Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-31 / 5. szám
TOLNA VÁRMEGYE. De mi a manónak uraságodnak még egy mandá'um. mikor Pakson úgy is megválasztották?! — Hja igaz! dörmögte ő — de hát azt gondoltam, mivel jutányosán juthatok hozzá v e- s z e k magamnak még egy kerületet. Bodához utasítottam. Most már csak ő tőle függ, hogy átengedi-e a helyét másnak. El is indult, először azonban megszámlálta pénzét. Ötven ezres hiányzott. — Mit neki e csekélység, fittyet hányva rágyújtott egy nótára : A mit adtam, oda adtam, vigye ai eb, nem bánom, Hej de csak azt a, hej de csak azt a „reverzálist“ sajnálom! Cs—tt. A Jcölesdi kerületben pedig Busbach Péter 158 szótöbbséggel lett országgyűlési képviselővé Petrich Ferenc ellenében megválasztva. ❖ A választások, értesüléseink szerint, mind a hat kerületben rendben és nyugalombanfo lytak le; Szegzárdon ugyan suhancok elállották az utcákat, megdobálták a tolnaiakat, abcugolták a járó kelőket, szitkokkal illették a más pártbelieket és egy házban, hol nagy Geiger zászló lengett, az ablakokat be is verték, de lényegesebb zavargások itt sem történtek. * A képviselőválasztások eredménye Tolnavármegyében a következő : Szegzárdon a választási elnök Totth Ödön, reggel 8 órakor a választást, minthogy mindkét párt választói szavazást kértek, elrendelte. Bizalmi férfiak voltak a Geiger párt részéről Gál Kálmán és Fövényessy István a városházánál, Krammei János és Gömbös László a polgári iskolánál. Boda részéről a városházánál Benesik Kálmán és dr. Morvái István, a polgári iskolánál dr. Steiner Lajos és Csötönyi Pál Grunner. A szavazást fenn Szegzárd a polgári isko'á- ban Báttaszék kezdette. A névszerinti szavazás ilyenformán 9 órakor mindkét helyen megkezdődvén, megszakítás nélkül tartott este 3/47 óráig, a mikor az elmaradott választók is leszavazván, elnök 3/48 órára kitűzte a zárórát. Ekkor a szavazás eredménye következő lett: A központi kerületben szavazott összesen 2140 választó polgár. Ebből Geiger Gyulára esett 714 szavaz.t, Boda Vilmosra 1426 s igy 712 szavazattöbbséggel Boda Vilmos választatott meg a kerület országgy. képviselőjévé. Bonyhádon szavazott 2271 választó s ebből kapott dr. Preyer Hugó 940, Perczel Dezső pedig 1329 szavazatot, s igy Perczel Dezső 379 szótöbbséggel választatott meg képviselővé. A szakcsi kerületben Kämmerer Ernő 471 szótöbbséggel lett országgy. képviselővé Rátkay László ellen. A paksi kerületben Szluha István függetlenségi 542 szótöbbséggel győzőit Szenicey Ödön el. A pincehelyi kerületken br. Jeszenszky László 891 szótöbbséggel Döry Andor báró ellen. rátja sértetlen maradt, csak boszuja ébredett fel még jobban ; vette a megkezdett levelet és saját szobájába ment. Id. Jánossy megköszönte ezt neki, de mivel Cajetan — ő is már kedvetlenségi periódusba jutván — sem egy barátságos szóval, sem hasonló arccal nem viszonozta, ő is borús arccal távozott szobájába. Néhány perc múlt el; mindkettőnek feltűnővé lett barátságta an magaviseleté, mindkettőnek szűk lett az alvó és dolgozó szoba. Ekkor mindketten vis-a-vis ajtójukból ugyanazon pi lanatbau léptek ki és a mint egymást megpillantották, a küszöbön bámulva némán megállották. Már barátságos szavakkal a artak egymáshoz közeli Leni, e pil anatban azonban mindkettőnek eszébe jutott a másiknak minden boszuja és gyűlölete s kedvetlenségük hirtelen ú já nőtt s mint éji kisértet állott közéjük válaszfal gyanánt. Megfordultak üsz- SZ' r neo t szemöldökökkel és a nélkül, hogy valamit szóltak volna, visszament k oldalszobá kbe. Felindulva. részint kivánc isáaból, ré-zmt engesztelhe- toségből, mindenik kinyitotta még egyszer az aj'ót és kinézett s mert boszankodlak, hogy ezt tették, maguk után az ajtót zajjal bt csapták. Egy ideig most minden csendes volt; égj étién száj, egyetlen láb, egyetlen ajtó se mozgott. Légre Cajetan kilépett szobájából s a mi benne forrongott, min án néhányszor fel és alá ment a szobában, egy monológban levegőbe eresztette. Élet életet ad és a barátságos moso'y mist is mosolyra indít. Az özvegy meghallotta a monologot, vette a nélkül, hogy tudná, a szerencsétlen levelet és kiLapunk zártáig az országos választási eredmények a következőkép csoportosíthatók: Megválasztatott 200 szabadelvű párti, 57 nemzeti párti, 73 függetlenségi és 4 8-as p á r t.i, 12 4 8-a s párti és 6 p ártó n k i v ü 1 i: összesen 348 képviselő. A szabadelvű pártnak tehát az összes ellenzéki pártokkal szemben, hozzászámítva a pártonkivülieket is, 51 szavazattöbbsége van. A szabadelvű párt hódított eddig összesen 30 kerületet és pedig a nemzeti párttól 9 kerületet; a függetlenségi és 48-as párttól 12 kerületet; a 48-as párttól 5 kerület; a pár- tonkivüliektől 10 kerületet. Vesztett azonban a szabadelvüpárt 49 kerületet. A nemzeti párt hódított 25 kerületet és pedig a szabadelvű párttól 20-at ; a függ. és 48-as párttól 1-et; a pártonkivüliektől 2-őt A nemzeti párt tiszta nyeresége tehát 11 kerület. A függetlenségi és 48-as párt nyert 29 kerületet és pedig a szabadelvű párttól 22 kerületet, a nemzeti párttól 2-őt. a 48-as párttól 3-at, a pártonkivüliektől 1-et. Vesztett ellenben 15 kerületet és pedig a szabadelvüpárt javára 12-őt, anem- zoti párt javára kettőit, a 48 as párt javára egyet. A függetlenségi párt tiszta nyeresége e szerint 14 kerület. A 48-as párt hódított 7 kerületet, vesztett ellenben 10 kerületet. Szluha István és a reverzális. Múlt számunkban említettük, hogy Szluha István reverzálist adott a paksi apátplebánosnak. — Az akkori jelölt és immár képviselő ur erre Írásban és szóbeli nyilatkozatban kijelentette, hogy ezen állítás valótlan, hogy ez csupa rágalom. Erre ment. Csak a szoba közepén vette észre, hogy a levél kezében van, mikor Cajeián némán kérdezve tekintett rá. E hibája boszantotta az öreget és a nélkül, hogy sokat gondolkoznék, egész haragját kibocsátotta az ártatlan levél iránt, melyet az ifjú agglegónjmek nagy elkeseredésében lábai élé vetett. Most mindketten pulykapirossá lettek; mindkettő rövid, de élesen hangzó nevetést hallatott és ugyanazon helyen mozdulatlanul állott. Végre lehajolt a fiatalabb, felemelte a levelet, rátekintett a félig elfordult Mártonra és mivel ez nem vágott rossz arcot, olvasta a levelet. Mikor elolvasta, ismét Mártonra nézett és észrevette, hogy szemei telve vannak könyekkel. Cajetan szemei nem kevósbbé lettek nedvesek és szakgatótt hangon mondá: Azért haragszol rám, mivel szeretsz ? Jánossy 1 én téged hosszasabb idő óta ismerlek, mint öt; soha sem válók meg tőled! Erre az özvegy karjai közé repült és érzéstelve kiáltott: El kell öt venned! Ü jobb, mint én. Az én szerencsekivánatom bizonyára a legszivélye- sebb mindenek között, melyeket kaphatsz, azért legyen is az első! Zokogva kiáltott Cajetán: Barátom ! én téged el nem hagyhatlak 1 — No, mondá emez, akkor hát veled megyek! és erővel vitte vonakodó barátját hozzá. Mikor e sorokat irom, az öreg Jánossy már keresztatyja egy kis ifj. Jánossynak, a ki felett a két öregnek gyakran szivéből kell nevetnie, ha a kedvetlenségét, a mely náluk hallgatagságban nyilvánult, hangos sirás-rivással adja tudtuk melyet azonban a kis Ulrika igen örömest és türelemmel hallgat. _______ von atkozólag a paksi szabadelvű párt végrehajtó bizottsága a választás előtt a következő nyilatkozatot tette közzé és osztotta szét az egész választó kerületben : Tisztelt polgártársak ! Tekintettel arra, hogy Szluha István függetlenségi képviselő jelölt ur a mai napig sem jelentette ki határozó tan, hogy a vallási do'gokat érintő vaa-y sértő írás* éli igeretet tett, hanem úgy az 1892. január 21-én, mint a január 25-én kiállított, egymásnak ellentmondó nyilvános jellegű nyilatkozatban általános szólamokkal a közönséget tévútra vezeti, a dolog érdemére nézve pedig világosan nem nyilatkozik ennélfogva a paksi választó kerület szabadelvű pártjának végrehajtó bizottsága saját tekintélyének megvédésére és a választó közönség tájékoztatására szükségesnek tartja a Szluha ur által sajátkezüleg irt és aláirt kötelező nyilatkozatot (Beversalist) szószerinti szövegében közölni. A reversalis következőkép szól: Nagyságos Spies János apítplébános urnák Pakson. Múlt alkalommal, hogy szerencsém volt magam nagyságodnak bemutatni, sz:ves volt támogatását azon esetre megígérni, ha én megválasztatáson] esetére a rosnyói püspök ő méltósága által kiboesájtott körlevél értelmében a kalholiknsoknak minden törvényen a'apuló és igazságes ügyeit positive, imdlettök felszólalva, mellettük szavazva, tá- moga ni Ígérem. —• Valóban szomorú, hogy idáig jutottunk ! Áttérve a dolog érdemére : becsület szavamra Ígérem, hogy a katholikus ügyeket, főleg a a kath. autonómia behozatalát, az elkeresztelési ügyben hozott 68-dik évi törvény eltörlését határozottan követelni fogom, más egyebekben pedig nagyságod szavaival élve, az igazság és egyenlőség alapján fogom a kath. ügyek elintézését követelni; ugysziute a polgári házasság behoza'alát ell nzem. Ezek után maradok nagyságodnak tiszteletem kijelentése mellett 1892. január 11-én. Szluha István. A t. közönség most már láthatja, hogy Szluha István ur saját nyomtatott és szóbeli nyilalkozatai ellenére a reversalist valósággal kiállította. Annak megítélését pedig, hogy menynyiben érinti, vagy sérti ezen nyilatkozat a vallási dolgokat s hogy az „alaptalan vád-1 „rágalom“ és „gyávaság“ kifejezés kire illik, azt nyugodt lélekkel a közönség iléletére bízzuk. Kelt Pakson. 1“92. január 25-én. A paksi választó kerület szabadelvüpártjának végrehajtó bizottsága, Hírek. — Ebéd a főispánnál. Főispán ur ő méltósága e hó 29 én, a választást követő napon, ebédet adott, a melyen részt vettek: Simontsit B51a alispán. Perczel Dezső orsz. képviselő, Dezseöffy Géza kir. törv. elnök, dr. Szigetit Gábor bank vezérigazgató. Totth Ödön volt választási elnök, Steinekker Ferencz hely. vál. elnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész, Závody Albin, Ágoston István, Hamza Géza és Bírói Béla kir. törv. bírák, Geiger Gyula ügyvéd, Döry László főszolgabíró, Bassovszky Julián szolgabiró, Sunontsits Elemér és dr. Leopold Kornél. A gazdag menü közepette, a pezsgőnél, felállott gróf Széchenyi Sándor háziúr, hogy — úgymond — nem mint főispán, hanem mint a szabadelvű pártnak lelkes hive, ezen politikának, a szabadelvű eszméknek őszinte barátja, foglalkozzék a lefolyt választások és az elért treimények jelentőségéve1. A magas röptű beszédet, mely magasan felülemelkedett a rendes tosztok szinvona’án, ajelenvol- tak zajos éljenzéssel fogadták.Ezután- megindult a (osztóknak hosszú sora, szebboól-szebb köszöntők hangzottak el és különösen le kés és zajos ovációknak voltak részesei: A vendégszerető háziúr, Simontsits Béla és Perczel Dezső, az újonnan megválasztott képviselő. Mindvégig kedélyes és lelkes hangulat uralkodott, a melynek hatása alatt zajos éljenzéssel fogadta a társaság] a körében megjelent, a délutáni vonattol■ megérkezett uj képviselőt, Busbach Pétert, a ki mindjárt ki is jelentette, hogy szivvel- lélekkel e vármegye fiának vallja és tekinti magát. A társaság élénk eszmecserét folytatva a lezajlott napokról, csak későn oszlott szét. 1892. január 31.
