Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-28 / 35. szám
TOLNAVARMEGYE 3. 1892. augusztus 28. lassúbb volt, mint tavaly, a vágta record semmi- esetre sem áll a tavali illegett. A Il-ik sebes hajtású kocsiversenyben rToluainegye díja-' összesen 13204 folyó méter távra, a melyből ügetve 6374 méter, a többi pedig tetszés szerinti menet- { ben versenyeztek és ismét első lett a tavali díj nyerője Hideg Mihály szakályi lakos egy tavaly is ment 7 éves tarka Great-Eastern angol telivér mén után saját kancájából nevelt 167 ctm. magas Bandi nevű és az idén először hajtott, Kajdacson vásárolt Grimalkin állami méntől származó 4 éves 166 cm. magas sötét gesztenye pej Szajkó nevű kancákból, — mindegyik alatt szopós csikó — álló fogatával az ügetési távot 18 első és 10 másod, az egész pályát 31 első és 26 másodperc alatt futván be. j az egy percnyi handicappirozás dacára megkapta az első díjat, azaz 200 frtot. 2-ik lett Horváth János gyulajováncai lakos két tolnamegyei nevelésű, de ismeretlen származású 4 éves 160 ctm. magas j világos pej kancákból álló fogata, a mely az ügetési távot 20 első és 11 másod, és az egész pályát 35 első és 18 másodperc alatt tette meg és nyert 100 frtot A 3-ik lett Kalauz József szintén gyulajováncai lakos két pej 161 ctm. magas 4 éves Felső-Nyékről vásárolt ismeretlen származású fogata kancák, a melyek az ügetési távot 21 első és 32 másodperc és az egész pályát 35 első és 39 másodperc alatt hagyták hátra és nyertek 50 frtot. ; A 4-ik lett Molnár József szintén gyulajováncai lakos 2 szürke, az egyik 10 éves 165 ctm. magas, saját nevelésű, de ismeretlen származású, a másik j az előbbinek Oarabuscan Cassi állami mén után ! 164. ctm. masas 4 éves csikója, kanca, a melyek az ügetési távot 21 első és 39 másod és az egész [ pályát 36 első és 44 másodperc alatt futották be és 25 írtnyi negyedik díjban részesültek. Több fogat nem indult. Ez utolsót a versenyfeltételek értelmében távozni kellett volna, de a versenykedv növelése végett a versenybíróság e díjat is kiadatni határozta. Az első díjat nyert fogat kilométer re- cordja az ügetési távon 2 első és 51 másod és az egész pályán 2 első és 228/10 másodperc volt, a mely a tavalyi ügetési recordot 4 másod és az egész pálya recordját 87/10 másodperccel javította. A III-ik teherhajtási kocsiversenyben 7536 folyó méter távon, a kocsi és kocsison kívül 15 raétér- mázsa, tohát legkevesebb 2'/* métermázsa több teherrel, mint tavaly versenyeztek és 1-ső lett 150 frt díjjal Szebényi Ferenc szakályi lakos fogata, az egyik 4 éves 160 ctm. magas sárga saját nevelésű Gidrán származású, a másik 6 eves 162 ctm. magas ismeretlen származású vásárolt kancája 29 első és 19 másodperc alatt. A 2-ik lett Schlaier .János majosi lakos fogata, az egyik 11 éves 160 ctm. ismeretlen származású pej, a másik 9 éves 162 ctm. magas Somostyból vásárolt ismeretlen származású szintén p-j kancája 30 első és 33 másodperc alatt és kapta a második díjat 100 frtot. A 3-ik és utolsó lett Hácskó János szakályi lakos fogata 50 frt díjjal, az egyik 11 éves 160 ctm. magas, a másik 9 éves 162 ctm. magas pejek az ismeretlen származású Szakály községi mén után saját nevelésű kancák 30 első és 45'/« másodperc alatt. Az első díjat nyert fogat kilométer recordja 3 első és 52 másodperc volt a tavali, a több teher dacára 40 másodperccel kilométerenkint javítva. A IV-ik vagyis az utolsó ügető úri versenyben három nevező és induló között 6163 folyó méter távon 1 -só lett Bernrieder János ur fogata, a mely két megypej 5 éves 160 ctm. magas, az egyik Ara. a másik Legszebb saját kancából Matlaweron amerikai ügető mén után nevelt Abszi és Legény nevű heréitekből állott, a mely 13 első és 5 másodperc alatt ügette körül a pályát és nyert 150 frt értékű tiszteletdíjat és Bernrieder József ur által felajánlott igen szép kivitelű szivartárcát. A 2-ik lett Percei József ur fogata egy világos pej 6 éves 165 ctm. magas apja Caraburino állami mén So- mogymegyei népies tenyésztésű Kedves nevű heréit és egy pej 12 éves 163 ctm. magas Döry nevelésű apja Suapchot anyja Furioso-Frater nevű heréit 13 első és 13 másodperc alatt és nyert 40 frt értékű tiszteletdíjat. A 3-ik Csapó Dániel ur fogata egy 7 éves 161 ctm. magas sárga, Exact állami mén után Tolnaraegye dunaszentgyörgyi népies tenyésztésű Czéda nevű, a másik 5 éves 160 ctm. magas pej Furioso anyától a Kiss-féle végheti ménesből származó Csecse nevű kancák 14 első és 48 másodperc alatt Bernrieder ur fogatának kilométer recordja 12 első és 73/t0 másodperc, a mely a pálya hullámosságát tekintve, elég jónak mondható. A népies versenyek reeordjai is teljesen ki- elógitők és javulást mutatnak, a versenyekben ténylegesen résztvevők száma azonban — sajnos — még mindig igen csekély és nem akar emelkedni; ha jövőben sem fog mutatkozni nagyobb részvét, a versenyeknek a tenyésztésre eredménye és befolyása alig leszen. De hisz még mindig a kezdet nehézségeivel küzdünk és kitartás és bátorságunkat elvesztenünk nem szabad A versenydíj gyanánt kifizetett 250 írtról a két nyugta csatolásával hódoló tisztelettel maradtam, a nagytekintetü lótenyész osztálynak — Dombóvár, 1892. augusztus 14-én alázatos szolgája Döry József, Tolnaraegye lótenyész bizottságának elnöke. Az alsófoku ipariskolák reformja. Megemlékeztünk már arról, hogy az országos közoktaiásügyi tanács a minisztériumnak javaslatba hozta a mesterinas iskolák egész szervezetének, tananyagának revideálását és uj organizációját. A terjedelmes munkálatot, a mely általában véve helyes utón halad, az alábbiakban megismertetni annyival inkább kötelességünknek ismerjük, mert megyénkben is tudomásunk szerint hét ipariskola van ; természetes tehát, hogy az ezen iskolákat fentartó községeket és iparos-osztályt is érdekli a reform. Az általános határozatok első pontjában áll az, hogy „oly községekben, a hol legalább 50 iparos (kereskedő) tanonc van, és ezek számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni.“ Ezt rendeli már az 1884. évi XVII. t. c. 80. §-a, a melyet e szerint újabban is végrehajtani igyekeznek. Ez a tanfolyam még akkor is fenntartandó, ha a tanoncok száma ideiglenesen leszáll 20-ra, és csak az esetben szüntethető meg, ha kétséget kizáró módon ki van mutatva, hogy a tanoncok számának csökkenése állandó. A tanfolyamok kétfélék, t. i. általános és szakirányú iparos tanonciskolák, mely utóbbiak sorába tartoznak a kereskedő tanonciskolák. Ezek azonban csupán eyy iparág vagy rokon iparágak egy csoportjának tanoncai számára állíttatnak fel. Az iskolák költségeinek fedezetére fordítandók, a törvény alapján befolyó díjak és pénzbüntetések, a község egyéb jövedelmei, a tanoncoktól szedendő beiratási- és tandíjak. Ha pedig ezek a források elégtelenek, a községben fizetendő egyenes adó 2% -a erejéig, a bel- és pénzügyminiszter engedélyével kivethető külön pótadó és államsegély. Ezen segély azonban a következő feltételekhez van kötve. '/s-e, de Vi« része okvetlenül óvenkint taneszközök megszerzésére fordítandó mindaddig, mig az előirt gyűjtemények teljesek. E taneszközök az iskola leltárában, mint. a vallás- és közokt. minisztérium tulajdonai kezelendők. A tanoncot a szükséges tan-, iró- és rajzszerekkel a mestere köteles ellátni, miután a törvény a tanonc iskoláztatását az ö kötelességévé tette. A szegény sorsunkat azonban mindezekkel az e célra szedett tan- és beiratási díjak terhére az iskola látja el. A tanerők, alkalmazásuk módja, kötelességeik részletesen elő vannak Írva. Tanítókul oly egyéneket kell alkalmazni, a kiket műszaki, iparművészeti vagy kereskedelmi képzettségük alapján erre képesítetteknek nyilvánítottak. De a mig ezek kellő számban nem állnak rendelkezésre, addig az eddigi intézkedések lesznek irányadók. A tanítási idő tiz hónapig tart. Az épitö iparosokra nézve berendezett szakirányú iskolában a tanítást lehet a téli időszakra tenni (nov.-márc), ebben az esetben azonban a heti órák számát annyira meg kell szaporítani, hogy ezen idő alatt adott órák száma legalább is egyenlő legyen a rendes körülmények között 10 hónap alatt adott órák számával. A tanításra hetenkint 2 munka napon legalább 4 óra az általános ismeretek tárgyaira, va- sámaponkint pedig 3 órai idő a rajz tanítására szabatik ki. Hogy a munkanapokon való tanítás a nap pali vagy esteli órákban tarlassók-e ? azt az iparhatóság állapítja meg. — Nehogy az iskola az ösz- szes tanoncolrat egy időben vonja el az iparosok műhelyeiből, a tanítást (a rajzot kivéve) akként lehet berendezni, hogy ne tartassák az iskola minden osztályában ugyanazon napokon, hanem, hogy az egyes osztályokban a hét különböző napjaira essék. Szünnapok: karácsonykor és husvétkor 1—1 hét, pünkösdkor 2 nap, továbbá: űrnapján, ó év utolsó és uj év első napja. A király és királyné születése és névnapja, valamint koronázásuk napja. Ezeken felül a felügyelő-bizottság évenkint 3 szünnapot engedélyezhet. A mennyiben a tanítás a fennebbiekben elő nem sorolt valamely ünnepre esnék, a tanítást a délelőtti időre kell áthelyezni. Az iskolába járás köteles minden iparos ta- noncra nézve, még pedig : ha 12 éves korukat még be nem töltötték, akkor a mindennapi iskolába. Oly községben, a hol még nincs ipariskola, a tanonc a mindennapi, illetve ismétlő iskolába tartozik járni. Az iskolába járás a próbaidőre is kötelező. A III. osztályt jó sikerrel végzett tanonc, ha tanítási ideje még nem járt le, a rajzon kívül a többi tanulni valók alól felmenthető. A rajztanitás alól felmenthetők: a mészáros, hentes, szappanos, borbély, fodrász, fésűs, kefekötő, tímár, szalámi készítő, kéményseprő, molnár, halász, sütő, pék, kötélé erő, ruhatisztító, bocslcorkészitö, kávés, korcsmá- ros és a kereskedő tanoncok. Polgári v. középiskolai 4 osztályt végzett tanulók — csak a rajz és szaktárgyak tanulására kötelezendők. Uj intézkedés, hogy a tanonciskolába, a rendelkezésre álló helyhez képest segédeket is lehet felvenni, akár az összes tárgyak, akár csak általuk választott tárgyak tanulására és a rajz gyakorlására. De ezek is ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, mint a tanoncok. A tanuló iskolai mulasztását ki lehet menteni egyéb ismeretes okokon kívül, ha a tanonc bizonyos időre vidéken dolgozik, vagy országos vásárra megy. Kívánatos, hogy minden évben alkalmas időben a tanoncok kézi munkáiból is kiállítás rendeztessék. Ezek azon közérdekübb intézkedések, a melyeket már most megismertetni idő és célszerűnek tartottunk. Lehet, hogy még egyes részeiben változás alá esik a javaslat, mert a miniszter fog benne végérvényesen dönteni, azonban lényeges változás már nem történik. Sok üdvös intézkedést tartalmaz, kívánjuk, hogy épen ezért sikere a magyar ipar és kereskedelem felvirágzása érdekében el ne maradjon. VÁRMEGYE. — Hirdetmény. A törvényhatósági közutak építési, kezelési és fentartási kiadásairól s másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1893—1897. évekre készített, s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfogadott költségvetés az 1890. évi I. t. c. 22. §-a értelmében, a vármegye levéltári helyiségében folyó évi szeptember hó 6-tól ugyanazon hó 20-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni. Egyesek az előirányzat ellen a kitóteli idő tartamának lejárta napjáig, vagyis szeptember hó 20-ig bezárólag a törvény értelmében Írásban felszólalhatnak. A felszólalások az alispánhoz nyújtandók be. Szegzárdon, 1892. évi augusztus hó 19-én. Simontsits Béla alispán. — Hirdetmény. Az országgyűlési képviselő- választók 1893-ra kiigazított s az 1875: XVIII. t. ez. 2. §-a értelmében közszemlére kitett ideiglenes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárd i, pincehelyi és szakcsi választó kerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolna vármegye központi választmánya folyó 1892. évi szeptember h ó 15-é n délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sorrendben fogja elintézni, a melyben az egyes választó kerületek elől felsorolva vannak. A hozandó határozatok ez évi szeptember hó 20-átó 1 30-á i g lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségeiben a hivalalos órák alatt betekint- hetök, a közvetlenül érdekelteknek pedig az 1874 XXXIII. t. c. 49. §-a a) b) és c) pontjai órtelmé- kézbesittetni fognak. Ugyanazon t. c. 50. §-a szerint : azok, kiknek felszólamlása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére kitételét követő 10 nap alatt, — azok pedig, kiknek az idézett törvény 49. §-ában elősorolt határozatok kézbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyméltóságu m. kir. kúriához intézett felebbezésüket a központi választmány elnökénél benyújthatják. A felebbezés Írásban nyújtandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok. Szegzárdon 1892. évi augusztus hó 24-én Simontsits Béla alispán, elnök — Hivatalos helyiség változtatás A központi járás főszolgabírói hivatala szeptemberben már beköltözik á megye házába, a hol e hivatal és egyéb hivatalok helyiségeinek átalakítási munkálatai is befejezésükhöz közelednek.
