Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-24 / 4. szám

TOLNA VAUMÉ GYE. Szluha István a nagy 48-as. Ez hát az a hires 48-as szabad el vüség, a mely az elnmlt idők romjaiból felidézi az ósdisag dohos szellemét ? A 48-iki év csakugyan szent eszméket képvisel, ezen eszmék szentsége nevében kérjük mi a paksi választó kerület függet­lenségi parti választóit, hogy ne engedjék ez eszméket profanizálni, ne üzenjenek ha­dat pártjuk legkárdinalisabb elvei ellen. Nem hittük, mert nem akartuk hinni, de mégis irjaznak bizonyult. Lapunk zárta előtt vesszük teljes hitelt és bizalmat érdemlő részről a hirt. hogy Szluha István a paksi kerület függetlenségi képviselőjelöltje a kerület összes plébáno­sai előtt ismeretes reverzalist adott egy választó-plébánosnak, melyben a törvénye­sen bevett vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi 53. törvénycikknek a róm. kath. a papság kivánataihoz képest való meg­változtatása. különösen a 12. §. revíziója. — mely a szülők szabad elhatározásának visszaállítását gyermekeik vallása fölött cé­lozza — és a polgári házasság megaka­dályozása érdekéken magát lekötötte. Mit szól hozzá az országos független­ségi és 48-as párt, ha jelöltjei ilyesmibe be­lemennek ? ha szabadelvű gondolkozásukról reverzalisok kiadása által tesznek tanúságot? Hisz magában véve az a tény, hogy egy képviselő jelölt reverzalist állit ki kö­vetendő eljárásáról és törvényhozói műkö­déséről, még eltekintve a reverzalis reakcio- narns tartalmától is, olynnyira ellenkezik a parlamentarizmus szabályaival és az alkot­mányos fogalmakkal, hogy ezen hál’ Isten­nek Magyarországon ma minden párt meg- botránkozik. I)e hogyan fér ez össze, legkivált ama párttal, a mely a 48-as elnevezést viseli, arra örökön hivatkozik, mikor épen 48-ban tö­rölték el az utasítási rendszert és az 1848, 11. törvénycikk a „népképviselet alapjáni választásit hozta be. Reméljük és óhajtjuk, hogy a képvi­selő jelölt urnák né legyen módjában a re- verzalisban adott fogadalmát megvalósítani, hogy az a reverzalis el fog sárgulni a plé­bános ui- iróasztalíiókjában a nélkül, hogy alkalma kínálkozott volna a képviselőjelölt úrhoz ezen tárgyban „memento“-t intézni, a reverzalist megovatolni. mert hisszük, hogy a paksi kerület választó polgárai til­takozni fognak az elmúlt sötét idők lidér- ceinek életre keltése ellen és épen a füg­getlenségi párt fogja elveit annyira tisztelni, hogy azokat nem fogja személyes tekinte­teknek feláldozni. Lehet-e a képviselői állás méltóságát jobban sérteni, mintha a jelöltet írásbeli kő­telező nyilatkozatok által akarják bizonyos ígéretek teljesítésére kényszeríteni ? Örömmel tapasztaltuk, hogy az ország több helyén egyes választók reverzalisok kieszközlésére irányult törekvése hajótörést szenvedett a jelöltek önérzetes fellépésén, a melylyel az eféle javaslatokat vagy kérel­meket a leghatározottabban visszautasították és ime most megyénk egyik kerületéből, kell hallanunk, hogy reverzalist kértek és a jelölt azt ki is adta. Hát nem a progranim V, alapján, melyet a jelölt vall, választják a, líépviselör, hanem utasítással látják el né­mely kérdés iránt, a melyben az írásbeli Jreverzális tartalma szerint tartozik a meg- / választott képviselő állást foglalni. Egyébként úgy értesültünk, hogy a V paksi választó kerület igazán szabadelvűén yh1gondolkozó választói között ezen eljárás val- Mskülönbség nélkül nagy visszatetszést kel­tett és a választók jól teszik, ha a reverza- I lisos szabadelvüségben nem hisznek. A szabadelvű párt jelöltjéről. Szeni- czey Ödönről múlt számunkban tévesen ir- y tűk, hogy tőle is kértek reverzálist, ez nem történt meg, mert ennek kiadását Szeniczey politikai egyéniségéről, eddigi mindenkor sza­2._______________________________ badelvű irányban kifejtett törvényhozói mű­ködéséről fel sem merték tételezni. Szeniczeyt illetőleg mindössze az tör­tént, hogy a kerület egy kiváló rom. kath. lelkész« levelet intézett hozzá, melyben nyi­latkozatát kéri, hogy az esetre, ha képvise­lővé választatnék, kész lenne-e a rom. kath, hittelekezet jogos és méltányos érdekeit kellő támogatásban részesíteni, mire Szeniczey az­zal válaszú t, hogy mindennemű jogos kívá­nalmakat készséggel fon teljesíteni. Ez egyszerűen egy fölvetett kérdésre adott választ, mint A'pponyival szemben is tör­tént ez legutóbb Pozsonyban, jelent, a nélkül, hogy a legtávolabbról is megsértetnék vele a képviselői függetlenség, a népképviseleti szabad választási rendszer, ez nem jelenti egyik vallásfelekezetnek protegálását, a má­siknak rovására, hanem azt. a mit minden hazafinak megtenni kötelessége, minden val­lásfelekezetnek jogos érdekeit, a vallások egyen­jogúságának és a lelkiismereti szabadság­nak elvei alapján támogatni. A vallások egyenjogúsága, egyenlő sza­badság és egyenlő jogok e haza minden pol­gárának, nemzetiség és felekezeti különb­ség nélkül, képezi az igazán nemzeti politi­kát, mert Magyarországon a nemzeti érde­kek követelik a teljes szabadságot. Ezen az alapon áll és nyilatkozott Sze­niczey Ödön és ezek után már most még bizonyosabban hisszük és kívánjuk az ő ujabbi győzelmét, a mi egyúttal az igazi szabadelvüségnek diadalát jelentené a 48-as névbe burkolt reakció fölött! Ugyanezen tárgyban a következő távirati nyilatkozatot vettük : ,,Kérjük becses lapjá­ban közzétenni, hogy Spiesz János apát ur ö nagysága által fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy Szluha István ur j által folyó évi január hó 21-én kiadott s ! nyomtatásban megjelent nyilatkozatban fog- \ lalak, melyekben a reverzalis kiadását ta­gadja, nem felelnek meg a valóságnak, mert \ Szluha István ur nevezett apát urnák tényleg \ vallási kérdésekre vonatkozó Írásbeli vyilat- \ kozatot adott. Paks, 1882. január hó 23, | Kiss Lajos, Jó Dömötör Károly.“ Képviselőválasztási mozgalmak. A központi választó kerület szabadelvű pártja az elmúlt vasárnapon a nagyvendéglő nagytermében rendkívül látogatott értekezle­tet tartott. Az értekezleten úgy Szegzárdról, mint a kerület többi községeiből a választók nagy számban jelentek meg, különösen Tolna és Mözs maga több mint 150 választó által volt képviselve. Az értekezletet a vármegyei végrehajtó-bizottság megbízásából dr. Szigetit Gábor hívta egybe s nyitotta meg, lelkes szavakban ecsetelvén a képviselőválasztások jelentőségét és annak szükségét, hogy a szabadelvű párt zászlaja alatt minél számo­sabban tömörüljenek. Ezután felhívta a je- j lenvoltakat, hogy e kerület szabadelvű párti jelöltjének személye iránt nyilatkozzanak, mire Parti .lózsef Tolna község főjegyzője a to'nai választó polgárok nevében egy ta­pintatos és szépen előadott beszédben be- I jelentette, hogy Tolnán e hó 12-én tartott népes értekezleten Geiger Gyulát, e kerület szabadelvű párti képviselőjelöltjéül nagy lelkesedéssel kikiáltották, kéri a központot, hogy e jelő’tséghez a maga részéről szintén 1 hozzájáruljon. Erre Gál Kálmán polg. isk. tanár szép i szavakkal megköszönte a szegzárdi választó polgárok nevében Tolna és a többi jelen volt községeknek, hogy az értekezleten meg­jelentek és az ügy iránt iy szives érdek­lődést tanúsítottak és kijelenti, hogy Geiger jelöltségéhez a szegzárdiak nevében is hoz- j zájárul. Indítványára Kraminer János polg. i isk. igazgató. Tenclinger Lajos tolnai föld- ! birtokos és Parti József urakból álló kül- I döttség menesztetett Geiger Gyulához, hogy az értekezletre meghívják. Rö\ id szünet után megérkezett Geiger es meleg szavak­ban tolmácsolta köszönetét a kitüntetéséit, melyben részesítik, majd pedig általános körvonalakban ismertette politikai elveit, kijelentvén, hogy egész meggyőződésével tűrhetetlenül a szabadelvű párthoz tartozik. Szavai nagy tetszést keltettek. Végül kijelenté és felkérte a megjelen­teket. hogy részletes pro grammbeszédének meghallgatására ma, vasárnap délelőtt ugyan­csak a nagyvendéglő nagytermében a vá­lasztók megjelenni szíveskedjenek. Ezután dr. Szigeth Gábor az ülést bezárván, az ér­tekezlet lelkes hangulatban véget ért. A szabadelvű párt végrehajtó nagybi­zottsága, úgyszintén a bizottságok a kerület minden egyes községében, megalakultak és folytonos akcióban állanak. BáttaszékrÖl vettük a következő sorokat: „Csütörtök délelőtt 1 1 órakor Geiger Gyula a központi kerület szabadelvű párti jelöltje tartotta program ínbeszédjét Bátta- széken. A választó közönség nagy érdeklődés­sel tekintett e beszéd elé. A 400—500 főnyi hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta a német nyelven elő­adott és többször zajos tetszésnyilvánítással megszakított beszédet. Különösen a pro­gram mbeszéd főrészét képező adó- és köz- igazgatási reformok tüzetes és világos ma­gyarázatát, a választók a legnagyobb tet­széssel fogadták. Ellenséges áramlat csak néhány pilla­natig mutatkozott a beszéd alatt, de a szó­nok falain megjegyzéseire, az ellenzék is megadta magát és a rövid, de annál érde­kesebi» program ni beszéd a legmélyebb be­nyomással volt a hallgató közönségre, mi­nek kifejezést is adott, Geiger Gyula képvi­selőjelöltet egyhangúlag lelkesen éltetve. Helyben a legnagyobb érdekkel tekin­tenek a választások elé. mert bizopyos, hogy ; Báttaszék az idei választásokhoz, mégegy- I szer annyi kormánypárti szavazattal járul mint azelőtt, mert kétségtelen, hogy hatá­rozottan nagy előnyben van az ellenzék el- 0l/ 1 lenében. Bátán, hol szintén jelen voltam. Geiger közvetlen az ellenzék jelöltje után tartotta ; prógi ammbeszéilét. melyet a legnagyobb I lelkesedéssel fogadtak a bétáink." Múlt vasárnap tartotta. Boda Vilmos a szegzárdi kerület függetlenségi párti kép­viselő jelöltje programmbeszédjét Tolnán a | község házánál. Boda Vilmos kedden délelőtt tartja Szegzárdon programmbeszédét. Folyó hó 17-én délelőtt Bonyhádion, a Lengyel-szálló udvarán tartotta meg dr. Preyer Hugó, budapesti ügyvéd programm­beszédét 48-as és függetlenségi alapon. Az illető képviselőjelölt, kit sem itt, sem a vidéken senki nem ismer, előzetes felszólí­tás nélkül, tehát úgyszólván magát feltolva, érkezett meg Betrieb Ferencz kíséretében, kinek ajánlatára ezután jelöltként prokla- máitatott. Programmbeszódjében az ismere­tes nagyhangú szavakon kívül a Felekezeti izgatás és gyanúsítás terére is lépett, majd a kath. főpapok vagyonát, majd a bonyhádi evang. algymnasium ügyét emlegette kor­tes szempontból. Beszédét mintegy 200-an hallgatták, kiknek azonban jó része a, kíván­csiságból oda gyűlt szabadelvű párti volt, mi­nek élénk bizonyítékát képezi, hogy egy jelenlevő szabadelvű párti választó a gym­nasium kérdésében merészen odadobott vádat hangos belekiáltássai és ellentmondás nélkül hazudtolhatta meg. Az is sajátszerü, hogy mint minden ellenzéki, a választások tisztaságáról is hirdette az igét és e szem­pontból támadta a kormányt; és mégis 1892. január 24.

Next

/
Thumbnails
Contents