Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-12 / 24. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1892. junius 12. — Kinevezés. Az igazságügyminiszfer Schnei­der Gábor szegzárdi kir. törvényszéki aljegyzőt, társas életünk egyik rokonszenves alakját, a pécsi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — A miniszterelnök estélyén, melyen ő felsége is megjelent, gróf Széchenyi Sándor, gróf Apponyi Sándor és családja, valamint Percei Dezső országgyűlési képviselő hivatalosok voltai. — Tízéves találkozó. Mindazok, kik a pécsi főgymnáziumban 1882 évi junius hóban tet­ték le az érettségit, folyó évi julius hó 11-én délelőtt 8 órakor találkozóra Pécsett össze­gyűlnek. Az érdeklődő volt tanulótársaknak a talál­kozóra nézve felvilágosítással szolgál B u d a y Béla kir. mérnök Pécsett, vagy lapunk szerkesztője, ki szintén e tanulótársak egyike. — Villamos világítás Bonyhádon. Bonyliád tolnavármegyei község — Írja a B. H. — előbb-utóbb lefőzi a fővárost. Úgy fordul, hogy előbb fogja utcáit villamos fénnyel világítani, mint a világváros elnevezésre aspiráló Budapest. Wilheim Kálmán bonyhádi gőzmalomtulajdonos ugyauis azt az aján­latot tette a községnek, hogy kétezer forint évi átalányért hajlandó az utcai világítást villamos fénnyel eszközölni. A község elöljárósága még nem határozott, de előreláthatólag örömmel fogadja majd el az előnyös ajánlatot. A mostani silány világítás több mint 1500 forintjába kerül a községnek s igy csak kaphat Wilheim ajánlatán, ki ezenfelül még azt is meg Ígérte, hogy a lámpásokat szaporítani fogja. — Az életmentő. Mintha csak a Gondviselés is életmentésre praedestinálta volna Lőwy Ignác simontornyai előkelő kereskedőt, véletlenül mindig ott jár, a hol veszély van, s ő mindig, mint egy Dens ex machina megjelen, hogy segítsen. Eddig már vagy 8 embert mentett meg a biztos vizha- lástól, a miért múlt évben a királytól legfelsőbb elismerést nyert, s most ismét alkalma nyilt e ki­tüntetést újra megérdemelni. Folyó hó 7-ón ugyanis Simontornyán este 9 órakor a sok esőzés által fölötte nagyon megdagadt Sió vizéből jajveszéklés hallatszott. Lőwy, ki történetesen arra ment, egy 16—17 évesnek látszó parasztlegénykót látott a vízben, ki a hullámokkal küzdött. Gondolkodás nél­kül belevetette magát a jéghideg vízbe s szeren­csésen kimentette az úszni nem tudó fiút, ki szokás szerint át akarván gázolni s Siót, a magas vízállás következtében csakhamar elvesztette a talajt lába alól. Egy kis náthán kívül mind a kettő jól érzi magát. — Pályázat. A szegzárdi kir. ügyészségnél dr. Kardos Kálmán áthelyezésével megüresült al- ügyészi állásra pályázatot hirdettek (2 hót.) — Tehát nem volt becsületes asszony! mondá maga elé nézve. Szegény fiam! Tehát nem is halt meg ? El ? kérem ! esedezem lelkem, mondja meg nekem. Talán elhagyták egymást ? Talán elváltak ? A fiatal nő nem tudott tovább ülni. Felállt, s torkához kapott, mert fulladni érezte magát. Erre már a valót nem tudta megmondani. Annyi ereje és bátorsága már nem volt, hogy maga-magának elvágja a nyakát. — De meghalt! Higyje el, hogy meghalt. — Elhiszem! mondá ez szintén felállva. De- hát, miért tudott megfeledkezni a kötelességéről ? Miért tudott könnyelmű lenni ? Az asszonyság igy mondja, de én becstelen asszonynak nevezem az ilyet. A sápadt, meggyötört asszony kétségbeesett tiltakozással emelte fel a kezét, de nyomban le is eresztette. Igaza van a tisztes, becsületes asszonynak. De azért kapkodott a mentséghez, mint a vizbefuló a szalmaszálhoz. Istenem ! Jó asszonyom! Olyau fiatal volt, olyan szép s körül volt rajongva a hódolóktól, mint virág a méhek rajától. S aztán az egyik, egy nyo­morult, letörte a szép virágot. A férjnek tudtára esett s elűzte magától s a nő szégyenében meg­ölte magát. Az öreg asszonynak szemei szikrákat szórtak két kezét ökölbe szorította, mintha a sírjában is — Esküvő. Dr. H avass Zsigmond fővá­rosi gyakorló orvos, tartalékos főhadnagy az elmúlt kedden vezette oltárhoz menyasszonyát, Kramer Gizella kisasszonyt. Az esketést dr. Ungár rabbi végezte. — Uj jogtudor. Müller Ferenc ügyvéd- jelölt, városunk szülötte, a budapesti m. kir. tudo­mány egyetemen az elmúlt szombaton avattatott jogtudorrá. — Iskolaszéki ülés. A községi iskolaszék dr. Szigeth Gábor elnöklete alatt junius 10-én ülést tartott. Az ülésen pénztárnok és igazgatók Írásbeli jelentést tettek az 1889—1890. és 1891. évi szám­adásokra vonatkozó megyei számvevői észrevételekre s e jelentésekkel együtt a számadások felküldetnek újra a számvevőséghez. Kiutalványozott ezután is­kolaszék a történt világításra, uj zászlóra és torna­verseny jutalmára 89 frt 73 krt. Az újonnan rend­szeresítendő tanítónői állásra Arlow Mariska k. a. kérvényét pártolóan terjeszti fel a minisztériumhoz. Tudomásul vette a tantestület javaslatát a jutalma­zandó növendékekre nézve és a Májer-fále magán- tanintézetben tartandó évi vizsgák idejét. Ezekre biztosokul kijelölte : junius 23-án Mikó György és Módly László, 24-ón Boda Vilmos és dr. Lóvay Ignác és 25-én Krammer János és Gál Kálmán iskolaszéki tagok. — Az országos magyar gazdasági egye­sület junius 4-én tartott rendes közgyűlésében Percei Dezső orsz. képviselőt választmányi taggá választották. — A kaszinó választmánya junius 8-án tartott ülésében az egylet tagjaiul felvétettek: Schus­ter Gyula, dr. Spányi Leó, Tóth Ignác, Nagy László, Nemes Győző, Haidekker Károly. Az alap­nevelési egyesület kérelmét, hogy t. i. a kaszinó nyári helyiségeiben junius 11-én délután az óvodai gyermekeknek, este pedig folytatólag a felnőttek­nek nyári mulatságot rendezhessen, tárgyalta ez­után a választmány és a kérelmet tejesitendőnek mondotta ki. Bemutatta ezután Fejős Imre vál. tag és takaréktári igazgató az épületnek a takarék­tár által készíttetett átalakítási tervét s kérte, hogy mondjon a kaszinó véleményt: megfelel-e az egy­let céljainak és igényeinek a terv? A terv ezért a már régebben kiküldött bizottságnak adatott át megvizsgálás végett. — Szép adomány. Dr. Steiner Lajos ügyvéd a polg. fiúiskola igazgatójának átadott egy cs. és k. aranyat, hogy azt az iskola 3 alsó osztályú tanu'ói közül olyan németajkú fiúnak adja a tantestület jutalmul, a ki a magyar nyelvben legszebb és di­cséretesebb eredményt tud felmutatni A jutalmat a zárünnepólyen adják ki. összezúzni akarta volna azt a becstelen asszonyt, a kit a halál sem birt bűnéért előtte kiengesztelni. A megvetés, az utálat kifejezése villám lőtt becsületes, szenvedélytől soha meg nem csillanó szivében, s a fiatal nő előtt úgy tűnt fel, mint egy bosszúálló Cherub. Oh 1 mint szeretett volna annak a mocsokta- lan tiszta kéznek egy csapásától meghalni, most, rögtön. Oh 1 mint szerette volna fülébe kiáltani: Ne hidd 1 mert nem úgy van. Nem volt annak a becstelen asszonynak annyi ereje, hogy megölje magát. A halál karjai elől a szeretője karjába futott, a ki nem váltotta be a szavát; az elvált asszony nem kellett neki feleségül, csak ámitgatta s mikor ráunt eldobta magától. Öld meg, tipord össze azt a nyomorult asz- szonyt, itt áll előtted. Fiad életének megrontóját, gyermekének ártatlan élete meggyalázóját. Megöl­heted, eltaposhatod a lábaddal, mint azt a hitvány hernyót, a mely összemászta a testedet; nem fog vé­dekezni, tehetetlenül fog előtted a porban fetrengeni. Eljött, itt áll előtted, hazugsággal betolako­dott házadba, hamis álarcot vett föl. hogy meg­tudhassa lakhelyét gyermekének, a kit már két év óta keres, hogy lopva, rettegve szoríthassa gyerme­két utoljára a keblére. Hogy minden áldozat, ha kell az élete árán is megszerezze magának azt a — Iskolalátogatás. Varasdy Lajos kir. tan- felügyelő junius 10-ón a polg. leány iskolát, 11-én a fiúiskolát látogatta meg. A múlt hetekben pedig a megye több községében végezte az iskolalátogatást. — Tanitóválasztás. Báttaszék község egyik tanítói állására 42 pályázó közül Pápay Géza szabari tanító választatott meg. — Dr. Hangéi Ignác megyei főorvos lakását a jövő Szt.-Mihály napig id. Mayer János házába, a volt járásbirósági helyiségbe tette át. — Öngyilkosság. Tesztory Károly a szegzárdi hajóállomás főnöke, ki itt közel 15 évig működött ebben a minőségben, az elmúlt kedden virradóra az állomásnál főbe lőtte magát. Előbb mérget ivott és közvetlenül utána két lövéssel meg­lőtte magát, és rögtön ki is szenvedett. A szeren­csétlen ember tettének okát annak tulajdonítják, hogy a kezelése alatt levő hivatalos pénzeknél az ellenőrzés végett a központból kiküldött tiszt hiá­nyokat talált, melyet Tesztori fedezni képes nem volt. Szegzárdon is tetemes adóságokat hagyott hátra. Temetése szerdán délután ment végbe a Parti-féle József-pusztáról, a honnét az ócsényi sir- kertbe vitték a szerencsétlenül véget ért állomási főnök hamvait. — A koronázási jubileum alkalmával a szeg­zárdi izr. népiskolában is szép ünnepély folyt le, volt szavalat ének és beszéd, melyet Berger Benő tanító tartott. — Medinai búcsú. Folyó hó 6-án pünkösd hét­főjén volt a medinai búcsú, mely — dacára a rósz időnek —igen népes volt. A környékbeli intelligentia Gyurgyevics István gör. kel. lelkész vendégszerető házánál adott találkát. A pompás és lukullusi ebéd befejezése után a gyönki cigányzenekar lelkesítő nótáira a fiatalság táncra perdült s szűnni nem akaró jókedv mellett világos virradtig rakta a ropogós csárdást. Igazi magyar vendégszeretettel találkoztunk a szerb pap hajlékában s örömmel konstatálhatjuk, hogy a házi gazda méltó utóda magyar érzelmeiről nevezetes elődjének. — Iparos'.anonc-munka kiállítás. Az ipiros- tanoncok kézimunka kiállítását pünkösd vasárnapján nyitották meg. Feltűnő, hogy az előző évekhez ké­pest rendkívül kevesen (alig 31) készítettek e kiállí­tásra munkát; a mesterek is — tisztelet a kivéte­leknek — kevés érdeklődést tanúsítottak s csekély közönség jelenlétében nyilt meg a kiállítás. Pedig a múltkor említett adományok mellett még a Nép­bank 10 irtot, Fránek .János 5 frtot adományozott jutalmazásokra. —- Elmaradt majális. Jupiter piuvius meg­akadályozta^ a polg. iskola által junius 9-ikére ter­vezett majá is megtartását. A koronázási emlék­ünnepek alatt tervezett még az iskola tanári kara tornaversenyeket is, de az eső ezt is elmosta. jogot, a mit esy koldus nőtől is irigyelt mikor az ajkát gyermeke ajkára forrasztá. Mint szerette volna mindezt elmondani, mint szerette volna magát attól az erélyes, tiszta kezek­től összezuzatui. S olyan szilaj vágy, olyan őrületes bátorság járta át tagjait, mint a halálra sebzett katonának, mikor a vágtató lovak patája elé veti magát. De ebben a pillanatban heves, fuldokló zoko­gás hangja üté meg zsibongó fülét s az öregasszonyt fájdalmas mozdulattal látta lerogyni egy székre. Erre a fájdalmas zokogásra elment minden bá­torsága, térdeit roskadozni érezte és egész valóját csak egy vágy remegteté meg : hogy sirhasson ő is. Hogy kiapadt könnyei újra megeredjenek, hogy sirhásson valahol, messze a hol senki sem látja ; aztán haljon meg egy ösmeretlen tájon, senkitől föl nem ösm rve, soha meg nem találva. S lassan, lábujjhegyen kiosont a szobából. Az öreg asszony mikor fájdalmából felesz­mélt, sehol sem látta már a fekete ruhás, szép sápadt nőt, csak valami kábító, finom illatot érzett a szobában : az úri nő illatát. Osszeborzadt ettől az öreg asszony s fejét kezére hajtva hosszan elgondolkozott. Azután felállt, kiszekőztette a szobát s mikor betette az ablakot keresztet vetett magára s töm­jénnel kifüstölte a szobát.

Next

/
Thumbnails
Contents