Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 31. szám

1892. julius 31.

TOLNA VÁRMEGYE.

5.

— A tolnai lovaslaktanya. A tolnai lovas- lük'anya épitő-bizottsága Simontsits Béla alispán elnöklete alatt e hó 30-án ülést tartott. A beérkezett pályatervek közül Sukup kassai műépítész tervét fogadta el építésre. A kaszárnya e szerint 421 ezer frtba kerül.

— Áthelyezés. Simontsits Béla vármegyénk alispánja Mészáros Kálmán közigazgatási gyakornokot a vármegyei árvaszékhez helyezte át.

— Letartóztatás. A központi járás főszolga- birája julius 29-ón letartóztatott egy állítólag amerikai borkereskedő utazót, a ki nem tudta magát igazolni. Mautner József kezessége mellett azonban julius 31-ig szabadon bocsátotta azon feltétel mellett, hogy igazolványát be fogja mutatni.

— Francia kerékpáros Magyarországon. Kes- ter Gusztáv a Socióte Velocipódique Metropolitaine de Paris tagja kerékpáron utazza be Európát s most Magyarországon jár. Kester e hó 27-én d. e. 11 órakor Szegzárdra érkezett egy budapesti kerékpáros társaságában. A nagyvendéglő udvarán megittak egy pohár szegzárdi vörösbort s félórái pihenés után tovább velocipódeztek Eszék felé.

— Tűz. Duna-Földváron Sefkó Károly a községen kívül levő 15 öl hosszú és 4 öl széles búza, továbbá 160 kereszt különálló árpaasztagját isme^ rétién tettes felgyújtotta. A kár 3000 frt, melyből 1800 frt biztosi!ás utjáu megtérül.

— Leányok és órák. Fiatal leányok régi órákhoz hasonlítanak: mindig előre sietnek. Cifra leányok toronyórákhoz hasonlítanak: az emberek megnézik ugyan, de ki venné házába? Szép de bamba leányok játszó órákhoz hasonlítanak: hamar megunják őket. Csacska leányok ébresztő órákhoz hasonlítanak: meghallgatják de nem szívesen. Elkényeztetett leányok napórákhoz hasonlítanak: párta alatt semmit sem érnek. Szerény leányok ismétlő órákhoz hasonlítanak: csak akkor hallják magukat, ha arra felszólítják őket. Gazdag leányok aranyórákhoz hasonlítanak : mindenki csak az arany értéke után tudakozódik. Házias leányok inga órákhoz hasonlítanak : ezek járnak legbiztosabban.

— A négyszeres pénz. Csak a napokban ilélt a szegzárdi kir. törvényszék azon csalóbanda tagjai fölött, kik négyszeres pénzt ígérve, Tolnamegye számos lakóját megkárosították. Ezek közt a legenyhébb büntetést kapta Csonka Gáspár (1 hónapot), a mi a vizsgálati fogság által kitöltöttnek is vétetett. Most a tamásii csendőrség Csonkát újra elfogta, valamint Varga .János és Schroller János cinkostársait is, mert rájuk bizonyult, hogy Doszpod János és Dömesi Boris ligeti (Baranya m.) lakosoktól is 452 irtot kicsaltak azon ürügy alatt, hogy négyszer annyi jó pénzt adnak érte. A csalók a tamásii kir. járásbíróságnak átadattak.

— Az 1848—49-ik szabadságharcunk gyűjteményének a fővárosi vigadóban levő rendezősége fölkérte az összes biztosító társaságokat, hogy vidéki ügynökeik által is mozdítsák elő a 48-as ereklyék gyűjtését. Ezt a praktikus dolgot az aradi múzeum találta fel. A fölkért biztosító társaságok támogatása már azért is nagymérvű lesz, mert a gyűjtemény tulajdonosa kijelentette, szóval és írásban, hogy 25 000 frtot ad magyar hírlapírói nyug- dij-alapraós 15,000 frtot az erdélyrószi és a többi magyar közmivelődési egyleteknek a gyűjtemény vételárából, ha azt a nemzeti muzeum számára megvásárolták, annyi összegért a mennyibe (kimutatás szerint) került az a kiállítás főrendezőjének. A hirlapiró nyugdíjalapra szánt 25,000 írtból ama fővárosi és vidéki hírlapírók is részesülhetnek a kik nem tagja a már létező nyugdíjintézetének. A 48- as gyüjteményáltal kiadott Honvéd Emléklap előfizetésre felhívó leveleket küldött szót a rendezőség A felhívás minden volt honvédnak el lett ugyan küldve, de az előfizetés vagy megrendelésre való lőlszóllitás csak a módosabbaknak szól, mert a rendezőség ezennel tudatja, hogy minden vagyontalan honvédnek ingyen adja a díszes emléklapot, ha az il elő az elöljáró által aláirt levélben azt kéri. Gróf Kreith Béla ur által az ország községeinek és egyesületeinek ajándékozóit húszezer Kossuth képből még néhány ezer példány áli az ezutáu folyamodó községek s egyletek rendelkezésére. Ez élet- nagy arcképek bolti ára 1 frt. 40 kr. példányonként. A fennmaradó képeket a fővárosi vigadóban levő 48-as kiállítás látóinak ajándékozza a rendezőség. Néhány nap múlva a kiállítás minden látogatója kap egy-egy Kossuth képet.

— Felsült betörő. Csépi Sándor bartinautcai házában e hó 28-án délután — egy a házi viszonyokkal ismerős tolvaj hatolt be a kinek biztos tudomása volt, hogy a gazdának nagyobb mennyiségű pénze van odahaza. A jó madár felforgatta az egész lakást, de a pénzt nem lelte, mert a 400 forintot kitevő összeget Csépi uram egy fazékba rejtette. így csak 40 kr aprópénzt és egy ezüst órát vitt magával.

— A nagyvendéglő ügye. Elkeseredett vita folyik a Sz. V. és T. K.-ben a városi nagykorcsma épitósi ügyéről az épitő-bizottság és Bezegh Frigyes városi számvevő mérnök közt. Hir szerint az épiiő-bizottság fegyelmi vizsgálat megindítását kéri a mérnök ellen, a miért ez ügyet a nyilvánosság elé vitte. Nekünk is megvolnának a magunk észrevételei a korcsma-ügy és építkezést illetőleg, de egyelőre, mig az elkeseredett vitának vége szakad, tartózkodunk a véleménynyilvánítástól, miután később sem múlja idejét.

— Várady Ferenc tudatja ivtartóival s az irodalom-pártoló közönségnél hogy „Hulló levelek“ cimü könyvére az előfizetési határidőt folyó évi augusztus hó 15-ikéig meghosszabbította s kéri a gyüjtöivek s előfizetések szives beküldését, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt tájékozhassa magát. Anni előfizetési ára: 1 frt, kötve 2 frt. Cim : Várady Ferenc, Pécs, János-utca 8.

— A Magyar Hirlap uj tanyája. Még sem oly rósz ez a magyar közönség, mint sokan mondják. Ha pártolásra méltó valamely dolog, úgy szivvel-lélekkel felkarolja azt. Még nincsen másfél éve, hogy a Magyar hirlap, melynek főszerkesztője Horváth Gyula és felelős szerkesztője Fenyő Sándor, megindult s ma már elhagyta régi fészkét és átköltözött a József-körút 47. számú palotába. Itt lesz ezentúl nemcsak a szerkesztőség, hanem a Magyar Hirlap párjátrit- kitó nyomdája is, a melyben óriási gépek nyomják, hajtogatják és föl is vágják a Magyar Hírlapot. Ott van a Magyar Hirlap kiadóhivatala expedíciója is, szóval a közönség kényelmére együtt van az egész Magyar Hirlap. Hiszen a közönségnek, mely az első perctől méltányolta a Magyar Hirlap szahadelvüségét, érdekességét és alaposságát, köszönhető e páratlan siker. Természetes, hogy az uj, nagyszerű helyiség nem változtat semmit a Magyar Hirlap régi irányán, mely abban kulminál, hogy minél több érdekeset nyújtson a közönségnek. Bebizonyította ezt azzal is, hogy megszerezze Zola hatalmas, szenzációs regényét, a Háborút is, melyet mo3t közöl a Magyar Hirlap. A Magyar Hirlap uj nyomdájában nyomják ezután a Kis Világ cimü heten- kint megjelenő képes gyermeklapot is, melyet csak a Magyar Hírlap előfizetői szerezhetnek meg, negyedéven kint 50 krjért. A Magyar Hirlap előfizetési ára ezután is havonkint 1 forint 20 krajcár.

IFölh-ivásMegnyitni akarjuk Erdélyt a turistaságnak; föltárni szándékunk azokat a gyönyörű helyeket, melyek eddig ismeretlenek voltak úgy magunk, mint a külföld előtt; idevonzani óhajtjuk a Királyhágón j túli lakosságot, hogy üdülés, szórakozás és gyógyulás végett ne a külföldre menjen, hanem a mi fürdőinket keresse fel, a mi hegyeinket látogassa. Egy második Svájczot akarunk teremteni Erdélyből, hogy az a sok pénz, a mit óvek során külföldön költünk el, beüt maradjon az országban elhanyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliók,it tud évente a turistaság csatornáján magának behajtani, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szintén megtehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük belhegyeinket, hogy ellássuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissunk, hogy utjelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekben bemutassuk ezt az istentől megáldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a i folyó, a kitüuő gyógyitóhatásu ásványvíz, az erdő szépsége és a havasok testedző látnivalója.

De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérceit minél számosabb turista-csoport özönölje el, mert csak a barátságos érintkezés által remélhetjük kiegyeztethetni azokat az ellentéteket, mik országrészünkben köznapiak. Az Alföld, illetve a Királyhágón túli erős, szilárd, hajthatlan magyarságnak idevonzásával az egymás tűzhelyeinél talál- - kozó társadalmi rétegek és nópfajok közeledése és i összesimulása a legádázabb po'itikai izgatás közepette is be fog következni.

Ezeknek megvalósítása oly szent és hazafias cél, hogy egész bizalommal és reménységgel te- | szünk eleget választmányunk határozatának, hogy a Királyhágón túlra „Felhívást1' bocsássunk, mely- | ben a fenti célok érdekében tavaly megalakult egyesületekben a tagul való belépést és törekvéseinknek támogatását kérjük. Alapszabályaink immár mi- niszterileg jóváhagyattak, az erdélyrószi vármegyékben osztályaink alakulnak, a menedékházak építését megkezdettük, az utak nyitása napirenden, a kirándulások rendezésével már sikereket értünk el, fürdőinket egy alapos képekkel gazdagon illustrált könyrvbe leírtuk, az úti kalauz megjelenését elősegítettük. a tagokkal való folytonos órintkezhetós végett közkedveltségnek örvendő ingyenes lapot adunk ki, utjelzéseket csinálunk, a külföldi sajtóban ismertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a cél érdekében minden vonalon megindítottuk. Nincs kétségünk benne, hogy céljaink haszna, nemzeti sürgőssége megtalálják az utat a nagy közönséghez és eme „Fölhívásunk“ alapján megnyerendjük azt

a támogatást, melyre szükségünk van, hogy a szépen megkezdett hazafias munkát tovább folytathassuk. Ezért tehát tisztelettel kérünk mindenkit, kit „Fölhívásunk“ megtalál, hogy egyesületünkbe ez ivén tagul belépni és arra másokat is buzdítani szíveskedjék.

A rendes tagság évi dija 2 frt, az alapitó tagságé 30 frt. Ezzel szemben egyesületünk ingyen küldi meg Erdély címmel f. óvjauuár 1-én megindított turistasági, néprajzi és fürdőügyi fényes kiállítású, illusztrált lapjátingyen küldi meg nem vállalatszerű kiadványait, a minthogy tavaly már kiosztottuk tagjaink között a 24 ives térképekkel ellátott úti kalauzt és fürdő leírást. Kedvezményeket szereztünk és adunk tagjainknak a csoportos vasúti utazásoknál, az erdélyrószi fürdőinkben való tartózkodásoknál. Kirándulások alkalmával tagjaink a földmivelési és pénzügyi miniszter urak engedélye következtében az erdő és bányász lakokban megszállhatnak és az altiszti személyzet útbaigazításait igénybe vehetik.

Magyarország jobb kezének, Erdélyrésznek közgazdasági fejlődése, kulturális előhaladása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közönség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozatkészségével azt a legrövidebb idő alatt megoldandja. A támogatásban van az erő, és mi ezt az erőt kérjük, hogy munkánk hasznos legyen az országra és annak nemzeti erősbitósére,

Kolozsvár, 1892. jul. 15.

Honfiúi üdvözlettel:

Gróf Bethlen Bálint, Radnóti Dezső,

elnök. titkár.

értesítők.

A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 16-ik Értesítőjét a lefolyt 1891—92. tanévről közli Kramracr János igazgató.

Az Értesítőt „Igazgatói jelentés“ nyitja meg, a melyben „Polgári iskola és főgymnasium“ cim alatt ismerteti röviden azt a mozgalmat, a mely a főgymnasium elnyerése érdekében folyt ós tart még ma is. Az igazgató urnák e cikkét égésién reprodukáljuk, mert időszerűnek tartjuk, hogy azt megismerje olvasóink azon része is, a melynek talán az Értesítő kezéhez nem jutott.

„Polgári iskola és főgymnasium.

! A szegzárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 16 évi fenállása óta a meg-megujuló gymnasiumi aspiratiók és törekvések folytán már harmadizben van oly válság alatt, mely bár nem volt képes megszüntetését maga után vonni, de állandó akadályául szolgált természetes fejlődésének.

A közvélemény ingtdozása nem engedi, hogy iskolánk s vele a polgári iskolai intézmény kellően meggyökoresedjek. Az állandósága iránt táplált kétely megakadályozza a már már feléje forduló közbizalom megszilárdulását. A közönségnek a polgári iskolára vonatkozó megtévesztett rólete pedig még oly osztályok és rétegek bizalmatlanságának is képezi forrását, mely osztályok érdekeinek szolgálatára ezen intézmény tulajdonképen hivatott.

S hogy mindennek dacára is, az adott viszonyok és kedvezőtlen körülmények mellett, iskolánk, bár lassan, de mégis fokozatosan fejlődik, úgy, hogy a hasonló városok azonos iskolái között előkelő helyet foglal el, leghathatósabb bizouyitéka ezen intézmény életrevalóságának s létjogosultságának.

Jelen soraimnak egyedüli célját az képezi, hogy a szegzárdi polgári iskola létjogosultságát, fentartásának ószszerüsógét, sőt szük>égességét indokoljam és beigazoljam.

Ezen hivatalos tisztemből kifolyó erkölcsi kötelességemnek tárgyilagosan, lelkiismeretes pontossággal akarok megfelelni, támaszkodva 16 évi működésem bő tapasztalataira s a legkisebb részletekre kiterjedő pontos adatokra.

Hogy azonban senki félre ne értsen, tartozom azon kijelentéssel, miszerint nem az óhajtott középiskola ellen, hanem csak a fenálló polgári iskola mellett kívánok szólani, bár igényteleu soraimnak legcsekélyebb befolyást sem tulajdonítok az ügy menetelére és fejlődésére.

Üdvözlöm a főgynmasiumot tervező mozgalmat s őszintén óhajtom azt, bőgj ha a polgári osztály képzésére, szellemi szükség’eteire a polgári iskola fölállittatott, szerveztessék oly intézet is, mely a tudományos pályára készít elő, hogy igy azon szülők igényei is kielégittesenek, a kik gyermekeiket középiskolába, azaz tudományos pályára