iemente“, c) „Az arany lepke“, előadja hegedűn a szerző Liedl Ferenc. II. a) Seyra „Sognay“-t, Meyer Helmund „Varázsdalát énekli Semsey Mariska. III. a) Mozart Vavázsfuvo'ájábol „Iris, iris“ dalt, b>Riesz: „Da­laim“, énekli Ney Dávid. IV. a) Wieniavszky: „Legenda“, b) S. Hach: „Praeludium“, előadja Liedl Ferenc. V. a) Franz: „Dal őszszel“, b) Magyar népdalok“, énekli Semsey Mariska. VI. a) Schubert: „A vándor“, b) Ábrányi Kornél: „Ma­gyar dalok“, énekli Ney Dávid. VII. „Kossuth- ábránd“, szerzé és előadja Liedl Ferenc. Helyárak: Zenekari hely és zártszék első 4 sora 2 frt, zárt­szék 5—10. sor 1 frt. Többi földszinti helyek 80 kr. Karzat 50 kr. Jegyek előre válthatók Kramraer Vilmos könyv-, zenemű- és papirkereskedésében. A műsor, a mint látjuk, eléggé sokat igér, de a művészek nevei meg elég garanciát nyújtanak arra nézve, hogy az be is lesz tartva. Minden esetre ritka élvezetes művész-estélynek néz elébe Szegzárd mű­értő közönsége. S a mint a Kram mer Vilmos könyv­kereskedésében kitett ivén látható, a hangverseny iránt az érdeklődés oly nagy, hogy mindenki siet magának alkalmas helyet biztosítani. — Tűz Báttaszéken. Folyó hó 18-án reggel (5—7 óra közt Riegl Józsefnek a Temetö-u cában levő nádas háza ismeretlen okból kigyult és leégett s csak a tűzoltóság gyors kivonulása és igazán ön­feláldozó munkálkodásának köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt, mert a tűz szomszódságábán fel­halmozott sok fa és egyéb gyúlékony anyag elég tápot Ígért a csapkodó lángoknak. — A szegzárdi keresk. kaszinó választmánya e hó 15-én ülést tartott, mely alkalommal tudomásul vette Sell lösz Lajosnak a tagság s ezzel együtt a pénztárnokságról való lemondását és helyébe Hirsch Józsefet választotta meg pénztárnokul. — Egy konstantinápolyi magyar halála. A török fővárosból jelentik, hogy Beszédes Kálmán képiró e hó 3-án meghalt. A sokat hányatott életű ember Beszédes József vizi mérnök fia volt, azé a jeles tudósé, a ki Széchenyi Istvánt először figyel­meztette a Vaskapu felrobbantásának szükségessé­gére. Beszédes Kálmán 1839-ben született Duna- Földvárott és fiatalságában sokat utazott, a képiré- pályára készülve. A nyolcvanas évek elején Kon­stantinápolyban telepedett meg s haláláig ott ólt, csak igen ritkán érintkezve a magyar kolónia tag­jaival. Részint arcképfestéssel, részint hírlapi cik­kek Írásával szerezte kenyerét; harmadéve Széche­nyi basa a tűzoltók instruktorává nevezte ki. Be­szédesnek tagadhatatlan érdeme, hogy ő hívta föl a közfigyelmet a rodostói Rákóczy-emlékek rornla- dozó állapotára. Állítólag megírta a török földön bujdosott kurucok történetét s mint mondják, be­cses anyagot gyűjtött az uj emigrációról is, jegy­zeteit számos képpel illusztrálván. A boldogultat két testvére: Beszédes Frigyes honvéd-őrnagy és Beszédes János iparművészeti múzeumi tisztviselő gyászolja. — Hamis okmányok. Urósz Éva Nógrád ni. Szud községi illetőségű nőt a csendőrség folyó hó 10 én letartóztatta, mert Nagy Lászlóné nevére ki­állított hamis okmányokkal könyöradományokat gyűj­tött. Állítása szerint a hamis okmányokat egy is­meretlen vándorlótól vette volt 50 krért. Az asszony a nála volt bűnjelekkel együtt átadatott a tamásii kir. járásbíróságnak. — Tüzrendószeti szemle. Báttaszéken a napokban tartatott meg a tüzrendószeti szemle a közs. elöljáróság és a tűzoltóság részvétele mellett. Az erről felvett jegyzőkönyv az illetékes hatóság­hoz beterjesztetett. — Lopott birkák. Kő Mihály györei lakos 2 szomszédjának 1—1 birkáját ellopta és Bonyhádra vitte, a hol el is adta. De rajtacsipték s miután már hosszabb idő óta űzi ezt a jól jövedelmező mesterséget, csakhogy sohasem sikerült rajtakapni, letartóztatták és a bonyhádi kir. járásbíróságnak átadták. — Majális. Sikerült kis majálist rendezett e hó 18-án a polg. leányiskola tantestülete, melyen a polg. fiúiskola tanárai és növendékei is, mint ven­dégek, résztvettek. Minden előzetes nagyobb készü­lődés nélkül a leányiskola d. u. 2 órakor felkere­kedett, és tantestülete vezérlete alatt megindultak a Vámerdóbe, magával vive kis kosárkákban egy kis ozsonnát. Az erdőbe kiérve, először pihentek, az­után mindenféle társas játékhoz fogtak, mígnem megérkezett Garay Ferkó bandája és rázendítette a talp alá valót. A minden izében jól sikerült mu­latság, melynek — szokás ellenére — mindvégig a legszebb időjárás kedvezett, esti 8 óráig tartott; ekkor a gyermekek haza vezényeltettek, de a szü­lők és tanügy barátok közül, kik mindig szívesen résztvesznek abban, a mi az iskolával kapcsolatban áll s igy most sem mulasztották el az iskola e kis örömében is részt venni, még tovább is ott marad­ós vígan elmulatgattak, politizáltak vagy 11 óráig. — Megtámadott erdőőr. Németh István erdőőr a napokban több fatolvajt fogott a „Kutya­tanya“ tájékán s meg akarta őket zálogolni. De azok ellentálltak, sőt meg is támadták az erdőőrt talán agyon is ütik, ha többen arra nem járnak, kik a megtámodottnak segítségére siettek s megmen­tették e megtámodott támadók kezéből. — Tűz Bonyhádon. Özv. Almann Anna bonyhádi lakosnö háza ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár 700 frt. Biztosítva volt 300 frtig. Általános feltűnést keltett az. hogy ép ez a ház gyűlt ki, mert abban nem lakik senki s a tűz ki­törésekor is be volt zárva, úgy kellet feltörni. — Nobl 21. Gyűl a-J o v á n c á n folyó hó 11-én megtartott búcsú alkalmával az ellenőrző tamásii örsbeli járőr Gál Gábor korcsmájában Gutheil János, Pájer György, József és Gábor ottani lakosokat tetten érte, a mint a nobl 21-t, a mely tiltott szerencsejáték, oly odaadólag és abban elmélyedve játszották, hogy a csendőrö­ket is csak akkor vették észre, mikor azok már kezüket rátettók a kasszára. Ijedten ugráltak most fel s szerették volna a dolgot valahogy elpalástolni, ha lehetett volna. A csendőrök a pénzt elkobozták, a játékosokat pedig a tamásii kir. járásbíróságnak feljelentették. — Hamis bankó. K é p 1 i József tótkeszii lakos nemrég 150 frtot örökölt, mely összeget neki egy ujdanatuj százas és egy ropogós 50-es bankó alakjában ki is fizettek. S ennek csakhamar hire ment. Jöttek a szomszédok megnézni, a kik még ekkora pénzeket sohasem láttak, sőt Takács An- ta1, az egyik szomszéd az 50 est pár napra köl­csön is kérte, de vissza adni elíelejtette. Hiába sürgette szegény Képli a pénzét, nem kapta vissza, sőt ellenkezőleg Takács rábeszélte, hogy adja át neki a 100-ast is jó kamatra, ill. jöjjön el a pénzzel Cs ep­re gi Ignác szőlősgazda présházába a hol mindent rendbe hoznak. Képli el is ment; de nem volt előre­látó, mert a bankót oda adta nekik, holott ók neki a 150 írtról Írást nem adtak, s midőn végre látta, hogy ezek bolonddá teszik, elkezdett lármázni, a miért a jó cimborák kilökték, s mert tanú nem volt jelen, azt hitték, a dolog ezzel rendben van. Képli termé­szetesen panaszra ment, de ezek tudni sem akartak az egész dologról, mig végre a csendőrök házkutatást tartottak náluk, és ekkor Takács padlásán elrejtve nemcsak Képli 2 bankóját találták meg. hanem találtak azonkívül egy félig elkészített százast és egy tízest is. Erre kellettek tehát a nagy bankók! Ez azonban Takácsnak nem első manipulációja ezen a téren, mert mikor Gyula Jováneán lakott, már akkor is volt egy kis „sora a vármegyénél“ hamis egyforintosok miatt, s nagyon valószínű, hogy a múlt héten valami V las its János ugyanottani lakos által forgalomba hozott hamis egy forintos is ebből a műhelyből került ki. Takácsot és Csepregit a járőr letartóztatta, és az 1, 10 és 100 frtos hamisítványokkal, mint bűnjelekkel együtt a tamásii kir. járásbiróságuak átszolgáltatta. — Verekedas. Takács Mihály Döbrönte pusztai csősz B uzsa János ottani béressel szóvi­tába elegyedett, minek egy kis cifra verekedés lett a folytatása. S mert Takács Buzsát baltával kétszer hátba vágta, ez fiát hívta segítségül, mire ezek vas­villával rátámadtak. Ekkor azonbaa Takács kétcsö­vű pisztolyt ragadott és mind a két csőből táma­dóira rálött; szerencsére azonban egyiket sem ta- lá ta. Az ügy folytatása a tamásii járásbíróságnál következik. — Elkobzott fegyverek. Á báttaszéki csendőr- őrs egy járőre Yenzler János szálkai lakostól egy lőfegyvert kobozott el, melyről adót nem fize­tett és a melylyel éjjelenként orvvadászatra szokott járni. A fegyver a községi elöljáróságnak adatott át s a szegzárdi főszolgabírói hivatalnak jelentős tétetett. — Jóföldi Béni és Lépő Bálint bogyisz­lói lakosoknál a csendőrség Szegzárdon előfordult és még mindeddig kiderítetlen közbiztonsági zava­rok miatt házkutatást tartott, ig.ert nyomozás köz­ben kitudódott, hogy ezek Csötönyi József Dendi, közártalmu egyénnek ismert szegzárdi lakossal szo­ros összeköttetésben állnak. A járőr Jóföldinól egy kétcsövű, Lépőnél pedig egy egycsövű fegy­vert talált, s azokat elkobozta, mert ezekről adót nem fizettek. Találtak továbbá Lépőnél különféle hordókat, zsákokat stb., a melyekről Lépő azt állí­totta. hogy azokat Csötönyitól kapta, Csötönyi pe­j dig tagadja, hogy azokat valaha látta volna. Tehát elkobozták tőlük s Szegzárdon közszemlére fogják kiállítani. Az ügy pedig a kalocsai főszolgabírói hivatalnak feljelentetett. — A báttaszéki Örs egy járőre folyó hó 2-án, a mint hazafelé portyázott, Moszkovits Mihály s Werner Márton bátta­széki lakosokat vadászati kihágáson tetten érte, a mint ezek a Sárvizén kacsáztak. A fegyvereket el­kobozták, őket pedig a szegzárdi fószolgabirói hi­vatalnál feljelentették. — Tűz Bedeghen. Takács Jeremiás be- deghi lakosnak istálója ismeretlen okból kigyult és számos gazdasági eszköze, 7 sertése, számos ba­romfi stb. összesen 500 frt értékben elégett. Szom­szédja Vörös János házának a teteje, sok gazda­sági eszköze, takarmány, termények stb, vagy 700 frt értékben elégett. Biztosítva semmi sem volt egyiknél sem. — A boszu. Folyó ho 3-án több szakcsi pol­gár együtt mulatott Faragó korcsmájában, a hol G ó g ö s Mihály ottani lakos összeveszett K á- rolyi István, ugyancsak ottani lakossal, ki mér­gében a korcsmából távozott, mig a többiek tovább mulattak. Károlyi azonban nem azért távozott el, miDtha megbánta volna heveskedését, 8 haza menne lefeküdni, hanem várt türelmesen az utca egyik sarkán, mig Gőgös hazamegy a korcsmából. Úgy éjféltájban aztán jönni is látta ellenfelét, a mint az utcasarkon elbúcsúzva a raulatótársaktól, egye­dül befordult utcájába. Gyanútlanul haladott el Ká­rolyi búvóhelye mellett, a ki most Gőgöst hátulról fejszével nyakszirten vágta. Ez nem látva a sötét éj­ben, honnan jön a támadás, futásnak eredt, de Ká­rolyi utánna rohant s kapujánál utolérve, az első­nél egy még hatalmasabb fejszecsapással leteritette s áldozatát vérében hagyva, elmenekült. A zajra a házbeliek kimentek s ott találták a gazdát vérében. Bevitték ; de mert eszméletlen állapotban volt, nem mondhatta meg, ki bántotta, sőt midőn magához tért, akkor sem, mert megtámadóját nem látta. — Az eset kinyomozásra Túr be ki Pál és Táj máj er Fiilöp csendőrök rendeltetvén ki a szakcsi őrsről, azok a tettest Károlyi személyében kiderítették s a nála megtartott házkutatás alkalmával a táma­dásnál használt véres fejszét is megtalálták, s felső ruháján is vérnyumokat fedeztek fel. O azon­ban mindennek dacára konokul tagadta tettét, míg­nem a csendőrök a halállal vívódó Gőgöshöz vit­ték, hogy neki áldozatát megmutassák. Ekkor leol­vadt szivéről a jégkéreg, mert a látvány annyira ha­tott rá, hogy azonnal töredelmes vallomást tett. Erre a csendőrök letartóztatták s a bűnjelekkel együtt .átadták a tamásii kir. járásbíróságnak. — A kanásztánc. A Dombóvár mellett fekvő Tüske-pusztán több kanász mulatott együtt. A többi hőstett között szóba jött a kanásztánc is s F e r i István váltig állította, hogy ezt nálánál jobban nem tudja senki, s menten ki is állt a kö­zépre és nagy ügyesen eljárta a kanásztáncot. Ezt már nem jó szemmel nézte sem F u n t e k György, sem Farkas József, a kanásztársak, s ók is ver­senyeztek a pálmáért, s a nézők tényleg ezt el is vitatták Feritől, a ki e miatt boszut forralva, éjjel Funtek lakására tört, és vasvillával mindenkit le­akart szurkálni. A szobában mulató gazda és ven­dége, Farkas József, hallván künn a háznép siko- gását, szintén kimentek és látták, hogy vetélytár- suk ádáz dühében miket akarna elkövetni. Ekkor ezek szintén dühbejövén, hosszú nyelii kanászbo'ot és buzogányt ragadtak, és Ferit megtámadva, földre teperték és addig verték, mig csak meg nem halt. E miatt a csendőrök letartóztatták őket és átadták a tamásii kir. járásbíróságnak, a hol majd uj figurákat tanulhatnak a kanásztáncból,

Next

/
Thumbnails
Contents