Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-06 / 45. szám
4. TOLNA VARMEGYE. 1892. november 6 — Elvetett semmiségi panasz. A kir. curia e napokban tárgyalta Klein Józsefnek semmiségi panaszát, a melyet ez a pécsi sajtóbiróság Ítélete ellen beadott. A curia semmiségi panaszt elutasította. így tehát az ítélet, mely szerint Klein a Leopold Sándor ellen becsületsértés miatt négy ■ heti fogházra és 100 frt pénzbüntetésre ítéltetett, jogerőre emelkedett. — Katonaszökevény. Varga Vince simontor- nyai illetőségű közhuszár múlt hó 4-én megszökött Paksról a századtól. A simontornyai őrsnek sikerült megtudni, hogy Ungár József ottani lakosnál tartózkodik, ahol elfogatván, a paksi állomás-parancsnokságnak átadatott. — Lólopás. Múlt hó 26-án Horváth Pál, Kis János, Oszvald József gerjeni lakosoktól 1 — 1, Tamrner Ferenc szedresi lakostól 4 lovat ismeretlen .tettesek el'optak. A nyomozás folyamatban van. — Gazdátlan ruhanemüek. A csendőrök Hard puszta tájókáa onnan elmenekült cigányok által visszahagyott különféle szövet, posztó, férfi és női ruhanemüeket találtak, melyeket az ottani bírónak adtak át ideiglenesen megőrzés végett. — Kolera Toinán. Az elmúlt héten három kolera megbetegedés fordult elő, egy halálos kimenetellel végződött, két esetben gyanús jelenségek között fekszenek a betegek s van remény, hogy felgyógyulnak. A tolnai országos vásár megtartását a hatóság betiltotta, sőt a legközelebb Szegzárdon tartandó vásárból a tolnaiak, mint halljuk, ki lesznek zárva, nem lesz nekik megengedve a vásárt sem mint vevők, sem mint eladók meglátogatni. Ezt írja tudósítónk, túlzott óvintézkedés oly községre, melyben mindeddig a kolera oly egyéneken fordult elő, kik Budapest vidékéről jöttek már betegen Tolnára. Még Szabó Jóska esete sem lehet mérvadó, mart mint utólag kiderült, ő is volt Budapesten 8 nappal halála előtt s valószínű, hogy onnan hurcolta magával a kolera bacillusait. — Meglőtt csősz. Lapunk egyik számában említettük, hogy Keserű Sándor nyulasi csőszt a Ziöhy urodalom egyik pusztáján orozva meglőtték. A szerencsétlen ember a kapott seb miatt meghalt s hat neveletlen árvát hagyott maga után. VIDÉK. — Műkedvelői előadás Bonyhádon. Bonilládon, az „Arany Oroszlán“ szálló nagytermében folyó évi október 29-én sikerült műkedvelői előadás tartatott. Az eszmét P e r c z e 1 Orescence k. a. és Forberger László urak pendítették meg, és mint ez is minden, a minek élére ők állanak, sikerült. Az estély jövedelméből a 825 frtba került színpad 100 frt hiányával kifizetve van, úgy, hogy a következő előadás jövedelméből már jótékony czélra is lehet majd fordítani. — A műsor elseje Sántha Károly „Prologja“ volt. A kitűnő költemény külön dicséretre nem szorul, azt e lapok olvasói a múlt szám közlése nyomán már ismerik. A Prolog előadója, Beke Andor tanár ur méltó kezdője volt a sikerült előadásnak. — „A tavasz érkezése“ cimü énekes allegória úgy az ének és a zenei részek, mint a csillogó jelmezek és Ízléses rendezés tekintetében valódi élvezetet nyújtott. A zenei részek és a hatalmas karének a karnagyként szereplő Müller József urat, az egész rendezés ízléses volta az ez irányban fáradozó Forberger Lászlóné úrnőt méltán dicséri. Ezt követte gróf Fredrónak ismeretes „Az egyetlen leány“ cimü vigjátéka, melynek előadásánál zavarban volt á hallgató, vájjon műkedvelői előadáson, avagy elsőrendű színtársulat előadásán van-e. Perczel Emma, Lengyel Ilonka, Traiber Margit, Perczel Teréz és Graf Emma kisasszonyok, Traiber János, Beke Andor, ifj. Halász Géza, Schaádt Gyula, Szepessy Kálmán és Brendeisz Ferincz urak voltak a kitűnő szereplők olyannyira, hogy ha ezek közül Traiber János, ilj. Halász Géza és Brandeisz Ferencz urakat kiemeljük, csak azért tesszük, mert pompás játékuk a legtöbb derültséget keltette. Az előadást tánc követte, melynek sikerét csak az rontotta meg, hogy a terjedelmes színpad rögtön szétszedhető nem volt és igy a nagy tár- 1 Saságnak kicsiny helye maradt a tánezhoz. A hely i hiányát azonban a jókedv, mely a reggeli órákig kitartott, bőven pótolta. A jelenvoltak közül hamarjában következőket jegyezhettük fel. Asszonyok: Angyal Ferenczné, Angyal Béláué, Brandeisz Ferenczné, Blumenstock Jakabnó, dr. Cottely Gézáné, Erhárdt Henriknó, dr. Ellbogen Fülöpné, Eibach Ödönné, Englmann Adolfné, Érmei Adolfné, Fein Lajosné, Forberger Lászlóné. Grosch Józsefné (Tabód) Geyer Gyulánó (Hidasd), Goldfinger Miksáné (New-York), Goldfinger Mérné, Goldfinger Hermáimé, Gyalogh Ist- vánnó, Graf Józsefné, Halász Gézáné, Halász La- josnó, Hófer Istvánná, Hoft'er Józsefné, Jagitza V inezénó, özv. Koch Jánosué (Budapest) Kakas Bóláné, Kúu Mérné, Kirchknopf Ágostné, Katzenbach Józsefné, Kühnel Ferenczné,- Kreth Radoné, Lovászy Gáborné (N.-Mányok), Lehmann Jánosné, b. Majthényi Vilma (Mocsolád), Molnár Istvánná (Szegzárd), dr. M Jánosné. Müller J< Ferenczné, Üsztric Perczel Dezsőné, czel Ivánné, Perc zsefné, Pirkner Jc Radoné, Riegl Ri muelné, Sághi J (Majos), dr. Schw dr. Szendrődy Ss Ella, Bauer Anm Erményi Kata és Graf Emma, Gey Hirschfeld nővére vérek, Kertész nő vérek (Somogyvá Krisztina, Novotn Orescence, Percze Teréz, Perczel E Rack Paula, S/.en Carola (Sár-Szt.-J Berta, Schenz nő (Szegzárd), Taub Másnap, va a fiatalabb nemz zetben, megismél Mindkét elő — Mükedve szí műkedvelők ál dalmi nagyvendég bér hó 5-ón zái műkedvelői előadó az alkot mán Irta: Tóth Kálim földbirtokos Sántl mesnó Borbély Ilc Irma k. a. Béres Cselet, birtokos Pitvarosnó Korbuly máros Erdődy Jói Béla ur. Szelei I menyi Eiferth 1st v nik az 1-ső felvont dapesteu. Idő 186(X — Német dobszu luman; meg-roiyx. ____u, ha vában adta ki a megye központi főszolgabírója azt a szigorú rendeletet, hogy Tolnán a hirdetést magyarul és aztán ha erre még szükség volna, nénié! tül tegyék közzé. Volt alkalmunk erről gyakrabban azóta megemlékezni, a főszolgabiránk eme hazafias rendeletét Tolna község elöljárósága nem vette komolyan, mert azt nem úgy hajtotta végre, mint a hogy azt kellett volna, hanem — úgy látszik igazuk volt, mikor a főszolgabíró ur ismert rendeletét szalmatüznek mondták, mely benne mint-hazafias érzületének egy szikrája, hirtelen lángra csapott, hogy csakhamar elhamvadjon ... hadd menjen a hamu a szól minden irányában s hirdesse nemzeti eszménket, mivoltunk nagy semmijét. — Azt tette az elöljáróság, mit egy ilyen rendelettel nálunk Magyarországon tenni kell: a papírkosárba vele, annak volt szánva. — Konstatáljuk, hogy Tolnán, Magyarországban még mindig először németül, s ha kedve van a dobosnak, magyarul is hirdeti a tudni valókat. Lord Cynlé. A „Tolnamegyei általános tanítóegyesület“ közgyűlése. E hó 3-án tartotta közgyűlését a Tolnamegyei ált. tanítóegyesület Krammer János elnöklete alatt a szegzárdi polg. isk helyiségében, melyre a megye minden vidékéről érkeztek a tagok mert ez a gyűlés nagyon érdekesnek ígérkezett (és volt is) miután az egylet 1885-ben történt megalakulása után csak 3 évig működött, de 1888 tói fogva mindekkoráig magáról életjelt nem adott. 10 órakor elnök a gyűlést a következő szép beszéddel nyitotta meg. Tisztelt közgyűlés ! Midőn az egyesület választmányával egyetértve az egyesületet több évi szünetelés után közgyűlésre egybehívtam, meg akartam felelni a Szeg- zárd-központi és a Bonyhád-vidéki tanitóegyletek részéről hivata'osau és több kartárs által magánsmer vagy Mflirrure' nőnT műBdött má"rg* S ezen gyűléseken megvitatták a nevelés oktatás minden kérdését s tárgyalták az iskola s tanító szellemi s anyagi érdekeit. A szellemi fölpezsdülés ezen korszakára esik a Szegzárd-központi s vele a megye többi szabad tanító egyesületének megalkotása s azok folyományaként a Tolnamegyei tanítóegyesület szervezése. Egyesületi életünk dicséretes buzgalommal s lelkesedéssel indult meg, mígnem erét vett rajta a lethargia, mely majdnem halálos alommá változott, melyből fölébreszteni most tesz- szük az első kísérletet. De ne higyjék t. Uraim ! hogy ez , csak a mi egyesületünk " sorsa, osztozik benne az ország legtöbb egyesülete, mely csak vegetál, de nem virágzik. Egy különben életképes fahoz hasonlítom egyesületünket, melynek belsejét szu rágja, gyökerei pedig sziklás talajra jutván, nem képesek a fát kellő tápanyaggal ellátni. __ A szu. mely belsejet rágja, a t ini tó nyomorúságos anyagi helyzete, a szikla pedig az egyesületek egy- o'dalu működési köre, mely paedagógiai-didactikai ói tekezések es minta előadások örökös körforgásában képes ugyan némely ifjabb és ambitiosusabb tanítóban ideig óráig az ön művelődési vágyat s ön- tevékenységet felébreszteni ; de az idősbek érdeklődését az egyesületi működés iránt lekötni nem elegendő. (Igaz ! úgy van !)
