Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-16 / 16. szám
6. TOLNAVARMEGYE. 1893. április 16. IPAR. KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közleményei. A kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak 6855. sz. a. kelt leirata értelmében értesittetnek az érdekelt körök, hogy magyarországi kereskedői házak utazói, kik minták nélkül, vagy mintákkal Svájcba megrendelések gyűjtése végett megjelennek, igazolványt tartoznak váltani. Ezen igazolványok oly hazai kereskedői házak utazói részére, kik Svájcban csupán kereskedőket és iparosokat keresnek fel, díjtalanul,—egyéb utazók részére évi 150 frc, és félévi 100 frc fizetése mellett adatnak ki. Ilyen igazolvány több utazó részére is kiállítható, de csupán egy által használható. Ugyanazon minisztériumnak 14576. sz. leirata szerint, tekintettel a Franciaország és Svájc közt fennálló vámháborura a gabonát és magvakat kivéve minden áruhoz, mely hazánkból Svájcba kivitetik, — származási bizonyítványt kell mellékelni, mely bizonyítványok a kereskedelmi és ipirkatna- ránál megszerezhetők. Kapcsolatban ezzel tudomásra hozatik az export cégeknek, hogy azon cikkek nemeit és mennyiségét feltüntető statisztikai kimutatások, melyek tekintetében Svájc bevitelre van utalva s hazánkból oda előnyösen szállíthatók, a kereskedelmi és iparkamaránál betekinthelők. NYILTTÉR.1 A jelenleg Szegzárdou működő Major Farkas tánctanitó a tánctanitas terén oly brovourokat produkál, hogy e téren az eddig Szegzárdon és egyéb városokban megjelent tánctanitókat minden tekintetben messze túlhaladja. Tanítványait hetenként négyszer oktatja, s egy heti tanítás után már múlt vasárnap folyó hó 9-én taniáványaival koszon^ rendezett, s a közönség előtt alig hihető eredp^nyt mutatott be. Úgy a kicsinyeket, minta fefőtteket 14 nap alatt a tánc minden nemébe,]-Aeliesen kikepezi- s ezert ot, mint az előttünk ismert legjobb táncmestert a nagyérdemű közö> é becses fi' e,_ mebe ajánljuk. ■> e> oJ Ma folyó hó 16-án ,qajor pvkas táncmester a „Szegzárd szálló“, dísztermében füzérkét rendez. áirtf • L-a Lkma nyílik mindenkinek meggyőződni ál ításaink^ valódiságáról, s arról, hogy e téren Major * arka®r'utolérhetetlen. Holländer Gyula. Goldstein Ármin Pekari József. Rechnitzer Gusztáv. Hencse Béla. Fischer Ármin A högyészi közszellem !! ! A mindnyájunk előtt ismeretes gerjeni katasztrófa községünk ifjúságának egy részét folyó hó 5-én táncestóly megtartására ösztönözte. Ily nemes eszméért a t. bálrendező bizottság okvetlen kellő tiszteletet és elismerést érdemel. Ezen nemes szándék kivitele azonban közelebbi magyarázatot is követel. Mi itten szerény kis körünkben ezelőtt a legnagyobb egyetértésben éltünk, jelezte ezt a táncteremnek azon Transparentuma is, hogy „E 1- jen az egyetértés“, de ezen magasztos hangú szavaknak mily sajnálatra méltóan feleltek meg a rendező urak, az a következőkből legjobban ki fog tűnni. A meghívásnál mellőztek oly családokat, kik ugyan ez által sértve nem érzik magukat, csak is sajnálkozásukat nyilváníthatják a rendező bizottság ily tapintatlan eljárása felett. — Mi szolgáltatott ehez okot, nem tartja senki érdemesnek kutatni, mert nincs érdekében a t. rendezőségnek jó vagy rossz eszméivel behatóbban foglalkozni. Kövid idő óta itt oly áramlat érvényesíti magát, mely ugyan mindent, csak egyetértést létre hozni nem tud, oly elemek kerekedtek felül, kik az itteni már régen bebizonyult összetartó társasági élettel rokonszenvezni nem tudnak, itteni múltjuk sokkal rövidebb, mintsem ezt ők is elsajátíthatták volna. Nem a mi feladatunk ezen clique követett eljárása felett ítéletet hozni, ezt a jogot, az itteni érdemes községünk tisztelt tagjainak tartjuk fenn. Élére a rendezőség egy oly általános közti sz- teletü férfiút állított, kivel a követett eljárás semminemű összeköttetésbe nem hozható, ki mint bizonyosan következtethetjük, a történtekről kellő információval nem birt, mert nem hihetjük, hogy e * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal — a szert. tisztelt férfiú, ki sokkal komolyabb ügyekben községünk egyetértésének, békéjének fentartásában mindig sikerrel fáradozott, ez olyanokkal fog szövetkezni, kiknek egész igyekezetük oda irányul, az említett nagybecsű közkinesektől községünket megfosztani. Högyész, 1893. április hó 10-ón. N. N. KÖZGAZDASÁG. ÜL műbor. A magyar kereskedelmi csarnok a mesterséges bor készítésének s forgalomba hozásának eltiltására vonatkozó törvényjavaslat dolgában a kereskedelmi miniszterhez feliratot intézett, a melyet a következőkben ismertetünk: A mesterséges borok eltiltásáról szóló törvény- javaslat ügyében folytatott szaktanácskozások eredménye az volt, hogy elvképpen elfogadtatott az hogy gondoskodni kell oly törvényhozási rendelkezésekről, a melyek inig egyrészt a törvény gyakorlati hatályát nem veszélyeztetik, addig másrészt a kereskedelmet a szükség határán túl meg nem szárítják és a kereskedelmet "etf.’láni zaklatások ellen hatályosan meg is védelmezik. Ez elv egyik kifolyásának tekintendő, hogy a kópviselöház elé terjesztett törvényjavaslat 3. §-a, a mi a borvidék szerinti elnevezést 'illeti, csakis a hegyaljai és szo- m °-r o d n i elnevezés tekintetében tartotta szükségesnek törvényhozási intézkedést javasolni, a menynyiben a hivatkozott törvényjavaslat 3. §-a azon rendelkezést tartalmazza, a mely szerint az oly természetes bort, a melyhez külföldi mazsolyaszőlő is hozzáadatott, a tokaji hegyaljai vagy s z o- m o r o d n i elnevezés alatt forgalomba hozni tilos. Foganatba vétetvén a törvényjavaslatnak alkotmányos tárgyalása, a kópviselöház közgazdasági bizottsága március 22-ón tartott ülésén azon határozatot hozta, a mely szerint el legyen tiltva bort oly borvidék megnevezésével forgalomba hozni, hol az nem termett és illetve a mely vidék jellegének az illető bor meg nem felel. Hasonlóképpen raegtiltandónak határoztatok bort egy oly szőlőnem szerinti elnevezéssel hozni forgalomba, melyből az előállítva nem lett, és hogy oly borok vegyítése esetében, melyek különböző vidéken termettek, avagy különböző szőlőfajokból lettek előállítva, az ilykópp vegyített bor azon vidék után nevezendő el, vagy oly szőlőnemből előállítottnak jelzendő, a mely izének és sajátságának tényleg leginkább meg felel. Végre elhatároztatott, hogy a nevezetesebb bortermelő vidékek sorozata a kereskedelmi miniszter által rendeletileg állapítandó meg. A közga'dasági bizottság e határozatával szemben megjegyezzük, hogy törvény erőre való emelése esetében a magyarországi borkereskedelem teljesen tönkre lesz téve a nélkül, hogy az a cél, a mely a javasolt §-nál a közgazdasági bizottság előtt lebegett, csak legtávolabbról is elérhető lenne. Mert eltekintve attól, hogy nincs oly szakértő, aki a tokajinak és szomo- rodninak kivételével — melyek származása szakértőiig megállapítható — bármely bornak a borvidék szerinti provenienciáját megállapítani képes legyen, és eltekintve attól, hogy a javasolt rendelkezés által a kereskedő meghurcolására és zaklatására a legtágabb kapu van nyitva, a gyakorlati következmény az fog lenni, hogy lelkiismeretes magyar borkereskedőnek óvakodnia kellene minden borvidék szerinti megjelölésétől és hogy ennek következtében a hasonló korlátozásnak alá nem vetett osztrák kereskedők fogják a magyar hangzatos neveket úgy külföldön, mint különösen Ausztriában büntetlenül forgalomba hozhatni és hozni. A magyar- országi kereskedőre e szakasz csak azt fogia jelenteni, hogy jövendőre boraira nézve csupán két megjelölést fog használhatni, l.i. vörös és fehér bor. — Borvidék szerinti megjelölés mellett még külföldre sem fog borokat eladhatni, mert ki lesz téve annak, hogy — a bár külföldi vevő — ót a célba vett törvényszakaszra való hivatkozással perbe fogja vonhatni. Mindezek alapján ama kérelemmel járulunk nagy méltóságod elé, méltóztassék a kérdéses törvény- ! javaslat további tárgyalásánál odahatni, hogy a j közgazdasági bizottság javaslata , elejtéssék, és a törvényjavaslat 3. §-a eredeti szövegezése fentartas- s é k. A törvóuyjavaslat 3. §-ának végpontja szerint kihágást követ el és a mennyiben cselekménye a büntető törvények vagy a közegészségi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, 25—300 forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó az, a ki a 2. §-ban körüliit mesterséges bort forgalomba hoz. Minden gyakorlati ember tudja, hogy a bornak különösen vizzel va ó vegyítése néha már maga a termelő által vétetik foganatba. Meg fog tehát történni, hogy a vizzel vegyített, de a törvényjavaslat szerint mesterségesnek kvalifikált bort a kereskedő már magától a termelőtől vevén, azt a legjobb hiszemben hozza forgalomba, és dacára jóhiszeműségének a javaslat szerint a kereskedő a hivatkozott § értelmében büntetendő leszen. Meggyőződésünk szerint ez a jogosság és méltányosságnak meg nem felel. Ugyanezért kérelmünk az, hogy e törvényszakasz alapján csak az lenne büntetendő, a ki a 2. §-ban körülirt mesterséges bort tudva hoz forgalomba. Mert annál, a ki ezt jó- hiszemben cselekszi és jóhiszeműségét bebizonyítja, hiányzik a büntethetőségnek az általános büntetőjogi elvek szerinti alapfeltétele. A javaslat 10. §-a értelmében alakítandó szakértői bizottságok összeállításánál a kereskedői elem képviseletére a kellő súly volna fektendő. C3r aborxa árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7'43., 7-45. Tengeri 1893. máj.—jun 4-58., 4 60. Zab tavaszra 5-58., 5-60. Meghaltak Szegzárdon 1893. éviá prilis 9-től ugyané hó 16-áig: Heiszier Erzsébet, 3 hónapos, gyoinorbélhurut. — özv. Pesti Jóssefné, 75 éves, aggkor. — Müller Katalin, 3 hónapos gyermckaszály. — özv. Bien Martonnó, 88 éves aggkor. — Sziver István, 51 éves, tüdőgümőkor. — Schmidt Ferenc, 2 éves, torokgyík. Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perckor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Budapestről Mohácsra indul naponként d. e. 11 órakor. Szegzárdra érkezik este 6 órakor. Mohácsról Budapestre indul naponként d. u. 1 óra 15. pkor Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2 342. sz. tlkvi 1892. Árverési hirdetményi kivonat. A dunafőldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Surgóth Jenő úgyis mint k. Gyula, Jenő és Aladár t. és t. gyamja, mint néhai Sur- gith Jenő jogutódai végrehajtatókuak, Baglyas János és neje Györkös Katalin végrehajtást szenvedő elleni 1654 frt 53 kr és 408 frt 4 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a dunafőldvári 3780. sz tljkvben Baglyas János tulajdonául felvett és 339 írtra becsült f. 8211. hrsz. külső kerti dűlőben fekvő szántóföldre, a 4613 sz. tljkvben felvett, 80 írtra becsült f. 4904/b hrsz. az öreg bakaszállási szálláskertre, úgy az 5156. sz. tljkvben felvett és 400 írtra becsült t. 681. hrsz. 641. népszámu házra, 73 írtra becsült f. 870. hrsz. a. kendereidre és az 5866. sz. tljkvben felvett és 36 írtra becsült f. 4524. hrsz. kutya-hegyi szántóföldre, a 6540. sz. tljkvben felvett 191 írtra becsült f- 880 hrsz, a beltelekben lev6 szántóföldre az árverést ezennel megália. pitott kikiáltási áron elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1893. évi április hó 20-ik napján d. e. 9 órakor ezen tkvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs- árának 10%-át, vagyis 33 frt 90 kr, 8 frt, 40 frt, 7 frt 30 kr, 3 frt 60 kr és 19 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. novemberl-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánat pénznek a biróságnálelőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszoigáltatni. Kelt Dunaföldváron, 1893. évi március hó 4-én s danaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál. Dr. KUL GÁBOR kir. aljárásbiró.
