Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-10 / 28. szám

— Közgyűlés. A tolnai ev. ref. egyházme­gyei tanitó-egylet julius 19-én Duna-Szt,-Györgyön tartja évi rendes közgyűlését. — Köszönet nyilvánítás. Az alapnevelési egylet által folyó évi junius hó 11-én rendezett ju- niális belépti jegyét utólag megváltották gr. Ap- ponyi Sándor ur 3 frt és Bartal Béla 2 írttal; — a ni ár kimutatott 45 frt 53 kr tisztajövedelem ezek szerént 50 frt 53 krra emelkedett. — A szegzárdi népbank az alapnevelési egylet céljaira 10 irtot adományozott; — úgy ezen adomány — valamint a fentebbi jegy megváltásokért hálás köszönetét fe­jezi ki az alapnevelósi egyesület választmánya. — Értesítés. Lapunk utján is felhivatoak mindazon szegzárdi szőlőbirtokosok, kik a fillok- szera által szőlőikben okozott károkat adóleen- gedós céljából még nem jelentették be, annál is inkább tegyék meg, mert a bejelentési határidő e hó 15-én lejár. Bejelentések Velősy József városi nyilvántartónál eszközöltetnek. — Halálozás. Krautszak József pénzügyigaz­gatósági számtisztet és nejét nagy csapás érte. —- Három éves Bezső nevű kedves kis fiacskája e hó 5-én elhunyt. A kis halottat nagy számú résztvevők kísérték örök nyugalomra. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Krautszak József m. kir. péuzügy- igazgatósági számtiszt és neje szül. Achsz Fran- cziska úgy a maguk, valamint gyermekeik: Hermina és Lajos nevében is szomorodott szívvel jelentik szeretett fiuknak, illetőleg testvérüknek Rezső­nek folyó évi julius 5-én délután 2'/4 órakor, életének 3-ik évében, vörhenyben történt gyászos kimultát. A szeretettnek hült tetemei folyó évi julius 6-án délután 5 órakor fognak a reform, sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1892. julius 5-én Áldás és béke korán elhunyt hamvaira! — Fürdőévad. Az idén junius nem volt ked­vező a fürdésre, de júliusban a jó idők beálltával a csörgetői fürdőt is igen sokan látogatják. — Az úszni tanulók száma is szaporodik, a mit nem is lehet eléggé ajánlani a szülők figyelmébe. — Levélpostai utánvételek. A kisebb pénz­követelések behajtásának megkönnyítése céljából a pi'sta a Magyar és Ausztriával való forgalomban julius 1-től kezdve a levélpostai utánvóteli szolgála­tot is berendezi, a következő feltételek mellett: A feladó ajánlva feladott levélposta küldeményét 500 írtig utánvételekkel terhelheti s az után vett össze­get a posta-utalvány utján fizeti ki a feladónak. Az utánvételes levelek díjazása, bérmentesítése és feladása ugyanúgy történik, mint az ajánlott leve­leké. Ismeretes, megbízható felek az ily levelekhez posta-utalványt is köthetnek hozzá a levél hátlapjá­hoz. A beszedett összegből a posta 5 kr. besze­dési díjat és az utalvány portóját levonja, a többit pedig az utánvételes levél feladójának kézbesíti. — Mözsre segédtanítót keres Katzler János kántortanitó. Fizetése egy polgári évre 120 frt s ágyneműn kívül teljes ellátás. — A szomszédból. Kaposváron legkö­zelebb cukorgyárat építenek. — Mohácson csak nem rég szerepelt He gyesi Mari művész­nőnk s a múlt héten N á d a y a nemzeti színház kitűnő bonvivántja lépett fel három este. Iskolai értesítők. * A szegzárdi áll. seg. közs. polgári leányis­kola első értesítőjét közli Kovácsné Nagy Lujza. (Folytatás és vége). A felső leányiskolára vonatkozó részből állja­nak itt ezek: A szegzárdi felső leányiskola a polgári fiúis­kolával egyszerre 1876. évben nyittatott meg, s fennállt 1891. julius elejéig, azaz 15 évig. Ezen idő alatt összesen 513 növendék nyert ez intézetben oktatást. És pedig: 1892. julius 10. ____________________ az 1876—77. tanévben 22. „ 1877-78. n 21. „ 1878-79. n 29. „ 1879—80. r> 26. „ 1880-81. n 22. „ 1881—82. n 29. „ 1882—83. n 39. „ 1883—84. Ti 34. „ 1884—85. n 29. „ 1885—86. r) 35. „ 1886-87. n 41. „ 1887—88. n 46. „ 1888-89. T) 52. „ 1889—90. n 38. „ 1890-91. r> 50. Az első években a szülők meglehetős közönyt mutattak a leányiskola iránt — mint az a növen­dékek csekély létszámából is látható — de későb­ben iskolánk mindig nagyobb tért hódított magá­nak ; meggyőzte közönségünket a nőnevelés fontos­TOLNAVÁRMEGYE. ságáról és szükségességéről annyira, hogy későb­ben úgy a városban, mint a vidéken mindinkább nagyobb népszerűségre tett szert. Az iskola fenállásának első 4 évében a felső leányiskola a polgári fiúiskolával közös igazgatás alatt volt. Igazgatója, Krammer János volt, a polgári fiuisko a jelenlegi igazgatója. Tanítónői voltak : Sá- fáry Irma (jelenleg budapesti felsőbb leányiskolái tanítónő) ki mindjárt az iskola felállításakor nevez­tetett ki, és Batiné Stancsics Fanni, ki az 1877. év október 27-én lett kinevezve, miután az előtte kinevezett Mayerring Emma másutt alkalmaztatván ezen állásáról lemondott, mielőtt azt elfoglalta volna s igy ez állás a tanév elején megüresedett. Az 1878—79. tanévben az addig bérházban j elhelyezett iskola szép díszes épületben helyeztetett j el. Áz iskolaház egy renaisance stylü szép egyeme- j letes épület, városunknak ma is egyik legszebb háza. Az 1887. évben még egy szárnyépülettel meg- toldatott s igy benne a két társintézet igen kényel­mes elhelyezést nyert. Az 1880. évben a felső leányiskola a fiúis­kolától annyiban elválasztatott- a mennyiben veze­tése női igazgatóra bízatott. Az iskola igazgatónő- I jévé a vallás- és közoktatásügyi miniszter Hege- düsné Kerkápoly Matildot, a budapesti felsőbb leány­iskolához áthelyezett Safáry Irma helyére kineve- \ zeit tanítónőt nevezte ki. De iskolánk csak 3 évig volt vezetése alatt, mert az 1883. évben nevezett igazgatónő hosszas, súlyos betegsége miatt */2 évi szabadságot nyert, s még ugyanazon évben betegségének áldozata lett. Helyette Szarukán Ida polgári iskolai tanítónő neveztetett ki iskolánk igazgatónőjévé (ki elődjét annak betegsége alatt helyettesítette). De e minő­ségben ő is csak 3 évig működött, mert 1886. év junius havában állásáról lemondott s a tanítónői pályáról visszavonult. Az 1886. óv október 5-én a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 32780. sz. a. kelt rendeleté­vel alulírottat nevezte ki a szegzárdi felső leány­iskola igazgatónőjévé, a ki az iskola megszűnéséig vezette az intézet ügyeit. A felső leányiskolában 15 évi fenállása alatt összesen 25 tanerő működött. A felső leányiskola az 1891. óv junius havá­ban bevógezte pályafutását. Mielőtt — tisztemhez híven — a szegzárdi felső leányiskolától végleg elbúcsúznám, tartozom kijelenteni azt, hogy nevezett intézet célját minden időben iparkodott megközelíteni, s a törvény által neki biztosított szűk keretben igyekezett magyar nemzeti szellemben, művelt honleányokat képezni. Itt a város falai között azonban a felső leány­iskola működésének egyik legfontosabb eredménye gyanánt kell felemlítenem azt, hogy megórlelte a polgári leányiskola felállításának eszméjét; mert a polgári leányiskola, mint egy tökéletesebb leány­nevelő tanintézet a felső leányiskolából nőtt ki, ab­ból kelt életre ! A polgári leányiskolába beiratkozott az I. osz- tátyába 36, a II-ikba 34, a III-ikba 34, a három osztályba összesen 104 tanuló. A növendékek lét­számának gyarapodása a felső leányiskola 52 (leg­nagyobb létszám) tanulójához képest óriási hala­dást mutat. Az egészségi állapot kielégítő volt. A tél folyamán ugyan úgy a kanyaró, mint különösen a difteritisz nagyon uralkodott városunk­ban és a gyermekek közül nagyon sok áldozatot szedett, — de iskolánk tanulói közül aránylag igen kevesen kapták meg e bajt s végzetessé egy eset­ben sem vált tanulóink között, s igy az iskola be­zárása nem vált szükségessé. Iskolánknál a jelen tanévben 16 szegény sorsú növendék részesült tandíj mentességben; s a köz­ségi iskolaszék 50 frtot bocsátott alulírott igazgató rendelkezésére oly célból, hogy azon uj tankönyve­ket szerezzen be a szegény tanulók részére. Az igy beszerzett tankönyvekhez hozzáadva a könyvtárunk­ban már meglevő könyveket, azon kellemes hely­zetben voltunk, hogy 16 szegény sorsú leánykát láthattunk el tankönyvekkel s ez által sok szegény tanulónak segítettünk megkönnyíteni iskoláz'atását. Nem mulaszthatom el ez alkalommal, hogy e helyen is hálás köszönetét ne mondjak nggys. és főt. Hanny Gábor apát ur és tek. László Lajos ügy­véd urnák azon nemes tettükért, hogy az előbb em­lített egy-, az utóbbi két szegény sorsú növendé­ket volt szives tankönyvekkel ellátni. Az elmúlt tanévben ösztöndíjban részesült: Behr Matild III. osztályú és Boda Jolán I. osztá­lyú növendék. Jutalomkönyveket nyertek : Az I. osztályból Gőzsy Leontin, Győrffy Laura, Kanitz Gizella, Len­gyel Etel, Mehrwerth Erzsébet, Bálámon Matild. Á II. osztályból Boross Sarolta, Martin Erzsiké, Pirnitzer Stefánia, Schön Olga, Sárközy Etel, Szűcs Etel, Lórincy Crescens. A III. osztályáéi Blau Fanui, Geiger Valér, Herdlein Ilona, Koncsics Jolán, Ló­rincy Ida, Lunova Anna, Török Bhnka. Azon tanuló, ki a polg. leányiskola négy osz­tályát jó sikerrel végezte, beléphet: 1. a felsőbb leányiskola 5. osztályába, ha a franczia nyelvből felvételi vizsgálatot tesz ; 2. női kereskedelmi tanfolyamba; 5. 3. vasúti tiszt-képző tanfolyamba; 4. tanítónő képezdóbe ; 5. posta- és távirótiszt-képző tanfolyamba. Az 1892—3. tanévben a felvételek" és beha­tások a polgári leányiskolában szeptember hó 1. 2. 3-án fognak tartatni délelőtt 9—12 óráig az igazgatósági irodában. E napok délutánjain tartat­nak a felvételi-, pótló- és javító vizsgálatok. E ha­táridőn túl szeptember 15-ig csak a késedelmet iga­zoló alapos ok mellett veheti fel igazgató a növen­dékeket. A rendes tanítás szeptember 5-én veszi kezdetét. A polgári leányiskola I osztályába felvehető minden tanuló, a ki legalább 10. évében van és az elemi iskola negyedik osztályában megkívánt is­meretekkel rendelkezik. Ennek igazolására szolgál a bizonyítvány és a felvételi vizsgálat. — A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesí­tőjét az 1891/92-iki tanévről közzétette Gyalog István igazgató. Ismertetését kötelességünknek tar­tottuk a múlt évben is, annál inkább ismertetjük most, mikor a gymnasium kérdése napirenden van s a mikor a főiskoláért Bonyhád is erős küzdel­met folytat. Az értesítő első helyén „A tolnavármegyei főgymnasium ügye és a bonyhádi algymnasium“ cim alatt találjuk ismertetve azon ügyet, mely egész megyénket foglalkoztatja jelen évben. 29 oldalt szen­tel az igazgató ennek, habár az egésznek legalább lényegét ismeri a közönség s még jobban ismerik a szülők. Mindamellett röviden ismertetjük mi is. Az iskolai nagybizottság 1891. junius 25-ón tartott gyűlésében az igazgató javaslatára kimondotta: „A bonyhádi algymnasium kiegészítésének eszméjét he­lyeslőig fogadja és azt pártolólag terjeszti az es- peressógi gyűlés elé ; a beterjesztett emlékirat ér­telmében teendő előmunkálatok ügyét egy „ad hoc“ bizottságnak adja ki stb. hogy a legközelebb tar­tandó rendkívüli nagybiz. ülésen a főgymnasium kérdésében határozott véleményt adhasson.“ Elő van adva azután a bizottság egész működése, a mi­nisztériumhoz, megyéhez beadott kérelem, a közön­séghez adakozás végett kibocsátott felhívás stb. Is­meri a közönség az ügyet, azért még csak azt em­lítjük meg, hogy a bonyhádi algymnasium esetle­ges kiegészítése végett a megindított aláírási ive­ken egyesektől és községektől összesen 31,348 frt 10 kr olvasható, a mi — a leendő főgymnasium- nak évi szükségletét 18,500 írtra tevén — akkora összeg, hogy e szerint csak 9250 frt államsegélyre lenne szükségük, ha a kiegészítés megtörténnék. Az iskola-évről szóló jelentés foglalja el a második helyet. Itt közli az igazgató azt a beszé­det, melyet a megnyitás alkalmával az ifjúsághoz intézett. A hazaszeretetről beszólt igazi ér­zéssel, szép nyelven buzdítva az ifjúságot a hala­dásra s azon nemes kötelességek pontos teljesíté­sére, melyeket tőle az intézet, a haza, szülők kö­vetelnek. A tanulók száma 161 volt. Újlaki Kálmán tanár még a múlt évben súlyos betegségbe esvén, egy évre a tanítás alól felmentetett és Holczbam- mer János helyettesitette. Újlaki december 22-én meghalván, az igazgató meleg hangú sorokat szen­tel emlékének. Beteg volt még Kirchner Károly rendes tanár is, a kit szintén helyettesiteni kellett május közepéről kezdve. A járványos betegségek Bonyhádon is grasszáltak, az egészségi állapot te­hát nem volt kielégítő ; de veszedelmes sem. — Egyedül Plank Jenő III. oszt. tanuló hunyt el az óv elején hashártyagyulladásban. A tanulók magaviseleté, szorgalma előmene­tele kielégítő volt az I. osztály kivételével, a mely­ben sok a gyenge tanuló. Az ág. hitv. ev. ifjak vasárnaponként reszt­vettek az iskola nagytermében tartatni szokott ma­gyar isteni tiszteleten, melyet ezen évben Markau- ser Imre vezetett. Iskolai ünnepet tartottak a re­formatio ünnepén és junius 8-án, a koronázás év­fordulóján. Ev közben meglátogatta az iskolát Ná- dosy Kálmán esperes felügyelő, Guggenberger Já­nos alesperes, több iskolai biz. tag és Spitkó Lajos tank. főigazgató, a ki másfél napon át jelen volt az,előadásokon és pedig minden tanárnál több­ször. Általában haladást tapasztalt, igen az emel­kedésre való komoly törekvést, lelkesedést és buz- góságot. A könyv- és szertárak bővítésére az inté­zet összesen 819 frtot, az épületekre és az udvarra 319 frtot fordítottak. Az iskola alaptőkéjére és folyó kiadásainak fedezésére adományoztak összesen 868 frtot. A tanári nyugdíj-alap meghaladja a 7Y2 ezer frtot. E eélra 27 frt adomány folyt be. A tanári személyzet a hitoktatókkal (3) 10 volt. Érdekes az iskola népességének kimutatása. T. i. vallásra nézve : ág. hitv. ev. volt 57, ev. ref. 21, r. k. 65, izr. 14. Magyar volt 112, német 45. Illetőségre nézve bonyhádi 34, tolnaraegyei 69, más megyebeli 54. Az ösztöndíjak rovata igen ked­vező szint mutat, mert 16 tanuló részint nagyobb (100 frtos) részint kisebb ösztön- és szorgalmi dí­jat kapott. A tápintózetben személyenként 50 írtért ebédet és vacsorát kapott 57 tanuló. A jövő isko­lai óv szeptember 1-én kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents