Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-23 / 43. szám

1892. október 28. Ha végig tekintünk a külföldi nagy irodalma­kon, a francián, olaszon, németen és angolon, szem­betűnő, hogy az oláhságra vonatkozó aránylag kis irodalom jí része alig különbözik az oláh nemzeti irodalom állapotától, mely — alig kell mondanunk — ma tudomány számba nem is vehető többé. Egy Roesler, Tomasehek, Miklosieh idevágó nagybecsű munkáján kívül még a német irodalomban is alig van valami számba vehető. A kérdés szövevényes­sége és nehézségei, a szemlélődés távolsága, mely­ből a külföldi tudós az oláhságot tanulmányozhatja : olyan tényezők, melyek úgy Jungnak, Kiepertnek, sőt a nagy Mommsennek is korlátokat emelnek, hogy az oláhság történetét a maga igazi mivoltából láthassa. A francia irodalomról alig szólhatok. A fran­cia irodalomban egy pár oláh forrásból dolgozó vagy épen oláh iró tollából származó könyv és ta- j nulmány az egész, a miből a müveit közönség az oláh kérdésről tudomást szerezhet s a melynek kalauzolása mellett interpretálhatja magának azt a sok zavaros históriát, a mit a bukaresti liga pén­zén megjelenő kirohanások (memorandumok) elébe tárnak. S az a legnagyobb baj, hogy a külföld tudományossága elavult docktrinák alapján állva, maga támogatja az oláh tendentikát. Ezen kell vál­toztatnunk. Mindenekelőtt a német közönség volna az, melylyel a magyar irodalomnak ezen a téren ki­fejtett koino'y és becsületes munkáját meg kell ismertetnünk. Meg kell jelenni egy kitűnő magyar munkának, mely egyedül öleli fel az oláh kérdést egész terjedelmében és egyedül alkalmas arra, hogy Jungnak, Kiepertnek hatását ellensúlyozza a németeknél. Dr. Rétliy Lászlónak, a magy. tud. aka­démia tagjának két kiadást ért könyve : „Az oláh nyelv és nemzet m egalakulásá“-ról olyan munka, mely annak idején méltó feltűnést keltett úgy mélyreható ku atásai, mint tárgyalásának meg­győző ereje által, s melyről, mint ilyenről függet­lenebb gondolkodású román írók is nyilatkoztak. Ezt a munkát a szerző engedőimével anyagi érdek nélkül, sőt áldozattal, egyedül az ügy iránti lelkesedésből németre fordítottam és mindent meg­tettem, hogy a német könyvpiaczon még ebben az évben megjelenhessen. Egy világhírű német céggel léptem egyes- ségre, mely a kiadás feltételéül csak azt kötötte ki hogy neki 000 előfizetőt biztosítsak. Én tehát kibocsátóm a gyüjtőiveket abban a biztos reményben, hogy a hazafias magyar társadalom meg fogja ragadni az alkalmat és lehetővé teszi nemes áldozatkészségével a n­Szóval csinos volt mind a hat! De már, hogy két jogász hat leánynak egyen­lően mondja a szépet, s egyiket se haragítsa ma­gára, erre nem volt kedvünk. Ellenkező esetben pedig, ha Ella megharagszik, kisöpretleu marad szobánk, ha Bella, nem lesz szép fehér ing, ha Fe­nelle, rosszul fog égni a lámpás------------stb. stb. mind tűrhetetlen dolgok. Szép [kilátás! Megígértük ugyan, hogy dél­után elvisszük a foglalót; de még most is visszük. Apropos! Azóta már vagy húszán megszólí­tottak az ígért foglalóért, mert mindenütt ily ígé­rettel váltunk el. Most már van lakásunk, hol teljesen élvez­hetjük a főváros kellemeit. így hallhatjuk az este ablakaink alatt elrobogó lóvasúti kocsik zaját, a gebéit kínzó kocsis siralmas káromkodásait; sőt még néha-néha éjjeli nyugalmunkból is felver az ablakainknál kellemes szerenádot adó részeg kömi- vesek fülsiketítő lármája. Ennyi élvezet, ennyi kellem csak megérdemli azt, hogy a kinek csak egy csepp érzéke van az ország szivében élvezhető szépségek iránt, az itt tartózkodjék! Különben Budapest egyéb kellemes mulatsá­gairól, ha a t. szerkesztő ur megengedi, majd nem­sokára bővebben irok. Pávik József. nak a munkának megjelenését, mely végre szét fogja rombolni az oláhok tömérdek hazugság­ból fölépített légvárát. Egy példány ára 1 frt 80 kr. A ki pél­TOLNAVÁRMEGYE, ________ dá nyra fizet elő, kérem ezt az átengedési rovatban megjegyezni, hogy az ekként rendelkezésünkre ma­radó példányokat azoknak az egyesületeknek, lapok­nak küldhessük el, m-lyeknek felvilágosítása még saját költségünkön is nemcsak érdekünk, de egye­nest kötelességünk. Az előfizetések kizárólag nekem adandók át, valamint az érkezendő példányokat is én fogom szétküldeni. A gyűjtés vége folyó évi november 1-e. Ha a mit csaknem hihetetlennek tartok hazafias közön­ségünknél, a 600 előfizetőt nem sikerül addig ösz- szegyüjteni, minden aláíró postautalványnyal fogja pénzét visszakapni. Budapesten, IV., Lövész-utca. I. em. 9. 1892. szeptember 30. Zarándy A. Gáspár. Hírek. — Esküvő. Lapunk felelős szerkesztője, dr. Leopold Kornél, múlt hétfőn esküdött örök hűsé­get menyasszonyának, Kornis Ilona kisasszonynak. Az esketósi szertartás után, melyet dr. Ungár Si­mon szegzárdi rabbi végzett, az ifjú pár Olaszor­szágba utazott, a nagyszámú vendégsereg pedig a „Nemzeti szálló“ termeiben rendezott fényes esté­lyen éltette a fiatal párt s azok hozzátartozóit. — A „Tolnavármegye“ belső dolgozótársai lapjuk sze­retett szerkesztőjét azzal lepték meg esküvőjén, hogy október 17-óre kiadtak egy humoros kis „Tol- navármegyé“-t, melynek összes rovatai e nagy nap­ról szólallak. — D. K. E. A 1). K. E-nek vármegyénkből: Szegzárdról 12, Tamásiból 2, Bonyhádról 2, Tol­náról 2, Duna-Foldvárról 2, Gyönkről 24 tagja van. Pakson pedig tag nincs. Hogy Gyönk ily szépen előljár, ez a mint értesülünk, Pesthy Elek szolga- biró ur érdeme, a ki egymaga 22 tagot gyűjtött. Bárcsak mennél többen utánoznák! — Jegyzői szigorlat. E hó 21. és 22 ón jegy­zői szigorlat volt. A szigorlatokat a következők tet­ték le: Ke.-zler Károly, Janosits Károly, Balikó Gyula, Németh Kálmán és Nagy Gyula. — Báttaszók község elöljárósága táviratilag kérte vármegyénk alispánját, hogy tekintettel a kör­nyékén előfordult kolera betegedésekre, a hétfői vásár elhalasztassék. A község kérelmére Simont- sits alispánunk nyomban intézkedett, hogy a vásár elhalasztassék s erről távirati utón erte.-itette a szomszédos vármegyék alispánjait, hogy az ottani lakosságot értesítsék. — A kolerajárvány miatt Fejér megye területén az öí-szes országos vásárok elha- lasztattak. — Úgyszintén a budapesti folyó évi no­vember hó első vasárnapján, azaz november hó 6-án kezdődő Lipót-vásár is két héttel később leaz. —Varasdy Lajos tolnamegyei kir. tanfelü­gyelőnek, jeles paedagogusnak s a demokratiai esz­mék fáradhatlan bajnokának közelebbről megjelenő nagyfontosságu munkájából egy igen érdekes részt kiszakítva lapunk más helyén megismertetjük olva­sóinkkal. Annak idején a mű megjelenéséről s kö- : zelebbi tudnivalókról is fogunk fölvilágositást adni. — Uj orvos. Dr. Neuberger János orvos tu­dor, mint méltóságos gróf Apponyi Sándor ur házi és uradalmi orvosa Lengyelen telepedett meg s nemcsak a belgyógyászat, hanem a sebészet és : szemorvoslásban is kitiinó szakértelemmel bir, ami nem is csoda hisz elsóbhrangu kórházakban, majd mint körorvos működött, s a legkitűnőbb bizonyít­ványokkal rendelkezik. Hisszük, hogy Lengyel és vidéke egészségügyeinek előmozdítására miuden kö­rülmények között nagy befolyással leend. — Sorsjegy csoport felosztás. A szegzárdi takarékpénztárnál alkalmazott sorjegy csoport, mi­vel fennállása nem hogy nyereség, de folytonos vesz­teséggel jár, — legközelebb fel fog oszlani. — A sorsjegy csoport elnöke, Nagy János kir. közjegyző a tagokat ma délután két órára e célból már ösz- sze is liivta. — Tolnáról Írják nekünk: Az október hó­4-én ő cs. és kir. apóst, felsége neveünnepe tiszt e letére elhatározott jótékonycólu kisorsolás, dacára a kolera által közbejött akadályoknak megtartatott csendesen ugyan, de igen csinos társaság jelenlé­tében. A sorsolásban minden sorsjegy nyeremény­ben részesült és igy a sorsolás minden költség le­vonása után 22 frt 28 krt eredményezett, mely eredmény néhány nemes lelkű felülfizetósónek kö­szönhető, többek közt Bezerédj Pálnak, a selyem­tenyésztés buzgó apostolának és a helybeli papság­nak, kik ez alkalommal nyert értékesebb tárgyakat, mint például ébresztő órát, különféle tárcákat és dohányszelencéket ott árlejtésre bocsáták és a be­jött pénzt a jótékonycélu pénztár javára átengedék. A szép anyagi és erkölcsi siker a rendező hitköz­ségi elnökségnek csak dicsőségére válik, már csak azért is, hogy a hasznosat az élvezetessel ily sze­rencsésen össze tudta kapcsolni. — Helyreigazítás. Lapunk 42. számában kö­zöltük, hogy Pollák Ignác jó hírnévnek örvendő szegzárdi kereskedő átköltözködés miatt végeladást rendez. Mint a leghitelesebb forrásból a cég tulaj­donosától értesülünk, Pollák Ignác Szegzárdot vég­leg elhagyni készül, s már a jövő évi február 1-én egy bécsi nagyobb gyár társtagjává lép be. — A végeladást tehát nem mint tévesen irtuk átköl­tözködés, liánom elköltözködés miatt rendezi s ép azért összes áru készletein jly rö­vid idő alatt túladni kénytelen. — Tolnamegye kolerahalottjai. Tolnamegyé- bon eddig hivatalos megállapítás szerint következők haltak meg kolerában. — Régibb halottak: Tol­nán: Tornóczki István, Tornóczky Istvánná, Bogó Ferenc és Szabó József. Faddon: Kovács József. Duna-F ö 1 d v áro n: Takács Jánosné, Molnár Jó­zsef és Kolompár Ferencné. Dom boriban: Stein- bach János Tolnavármegye alispánjához beérkezett hivatalos jelentések szerint még a következő he­lyeken fordultak elő koleraesetek : Gyula-Jováncáu egy Molnár Andrásné nevű asszony betegedett meg. Báttaszóken Spannenberger Jozefa meghalt s dr. Dragics Imre ázsiai kolerát konstatált, Pakson Vin- cze Éva és Tolnán Napras Ferencz szintén kole­rában halt meg. Mig a Szogzárdon hirtelen el­hunyt Szili József halálát az orvosok véleménye szerint hagymáz okozta. Az itt elterjedt kolerp- hirek tehát légből kapottak. Mint megbízható for­rásból értesültünk a kolera Baján is kitört. Gei- ringer és Berger hajójáról betegedett meg egy mat­róz s ugyanazon házban megkapták még hárman, kik közül kettő meg is halt. Mindenesetre szigorú intézkedés szükséges, mert Baja Szegzárdhoz az első hajóállomás. — Pályázat. Tót-Keszi magyarajku rom. kath. elemi iskolájához önálló segédtanító kerestetik 300 frt fizetés mellett, szoba fűtéssel. Az állomás azon­nal elfoglalandó. Kérvények Kutor Ferenc plébá­noshoz intózendők. Az udvarii ev. népiskolánál és a kónyii r. k. iskolánál osztálytanítói, a gerjeni ev. ref. népiskolánál pedig segédtanítói állásokra van pályázat hirdetve. — Lopás. Grisz Jakab izménvi lakos e hó 10-én tetten kapta Eück Fülöp ottani lakost, a mint ez az ő kamrája ablakát kifeszitve, oda be­hatolt s egy csomó olajpogácsát onnan kihozva, azt el akarta vinni, de a gazda láttára a lopott jószágot eldobta és elmenekült. Rück Fülöp azonban a lo­pást tagadja. A vizsgálat folyamatban van. — Tüzesetek. Folyó bő 11-én délután Hi- gili József teveli lakos dohányszáritó pajtája isme­retlen okból kigyult, melytől a mellette levő gaz­dasági épület is tüzet fogott s 12 szekér széna, több kisebb gazdasági szerekkel együtt 240 frt ér­tékben elégett. Biztosítva semmi sem volt. — Fo­lyó hó 12-óu pedig Mohai János pinczehelvi lakos istálója, szintén ismeretlen okból kigyult és ennek következtében az ő háza s/4 részben, özv. Mohai Ferencné házának */* része, Sándi Ferencz istálója, Sándi Mihály háza, özv. Kövér Istvánné háza, szá­mos gazdasági cikk, sok élelmi szer, nagy meny- nyiségii baromfi s takarmány elégett. Szerencsére az épületek legnagyobb részt biztosítva voltak. — Difteritisz. Nagy-Dorogon a difteritisz jár- ványszerüeu lépett fel. __________________3.

Next

/
Thumbnails
Contents