Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-30 / 18. szám
1893. április 30. TOLNA VÁRMEGYE. 3. rossal a szerződést megkötni nem lehetett. Ennyit az eljárás törvényességére vonatkozólag. Megjegyzem, hogy a t. képviselő urnák az a feltevése, mintha az a Rosenfeld Mór azért részesült volna a szegzárdi fogyasztási adó bérletében, inert a dunaföldvári fogyasztási adó bérletére vonatkozólag vele törvényellenes s/.erződés köttetett, a mely azonban felbontatott és ezért kompenzáció- képen kapta volna a szegzárdi fogyasztási adóbérletel, egyszerűen nem all; mert igaz ugyan, hogy a dunaföldvári fogyasztási adó bérbeadásit körül szabálytalanságok követtetvén el, én a jóváhagyásom fentartása mellett kötött szerződést jóvá nem hagytam, de semmi szükségem sem volt a l'érlönek kompenzácionális objectumot adni, mert ha a jóváhagyás fentartásával kötött szerződést jóvá nem hagyom, ezért a bérlőt ugyan kártalanitnom semmiképen sem kell, mert ez neki erre semmi jogcímet nem ad. Az igaz, hogy ugyanezen bérlőnek adták a szegzárdi fogyasztási adóbérletet, nagyon természetesen azért, mert újabb bérleti objektumot keresett és erre ajánlatot tett és miután megbízható bérlőnek volt mi nősítve, Cgy hiszem egyébként, hogy a t. képviselő ur megfelelőiem tájékozva van az iránt, hogy a szegzárdi közvélemény felháborodott a város amaz eljárásán, hogy az által, hogy makacsul ragaszkodott a 35,000 fi thoz a korábbi bérösszeget meg sem közelítő ajánlatot tett, a város elesett a bérlettől. Egyébként, bocsánatot kérek, az, hogy ez eljárás törvénytelen, a t. képviselő ur indokolásában nem foglaltatik. A hozzám intézett kérdés oda tendál, hogy hajlandó vagyok-e magamnak e bérbeadásról alapos felvilágosítást szerezni s az eredményhez képest intézkedni. Igenis t. ház, én alapos tájékozást igyekeztem magamnak ez ügyben szerezni. A törvényesség szempontjából egyáltalábau nem kifogásolható a pénzügyi közegek eljárása; minthogy azonban utólag már az interpelláció megtétele után e hó folyamán épen a t. képviselő ur szives közvetítése mellett tudomásomra hozatott ama, szerintem nem tűrhető körülmény, (Halljuk ! Halljuk!) hogy akadt egy pénzügyi közeg, a ki arra biztatta a várost, hogy ne adjon többet, mert mérsékeltebb összegért is meg fogja kapni a bérletet, miután ily meg nőm engedett eljárással állok szemben : e pénzügyi közeg ellen a vizsgalatot folyamatba tettem és azt a legnagyobb szigorral keresztül is fogúm vinni. Kérem a t. házit, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) llodu Vilmos nem tartja egészen igazságosnak az eljárást, melyet Szegzárddal szemben tanúsítottak. A város idejéu ajánlkozott, s az ő ajánlatai még is mellőzték. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! Kénytelen vagyok a t. képviselő ur által mondottakra néhány észrevételt teuni. (Halljak! Halljuk!) Először is határozottan kijelentem azt, hogy nem tartható fenn a képviselő urnák az az állítása, mintha a szerződés utóbb köttetett volna meg az illetővel, mint mikor a város ajánlatát megtette. Ez a bérlő t. ház, nem a pónzügyigazgatónál jelentkezett, hanem ajánlatát közvetlenül a minisztériumnál adta be az i.lelő fogyasztási osztályban és az erre illetékes intézkedő közegek által ajánlatának elfogadásáról értesiitete t. Tebát, midőn azután öt nappal később érkezett a városnak a távirata, hogy ö is hajlandó megadni azt az összeget — akkor sem formaszerü beadvány, hanem egyszerű távirat — természetes, hogy e néhány nappal korábban közvetlenül bérlőnek tett kö,elező igeretet módosítani nem lehetett, (Helyeslés és tetszés jobbfelől.) Azt megengedem, hogy a formaszerü szerződés aláírása azután a hivatalos órák előtt vagy után, szóval akkor történt, mikor inár a város is inegakarta adni ezt az ajánlatot. De különben nem igy lehet ezeket a dolgokat megítélni nem egy város, hanem minden község elöljárósága előtt is az ón ajtóm nyitva állott; (ügy van ! Úgy van ! Élénk tetszés.) a ki érdemesnek tartotta és ide fordult, akár hozzám, akár a pénzügyminisztérium közegeihez, tapasztalhatta, hogy mindenki irányában a legnagyobb méltányossággal jártunk el. (I gy van ! Úgy vau !) 11a Szeg* zárd városának elöljárósága a város érdekeit megfelelően képviselni akarta volna, október 4-től, midőn vele az egyezkedési tárgyalás nem sikerült, december 31-ig, akár a képviselő urnák, akár azoknak az uraknak, három hónapon át módjukban lett volna lépéseket tenni és első sorban azt igazolni, nem átalános kifogások utján, hogy a kinyomozott összeg nem helyesen van felvéve és akkor, a mint inas esetekben sem zárkóztam el ez elöl, és nemcsak én hanem, mert általános alapon elvi utasításuk volt, egyetlen pénzügyi közeg sem zárkózott el, igen is, Szegzard varosával is sikerült volna az egyezség megkötése. Szegzárd városa azonban december -J-eu, tehát az uj biztosítás hatályba lépte előtt két nappal táviratozott nekem, akkor sem formaszerü beadványt adott be. Engedeliuet kérek, itt én a városi hatóságot a mulasztás vádja alól fel nem oldhatom. (Helyeslés a jobboldalon.) Es, t. ház, ha igaz az, hogy az a pénzügyi közeg helytelenül járt el, pláne, hogy nem közérdek, hanem magán érdek vezette, (ügy van ! a szélsőbalon.) igenis ón azon pénzügyi közeg irányában a legnagyobb szigorral le fogom lonni a következtetést és biztosíthatom a t. képviselő urat, intézkedési joggal eddig sein volt felruházva, mert Szegzárd városának fogyasztási adója oly magas objektum, hogy az nekem volt fenUrtva, tehát még a minisztérium sein intézkedhetett eböen külön engedélyem nélkül ; tehát az nem intézkedő, hanem javaslattevő közeg volt s biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy az a közeg, ha a szabályszerű fegyelmi jljárás során, melyet szigorral és gyorsasággal fogok lejáratni, hibásnak bizonyul, sem ezen, sem más ügyben többé a pénzügyi adminisztrációban befolyást gyakorolni nem fog (Helyeslés) De ha, t. ház, a közmorálnak következményeit le akarjuk vonni, akkor azután a t. képviselő ur is tegyen meg legalább annyit, hogy ha a városi hatoság hibát követett el, egy tekintélyes város elöljárósága ne az őt alacsony ajánlatokra biztató pénzügyi közegekkel keresse a konnexiókat, hanem forduljon az illetékes hatósághoz és ha nem ilyen koniicxió alapjait teszi meg ajánlatát, biztosíthatom, hogy a város érdekei is megfelelően fognak érvényesíttetni, (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől.) Uoda Vilmos Szegzárd eljárását azzal a pusztulással igazolja, mely azt a vidéket meglátogatta. Egyébként utal arra, hogy Szegzárd nem megkésve tette meg ajánlatát. Ismétli, liogy a hivatalos közegek Szegzárddal szemben nem jártak el méltányosan. (Zaj jobbfelöl.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T.házl Hogy az a szegzárdi pénzügyi közeg, mit csinált, azt nem tudom, azért szavatosságot nem vállalok, de, hogy az en minisztériumomban alkalmazott tisztviselők mindenben a legkorrektebben jurták el, azért, ón igenis egyéni szavatosságot vállalok (Elénk helyeslés jobbról.) Azok eljárásának jóhiszeműségébe és tisztaságába semmi kételyt sem engedek vetni. Ezt nem vak bizalom, hanem óvek során át szer zott tapasztalás alapján állíthatom. A kérdés lényege, t. ház, az, hogy előbb tette-e meg a város az ajánlatot a magasabb ösz- szegre nézve, mintsem a pénzügyminisztérium illetékes tisztviselői kötelező ígéretet tettek a bérlőnek a bérösszegre nézve. Ezt meri-e tagadni a képviselő ur? (Ellenmondások a szélsőbalon.) Mint említettem, 24-én vagy 2ő-ón tettük a kőtelező ígéretet, s a szegzardiak 28-án telegrafi- roztuk, tehát akkor, mikor már a pénzügyigazgatóságot is utasítottuk, a mint a képviselő ur maga is mondja. En csak ismétlem, hogy egy gyanút, egy kételyt támasztani nem engedhetek, s ez az, hogy a pénzügyminisztériumban alkalmazott tisztviselők nem jártak el törvényesen, mert nemcsak törvényesén jártak el, hanem korrektül is. Kegyen róla meggyőződve a t. ház, hogy úgy az általános utasításoknál, mint saját egyéni hajlamaimnál lógva is, ha lehetséges leit volna, inkább Szcgzártlnak, mint cgy bérlőnek juttatom a fogyasztási adót. (Élénk helyeslés jobbfelől) A ház a választ tudomásul vette. A pénzügyminiszter a nála megszokott nyíltsággal és határozót1 sággal kijelenté tehát, hogy ő szívesen adta volna a bérletet 8 zog zárd városának, hanem az elöljáróság hibája és mulasztása miatt ezt nem tehette. A mi végül az ügynek ama újabb stádiumát illeti, kogy egy pénzügyi közeg (Schuszter Gyula szegzárdi pónzügyigazgatósági titkár) arra biztatta a várost, hogy ne adjon többet, mert mérsékeltebb összegért is meg fogja kapni a bérletet, erről nekünk eddigelé egyáltalán tudomásunk nem volt, de ha ez tényleg megtörtént, akkor erősen hibázott a titkár ur és büntetése sem fog elmaradni. A pénzügyminiszter erre nézve szigorú vizsgálatot rendelt el és kíváncsian nézünk annak fejleményei elé. — Hogy azonban a tárgyalások és az árverés a várossal neiu egyedül Schuszter titkár előtt, hanem mindenkor Kelwik Ödön kir. pénzügyigazgató jelenlétében történtek és hogy a pénzügyigazgató ur ha’adék nélkül maga értesítette a városi elöljáróságot arról, hogy magasabb ajánlat is tétetett, mint az övé, sőt hogy a pénzügyigazgató ur a várost iránta való előzékenységből többször felhívta, hogy az egyéb versenyzőkre való tekintettel, adjon végre magasabb ajánlatot, mert ö is legszívesebben Ssegzdrdot kosta volna javaslatba, de ezt a 35000 • frtos ajánlat mellett nem tehette, arról illetékes helyről nyertünk tudomást, azért az elöljáróságnak ama védekezése hogy öt Schuszter az ö tanácsaival félrevezette, már ezen okból is, de számos egyéb okból is, melyet maga a pénzügyminiszter hangsúlyozott, komoly íigyelembe nem jöhet. Kereskedők, gyárosok,-iparosok, vállalkozók, vendéglősök és fuvarosok figyelmébe! A szegzárdi kerületi betegségé 1 y z ő-p é n z t á r, az ipari gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t. c., valamint a kereskedelemügyi minis- temek 1892. január 29-én 2342. sz. rendelete folytán, Szegzárd székhelylyel megalakittatván, — ez évi ápril hó 1-én megkezdette tényleges működését. A bejelentések és befizetések folynak már ugyan, de nem úgy, mint azt az idézett törvénycikk előírja; mert Toluamegyében a 6299 kötele- lezett tag közül, eddig még nem egészen 2000 tag jelentkezett; vagy ha jelentkezett is, hiányosan adta be több, a náluk kitöltés végett ott hagyott bejelentő lapokat. Az alapszabályok szerint a heti befizetések ez évi ápril hó 1-ón vették kezdetüket; a helybeliek a központi pénztárnál, a vidékiek pedig az egyes községekben lakó bizalmi férfiaknál teljesitik ebbeli kötelezettségeiket. Az 1891. évi XIV. t. c. 26. §-a értelmében a pénztári hivatal területén lakó mindazon munkaadók e helyütt is figyelmeztetnek, kik a pénztárba való belépésre kötelezett munkásokat alkalmaznak és ezeket még mind ez idieig be nem jelentették, hogy ugyanazon törvény 83. §-a értelmóbep 20 forintig terjedhető pénz-birsággal fognak sujtatni. Teliát a belépésre kötelezve vannak a keresk. és ipar törvény alá eső munkaadók alkalmazottjai, még az esetben is, ha az illető alkalmazott saját fia is és fizetés nélkül való tanonc; továbbá vendéglősök, szállodások összes férfi és nő alkalmazottjai ; a fuvarosok és fuvarozók kocsisai; a kereskedelmi pincészetnél lévő munkások stb. e kategóriába tartozó alkalmazottak. A munkaadó köteles minden nála alkalmazott biztosításra kötelezett egyént, a munkába lépéstől számítandó 8 nap alatt, a kerületi pénztárnál bejelenteni. E bejelentés elmulasztása esetén, a munkaadó az ezen kihágásért reá kiszabandó büntetésen felül, tartozik a munkába lépés napjától, a bejelentés tényleges megtörténtéig terjedő időre eső járulékot, sajátjából befizetni és ezenkívül a bejelenteni elmulasztott biztositandónak a bejelentés előtt netaláni bekövetkezett betegségből eredő költségeket, valamint az eljárási költségeket megtéríteni. A munkaadó tartozik a munkából kilépő kötelezett tagokat is, ugyancsak 8 nap alatt az illető pénztárnak bejelenteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetében, a járulékokat, a kilépés ténylegés bejelentéséig tartozik sajátjából megfizetni. A betegsegélyző-pénztár a központi járási főszolgabíró, mint I. fokú iparhatóság felügyelete és ellenőrzése alatt áll, kinek ressortjához tartozik mindennemű följelentés, megidézés és a büntetés kiszabása; szóval minden bíráskodási jog. A kik tehát mindezideig bejelentésüket elmulasztották meglenni, rövid idő alatt tegyenek eleget ebbeli kötelezettségeiknek, mert ellenkező esetben, a legszigoruabban fognak inegbüntettetni. Mindennemű felvilágosításokkal szolgálnak : helyben a pénztári hivatal, — vidéken pedig a bizalmi férfiak. Ezúttal nagyon üdvös dolgot végeznek a községi elöljárók, ha erélyesen figyelmeztetik, saját hatáskörükben, az illető munkaadókat, kiknek alkalmazottjaik vannak, a mielőbbi sürgős bejelentésre. VÁRMEGYE. — A vármegyei dotáció szétosztása ügyében folyó évi május hó 4 éré vármegyénk alispánja szükebbkörü értekezletet hivott össze, a mely az ügyet a május hóban tartandó rendkívüli közgyűlés számára előkészítse.
