Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

46. szám

Szegzárd, 1892, november 13.

II. évfolyam.

TOLNAVÁRMEGYE

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Megjelenik minden vasárnap.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs :

Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN.

Előfizetési ár :

6 frt — kr.

3 „ - „

I , 50 ,

• • 12 „

Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- j hivatalon kivül elfogad Kraramer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon.

Egy érre Fél évre . Negyedévre Egy szám

kéziratok vissza nem adatnak. ]

| A lap szellemi részét illető köz-, lemenyek, valamint az eiőftze-1 tesek és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők.

Hirdetések mérsékelten megállapított I árszabály szerint számíttatnak. 1

A szabadelvű párt.

—Ik. Diadalmasan lobog a szabadelvű párt zászlaja, melylyel büszkén hirdeti ország-világ előtt, hogy nincs más jelszava, nincs más törekvése, politikai elve és dogmája, mint a valódi szabadelvűség ügyét j szolgálni.

A szabadelvű eszmék hirdetésének és követésének nyomatékosabban és határozottabban kifejezést adni, mint azt a szabadelvű párt az utolsó napok alatt tette, nem lehet.

Hazafias örömmel üdvözöljük a szabadelvű pártot eme nagy jelentőségű akció küszöbén és tisztelettel hajolunk meg előtte, mint az igazi nemzeti politika és igazi szabadelvűség hivatott képviselője előtt.

És ha eddigelé is készséggel csatlakoztunk a szabadelvű párthoz, a mely, bár mérsékelt irányban, de nehéz időkben is mindenkor szabadelvű szellemben vezette az ország ügyeit, akkor most, midőn a legteljesebb szabadelvűség követelményeinek annyi erély- lyel kíván föltétien érvényt szerezni, még csak nagyobb lelkesedéssel és odaadással sorakozunk zászlaja alá.

Nem az a kérdés, nem is annak örülünk és nem is az a vívmány, hogy a kőtelező polgári házasság régi szükséget képező intézménye végre megvalósulni ígérkezik, hanem az, hogy a szabadelvű pártnak az egy ház-politikai kérdésekben nyilvánuló határozattan liberális állásfoglalása egyúttal a szabadelvű irányzatnak az állami élet minden terén, a kormányzat minden ágában, való teljes érvényesüléséi jelenti.

A szabadelvű pártnak eme, oly férfiasán és annyi méltósággal nyilvánuló állás- foglalása továbbá azt is jelenti, hogy Magyarországon, még ha a korona részéről ellenkező irányzat is jelentkeznék, a mit feltételezni egyelőre nincs okunk, csakis olyan kormány számíthat többségre és uralomra, 1 a mely az egész vonalon minden ízében szabadelvű programot ad és követ, míg minden más kormányt, mely nem eléggé szabadelvű, megbuktat a szabadelvű párt.

Épen azért a kormányválságot, bár ennek következményei minden irányban előre nem láthatók, nem sajnáljuk, mert a személyi kérdések eltörpülnek annak a ténynek jelentősége mellett, hogy a szabadelvü- ség ügye hatalmas lendületei nyert, mely elementáris erővel kíván érvényesülni.

Az ellenzék azonban csak áltatja magát, ha ebben a sikert magának tulajdonítani iparkodik.

Az a lelkes, lélekemelő mozgalom, a mely a szabadelvű párt kebelében kitört, !

menten minden ellenzéki befolyástól, önmagától keletkezett és miként a hegyről meginduló lavina ellenállhatatlanul ragadott magával, olyannyira, hogy elsöpri azokat, a kik netán ellenszegülni vállalkoznak.

Egy ébresztő szózat hangzott el, mely megtermékenyítette az elméket és a szivekig hatolt.

Friss, üde szellem szállt a szabadelvű párt tagjai közé, a mely felvillanyozta az erőket és nagy tettekre, gyökeres orvoslást ígérő intézmények megvalósítására buzdított.

Meg fognak szűnni az állam és egyház között létező ellentétek, a nélkül, hogy az bármelyik fél sérelmével járna.

Az egyház jogköre nem szenved majd csorbát és az állami akarat és állami tekintély a maga nagyságában fog érvényesülni.

Az országgyűlésnek minden pártja kétség kivül hozzájáruland a szabadelvű párt által ajánlott szabadelvű intézmények életbeléptetéséhez és a szabadelvű párté lesz a dicsőség, hogy olyan állapotot tudott teremteni, a mely egyrészről az ország ösz- szes felekezetei részére egyenlő mértéket alkalmaz, másrészről pedig az állami tekintélyt kellőkép megóvja.

A szabadelvű párt mozgalma fontos eseményeknek lészen előidézője.

Az áramlat, mely megindult, nagy dolgokat hoz majd felszínre.

Történelmi jelentőséggel bir a szabad- elvüpárt mostani állásfoglalása, minden hazafi szive mélyéből kívánja, hogy azt mindenkor áldás kisérje.

Az uj miniszterelnök.

Fenti cikkünkben a szabadelvű párt fellépését méltattuk és nyomban utána abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a szabadelvű párt akciójához fűzött bizalomnak teljes megvalósulásáról írhatunk. Ama tény, hogy Ó Felsége Wekerlét bízta meg az uj kabinet megalakításával a szabadelvűség ügyének teljes győzelmét jelenti. Mert Wekerlé- nek úgy az egyházpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontja, mint egész parlamenti működése mindenkor a leghatározottabban szabadelvű volt.

Wekerle miniszterelnökségével egyúttal az ádáz személyes harcoknak megszűnése a parlamentben szintén remélhető, miután kiváló államférfim tulajdonságaival, nagy tehetségével és munkaerejével, még ellenfeleit is olyannyira lefegyverezte, hogy azok részéről is legnagyobb tiszteletben és rokonszeuvben részesült.

Wekerle volt az, a ki az államháztartásban az egyensúlyt végre helyreállította.

Örömmel és lelkesedéssel fogadják Wekerle miniszterelnökségét széles Magyar- országon mindenütt, mert a polgári származású szerény tisztviselőnek a miniszterelnöki polcra való emelkedése egyúttal a demokrácia diadalát is hirdeti.

Nincs kétség benne, hogy Wekerle oly kabinetet fog alakítani, a mely hasonló közmegelégedéssel fog találkozni, mint az ő kineveztetése.

0 Felsége' személye körüli miniszternek, mint Budapestről értesítik lapunkat, Pápay István a kabinet iroda főnöke van kiszemelve, belügyminiszternek Tisza Istvánt és gróf Teleky Gézát emlegetik leginkább. A többi miniszterek Csáky, Szilágyi, Fejérváry és Bethlen megtartják tárcáikat.

Azuj miniszterelnöknek életrajzi adatait a következőkben adjuk:

Wekerle Sándor 1848, november 14-én Moóron született, hol atyja Lamberg gróf gazdatisztje volt. 1859-ben a székesfehérvári fógymnasiumban kezdte középiskolai tanulmányait és 1867-ben kitűnő sikerrel letéve az érettségit, Budapesten végezte a jogot. Ezután 1870-ben a pénzügyminisztériumba lépett s 1874-ben fogalmazó lett, ez időtől fogva gyorsan haladt előre. Közben a tudomány-egyetemen mint a pénzügyi és közigazgatási jog magántanára habilitál- tatta magát. Mint a minisztérium elnöki titkára a hivatalos fokokon csakhamar végighaladt. 1881-ben már osztálytanácsos, 1884-ben a III. osztályú vaskorona-rendet és a miniszteri tanácsosi címet és jelleget nyerte, mig 1886-ban a pénzügyminisztérium államtitkárává neveztetett ki; miután kevéssel azelőtt aa országos bank igazgatójává megválasztatott, ez állást azonban el nem fogadta. Kevéssel reá mint a bobrói kerület képviselője a parlamentnek is tagja lett. Az 1887-iki választások alkalmával a nagybányai és bánátkomlósi kerületekben nyert mandátumot s az előbbiét tartotta meg úgy akkor, mint 1892-ben is. 1889. ápril 9-én pénzügyminiszterré nevezteti ki előbb a Tisza-kabinetben és ezen tárcát a Szapárykabinet alakulásával újra elvállalta. 1891-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki Ő Felsége. Mint pénzügyminisz- l a vasúti és a földtehermentesitési kölcsönök konvertálását befejezte, valamint a regale- ügy rendezését és az italmérési adó behozatalát keresztülvitte ; a pénzügyi adminisztrációt alaposan újra szervezte és az adó reformi munkálatokat, nemkülönben a valutarendezést foganatba vette. Igazgatója az országos kaszinónak s tagja az „Osztrákmagyar monarchia Írásban és képekben“ cimü vállalat művészeti magyar bizottságának.

Az ó pénzügyminisztersége alatt szűnt meg az államháztartásban először a deficit, most pedig a valuta rendezésének nagy műve, melynek megteremtője ugyancsak Wekerle, áll küszöbön.

. -