Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-14 / 33. szám
1892. augusztus 14. TOLNAVÁRMEGYE. 9. értesítők. A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 16-ik Értesítőjét a lefolyt 1891-91 tanévről közli K r a m m e r János igazgató. (Folytása és vége.) A szegzárdi polgári iskola fenállása ideje óta ügyet sem vetve a gáncsokra, melyekkel a gyinná- siumtól eltérő jellegéért illették, következetesen haladt kitűzött célja felé s teljesítette hivatását. Kezdetben, való. hogy gymnasiumot pótolt s növendékei, jobbára intelligens szülők gyermekei tudományos pályára készülvén, középiskolai oktatást kívántak. De idők múltával mindinkább sikerült polg. iskolai jellegét kidomborítanunk, a nélkül, hogy akár tekintélyéből vesztett volna, akár pedig növendékei száma meg apadt volna. Iskolánk népessége évről-évre emelkedett, jeléül annak, hogy mindinkább fölismerték a polg. iskolai képzések fontosságát; emelkedett különösen az utóbbi években, midőn a kezdő évek gyakorlati eredményei hangosan tanúskodtak mellette. Az iskola népessége legnagyobb létszámát az 1890/91 -iki tanévben érte el, a midőn is 158 növendék részesült az oktatás áldásaiban. S a mily mértékben emelkedett iskolánk népessége, oly arányban vesztett gymnáziális jellegéből s következetesen jutott közelebb sajátos céljához. hogy az melléktekintet nélkül az őstermelők, iparosok és kereskedők valódi iskolájává legyen. Tanintézetünk népességének átlagát ma már tulnagy számban nevezett osztályok szolgáltatják s mig az úgynevezett értelmiség 20—80 %-al járul az iskola népességéhez, addig 70—80%-ot szolgáltat a tulajdonképeni polgári osztály, a mint az a sta- tistikai táblázatból kitűnik. Iskolánknak polgári iskolai jellege még szera- beszökőbben nyilatkozik azon arányban, a mely a latinnyelvet tanuló növendékek hányada és az intézet összes népessége közt mutatkozik. Alig az első években 52—73%-a tanult latinyelvet, addig a lefolyt tanévben csak 28%, az 1890/91-iki tanévben csak 25 %. Tehát beigazolt tény, hogy a latinnyel'' tanulására, mely pedig teljesen díjmentes és semmiféle korlátozásnak alávetve nincs, sokkal kevesebben adják magukat, mint a tisztán polg. iskolai képzésre. így a múlt tanévben 146 növendék közül 42 tanult latinnyelvet, 104 pedig a nélkül végezte a tanévet. Ha már most polgári iskolánk füloszlattatnék, illetve fő gymnasiummá átalakíttatnék, mi történnék a növendékek ily tekintélyes számával ? Egyik része valószínűleg hajlama ellenére a gymnasiumi tanulmányra tereltetnék s lehetőleg elvouatnók az iparos vagy kereskedői pályától; a másik része a- zonban kénytelen volna minden további képzésről lemondani. A következő évek pedig hasonló eredményeket szülnének. Nemzetgazdasági szempontból indokolható volna-e ezen tény akkor, midőn egyrészt a lateinerek tulszaporodása, másrészt iparunk fejletlensége és kereskedelmünk pangása képezik mindennapi panaszunk tárgyát, midőn uton-utfélen találkozunk azon váddal, hogy a magyar faj irtózik a gyakorlati életpályáktól, s inkább adja magát a látszólag köuy- nyebb megélhetést biztositó, hivatalnoki pályára, "mely urhatnámsági természetének is megfelel. „A magyar nemes uríi nem vett kezébe, ha nem Ízlett a tanulás, sem rőföt sem kapát, de a csizmadia fia örömest sutba dobta a dikicset, hogy felcserélje a dijnok pennájával apja bőrkötónyót.“* De hogy mily indokolatlanul lett iskolánk gymnáziális célra szánva s mily helytelenül tulajdonítanak neki oly jelleget, annak feltüntetésére szolgálhat eme táblázat, mely a IV-ik osztályból a főgymnasirmba átlépett növendékek számát és százalékát mutatja. Alegjegyzem itt, hogy az alsóbb osztályokból is történtek átlépések, de csekélyebb mértékben és szórványosan. A IV. osztályból a főgymnasiumba átlépett növendékek száma 1879—80-ik évben 9, 1880—81. 4, 1881—82.9,1882-83.1.1883—84. 3, 1884— 85. 1, 1885-86. 2, 1886—87. 5, 1887-88. 3, 1888—89. 5, 1889—90. 3, 1890—91. 2 növendék. A főgymnasiumba átlépett növendékek %-a viszonyítva a latinnyelvet tanuló növendékek számához 1879—80-ik évben 18*75, 1880—-81. 11*76, 1881— 82. 18*36, 1882-83, 2*27, 1883—84. 7*14, 1884— 85. 2*00, 1885-86. 3*27. 1886-87. 9*27, 1887— 88. 5*55, 1888—89. 10 00 1889—90. 9*53, 1890—91. 7*31 növendék. A főgymnasiumba átlépett tanulók %-a viszonyítva az intézet összes népességéhez 1879—80-ik évben 10*22, 1880—81. 4 65, 1881 — 82. 9 67, 1882— 83. 1 07, 1883-84. 3*37. 1884—85. 099, 1885— 86. 1*65, 1886—87. 3*70. 1887-88. 2*20, 1888— 89. 3 96. 1889—90. 3*62, 1890—91. 1*89 növendék. A polgári iskola annál tökéletesebben oldja meg feladatát, annál jobban felel meg céljának, minél nagyobb számmal vannak tanítványai között olyanok, kik gyakorlati szakpályákra lépnek vagy készülnek, * Dr. Jancsó Benedek „Középiskolánk reformja“ c. juávéböi. Örömmel jelezhetem, hogy iskolánk e részben is megfelelt hivatásának. Törekvésünk min- 1 denha oda irányult, hogy a szülőket és a nagy kö- í zönséget a polgári iskolák valódi célja felöl kellően j tájékoztassuk, s hogy a növendékeket gyakorlati é.- j letpályákra buzdítsuk. Hogy minő sikerrel, erről alapos tájékozást nyújt az ide mellékelt táblázatos kimutatás. Tanulmányait folytatja a polgári iskolában ' 20*85, középiskolában 6 57, keresk. akadémia vagy küzépisk. 2*14, tanítóképző intézetben 1*71, gazdasági tanintézetben 0*85, hadapród iskolába 0*28, főiskolában 2*57 — Iparos pályára lépett 22*71, | kereskedő 16 57, őstermelő 6 00, tanító 2 00. gazdatiszt 0*71, katona 1*14, jegyzősegéd, kezelő hivatalnok 8*28, vasúti és táviró hivatalnok 0*28, jogi pályán működik 1*14, orvos 0*28, pap 0*57, erdész 0*28, tanár 0*14, katonatiszt 0*28, ismeretlen 4*14, meghalt 1*28. Ezen adatokból kitűnik, hogy a szegzárdi polgári iskola első sorban az iparosok, kereskedők, és őstermelők iskolája s hogy csak másodsorban szolgál a neki nyújtott kedvezmények folytán egyéb érdekeknek. így sajátos céljuiu kívül lehetővé teszi, hogy azon növendékek, kiknek tehetsége és anyagi körülményei azt megengedik, átléphetnek a középiskola megfelelő osztályba, vagy valamely szakiskolába; felsőbb osztályai pedig minősítést nyújtanak kezelő vagy segéd hivatali állásra. A polg. iskolát tehát fenn kell tartauunk és kellően fejlesztenünk. Az iskolai év szeptember 5-én nyílt meg. A tanulók összes száma 150 volt, 8-al kevesebb, mint az előző évben. A tanterv megállapításánál a miniszteri tanterv volt irányadó. — A rendes énektanításon kívül Aloudry Hugó ónoktanár kezdeményezésére ifjúsági négyes kar alakult. Az iskolai ünnepélyek alkalmával és a templomban előadott énekével elismerést is nyert ezen kar. A tanári testületben Molnár János és Moudry Hugó tanárokat a miniszter állásukban véglegesítette. A nevelés-oktatás eredménye ennek táblázatos kimutatása szerint a várakozásnak megfelelt az erkölcsi magaviselet kielégítő volt. Az iskola egészségügye kielégítő, mert az egyes időszakok betegségei előfordultak ugyan a HI R D E tanulók között, de veszedelmes nem volt. Melir- werth István I. osztályú tanuló elhalt. Az itjésági könyvtár igen tartalmas és kiváló önművelődési eszköznek bizonyult. Az iskolai takaréktár intézményét az ifjúság óhajára — a tanári testület fenntartja továbbra is. A „G a r a y-K ö r ‘ Gál Kálmán tanár vezetése alatt 12 rendes és 4 rendkívüli gyűlést tartott. Tagjainak száma 82. Tagjai az iskolai ünnepélyek, Széchenyi ünnepély, a koronázási jubileum napján, évzáró ünuepólyen igen sikerült szavalatokkal léptek ki. Említett ünnepélyeken kívül, a lefolyt évben is rendezett az intézet tantestülete matineó-kat, melyek — köztudomásúlag erkölcsileg és anyagilag is fényes sikert arattak. Kegyeletes szavakban emlékezik m»g az igazgató dr. Sass Istvánról, a ki a polg. iskolának igaz barátja, évek során át iskolaszóki elnöke volt, továbbá Baross Gáborról, a kinek gyász istenitisz- teletón az iskola is testületileg vett részt. A jótékonysági rovat igen szép képet mutat, sőt gyarapodást is annyiban, hogy a lefolyt évben vidéki szegény tanulóknak egyes humánus gondol- kozásu urak ebédet adtak. Az ösztöndíjasok és jutalmazottak névsorát már junius végén közöltük. — Úgy a tanári, mint az ifjúsági könyvtár szép gyarapodást mutat. Kiemelendő még a tornatanitás és vizsga, a mely a lefolyt évben sokkal intenzivebb s határozottan nagyobb lendületet mutató volt, miut azelőtt. A végzett tananyag osztályonként a szokott módon van közölve. A tanári testület a hitoktatókkal együtt 13. — A tanulmányi eredmény %-ban következőt mutat: jeles 27.97 % ; jó 33. 33 ; elégséges 33.77 ; elégtelen 5.93 %. SZERKESZTŐI POSTA. R—c L—OS. Köszönjük. Kiírjuk máskor is. P—y I —n. Várjuk az Ígéretet. Lord—Cynlé. Csakhogy ismét láthatjuk! Tolna vármegye alispánjától. 13502. szám. alisp. 1892. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Kaposcsatornán Döbrököz és Regöly községek mellett, a Sió és Sárvíz-csatornán Aledina község mellett kő és tégla alépitménynyel és vas felszerkezettel előállítandó összesen 4 közúti hídnak tervezésére és az építési munkák végrehajtására ezennel pályázatot hirdetek. A hidak 6*00 ratr. hid pálya-szélességgel létesítendők; olykép, hogy 1. a regölyinél a hidnyilás 20 00 mtr., a Ind pálya felszíne a meder fenekétől 6*16 méter; 2. a döbröközinél a hidnyilás 18*00 mtr, a hidpálya felszine a meder fenekétől 7*06 mtr; 3. a medinai sárvizi hídnál a hidnyilás 20*00 mtr, a hidpálya felszine a meder fenekétől 6*50 mtr; 4. a medinai Sió hídnál a hidnyilás 34*00 mtr, a hidpálya felszíne a meder fenekétől 8*00 mtr. Az ajánlatok egy-egy Ilid összes munkálatainak (híd-fok felépítése, vas- felszerkezet, hídfeljárók létesítése stb.) tervezésére és végrehajtásának elvállalására vonatkozzanak. A csak egyes munkákra, vagy azok bizonyos részére szóló ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az ajánlatok alapját képező terv-vázlatok általános és részletes feltételek a Tolna vármegyei m. kir. államépitészeti hivatalnál ezen hirdetmény közzétételének napjától kezdve a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok nem egységi árakban, hanem az összes munkákért járó átalány összegben teendők. Az ajánlatok az építési tervekkel és költségvetéssel együtt legkésőbb folyó évi szeptember hó 15-én délelőtt 10 óráig nyújtandók be Tolna vármegye pénztári hivatalához. Minden ajánlat bélyegezendő, lepecsételendő és következő felírással látandó el: „Ajánlat a tolnavármegyei csatorna hidak építési munkálatainak elvállalására.“ Bánatpénzül a költségvetési összegnek 5°/0-a készpénzben vagy ovadék- képes értékpapírokban az ajánlathoz melléklendő. A posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénz tértivevény mellett adandók fel. Távirati utón tett, vagy elkésve érkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Kelt Szegzárdon, 1892. évi augusztus hó 11-én. SIMONTSITS BÉLA, alispán.
