Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-09 / 15. szám

tel és műszaki szolgálat koronkénti megvizsgálására és felügyeletére nézve megillető jog, kik által és miként volna legcélszerűbben és leghatásosabban gyakorolható.

— Szerbek és horvátok. Az „Agramer Zeitung“-ban Zsivkovics báró volt osztályfőnök érdekes cikket közöl „Szerbek és Horvátok“ cira alatt, mely a szerzőnek és szerb ellenzék elvtársainak visszautasításaként tekinthető az egyesült hor- vát ellenzékkel szemben. A cikk szerint a szerbek Horvát-Szlavon és Dalmátországokban nemzeti egyéniségükről és szerb nevükről soha és semmi árért sem fognak lemondani, tehát a horvát ellenzéki programm kedvéért sem, amely jogtörténeti alapjában valótlan és különben keresztülvihetetlen. Ugyanezen lapnak félhivatalos kommünikéje azt mondja, hogy P 1 i v e r i c s József tanár, az ismert horvát államisági tlieoria szerzője elfogadta a harmadik zágrábi választó-kerületben a neki a nemzeti párt részéről felajánlott jelöltséget, minthogy illetékes oldalról kijelentették előtte, hogy tudományos nézetei nem szolgálhatnak akadályul arra nézve, hogy a párt kebelében működjék, annál kevésbbé, mert az ő nézetei a magyar-horvát viszonyok inkább doctrinär, mint politikai felfogását érintik s magában a nemzeti pártban erre vonatkozólag különféle felfogások léteznek.

— Nász és politika. A „Pol. Corr.“ egy pé- tervári tudósítása felemlíti az ottani politikai körökben fennálló ama nézetet, hogy az orosz kormány körjegyzőkének a bolgár alkotmánymódosítás tárgyában másodsorban az az irányzata is volt, hogy Róbert pármai hercegre erkölcsi nyomást gyakoroljon s őt rábírják, hogy ejtse el leányának egybekelését Ferdinánd bolgár fejedelemmel. Ez az óhaj orosz lapokban nyíltan kifejezést is nyert, azzal az indokolással, hogy a fejedelem jövője bizonytalan.

— Egy őrült merénylete. Az Umbertó király ellen elkövetett merénylet után Vilmos császár táviratban fejezte ki a királynak sajnálatát, hozzá- tevón, nem kétkedik benne, hogy a király nem sokat törődik egy őrült vagy elvetemedett egyénnek eme tettével.

— Az állami állatorvosok létszámának szaporítása. A földmivelósiigyi minisztérium azon oknál fogva, mert az állategészségügyi törvény rendszeres végrehajtása megköveteli az állalorvosok folytonos szaporítását, újabban ismét 12 állatorvosi állásra pályázatot hirdet, mely állásokra a kérvények benyújtásának határidejét folyó évi április hó 15- ére tette.

1893. április 9.

VÁRMEGYE.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnamegye közigazgatási bizottsága e hó 15-én ülést tart.

— Jegyzői szigorlat. E hó 5- és 6-án jegyzői szigorlat volt a vármegyénél. A vizsgára hatan jelentkeztek s mindannyian képesítve lettek. A vizs- j gázók névsora következő : L i p i c h Zoltán, Horváth László, Göth Ferenc, Berényi Jenő, Simon Lajos és D e 1 y Gyula.

— Értékpapírok eladása. A m. kir. belügyminiszter jóváhagyta Tolna vármegye közgyűlésének ama határozatát, hogy a gyámpénztár és tartalék alap tulajdonát képező 123 ezer forint névértékű aranyjáradék-papír eladassék, hogy igy a befolyó összeg mint gyámpónztári kölcsön egyes feleknek kiadható legyen. Nem érdektelen felemlíteni, hogy ezen 123000 frt névértékű papirt ezelőtt körülbelül tiz évvel szerezte a vármegye, százanként 88 írtjával s most 115 írtjával értékesíti, vagyis a 107.240 frt beszerzési ár helyett 141,450 írtért adja el, tehát 33210 frtot nyer rajta, holott évente azóta a 4-7 % kamatot is élvezte utána.

Előfizetési felhívás!

1893. évi április hó 1-vel uj előfizetés kezdődött a

„TOLNAVÁIIMEGYE“

politikai heti lapra.

A „TOLNA VÁRMEGYE“ hetenként legalább 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg és arra törekszik, hogy a köz- és társadalmi élet minden terén gyors és megbízható értesülései legyenek és hogy érdekes, változatos és igazi zsurnalisztikái színvonalon álló tartalmával mindennemű igényeknek megfeleljen.

Rovatai felölelik a politikai, vármegyei és községi élet, úgyszintén az irodalom, törvénykezés, tanügy és közgazdaság körébe vágó eseményeket és azokat mindenkor tárgyilagosan ismertetik; szépirodalmi részéiben szintén választékos és gazdag tartalomra törekszik.

Előfizetési ára:

Egész évre . . 6 frt (12 korona).

Fél évre ... 3 frt (6 korona).

Egy hóra ... 50 kr (1 korona).

Hirdetéseket mérsékelt árszabály mellett közlünk.

A „TOLSAYÁRMEGYE“

kiadóhivatala.

________TOLNA VÁRMEGYE. ___

— Hátralékos előfizetőinket sürgősen kérjük, hogy a hátralékos előfizetési összegeket minél előhb hozzánk juttatni szíveskedjenek. Az előfizetési pénzek legegyszerűbben postautalványon lapunk kiadóhivatalához Széchenyi utca 1085. sz. a. küldendők.

Hírek.

— A gerjeni vizkárosultak javára szerkesztőségünkhöz eddig beérkezett:

A tolnamegyei takarék- és hitelbanktól Szegzárdon.........................25 frt — kr.

A pozsonyi kir. adóhivatal tisztikara a „Nyugatmagyarországi Híradó“

szerkesztősége utján.....................8 „ 10 „

A szeged csongrádi takarékpénztár 10 „ — „

Hozzáadva a már eddig kimutatott 107 „ 60 „

Összesen 150 frt 70 kr.

— Ezredéves kiállítás. A kiállítási területen egyesek által létesítendő pavillonok és egyéb építkezéseket illetőleg már most élénk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kívül a magán-épületek és pavillonokra nézve is kellő tájékozással kell bírnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mindazon társulatokat, testületeket, cégeket és magánosokat, kik és a melyek a kiállítás céljaira szolgáló pavillonokat és egyéb építkezéseket, úgy nem különben kávéházakat, vendéglőket és efféléket terveznek, hogy ebbeli szándékukat az épület rendeltetésének és alapterületének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április 30- áig, közölni szíveskedjenek.

— A selyemfonógyár megvalósításához ismét egy lépéssel közeledtünk. B e z e r ó d j Pál ugyanis a napokban a Csörgető vizéből Budapestre küldött vegyelemzés végett. (így legalább, mire a Csörgető, mint fürdő, megszűnik, mi is megtudjuk, mi gyógyerő is rejlett ebben.) A gyorsaság, melylyel Bezerédj a szép eszme kiviteléhez hozzá fogott, eléggé mutatja, mennyire komolyan veszi ő Szegzárd felvirágzását.

— Eskületétel. Dr. Szabó Gyula, a szegzárdi kir. törvényszék újabban kinevezett bírája, e hó

1-én tette le a hivatalos esküt.

— Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél előléptetés folytán megürült másodjegyzöi állásra pályázat van hirdetve.

— Lemondás. Erhardt József szárazdi jegyző állásáról lemondott. Az igy megüresedett jegyzői állásra e hó 29-ig pályázat van hirdetve.

_____________________

olyan Sámsont ábrázolni, ki két oszlopot ölel át egyszerre. Ebben azonban nem nyughatunk meg, mert a ki a román Ízlés korabeli naivságát ismeri, tudja, hogy ennél sokkal nehezebb feladatokat is, néha mosolyt keltő gyermekes phantasiával, néha igen ügyesen old meg, de soha semmi akadályt ki nem kerül. Sőt, akár itt e képsorokon, láthatunk még ennél merészebb feladatokat is, a melyek megoldása kiváló találékonyságra mutat. Azért ezt a magyarázatot Henszlmann sem hajlandó elfogadni. 0 inkább arra a véleményre hajlik, mely Sámson első alakjában a Gáza város kapujának elvitelét látja. De mit ér ez a feltevés, ha meggondoljuk, hogy Sámson Gáza város kapuit akkor vette vállára, mikor még nem volt megvakitva ? (Bir. XVI. 1—3.) Itt pedig világosan látni, hogy a művész vak Sámsont akar ábrázolni.

Mindezekkel szemben azt hiszem, sokkal közelebb fekvő magyarázata e képnek az, hogy Sámson kettős ábrázolása két külön jelenetet állít elénk magában a lakoma épület belsejében. E szerint az első jelenet elbeszéli, hogy Sámson a filisteusokat mulattatta, mikor két oszlop közé állíttatván, „játszik elötttík.u Az első oszlop ölelése tehát, melynél Sámson lábait szétterpeszti, talán bohócrautat- vány, míg a másik a tulajdonképeni házösszeomlás jelenete. Ez a túlságos részletezés, ez a mindent elmondani akarás, mint képsoraink más helyei is mutatják, a román ízlésű kor művészeinek egyik kiváló ismertető jele. így azt hiszem, a két

tok symbolikus értelme részleteiben egyáltalán nem következetes és csakis egészben és nagyban érthető. Az egyházatyák és szentirás magyarázók Sámson életét kapcsolatba hozták Jézus életével; igy Sámson születését is angyal jelenti meg anyjának, ennélfogva körülmetélését is Jézus felavatásának előképe gyanánt fogta fel a buzgó keresztény hivő. Csakhogy székesegyházunkban Sámson életének épen e két jelenete hiányzik, mig annak teljesülése, t. i. az angyal megjelenése Máriánál s ennek látogatása Erzsébetnél, második sorban látható.

Sámson legyőzi az oroszlánt. E jelenet Krisztusnak a halál és poklon nyert diadalát ábrázolja, a ki, mig teste a sírban nyugodott, a poklokra szállá és kiszabaditá az ő eljövetelére várakozó jámbor lelkeket. Itt meg e symbolum teljesülésének képe hiányzik, azaz Sámson és az oroszlán jelenete semmiféle, itt ábrázolt uj-testamentomi képpel kapcsolatba nem hozható. Ellenben világos a vonatkozás a következő képnél, mely a szamár-állkapocs- esal hadakozó Sámsont állítja elénk. A keresztény Symbolika szerint ez annak a jelenetnek előképe, mikor Krisztus a Gethsemane-kertben a fegyveres szolgák elé lépve, azt kérdezte: kit kerestek? Es ezek földre esének. Mint láttuk, a felső sorban Jézus elfogatásának képe épen e jelenet fölött áll.

Delila árulása szintén előkép. Ábrázolja Ju- iás árulását, mely fölötte látható. Ilyen kapcsolatot azonban a többi Sámson-fóle és újszövetségi képek közt hasztalan keresünk. A bibliában annak

a két jelenetnek, hol a vak Sámsont egy ifjú vezeti és a hol ő egy fát tövestől kitép, semmi nyoma. Elbeszéli ugyan az irás, hogy Sámsont megvakitva Gázába vitték (Bir. XVI. 21.), de ez a jelenet már látható a baloldal utolsó csoportján. Még rejtélyesebbé teszi e képsort, hogy a Sámsontól kitépett fa koronájából madarak repülnek ki. Ilyesmiről a j biblia nem szól, s igy itt bizonyosan önkényes sym- bolismussal van dolgunk, melyet még sem tudunk megfejteni. Henszlmann megkisérlette ugyan az antik mythologiának Krotoni Miionról szóló elbeszélésével hozni kapcsolatba, sőt Ipolyi mindvégig a megvakitott Péter király ábrázolását látta benne, de mind a két magyarázat szembetűnően erőszakolt.

így vagyunk a következő két képpel is, melyeken Sámson egy-egy oszlopot átölel s a másodikat összezúzza. A biblia azt beszéli, hogy midőn Sámson haja ismét növekedni kezd vala, a filisz- teusok egy hálaadó áldozati lakomájuk végén előhivatták, hogy mulattassa őket. Sámson két oszlop közé állíttatván, játszók előttök ; aztán megragadván mind a két oszlopot, melyeken áll vala az épület, az egyiket jobbkezóvel, a másikat balkezével tartván, monda: Haljak meg a filisteusokkal együtt. Es megrázván erősen az oszlopokat, lesza- kada a ház a fejedelmekre és az egész népre, mely benne vala. (Bírák XVI. 22—31.) A művész felfogása ettől az elbeszéléstől sok tekintetben eltér. Itt Sámsont kétszer ábrázolja. Koller e különösséget úgy magyarázza, hogy a művész nem tudott