Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-25 / 39. szám
De mind a mellett, hogy egyletünk ezen általános érdekű kérdésben szabad véleményét nyilvánította, feljogosítva érzem magamat az egylet nevében azon kijelentést tenni, miszerint az egyéni nézetünk befejezése volt és hogy mind a helyzetünknek, mind pedig azon közszolgálati viszonynak, melyben felsőbb hatóságainkkal szemben állunk, teljes ismeretével biró és azt mindenkor szem előtt tartani tudó községi tisztviselők — bár mily megoldást nyerjen is az említett és függőben lévő nagv- fontosságu kérdés : mindenkor a legnagyobb tisztelettel hajiunk meg a törvényhozás bölcs határozata e'őtt. Egy loyalis, hivatásának magaslatán álló, munkára edzett jegyzői karnak, mint a minő a tolnamegyei. nincs oka aggódni a felett, hogy váljon a bekövetkező átalakulás eseten mily sors, mily jövő vár reá; mert a kellő képességgel biró, lelkiismeretes és a kötelesség érzetétől áthatott községi jegyző mindenkor és mindazon követelményeknek képes leend megfelelni, a melyeket tőle elfoglalt állása a behozandó reform esetén esetleg a jelenleginél fokozottabb mérvben fog is igénybe venni. Hisz jelenleg is teljesítjük mindazon teendőket, melyek az állami, törvényhatósági és községi közigazgatás körében feladatainkat képezik és a melyeket tőlünk csak megkívánhatnak ; s ennélfogva nyíltan merem mondani, hogy már ma is annyi szolgálatot kíván tőlünk a magas állam, hogy annál többet semmi körülmények között nem követelhet, hacsak a községi élet fejlődésének a normális viszonyokhoz alkalmazott községi szellemi erő elvonása által gátit vetni nem akar. Hogy pedig a községi élet fejlődésképes, azt az 1871. évi községi törvény életbeléptetése óta eltolt rövid 20 évi önkormányzat eredménye általában igazo'ja; s habár nem is mutatkozik mindenütt egyenlő arányban a haladás a községek szorosan vett beléletében, a látszólagos visszamaradás oka nem az intézményben rejlik, hanem azon körülményben keresendő, hogy vagy az elhintett mag nem talált kellőképen előkészített talajra, vagy pedig a talajművelője nem gondozta, nem ápolta a különben életképes csemetét. Csak a legutóbbi három óv alatt vitetett keresztül vármegyénkben a községeknek az 1886. évi XXII. t. c. alapján újbóli szervezkedése. A szer- vezkedé'i szabályrendeletek mutatják, hogy községeinkben meg vannak a haladás feltételei, meg van a jóakarat és meg van az önkormányzat ápolásához megkívántaié nemes érzék. 1892. szeptember 25. _________________ A szervezkedési nagy munka keresztülvitelében a mai kor fejlettebb igényeihez idomított szabályrendeletek megalkotásához szükségelt irányelvek megállapítása és amazoknak jóváhagyása körül vármegyénk tekintetes törvényhatósági bizottsága és különösen nemeslelkü alispánja által tanúsított jóindulatért, az egylet nevében ez alkalommal feje- I zem ki hálás köszönetemet. Ezek előre bocsájtása után áttérek egyleti ügyeinkre és tisztelettel van szerencsém a következőket jelenteni: 1- ör. A múlt évi közgyűlésben 4. sz. alatt hozott határozat szerint a simontornyai járás községei által a pénztárkezelósi szabályrendelet módosítása iránt alispán ur ö nagyságához benyújtott s onnét az egylethez leküldött kérvényiratok tanulmányozás és vélemény nyilvánítás végett a többi járásbeli jegyzői egyletnek kiadatni rendeltetvén, ezen határozat foganatosíttatott és a visszaérkezett kérvényiratok az azokra vonatkozó egyleti nyilatkozatokkal együtt — saját vóleményes jelentésem kíséretében nagyságos alispán úrhoz folyó évi május hó 28-án felterjesztettek. 2- or. A létesítendő országos jegyzői árvaház javára múlt évben tartott egyleti táncvigalom Szeg- zárdon a Casino nyári helyiségeiben rendeztetvén, a tárgysorozat rendjén bemutatandó számadás szerint összesen 469 frt 92 kr bevételt, 120 frt 50 kiadást és igy 349 frt 42 kr tiszta jövedelmet eredményezett. Ily szép eredményt még egy évben sem sikerült elérni, dacára annak, hogy a múlt évinél nagyobb összegű bevétel is volt; mert a rendezés költségei mindenütt többre mentek, mint Szegzár- don, a hol kész helyiség állott rendelkezésünkre. A fentebb kitett tiszta jövedelem, melyhez Witt Sándor kartárs ur utján Szabó Pál györkönyi 2 frt 50 kr. Decsy Béla madocsai 2 frt 50 kr és Marosi Béla 1 írttal utólag járultak jegyeik megváltási árában, a dombóvári járási takarékpénztárba elhelyeztetott, a hol az egylet pénztárnoka által őrzött betéti könyvecske szerint a lótesitendő országos jegyzői árvaház javára a mai mpig 1675 frt 98 kr gyümölcsözik. 3- or. Az általam a nyugdíj-szabályrendelet némely intézkedéseinek módosítása, nevezetesen az egész megyei jegyzői kar részére egységes nyugdíj megállapítása tárgyában, a múlt évi közgyűlés alkalmával tett indítvány folytán a szükséges előmunkálatok előkészítésére kiküldött bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy e tárgyban a t. közgyűlés elé pótinditvány fog előterjesztetni. ___________TOLNA VÁRMEGYE. _____ 4er továbbá jelentem, hogy az országos központi jegyzői egylet által múlt évi szeptember hó 22-án Budapesten tartott közgyűlésen egyletünk képviseletében én és Hesz Pál egyleti pénztárnok ur jelentünk meg, hol is egyletünket képviselvén a gyűlésben részt vettünk. Az ott elintézést nyert és a községi közlönyben ismertetett ügyek közül különösen figyelemre méltónak tartom és e helyütt felemlítem, a községi közlöny szerkesztőjének, t. Barta László urnák a lapszerkesztéséről történt lemondását, melyet azonban a választmány tapintatos eljárása folytán nevezed szerkesztővel vissza vonatni és a lap szerkesztését továbbra is az ő szakavatott kezeire bízni sikerült; — felemlitésre méltó még különösen az, hogy az áruházi alap központi kezelésre való bevonása tárgyában hozott központi egyleti határozat végrehajtása — miután ellene a választmányi gyűlésben többen felszólaltunk — a kezelési szabályrendelet elkészültéig felfüggesz- tetett. 5. Vármegyei alispán ur ö nagysága által a múlt évben hozzám intézett ama felhívása folytán, miszerint a dunántu'i közművelődési egyesület részére a megye terü'etén közreműködésünkkel tagok gyüjtessenek, ugyancsak a múlt évi közgyűlés 16. szám alatti határozata értelmében az egylet tagjai felhivattak, hogy a nevezett egyesület részére minél nagyobb számú tagokat gyűjtsenek. (Folytatása ás vége következik.) _________________________________3H i r e k. —- Kinevezés. Gróf Széchenyi Sándor vármegyei főispánunk a vármegyei főszámvevői állásra Máthis Kálmán somogymegyei gyámpónztári könyvelőt nevezte ki. — Főispánunk ugyanekkor Lőrinczy József alszámvevőt tb. főszámvevővó nevezte ki. — Szemleut. Simontsits Béla vármegyei alispán Hangéi Ignác dr. vármegyei tiszti főorvos kíséretében az elmúlt héten több sárközi községben jelent meg, hogy a koleravész elleni intézkedések tárgyában kiadott rendeletének mikénti foganatosításáról személy, sen meggyőződjék. — Személyi hirek. 1) ö r y László a központi járás főszolgabirája most kezdi meg négy hetijsza- badságát. — Dr. N o v á k Sándor vármegyei tb. főjegyző e hó 24-ótől négy heti szabadságra megy. — A királyné ínkognitója Erzsébet királyné inkognito utazásai alatt ez idő szerint Tolna grófné nevet használ. mondhatjuk több pillanatra, időlegesen büszkévé is tették s ha szivét megkérdezte, be is kellett vallani, hogy Zoli iránt „nem közönyös“. Hogy meddig terjedt ez a „nem közönyösség“, abban kétségünk nem lehet, ha irói jogunknál fogva megállapítjuk, hogy Anna nagysám igaz szerelemből ment a főszolga- bió urboz s mind ez ideig nem volt alkalma elhagyni azon véleményét, hogy Béla főszolgabíró ur mintaképe a férfiaknak. De viszont az is kétségtelen, hogy Anna asz- szonyt, úgy hirtelen leánynak nézték sokan, s hogy pedig szépnek kellett lenni, azt erősen igazolja az, hogy Zoli barátunk fülig szerelmes lett, noha sok szép leány inkább igyekezett megnyerni ez oknél- kül felkapott gentri kedvét. Az asszony a fiatal ember közeledését eleinte csak azért nem utasította vissza, mert próbára akarta tenni férjét, hogy a régi, oly igaz hangon mondott, oly igazán érzett szerelemből maradt-e még annyi, hogy féltékenysége feltámadjon, s ha az fel fog támadni, észre fogja-e venni, hogy a háztüz oltáráról lopogat olyanokat más nő részére, a mi a feleség tulajdona. Váljon eszébe fog-e jutni az eskü, a mely a nagy rácz templom boltozatai közt elhangzott ajkairól, a melynek minden egyes érces hangon kiejtett szavát, a legtávolabbi zugban is meghallotta az összegyűlt közönség minden tagja. Ez erős hangon elmondott eskü, a mi egy egész életre szólott, 15 óv alatt emlékeiben is elmosódott-e s feltámasztható nem lesz se itt, se ott ? Ki tudja még mi háborgott abban a női szívben. Szerelem, féltékenység, harag és boszu. Erezte, tik és gyávának és tudatlannak fog tartani, pedig a kézelők igénybe véte'e nélkül lehetetlen beszédet tartani, mert úgy m’gakadhatok, mint a cigány lova a rendegi sárban. De vissza se fordulhatok a man sétákért, mert azzal meg a kézfogó sikerét kockázlatom. Az édes anyám is mindig azt szokta mondani, ha valamit othon felejtett, a miért vissza kellett jönnie : A kétszeri ut nem hoz szerencsét! Hiába biztattam magamat az intelligenciával, a ki bátran szembeszáll a babonával, még se mertem tuhenni magamat a százados előítéleten, mely metsző karvalykörmökkel támadja az értelem élőfáját, inkább készületlenül mentem neki a toasztnak, csakhogy vissza ne kelljen fordulnom a mansetákért. Pedig talán jobb lett volna vissza menni, mert alig hogy megérkeztem, azonnal értesiteltek, hogy a helybeli sz. ppanos és bádogosipar lelkes ; ifjúsági a községnek e ritka eseményét a nemes szalokai első magyar községi dalárda alapításával akarta ünnepelni és hogy engem szemeltek ki disz- elnökké, a kinek ékesszólásától bizton várhatják a tagok csoportositását. Ludmilla rendkívül büszke volt erre a kitüntetésre, az apja pedig annyira meg volt hatva, hogy örömkönnyektől esi lógó tekintettel mondá: — Az lesz éle em legszebb pillanata, mikor a vend égkos/.oru elragadtatással fog tapsolni a beszéded útin., oh, még képviselőnek is megválaszthatnak. ha kivágod a szót, úgy magyarán ..., hogy mindenki bámuljon Óriási rekedtség fogott el e szavakra és csak nyögve tudtam megértetni az öreggel hogy meg vagyok hülve és olyan nagy a náthám, hogy tüsz- szenós nélkül még egy ártatlau bókot sem mondhatok Ludmilla kisasszonynak. — Akkor hát várjunk, mig az alkalmatlan náthája elmúlik, szólt az óreg szárazon. Helyeslés helyett, olyan erősen tüsszentettem, hogy egész házassági tervem összedőlt, és visszatérve topázi garszon-lakásoinba még mindig efölött gondolkodom, nem lett volna-e jobb visszafordulni a mansetákért, mint azok nélkül indulni a kéz- fogóra ? Pupák János. Esernyő háború. — Rajz. — Méltatlankodva dobta félre a levelet.. . Kéz-' dett már unottá válni előtte a dolog, nem mulattatta többé a csinos Zoli bohósága, a melyekbe ügyesen be tudta szőni a suttogó lombokat, csevegő madarakat s a magára maradt gerle-madár bánatos sóhaját stb. ilyen elmúlt idők hagyományát képező szerelmi bánatot s rajongást színlelő szavakat. Mint kezdő szerelmesnél érdeket kölcsönzőitek leplezett vallomások a múlt sikereiből elég ügyesen összetákolt szivszólamok s a szép menyecske eleinte a főbíró uram elleni dacból „csak azért is“ hallgatta, majd a talán soha sem hallott holdsugárból szőtt vallomások pillanatra-pillanatra megragadták figyelmét s eltekintve a szavak tengerárjától a fiatal ember fekete szemeiből azt az egyszerű, de édes szót is kiolvasta : „szerelem“. S tagadhatatlan, hogy 35 éves korában ez érzelem felkeltésre pillanatra, vagy
