Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

1892. augusztus 28. TÖLNAVÁRMEGYE, 5. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél elhalálozás folytán megüresedett iruoki állásra 4 heti határidővel pályázatot hirdettek. — Lajos napja. A „Polgári olvasó kör“ szo­kásos Lajos napi ünnepe, a melyen hazánk halha­tatlan fia, Kossuth Lajos névnapját szokta ünne­pelni, az idén elmaradt Kossuthnak 90 éves év­fordulója ünnepére, a mikor tudvalevőleg ország­szerte nagy ünnepélyeket rendeznek. — Szegzárdon azonban van vagy másfél tucat úri ember, a kik mind Lajos névre hallgatnak s ezek — természe­tesen — vígan ünnepelték e napot barátaik, isme­rőseik körében. Az illetők szives ödvkivánóik közé, a kikhez részben baráti kötelékek is csatolnak, e helyen is őszinte szívvel csatlakozunk. — Sapiana non coronat. Az „Iparügyek“ 8-ik számában e cim alatt olvassuk a következő­ket : „A pécsi iparkamaráról szól a nóta, a mely tudvalevőleg a milleniumi kiállítás megtartása el­len felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszter­hez, még mielőtt a kamarák megkérdeztettek volna, hogy utólagosan mpgvannak-e elégedve a szente­sített törvénynyel vagy sem ? A julius 18-iki an­kéten mindjárt a gyűlés kezdetén a pécsi kamara beadványa felolvastatván, egy órtekezleti tag elég maliciosus volt ahhoz egy kis kommentárt fűzni, mely szerint a rómaiak Sapiana és a középkor Quinque Ecciesiae városában és kerületében való­színűleg azért mutatkozik az ellenszenv a nagy nemzeti kiállítás ellen, mert 1888. évi szépen ren­dezett kerületi kiállításuk alkalmával kizárólag aranyérmek kerültek kiosztásra. (Tudvalevőleg a pléh értékére nézve mindegy akár aranyozzák, akár ezüstözik, akár pedig bronzirozzák.) Már pe­dig az 1887. évi országos kiállítás is érmek dol­gában silány bronzon kívül nem nyújtott egyebet a kiállítóknak. Az aranyérmes pécsi iparosok és termelők tehát méltán tarthatnak a milleniumi degradálástól.“ — Öngyilkosság. Duuaföldvári levelezőnktől vesszük a hirt, hogy a Pécs felé vonuló 23-ik gyalogezred negyedik századának egyik közlegénye, a bikityi születésű Fabik, ott agyonlőtte magát. A jó magaviseletü s felebbvalói szeretetót biró le­gény szomorú tettének oka ismeretlen. Magyarosodunk. Két szabadságolt állományú baka végig sétált a vásártér utczán és a 191. számú ház kapuján következő ékes magyarsággal irt cédu­lát találta. „Ezen házpan van ki adó utvari külöp konha és szopa és migen egy konyha és szopa két Lakás kiatot..“ Ezt a csudabogarat hozták el a szerkesztőségünkbe, tőlünk kérve felvilágosítást, hogy micsoda nyelven van ez tulajdonképen megírva. — Halvacsora. A csörgetői vendéglő helyi­ségében — felbuzdulva a múlt alkalommal rende­zett halvacsora sikerén — augusztus 30-án ismét halvacsorát rendez a bérlő, a melyen rósztvenni akarók Petrits Antal vendéglősnél jelentkezhetnek. Az eddig aláirt urak névsora elég biztosítók arra, hogy ezen estély a legkedólyesebb lesz. — Minden cseppje aranyat ér. Annak az esőnek t. i., a mely a hetek óta tartó tikkasztó for­róság után augusztus 23 án este végül beköszön­tött. Ember, állat és az egész szomjas föld várta ezt s habár alig áztatta meg a földet, mindenféle növényzetnek kimondhatatlan hasznára vált. Ter­mészetes, hogy a villámlás, dörgés elmaradhatat­lan volt ez alkalommal is, egy-kót villám le is csapott valahol; de nagyobb károkat nem okozott. Másnap reggel már megint a maga fényében tün­dökölt a nap, de a levegő tiszta, bús volt. — Szőlőoltvány eladás. Az állami ámerikai szőlőtelepeken a folyó év tavaszán készített fás és zöld szölóoltványok az ősz folyamán el fognak adatni. A gyökeres oltványok ezre 120 frt, a sima oltvá­nyok ezre 60 frt. Megrendelési-ivek — szóbeli vagy Írásbeli megkereséssel szerezhetők be a szegzárdi szőlőszeti tanfolyam vezetőségénél. — A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ hivatalos Értesítőjének augusztusi száma Molnár József egyleti titkár szerkesztésében jelent meg. — Csőd. Neumann Vilmos ellen a csőd el­rendeltetett. Csódbiztos dr. Tarcsay Gyula, tömeg­gondnok dr. Pirnitzer Béla. Felszámolás ideje ok­tóber 22. — A tanév kezdete. A szegzárdi iskolákban az 1892—93-iki iskolai év jövő csütörtökön kezde­tét veszi, a mennyiben a beiratások mindenütt meg­kezdődnek. A polgári iskolában szeptember 4-én reggel 8 órakor lessz a „Veni Sancte“ és 5-ón reggel kezdődik a tanítás. — Zászló szentelés. A paksi kath. legény­egylet zászlószentelése augusztus 20-án történt meg. Az ünnepélyen több vidéki legény-egylet jelent meg. A szentelés reggel 9 órakor kezdődött, a mikor is S p i e s z János apát tartotta az ünne­pélyes misét, dr. Rézbányái József pécsi theolo- giai tanár és egyházmegyei legény-egyleti felügyelő beszédet tartott. Ezután vette kezdetét a zászló­szentelés és szeg-beverés. Zászlóanya volt D ö r y Katalin urhölgy. Délben 150 teritékü bankett volt a szépen feldiszitett Kovács-féle kertben. Az ünne­pélyen részt vett Simon tsits Bóláné is. Este 8 órakor hangverseny volt. Az egész ünnepély fényesen sikerült minden tekintetben, mert a zászló­alapra befolyt 230 frt 23 kr, a zászlószegekből 146 frt, belépti jegyekből 221 frr 42 kr, felül- fizetésekből 60 frt 18 kr. — - Helyiség változtatás. A szegzárdi ipar­testület hivatalos helyisége október 1-tól kezdve a dr. Szigeth Gábor Szóchenyi-utcai házában lesz. — Szőlőkarók szállítása. A szegzárdi ame­rikai szőlőtelephez szükséges 25000 drb. 220 cm. hosszú és átlag a közepén legalább 3 cm. vastag gömbölyű fenyőkaró szállításának elvállalására vo­natkozó írásbeli ajánlatokat folyó évi szeptember 9-ik napjának délelőtt 10 óráig Tolnavármegye pénztári hivatalához Szegzárdon kell beadni. — Házépítés. Koszom István újvárosi kántor- tanitónak a főutcán, a Sághi-féle telken épülő föld­szinti szép háza gyorsau épül. A jövő héten már az ácsmunkákat végzik. Az uj házba Koszorú Ist­ván különben csak a jövő óv őszén szándékozik beköltözni. VIDÉK. — Tolnán nagy katonai beszállás volt e héten szerdán és csütörtökön. A 23. gyalogezred gyakorolva vonult Budapestről a Duna mentén Tol­nán keresztül Pécsre. Vele volt fedezetként egy század huszárság és kiegószitósül egy üteg tüzér­ség. A huszárok és tüzérek szerdán délelőtt érkez­tek, este felé pedig kimerültén, fáradtan eltikkadva a gyalog ezred, mely már aznap reggel 3 órakor indult el Paksról. Porfelhő takarta az ezredet s mikor megállapodott, sietve adták ki a parancsot. A legénység századok szerint vonult különböző ut­cákba. Minden házba bemout 2—3, sőt helyenkint 5 is. Szobáról hallani sem akartak — lukszus volna az kérem — mondja egyik altiszt, megalszunk a folyosón, csak kevés szalmát kérünk vagy egy-egy szalmaszákot 2—2 embernek. Megvacsoráltak és a legfukarabb házigazda is látva az elcsigázott legény­séget, megkönyörült és megvendégelte katona ven­dégeit. Az ágyuk a kaszárnyában, a szerkocsik, kór­ház és egyéb felszerelések a kisebb nagyobb té- reken sorakoztak, hol a legénység apró sátrakban aludt. A legénység nyilatkozata szerint meglehető­sen sokat szenvednek a gyakorlat alatt. Különösen a most járó nagy hőség szörnyen megviselte őket. Mielőtt Tolnára érkeztek volna, egy közlegény agyon­lőtte magát. A szegény a nagy fáradságtól az utón kidült, a kapitány szimulánsnak nézte és kiköttette 2 órára. Ki katona volt, az tudja mi az : 2 órai kikötés ! A legény később újra kidőlt, miért újra 2 órai kikötést ígértek neki, de mielőtt végrehaj­tották volna rajta, kivégezte magát, — mellét át­lőtte manlicherjével. Ma csütörtökön pihenő napjuk van, fele mezítláb jár, hogy holyagot kapott lába kipihenje magát. Holnap, pénteken vagy még éjjel tovább vonulnak Bonyhádra hol több ezer ember fog koncentrálódni gyakorlatra. — A tolnai csolnakázó egylet augusztus hó 20-án tartott nyári táncestélye igen szépen sikerült, j A söresarnok kerti helyisége lámpionok és zászlók­kal pompásan díszítve igen szép látványosságot mutatott. A mulatság este 8 órakor vette kezdetét ! I és vigan folyt késő éjszakáig. A tánchely feder- veissal volt megcsinálva — akár a parkett. A höl­gyek sokat táncoltak a fesztelen jókedvű mulat­ságon, milyen csak a csolnakázó egylet táncmulat­ságain szokott lenni, hol jó a kedv és egyetértés tartja fenn az egyleti életet. Jelen voltak asszo­nyok: Bockné B. Matild, Brezlmayer Gyuláné, (Budapest), Dobrovits Sándorné, Fugerth Károlyné, 1 Frölich Ferencnó, Garay Antalné, Geng Józsefnó, Havas Lajosné (Baja), Kliegl Lajosné (Szegzárd), dr. Kiss Miksáné, Roboz Jánosné, Thury Kálmánná (P.-Hangos) és Wittinger Sándorné. Leányok: Fugerth Mariska, Garay nővérek (Baja), Matejka Janka, Eiehmer Matild, Somogyi Ida (Kis-Székely) és Wittinger Mariska. Lord Cynlé. Egy pech-es ember. Ki ne mondaná pech-esnek E. mérnököt, a kinek a lefolyt hót annyi és oly érzékeny szeren­csétlenséget okozott. Azonban sorrendet kell tarta­nunk, mert különben nem leszünk képesek meg­énekelni e nagy eseményeket. Azzal kezdjük tehát, hogy: óriási vihar! Augusztus 21-én este t. i. oly vihar keletkezett városunkban s miként azóta tudjuk, az ország tébb részében és megyénkben mindenütt, a milyent mos­tanában nem tapasztaltunk. Keletről jött a vihar, mert a fővárosi raeteorologikusok előző napokban megjósolták, hogy nyugotról óriási vihar és eső várható! A szomjas föld már néhány hét óta kívánta ezen esőt s remélhető is volt, hogy most jól megázik, azonban körülbelül egy félóráig dühöngött a vihar, esett egy kevés perme­tező eső, fákat tört ki, félónkebb embereket meg­ijesztett s ezzel vége volt mindennek. Ezt mondja a nagy közönség. A tény pedig az, hogy ezen viharban megszólalt — de nem Szegzárdon -- a vereskakas is! E. mérnök­nek a decsi határban volt zabasztagját gonosz kezek ezen este meggyujtották s az egészet megemész­tette a tűz. Ennek fénye pirosra festette az egész délkeleti égtájat, a mit mikor a szegzárdi közön­ség észrevett, azt hitte, hogy az alsó városrész ég. Csak akkor nyugodott le, mikor meggyőződött, hogy a tűz messzire van. A viharban oltani nem lehetett s igy az egész zabasztag a lángok marta­léka lett. A vicc pedig e dologban az, hogy a zab­asztag tulajdonosa is gyönyörködött, ha ugyan lehe­tett azt tenni, saját termésének magasra törő láng­jaiban és nem tudván, hogy az ő tiszteletére illu- mináltak, nyugodtan aludt egész éjjel. Szerencsére a zab biztosítva volt s igy csak 2000 frtnyi kára esett. Nagy volt azonban megdöbbenése, mikor reg­gel meghozták a hirt, hogy hát ő a káros. Éppen abban fáradozott, hogy utazik tüstént a tűzvész színhelyére, mikor a világhírű és minden kénye­lemmel teljesen berendezett csörgetői fürdő úszó­mesterének neje állít be a mérnök úrhoz s aláza­tosan jelenti, hogy az esteli vihar a női uszoda ol­dalfalait ledöntötte, az uszodában fürödni nem le­het, kéri tehát, hogy tessék intézkedni; mert a több száz meg száz vendég már is zúgolódik. Mit tegyen most a fürdő bérlője? mert'hiszenE. mér­nök nemcsak föld-, hanem fürdő-bérlő is. Amott a tűz nagy kárt okozott, de hát a zab már füstbe ment; emitt a naponkénti nagy bevétel erkölcsileg kötelességévé teszi, hogy javíttasson. — Két ácsot küldött tehát, hogy ezek az uszodát annyira leg­alább reperálják ki, hogy a fürdóévad hátralevő részét kiállja, (ügy hallottuk különben többek ré­széről, hogy kívánták volna ezen uszodai alkot­mány teljes megsemmisülését; mert először is nem volna nagy kár a bérlőre nézve, másodszor pedig legalább volna rá kilátás, hogy jövőre kényelmes, zuhannyal ellátott, a nap égető heve ellen fedett uszodát építene a tó bérlője, minthogy a mostani állapot már valóban tarthatatlan, a mint ezt a leg­illetékesebb szakembertől, a délceg úszómestertől hallottuk.) Az ácsok 2 napig dolgoztak a vihar rombo­lásainak helyreállításán s ekkor — mint a kik dol­gukat jól végezték — eltávoztak. Mily nagy volt azonban bámulásuk, mikor másnap reggel megint azzal állít be hozzájuk az úszómester felesége, hogy menjenek az uszoda megcsinálására. Azt hitték t. j.,

Next

/
Thumbnails
Contents