Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-04 / 49. szám
1892. december 4. TOLNA VÁRMEGYE. 1891. évi 475. számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezi, s az azt megelőzött állapotot visszaállítja; továbbá a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok 1893. évre már megállapított névjegyzékének a régi bizottsági tag-létszámhoz képest leendő helyreigazilását elrendeli, s végre az 1886-ban megválasztott, s ennek folytán a törvényhatósági bizottság kebeléből, a törvény értelmében, a folyó év végén kilépő, úgy nemkülönben az 1889-ben megválasztott, de időközben tagsági képességüket veszített, leköszönt, vagy elhunyt bizottsági tagok helyeinek, a fent idézett 1892. évi XXVI. t. c. értelmében hat évre terjedő megbízatással leendő betöltése valamint az állandó választmány s az állandó bíráló választmány 3—3 évre leendő újjáalakítása iránt intézkedik. Az eddig is érvényben volt választó kerületi beosztás visszaállítása tudomásul vétetett, s ezen körülmény közhírré tétele elrendeltetett, másrészt pedig az uj választások megejtésére nézve az állandó választmány javaslatához képest a következő rendelkezések tétettek : A törvényhatósági választott bizottsági tagok sorából, 1886-ban nyert megbízatásuk letelte következtében, az óv végével kilépő és időközben elhunyt választott bizottsági tagok helyének betöltése céljából a választás, mely az 1886. évi XXI. t. c. 37—41. §-ai értelmében s a régi kerületi beosztás alapján lesz foganatosítandó, folyó 1892. évi december hó 12-re tűzetik ki. A választás vezetésére pedig elnökökül a következő bizottsági tag urak küldettek ki: az agárdi választókerületbe: Pécsy József, az alsónyókibe: Ujfalusy Imre a báttaszékibe : Orffy Lajos, a bonyhádiba : Kramolin József, a böicskeibe: Nagy István, a cikóiba: Perczel Dezső, a deesibe: dr. Szi- geth Gábor, a diósberónyibe: Gruber József, a dombóváriba: Francsics József, a dunaföldvári al- kerületbe : Zaáry József, a dunaföldvári főkerületbe: Ujváry László, a dunaszentgyörgyibe: Kósmárky Iván, a faddiba : Szentiványi Miklós, a felsőireghibe: dr. Frűhwirth Jenő, a gyönkibe : Haffner István, a györeibe : Bonyhády Perczel Gyula, a gyulajo- váncaiba: Döry Vilmos, a hőgyészibe: Streicher Péter, a kétyibe: Mayer Andor Ferenez, a köles- dibe: László Lajos, a kistormásiba: dr. Györky Lajos, a majosiba : dr. Moldoványi István, a misz- laiba : Pesthy Móricz, a mucsiiba: Jeszenszky Andor, a nakiba: Paál József, a nagyszokolyiba: br. Jeszenszky László, a nagyszókelyibe: br. Döry Andor, a nagydoroghiba : Perczel József, az ozoraiba: Parragh Béla, az őcsónyibe: Fördős Vilmos, a paksi alkerületbe: Kovács János, a paksi fökerü- letbe: Kovács Sebestyén Endre, a pinczehelyibe : Szóvald Móricz a simontornyaiba: Totth Ödön, a szakcsiba: Kämmerer Ernő. a szánthóiba : Magyar Zsigmond, a szegzárdi alkerületbe : dr. Kramolin Emil, a szegzárdi fökerületbe: Hanny Gábor, a sárszeutlórinczibe : Sass József, a tamásiiba : Madarász János, a tengődibe: Bocsor Lajos, a teve- libe: Döry Dénes, a tolnaiba: Boda Vilmos, a tóthkesziibe : Kutor Ferenez, a zívodiba: Döry Pál. Egyszersmind pedig az alispán a választóké- I rületi régi beosztás visszaállításának; s a választási napnak haladéktalan kihirdetésével oly felhatalmazás mellett bízatott meg, hogy a kiküldött elnökök valamelyikének akadályoztatása - esetón, annak helyettesítése iránt, a törvényhatósági bizottsághoz téendö utólagos jelentés mellett intézkedjék. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter ama rendeletét, mellyel a vármegye által felvenni szándékolt 600 ezer frtos kölcsönből 226800 frt felvételét engedélyezi, Döry Dénes vármegye bizottsági tag és Simontsits Béla alispán rövid felszólalása után tudomásul vették. Ezen rendeletével különben a miniszter felhatalmazta a vármegyét még arra is, hogy abban az esetben, ha a dombóvár-enyingi vasút 1893. évi május 1-ig ki nem építtetnék, a dombovár-tamásii ut épitósóhez szükségelt összeget is felveheti a „Pesti kereskedelmi banktól“. Az igazságügyi miniszter a fogháznak a vármegyeháztól leendő elkülönítése ügyében hozzá terjesztett ez évi, 632. sz. közgy. határozatra vonatkozólag tudatja, hogy az elkülönítési munkálatok keresztülvitelére segédkezet nem nyújthat, mert most úgyis kerületi börtönök építése van szándékában. Az állandó választmányba az elhunyt F o r- s t e r Ferenez bizottsági tag helyébe S z e n i c e y Ödönt választották meg. Az állandó bíráló bizottság tagjai maradtak a régiek. Az állattenyésztési ügyekben, a völgysógi járásban működni hivatott felülvizsgáló bizottságnak elnöke Döry Dénes lett. Jóváhagyták a Lymburg-Styrum gróf és grófné alapítványra felügyelő választmánynak ama határozatát is, a mellyel az alapítványokból kia dandó kölcsönökre nézve uj kezelési rendszert léptet életbe. E szerint a kö'csön vett összeg törleszt- hető lesz. Eddig egy összegben volt visszafizetendő, a mi a pénz elhelyezését megnehezítette. A Baross szoborra gyűjtés megindítását határozták el. A magyarországi tanítók országos bizottságának anyagi támogatás iránti kérvénye megfelelő alap hiányában pártolásra nem talált. Duna-Füldvár képviselő-testületének kérvényét, | a németkeór-dunaföldvári közlekedési útnak, a törvényhatósági utak közé leendő felvétele tárgyában, elutasították. Hasonló sors érte Lővy Ignác vm. bizottsági tag, simontornyai lakos indítványát, melyet a községi orvosi körök újabb szabályozása s a körorvosok számának szaporítása végett nyújtott be. S hogy igaz szerelmet, valódi bánatot dalolt eddig a költő, arra elég bizonyíték az, hogy a legsikerültebb költeményeit a boldog szerelemről és a családi boldogságról irta ! Mert a ki hamis szerelemre pengeti a lant húrjait, vagy érdekből sóhajtozik, ontja múkönnyeit, az midőn célját érte, rendesen egyszerre ihlettelen, szárnya szegett lesz, ; s nagyon józan, prózai verseket szokott írni! Ez a tűzpróba I Bodnárnak legszebb költeményei a „Család“ cim alatt sorakoznak, mert a szív legmélyéből, az igaz szerelem és boldogság forrásából fakadnak! Nem affektált érzés, nem üres rimpengetés, nem csinált virág az, amint a családi boldogság érzete ajkairól dalba önt, hanem a szív mélyéből fakadó igaz érzelmek tiszta akkordja, mely bennünk is hason ó nemes, tiszta érzelmeket fakaszt. Ebben van az igazi költészet ereje, ez képezi titkát a költői ihlet varázsának, s ezért képesek Bodnárnak e költeményei is az olvasóban olyan hatást, olyan érzelmeket kelteni, aminók hatása alatt azok az ó leikéből is dalba ömlöttek ! A „Feró fény“ cyklusban, azt hisszük, legsikerültebb a „Kergetözünk“ cimü, melyben játszi aranysugárral hinti be a szerelmesek idylli boldogságát. A „Család“ cim alatti 6 költemény szemen szedett gyöngyei a kötetuek; ezekért magokért érdemes elolvasni az egész költeményfüzért; s ezek a sikerült dalok legerősebb bizouyitókai annak, hogy Bodnár csakugyan számot tevő lyrai tehetség, ki méltánylásra, buzdításra érdemes 1 S azt hiszem, — amennyire a viszonyokat én ismerem — nincs is egyéb akadálya tehetsége teljes kifejlósének, mint szerénysége és nem elég erős önbizalma ! Ezen talán segíthet a közönség, mely pártolásával elismeri tehetségét, és segíthet a szerkesztő ur is, ha nem szűnik meg buzdítani, serkenteni e szép tehetséget, melyért kár, hogy a kisváros boldog zajtalanságába temetkezett. A fővárosi irodalmi élet adna az ilyen tehetségnek nagyobb impulzust, itt fejlődhetnék, izmosodhatnék annyira, hogy azoknak is meg kellene látniok, a kik észrevenni most sem akarják I Hanem mégis csak azt mondom, — maradjon ö meg boldog családi körében ; mert az többet ér, mint a hírnév dicsősége, az ünnepeltsóg csalékony és változékony tündér- fénye ! Daloljon ő továbbra is az ő boldogságáról, melynek fényénél, melegénél jól esik sütkérezni azoknak, kik hasonló melegen tudnak érezni, és megtudják érteni az ő lelkének naprúl-n ipra termő szép „tiszavirágjait!“ Fernandó. Községeink állapota számokkal megvilágítva. A községek államosításához úgy látszik erősen készülnek a belügyminisztériumban. — Legalább erre lehet magyarázni ama intézkedését, a mellyel a nevezett minisztérium felhívta az egyes vármegyéket, hogy községeik vagyonáról, háztartásáról, községi adójáról, továbbá a legközelebbi öt év alatt évenként kivetett pótadók százalékáról kimutatást állítsanak össze. A Simontsits Béla vármegyénk alispánja által felterjesztett kimutatás igen szép statisztikai adatokat tartalmaz, érdekes képet nyújt a vármegye községeinek vagyoni viszonyai s mai állapotáról, — éppen ezért adjuk belőle a következőket : A vármegye összes községei cselekvő vagyonának becsértéke 2.905,268 frt 46 kr. Ezzel szemben 336,045 frt 65 kr a szenvedő vagyon (adósság) áll fenn, tehát a tiszta vagyon 2,569,221 frt 81 kr. A mi igen szép s megnyugtató állapot- oak nevezhető. — Az 1892. évi költségvetés szerint a bevételi előirányzat a községi adó nélkül 482,039 frt 60 kr, a kiadási előirányzat pedig 752,495 frt 41 kr, tehát a fedezetlen kiadási többlet 270,404 frt 16 kr. A községi adókivetés alapját képező egyenes állami adó mennyisége 1.249007 frt 37 kr. A tulkiadási többlet fedezésére engedélyezett községi pótadó százaléka az 1886. évi XXII. t. c. 130. §-a 2—3—4. bekezdésében érintett csopor- tozat szerint átlag 2D1., 0-7., 2 3. °/0. A községi kiadásokból évenként a községi és körjegyzők fizetésére és mellék járadékaira a központi járásban öt évi átlagot véve 999 frt 60 kr, a völgysógiben 493 frt 56 kr, a dunaföldváriban 712 frt 44 kr, a simontornyaiban 538 frt 08 kr, a dunaföldváriban 687 frt 59 kr fordittatott. Látszólag a központi járás jegyzői vannak a legjobban dotálva, a valóságban azonban a völgysógi járásbeli jegyzők fizetése a legnagyobb, a mely örvendetes körülmény Simontsits Béla alispánunk főszol- ; gabiróskodására vezethető vissza, ki a községi jegyzők fizetése emelése körül oly sokat fáradott. S hogy az átlag számítás nem igy tüntoti fel az állapotot, j oka az, hogy a központi járásban 15 községnek 20, a völgysógiben 33 községnek 20, a dunaföldváriban 15 községnek 19, a simontornyaiban 27 községnek 25, a dombóváriban30 községnek 30jegyzője van. A vármegyei jegyzők átlagos évi fizetése 686 frt 25 kr. Az egyes községek évenként községi, közállatorvos és állategészségügyi személyzetre átlag 19 frt 17 kr, erdőfelügyelő személyzetre pedig 15 frt 17 krt fordítanak. A községi és körjegyzők által a községi törvény 66. §-a szerint használt úgynevezett jegyzői föld az egész megyében 835 kataszteri hold és 1481 □ öl. — Kataszteri tiszta jövedelme 5,312 frt 43 kr. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága e hó 15-én ülést tart. Hírek. — A Tolna községben egy lovas osztálytörzs és két lovas század elhelyezése céljából előállítandó laktanyának 466.219 frt 67 krral előiráuy- zott épitési tervezetét a m. kir. honvédelmi minisztérium elfogadván, az építkezés foganatosításával vármegyénk törvényhatóságát bízta meg. — Eskületétel. G öröm bei Balázs újonnan kinevezett törvényszéki jegyző e hó 29-én tette le hivatali esküjét. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Bérezy János, kaposvári kir. törvényszéki dijnokot a szegzárdi kir. törvényszékhez nevezte ki. — Jótékony adomány. Özv. báró Augusz Autalné a szegény gyermekek folruházására az „Egyesült Szegzárd-tolnamegyei nőegylet“-nek 25 frtot adományozott. Özv. Thodorovics Lajosné elnök ; lapunk utján is köszönetét mond a nemes szivü i adakozónak. — Szemleut. Buday Gyula csendörhadnagy, szakaszparancsnok, szemleutjáról visszatért s az őrsöket megvizsgálva, miudenütt a legnagyobb rendet találta.
