Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-20 / 47. szám
II. évfolyam. 47. szám Szegzárd, 1892. november 20. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. | A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az elöfize-1 és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendők. ' Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szennt számíttatnál:. Előfizetési ár: Egy évre Fél évre . . Negyedévre Egy szám . 6 frt — 3 „ - I „ 50 . . 12 kr. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadd- l hivatalon kívül elfogad Krammer Vil- | mos könyvkereskedése Szegzárdon. Az tij kabinet. Kedden este az uj kabinet már meg volt alakitva. Tehát nem is egészen egy hétig tartott a miniszterkeresés nem épen kellemes munkája. És az eredmény mégis olyan fényes, hogy jobbat és szerencsésebbet képzelni is alig lehet. Wekerle Sándor miniszterelnöknek éles államférfiul látása a minisztérium összealkotásánál kétségbe- vonhatatlanul bebizonyult és ha ezen kor- mányférfiu mellett eddigi sikerek még nem szólnának, akkor a jelen miniszterválságnak sima és minden tekintetben nyugodt lefolyása elég tanúság volna Wekerle Sándor államférfiul hivatottsága mellett. Az uj miniszterelnök mindjárt a krízis első stádiumában arra irányította minden törekvését, hogy a szabadelvű párt régi törhetlensége minden támadás és intrika ellenében hathatósan meg legyen védve és hogy a széthúzás szelleme a párt egységét meg ne bontsa. Es ezt a törekvést Wekerle Sándor miniszterelnök meg is valósította és a szabadelvű párt, melyről a kárörvendő ellenzék már-már halottas énekeket zengedezett, ma sokkal szilárdabban áll, mint valaha és egész lényében olyan tömör, j hogy az ellenzéki nyilak hatástalanul visz- szapattannak az elvek bástyáján, mely a kormánypártot a többi parlamenti pártoktól elkülöníti. Igen helyesen cselekedett Wekerle Sándor miniszterelnök, midőn a volt kabinet tagjait az uj minisztérium számára megnyerte. Ama nagytehetségű férfiak már évek óta dolgoznak Wekerle oldala mellett, a kinek nem egyszer volt alkalma betekinteni ama kohóba, hol az életbe való átültetésre előkészítik az eszméket. Tudta, hogy mekkora erő rejlik Szilágyi Dezsőben, mekkora szilárdság Csáky Albin grófban és hogy Lukács Béla, Bethlen András gróf és Fejérváry Géza báró mily kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek. Es e tudat serkentette az uj miniszterelnököt arra, hogy a kabinet régi tagjait az uj minisztériumba átvigye ; de buzdította erre az a meggyőződése is, hogy e férfiak megtartásával legnagyobb szolgálatot tesz a szabadelvű párt egységének is, mely ragaszkodással viseltetik a régi minisztérium eme tagjai iránt és lelkesedéssel támogatja őket a reformok létesítése körül kifejtendő munkájukban. De az uj kabinet uj tagjainak választása is szerencsés kézre vall. Tisza Lajos grófnak, Szeged regenerátorának kinevezése a királ}r személye körüli miniszterré, olyan vívmány, melynek becsét csak azok ismerik, a kik e fontos állás feladatai felöl alaposan tájékozva vannak. Tisza Lajos gróf már egyszer volt miniszter, még pedig 1871 -tői 1873-ig és már akkor kitűnt rendkívüli munkaereje és szigorú igazságsze- retete által. Bátyja Tisza Kálmán akkor a balközép vezére volt, a ki miután a kormányelnökséget elvállalta, öt küldte le az 1879-iki árvíz által elpusztult nagy alföldi magyar város rekonstruálására. Ama kitűnő szolgálatok fejében, melyeket itt a közügynek tett, a király grófi rangra emelte, Szeged város pedig nagy jótevőjének érdemeit azzal hálálja meg, hogy azóta mindig őt bízza meg egyik kerületének képviseletével a magyar parlamentben. A nemzet még sokat várhat e jeles fiától, a ki 1833-ban születvén, jelenleg a legszebb férfikor delelő- jén áll. A kabinet másik uj tagja; Hyeronimi Károly, kit csak nemrég neveztek ki az államszámvevőszék elnökévé. Alig három hete, hogy e magas, miniszteri ranggal járó állást elfoglalta, egy magasabb hívásnak engedett és elfogadta a belügyminiszteri. tárcát. Nagy áldozat volt ez tőle. Mert mint a számvevőszék elnöke elmozdithatlan állásban volt miniszteri ranggal és fizetéssel. Es mit vett át e helyett cserében ? A belügyminiszteri tárcát, tehát a legexponáltabb helyet az egész kabinetben, mely ösz- szehasonlithatatlanul több fáradsággal és felelősséggel jár. De mindezt Ihyeronimi Károly tekintetbe se vette ama kötelességgel szemben, melylyel mint hazafi nemzetének tartozik. A szabadelvű pártban lelkesedve fogadták az uj belügyminisztert, a kitől azt várják, hogy a közigazgatási reform keresztülvitele neki sikerülnie fog, dacára annak, hogy az ellenzék e reformról ez idő szerint még csak hallani sem akar. Az uj kabinet többi tagjai — mint már említettük, — mind megmaradtak régi állásaikban és hétfőn be fognak mutatkozni a képviselőháznak. TÁRCZA. Barna legény. Reszket . .. remeg a hegedű húrja, Barna legény fájón huzza . .. huzza ... A mi csak bú s eltemetett bánat Ott a húron mind életre támad. Édes a dal — hattyú sóhajtása, Szilaj, hogy a lelket hozza lázba, Egyszer tombol, s aztán szelíd álom Holdvllágos nyári éjszakákon. S mintha benne égne szive-lelke, S minden kinja oda vón’ temetve, Ó, hogy lehet, hogy abban a húrban, Annyi bánat, annyi fájdalom van P S azt a lángban égő arcot nézem, Mint vonaglik fájó ihletében, S mintha ő is elértene engem Mintha súgná „minek is — szerettem?“ VESSZÉL KÁROLY. A fiatal férj. — Kajz a házaséletből. — Irta: IvI.Á.R.TOJSrFF'S" IMRE. A tornácomon függő fali óra hatot ütött... Már egy órája olvasok egy vaskos könyvet, de annak még az első lapján se vagyok túl. Az igazat megvallva, a bölcselmi dolgokhoz nincs egy csöpp kedvem se! Az örökös elmélet! Az unalmas bölcse! mény ! Az ember elvégre a sok aeszthetikai olvasmányoktól elveszti józan itélőtehetségét és természetszerű Ízlését. Egy óráig élvezni a kalanddus regényeket, többet ér, mint az aeszthetikai színezésről való elmélkedés. A ki a szépet a természetben, a valóságban nem csodálhatja, annak nem használ a sok gondolkodás és fejtörés : ítélőképessége örökké kezdetleges lesz. A házasság járma vájjon nincs-e összeköttetésben az aeszthetikai bölcseletekkel ? Tizenegy hónapja, hogy nős vagyok. Az ón Mariskám a megtestesült szeretetreméltóság.... S én mégis abban az öntudatban vagyok, hogy mint férj, álláspontom ingadozik és valamiért lakolok. Oly házias, oly szerény és szolid ember lettem, hogy a Múzsák már elveszett fiók gyanánt siratnak. Ha elgondolom ... annakelötte ... fiatalos hév, korlátúé ' lan szabadság, pezsgő élet, a kalandok mennyi boldogsága ... és most. . . Istenem, elmúlik háromnégy hót, inig egy tisztességes lumpolásban rószt- vehete.k. Azután néhány nap óta ő is magamra hagy, ahelyett, bogy mint ezelőtt a sarokban levő pamlagon foglalna helyet, bölcselmi elmélkedésemet feledtetné szorgalmas kézimunka varrásával. Közeledik a születésnapom s bizonyosan készül valami meglepetésre, azért zárkózik boudoirjába, mint valami zárdába. A jó lélek ! Ö jót akar, s hálátlan - I ság tőlem, hogy ily mizantropikus kedélyhangulat- ■ bau vagyok, de a dolgon változtatni nem lehet, s minden irántai vonzalmam ellenére nem maradhatok továbbra is ilyen egyhangú, unalmas egyedüllétben, hanem szórakozni akarok! Miért is vagyok ily együgyű, hogy e magányt | tűröm ? Az idő pompás, három fok hideg van és ! a hold gyönyörűen világit... A vacsoráig két órám van még. Ki tudja, hátha odakünn valami olyasmi , fordul elő, mely köznapi tétlenségemből kiragad ? Apolló a tanúm, hogy csakis a művészi szempontból fogom fel a dolgot és az egyszerű léteiből va- 1 lami remeket akarok alkotni, a magasabb aeszthetikai felfogások alapján . . . Nagyon helyesen járok el, először is engedelmet kérek önmagámtól! Ne- 1 vetsóges! Ismerem kötelességeimet és jogaimat !
