Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-28 / 35. szám
1892. augusztus 28. TÖLNAVÁRMEGYE, 5. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél elhalálozás folytán megüresedett iruoki állásra 4 heti határidővel pályázatot hirdettek. — Lajos napja. A „Polgári olvasó kör“ szokásos Lajos napi ünnepe, a melyen hazánk halhatatlan fia, Kossuth Lajos névnapját szokta ünnepelni, az idén elmaradt Kossuthnak 90 éves évfordulója ünnepére, a mikor tudvalevőleg országszerte nagy ünnepélyeket rendeznek. — Szegzárdon azonban van vagy másfél tucat úri ember, a kik mind Lajos névre hallgatnak s ezek — természetesen — vígan ünnepelték e napot barátaik, ismerőseik körében. Az illetők szives ödvkivánóik közé, a kikhez részben baráti kötelékek is csatolnak, e helyen is őszinte szívvel csatlakozunk. — Sapiana non coronat. Az „Iparügyek“ 8-ik számában e cim alatt olvassuk a következőket : „A pécsi iparkamaráról szól a nóta, a mely tudvalevőleg a milleniumi kiállítás megtartása ellen felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, még mielőtt a kamarák megkérdeztettek volna, hogy utólagosan mpgvannak-e elégedve a szentesített törvénynyel vagy sem ? A julius 18-iki ankéten mindjárt a gyűlés kezdetén a pécsi kamara beadványa felolvastatván, egy órtekezleti tag elég maliciosus volt ahhoz egy kis kommentárt fűzni, mely szerint a rómaiak Sapiana és a középkor Quinque Ecciesiae városában és kerületében valószínűleg azért mutatkozik az ellenszenv a nagy nemzeti kiállítás ellen, mert 1888. évi szépen rendezett kerületi kiállításuk alkalmával kizárólag aranyérmek kerültek kiosztásra. (Tudvalevőleg a pléh értékére nézve mindegy akár aranyozzák, akár ezüstözik, akár pedig bronzirozzák.) Már pedig az 1887. évi országos kiállítás is érmek dolgában silány bronzon kívül nem nyújtott egyebet a kiállítóknak. Az aranyérmes pécsi iparosok és termelők tehát méltán tarthatnak a milleniumi degradálástól.“ — Öngyilkosság. Duuaföldvári levelezőnktől vesszük a hirt, hogy a Pécs felé vonuló 23-ik gyalogezred negyedik századának egyik közlegénye, a bikityi születésű Fabik, ott agyonlőtte magát. A jó magaviseletü s felebbvalói szeretetót biró legény szomorú tettének oka ismeretlen. Magyarosodunk. Két szabadságolt állományú baka végig sétált a vásártér utczán és a 191. számú ház kapuján következő ékes magyarsággal irt cédulát találta. „Ezen házpan van ki adó utvari külöp konha és szopa és migen egy konyha és szopa két Lakás kiatot..“ Ezt a csudabogarat hozták el a szerkesztőségünkbe, tőlünk kérve felvilágosítást, hogy micsoda nyelven van ez tulajdonképen megírva. — Halvacsora. A csörgetői vendéglő helyiségében — felbuzdulva a múlt alkalommal rendezett halvacsora sikerén — augusztus 30-án ismét halvacsorát rendez a bérlő, a melyen rósztvenni akarók Petrits Antal vendéglősnél jelentkezhetnek. Az eddig aláirt urak névsora elég biztosítók arra, hogy ezen estély a legkedólyesebb lesz. — Minden cseppje aranyat ér. Annak az esőnek t. i., a mely a hetek óta tartó tikkasztó forróság után augusztus 23 án este végül beköszöntött. Ember, állat és az egész szomjas föld várta ezt s habár alig áztatta meg a földet, mindenféle növényzetnek kimondhatatlan hasznára vált. Természetes, hogy a villámlás, dörgés elmaradhatatlan volt ez alkalommal is, egy-kót villám le is csapott valahol; de nagyobb károkat nem okozott. Másnap reggel már megint a maga fényében tündökölt a nap, de a levegő tiszta, bús volt. — Szőlőoltvány eladás. Az állami ámerikai szőlőtelepeken a folyó év tavaszán készített fás és zöld szölóoltványok az ősz folyamán el fognak adatni. A gyökeres oltványok ezre 120 frt, a sima oltványok ezre 60 frt. Megrendelési-ivek — szóbeli vagy Írásbeli megkereséssel szerezhetők be a szegzárdi szőlőszeti tanfolyam vezetőségénél. — A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ hivatalos Értesítőjének augusztusi száma Molnár József egyleti titkár szerkesztésében jelent meg. — Csőd. Neumann Vilmos ellen a csőd elrendeltetett. Csódbiztos dr. Tarcsay Gyula, tömeggondnok dr. Pirnitzer Béla. Felszámolás ideje október 22. — A tanév kezdete. A szegzárdi iskolákban az 1892—93-iki iskolai év jövő csütörtökön kezdetét veszi, a mennyiben a beiratások mindenütt megkezdődnek. A polgári iskolában szeptember 4-én reggel 8 órakor lessz a „Veni Sancte“ és 5-ón reggel kezdődik a tanítás. — Zászló szentelés. A paksi kath. legényegylet zászlószentelése augusztus 20-án történt meg. Az ünnepélyen több vidéki legény-egylet jelent meg. A szentelés reggel 9 órakor kezdődött, a mikor is S p i e s z János apát tartotta az ünnepélyes misét, dr. Rézbányái József pécsi theolo- giai tanár és egyházmegyei legény-egyleti felügyelő beszédet tartott. Ezután vette kezdetét a zászlószentelés és szeg-beverés. Zászlóanya volt D ö r y Katalin urhölgy. Délben 150 teritékü bankett volt a szépen feldiszitett Kovács-féle kertben. Az ünnepélyen részt vett Simon tsits Bóláné is. Este 8 órakor hangverseny volt. Az egész ünnepély fényesen sikerült minden tekintetben, mert a zászlóalapra befolyt 230 frt 23 kr, a zászlószegekből 146 frt, belépti jegyekből 221 frr 42 kr, felül- fizetésekből 60 frt 18 kr. — - Helyiség változtatás. A szegzárdi ipartestület hivatalos helyisége október 1-tól kezdve a dr. Szigeth Gábor Szóchenyi-utcai házában lesz. — Szőlőkarók szállítása. A szegzárdi amerikai szőlőtelephez szükséges 25000 drb. 220 cm. hosszú és átlag a közepén legalább 3 cm. vastag gömbölyű fenyőkaró szállításának elvállalására vonatkozó írásbeli ajánlatokat folyó évi szeptember 9-ik napjának délelőtt 10 óráig Tolnavármegye pénztári hivatalához Szegzárdon kell beadni. — Házépítés. Koszom István újvárosi kántor- tanitónak a főutcán, a Sághi-féle telken épülő földszinti szép háza gyorsau épül. A jövő héten már az ácsmunkákat végzik. Az uj házba Koszorú István különben csak a jövő óv őszén szándékozik beköltözni. VIDÉK. — Tolnán nagy katonai beszállás volt e héten szerdán és csütörtökön. A 23. gyalogezred gyakorolva vonult Budapestről a Duna mentén Tolnán keresztül Pécsre. Vele volt fedezetként egy század huszárság és kiegószitósül egy üteg tüzérség. A huszárok és tüzérek szerdán délelőtt érkeztek, este felé pedig kimerültén, fáradtan eltikkadva a gyalog ezred, mely már aznap reggel 3 órakor indult el Paksról. Porfelhő takarta az ezredet s mikor megállapodott, sietve adták ki a parancsot. A legénység századok szerint vonult különböző utcákba. Minden házba bemout 2—3, sőt helyenkint 5 is. Szobáról hallani sem akartak — lukszus volna az kérem — mondja egyik altiszt, megalszunk a folyosón, csak kevés szalmát kérünk vagy egy-egy szalmaszákot 2—2 embernek. Megvacsoráltak és a legfukarabb házigazda is látva az elcsigázott legénységet, megkönyörült és megvendégelte katona vendégeit. Az ágyuk a kaszárnyában, a szerkocsik, kórház és egyéb felszerelések a kisebb nagyobb té- reken sorakoztak, hol a legénység apró sátrakban aludt. A legénység nyilatkozata szerint meglehetősen sokat szenvednek a gyakorlat alatt. Különösen a most járó nagy hőség szörnyen megviselte őket. Mielőtt Tolnára érkeztek volna, egy közlegény agyonlőtte magát. A szegény a nagy fáradságtól az utón kidült, a kapitány szimulánsnak nézte és kiköttette 2 órára. Ki katona volt, az tudja mi az : 2 órai kikötés ! A legény később újra kidőlt, miért újra 2 órai kikötést ígértek neki, de mielőtt végrehajtották volna rajta, kivégezte magát, — mellét átlőtte manlicherjével. Ma csütörtökön pihenő napjuk van, fele mezítláb jár, hogy holyagot kapott lába kipihenje magát. Holnap, pénteken vagy még éjjel tovább vonulnak Bonyhádra hol több ezer ember fog koncentrálódni gyakorlatra. — A tolnai csolnakázó egylet augusztus hó 20-án tartott nyári táncestélye igen szépen sikerült, j A söresarnok kerti helyisége lámpionok és zászlókkal pompásan díszítve igen szép látványosságot mutatott. A mulatság este 8 órakor vette kezdetét ! I és vigan folyt késő éjszakáig. A tánchely feder- veissal volt megcsinálva — akár a parkett. A hölgyek sokat táncoltak a fesztelen jókedvű mulatságon, milyen csak a csolnakázó egylet táncmulatságain szokott lenni, hol jó a kedv és egyetértés tartja fenn az egyleti életet. Jelen voltak asszonyok: Bockné B. Matild, Brezlmayer Gyuláné, (Budapest), Dobrovits Sándorné, Fugerth Károlyné, 1 Frölich Ferencnó, Garay Antalné, Geng Józsefnó, Havas Lajosné (Baja), Kliegl Lajosné (Szegzárd), dr. Kiss Miksáné, Roboz Jánosné, Thury Kálmánná (P.-Hangos) és Wittinger Sándorné. Leányok: Fugerth Mariska, Garay nővérek (Baja), Matejka Janka, Eiehmer Matild, Somogyi Ida (Kis-Székely) és Wittinger Mariska. Lord Cynlé. Egy pech-es ember. Ki ne mondaná pech-esnek E. mérnököt, a kinek a lefolyt hót annyi és oly érzékeny szerencsétlenséget okozott. Azonban sorrendet kell tartanunk, mert különben nem leszünk képesek megénekelni e nagy eseményeket. Azzal kezdjük tehát, hogy: óriási vihar! Augusztus 21-én este t. i. oly vihar keletkezett városunkban s miként azóta tudjuk, az ország tébb részében és megyénkben mindenütt, a milyent mostanában nem tapasztaltunk. Keletről jött a vihar, mert a fővárosi raeteorologikusok előző napokban megjósolták, hogy nyugotról óriási vihar és eső várható! A szomjas föld már néhány hét óta kívánta ezen esőt s remélhető is volt, hogy most jól megázik, azonban körülbelül egy félóráig dühöngött a vihar, esett egy kevés permetező eső, fákat tört ki, félónkebb embereket megijesztett s ezzel vége volt mindennek. Ezt mondja a nagy közönség. A tény pedig az, hogy ezen viharban megszólalt — de nem Szegzárdon -- a vereskakas is! E. mérnöknek a decsi határban volt zabasztagját gonosz kezek ezen este meggyujtották s az egészet megemésztette a tűz. Ennek fénye pirosra festette az egész délkeleti égtájat, a mit mikor a szegzárdi közönség észrevett, azt hitte, hogy az alsó városrész ég. Csak akkor nyugodott le, mikor meggyőződött, hogy a tűz messzire van. A viharban oltani nem lehetett s igy az egész zabasztag a lángok martaléka lett. A vicc pedig e dologban az, hogy a zabasztag tulajdonosa is gyönyörködött, ha ugyan lehetett azt tenni, saját termésének magasra törő lángjaiban és nem tudván, hogy az ő tiszteletére illu- mináltak, nyugodtan aludt egész éjjel. Szerencsére a zab biztosítva volt s igy csak 2000 frtnyi kára esett. Nagy volt azonban megdöbbenése, mikor reggel meghozták a hirt, hogy hát ő a káros. Éppen abban fáradozott, hogy utazik tüstént a tűzvész színhelyére, mikor a világhírű és minden kényelemmel teljesen berendezett csörgetői fürdő úszómesterének neje állít be a mérnök úrhoz s alázatosan jelenti, hogy az esteli vihar a női uszoda oldalfalait ledöntötte, az uszodában fürödni nem lehet, kéri tehát, hogy tessék intézkedni; mert a több száz meg száz vendég már is zúgolódik. Mit tegyen most a fürdő bérlője? mert'hiszenE. mérnök nemcsak föld-, hanem fürdő-bérlő is. Amott a tűz nagy kárt okozott, de hát a zab már füstbe ment; emitt a naponkénti nagy bevétel erkölcsileg kötelességévé teszi, hogy javíttasson. — Két ácsot küldött tehát, hogy ezek az uszodát annyira legalább reperálják ki, hogy a fürdóévad hátralevő részét kiállja, (ügy hallottuk különben többek részéről, hogy kívánták volna ezen uszodai alkotmány teljes megsemmisülését; mert először is nem volna nagy kár a bérlőre nézve, másodszor pedig legalább volna rá kilátás, hogy jövőre kényelmes, zuhannyal ellátott, a nap égető heve ellen fedett uszodát építene a tó bérlője, minthogy a mostani állapot már valóban tarthatatlan, a mint ezt a legilletékesebb szakembertől, a délceg úszómestertől hallottuk.) Az ácsok 2 napig dolgoztak a vihar rombolásainak helyreállításán s ekkor — mint a kik dolgukat jól végezték — eltávoztak. Mily nagy volt azonban bámulásuk, mikor másnap reggel megint azzal állít be hozzájuk az úszómester felesége, hogy menjenek az uszoda megcsinálására. Azt hitték t. j.,