Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-22 / 21. szám
1892. május 22. ÍOLNAVÁBMEGYE. 3. ros osztály, mely a székváros falai közt lakik, s kik együttesen körülbelül 500-ra emelik azon családok számát, kiknek körében a tanuló ifjúság a megnyugvás teljes érzetével elhelyezhető. Ezen a székváros helyzetével összefüggő előnyt még fokozza azon körülmény, hogy a szülők az összpontosított hivatalokkal való szükséges érintkezést összeköthetik ugyanott elhelyezett gyermekeikre való felügyelettel. A tervbe vett főgimnáziumnak Szeg- zárdon való felállítása lényegesen megköny- nyitette a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak fent hivatkozott 2026. sz. leiratában foglalt azon bölcs intézkedése, hogy kimondotta, miszerint a Szegzárdon létező államilag segélyezett polgári iskola a főgymnázium szervezésébe esetleg bevonható. Ezen intézkedés által Szegzárd a létesítendő főgymnázium céljaira oly jelentékeny áldozatot hozhat, hogy az állami segélynek mérve, a viszonyokhoz mérten nagyon csekélyre olvad le, mint az alábbi számadatok hitelt érdemlőleg bizonyítják. Az államilag segélyezett szegzárdi polgári iskola épülete, mely csak néhány év előtt emeltetett, teljesen a kor színvonalán áll s azokhoz kötött igényeknek egész mérvben megfelel. A polgári iskola növendékei hat világos, tágas tanteremben vannak elhelyezve s az ugyanazon épületben levő leányiskolának is van két hasonló minőségű tanterme, minden szükséges mellékhelyiséggel, úgy, hogy ha Szegzárd nagyközség a leányiskolának másutt leendő elhelyezését és fentartását magára vállalja és erre az 1. szám alatti képviselő-testületi határozat értelmében a legnagyobb készséggel vállalkozik, a polgári iskola épülete egy teljes főgimnáziumnak elhelyezésére tökéletesen alkalmas. Számszerűit tehát Szegzárd, ha a fő- gymnázium kebelében állíttatnék fel, a következő anyagi áldozatok hozatalára képes: a) Szegzárd községe az 1. sz. a. képviselő testületi határozat szerint, beleszámítva az egyesek- . tői begyülendő adományokat és a rendelkezésére álló báró Augusz Imre-féle kulturális alapítványt, kötelezi magát készpénzben fizetni 60.000 frt — kr. b) A vidéken lakó egyesek adománya fejében, melyek befolyására nézve kezességet vállal, fizet 9.500 frt — kr. c) Tolnavármegye törvényhatóságának már megszavazott s felsőbb helyen jóváhagyott adománya ............................................... 10.000 frt — kr. d) A hivatkozott 1. sz. a. képviselő-testületi határozat értelmében a főgymnázium céljaira teljes felszerelésével együtt átengedendő polgári iskola építési költsége a 2. sz. a. pénztárosi kimutatás szerint ................................... 38.864 frt 22 kr. e) Ugyanannak a 2. sz. a. kimutatás szerinti felszerelési költsége az utóbbi időkben . . . 3.883 frt 81 kr. f. Annak korábbi felszerelési költsége hozzávetőlegesen ugyanannyi .............................................. 3.883 frt 81 kr. g) A polgári iskola belterületének értéke a 3. sz. a. becsülevól szerint................................... 10.000 frt — kr. h) A polg. iskola alapvagyona készpénzben, melyet a község a főgymnáziumnak átenged . . 2.5633 fit 53 kr. Összesen : 161.765 frt 37 kr. Hogy körülbelül tájékozást nyújtsunk arra nézve is, hogy az államnak a szegzárdi főgymnázium létesítése érdekében, legalább a mi véleményünk szerint minő áldozatokra kellene elkészülve lenni, azt a következő hozzávetőleges számítás igazolja. A főgymnázium épülete teljesen készen állván s szakértők nyilatkozata szerint felszerelése egy főgymnázium igényeinek teljesen megfelelvén, az állam a fen- tartásra fordíthatná a készpénzhozzájárulást, vagyis 105.133 frt 53 krt, melynek 5%-os kamatai rúgnak.............................................. 5.256 frt 65 krra. Tandíj cimén 300 tanuló után 15 írtjával várható . . . 4.500 frt—kr. Az állam segély cimén a szegzárdi polgári iskolának a hivatkozott pénztárosi kimutatás szerint évenként fizet .... 9 000 frt — krt. Összesen : 18 756 frt 65 kr. Vagyis ha egy teljes főgymnáziumnak évi fentartási költségeit 20.000 írtra számítjuk, évenként csak 3244 frt újabb kiadással terheltetnék meg a nagyméltóságu vallás és közoktatási miniszter ur tárcája. De ha a nagyméltóságu minisztérium Szegzárdnak a főgymnázium létesitéséhez való hozzájárulását évi járulók alakjában kívánná biztosítani, akkor Szegzárd nagyközség, mint erkölcsi testület, mint ezt az 1. sz. a. képviselő-testületi határozat igazolja, kész az ajánlatai a) pontja alatt említett 60.000 frt készpénz hozzájárulás helyett húsz éven keresztül évi 4.000 frt fizetésével a főgymnázium fentartásához járulni oly módon, hogy minden egyéb fent részletezett ajánlatait teljes épsógökben ez esetben is fentartja. Ezek után még csak két körülményre kívánunk kiterjeszkedni s azután befejezzük a viszonyok nyomása folytán amúgy is hosszúra nyúlt nyilatkozatunkat. Tolnavármegye területén egy főgimnázium létesítésének szükségességéhez mindenesetre nagyon nyomós érvet szolgáltatna az adat, hogy a mostani tanügyi viszonyok között hány tolnamegyei gyermek kénytelen kiképeztetése céljából szülőföldje határait elhagyni. Az idő rövidsége nem engedte, hogy pontos összeírás alakjában ezen a vármegyére közgazdaságilag is rendkívül fontos körülményt szabatos számokkal megvilágítsuk, de annyit, anélkül, hogy túloznánk, kimondhatunk, hogy azoknak rendkívül nagy a számuk, a mint ezt Tolnavármegye nagy birtokos osztálya megma- gyarázhatóvá teszi. Végre a tanintézetek létesítésének terén egy nagy előszeretettel kultivált s nem ritkán követett elvnek minden esetben való alkalmazása ellen vagyunk kénytelenek gyenge szavunkat felemelni. Midőn tanintézetek létesítésének kérdése az ország valamely részében napirendre kerül, ha a vidéken nem magyar ajkú honfitársaink is tömegesen laknak, rögtön felhangzik a stereotyp jelszó, hogy a magyarosodás érdeke megkívánja, miszerint a tanintézet ott létesitessék. Hová vezetne ennek az elvnek minden körülmények közt való merev alkalmazása? kétségkívül oda, hogy az államfentartó magyar elem kulturális és közgazdasági nagy hátrányokat volna kénytelen és pedig bizonyos romlásra eltűrni, hazánk nem magyar ajkú lakosságával szemben; mert mig a nem magyar ajkú lakosság mindenütt helyben találván a szükséges tanintézetet, gyermekeit könnyen, nagyobb áldozatok nélkül iskoláztathatná, egyszersmind élvezné a tanintézet létesítése folytán beállott anyagi előnyöket; addig a magyarság ettől elesvén, még kulturális fejlődése érdekében nagy áldozatok hozatalára lenne utalva. Mi nem helyezkedünk arra az — tán sovinisztikusnak mondható — álláspontra, hogy minden államnak kötelessége első sorban azon népfaj fentartásáról és erősi- téséröl gondoskodni, melynek fejlődése létének alapját képezi, hanem a jogegyenlőség magasztos elvének alkalmazását kérjük abban az esetben is, midőn a magas kormány azon kérdés eldöntése előtt fog állni, hogy hol állítsa fel Tolnavármegye főgimnáziumát ? Szegzárdon, 1892. április hó 20-án Nagyságos alispán urnák kész hívei a Szegzárdon felállítandó főgimnázium létesítése tárgyában alakult végrehajtó-bizottság: Bezerédj Pál miniszt. meghatalmazott. Boda Vilmos országgy. képviselő. Dezseőffy Géza kir. törvényszéki elnök. Fejős Imre takarékpénztári igazgató. ITanny Gábor apát-plébános. Dr. Hang-el Ig'nác megyei tiszti főorvos. Hirling- Ádám városi főjegyző. Dr. Kramolin Emil birtokos. Dr. Leopold Kornél ügyvéd és lapszerkesztő. Leopold Sándor bérlő. Madarász Elemér vármegyei főjegyző. Mikó György plébános. Módly László vármegyei főpénztáros. Őrffy Lajos ügyvéd. Dr. Szigetli Gábor hitelbanki igazgató. Steinekker Ferenc urodalmi tiszttartó. Takler József városbiró. Török Béla ügyvéd. Závody Albin kir. törvényszéki biró. Adakozások a Szegzárdon létesítendő főgymnáziumra. D ö r y László főszolgabíró ur gyűjtése : Harcz község 16 frt, Szedres 2 frt, Simonmajor 14 frt, Tolna 80 frt. Gróf Apponyi Sándor ur 500 frt. 0 z é h Antal ur gyűjtő ivón : Yass József 10 frt, Liszbauer Antal 10 frt, Simon Pál 5 frt, In- drák János 5 frt, Szeredy János 2 frt. N i k i t i t s Imre és Zsigmond Ferenc urak gyűjtő ivón : Tóth József 25 frt, Kehák Ödön 10 frt, Fövényessy István 10 frt, Fink Kálmán 10 frt, Tekus Vilmos 10 frt, Weininger Sándor 10 frt, Lantos Ferenc 5 frt Wangler Mátyás 5 frt, Rit- tinger Antal 5 frt, Kaszás Kálmán 6 frt, Kraut- szak József 10 frt, Kiss Mihály 1 frt, Ritzl Antal 1 frt, Dévai József 1 frt, Rittinger József 10 frt, Schröder Károly 1 frt, Frischler Gyula 2 frt, Osiz- mazia József 5 frt, Kur Pál 2 frt, Lengyel Árpád 5 frt, Csizmazia Sándor 2 frt, Rácz József 10 frt. Összesen 790 frt, melyhez hozzáadva a múlt számunkban kimutatott 30884 frt 70 krt, — az eddigi gyűjtés eredménye 31674 frt 70 kr. Hírek. — Klapka György, A magyar szabadság- harcnak egyik legkiválóbb alakja, Klapka György, hunyt el e hó 18-án egyik fővárosi szállóban. Klapka György az 1848—49. években lezajlott szabadságharc alatt rendkívüli vitézsége és egyéb kiváló katonai tulajdonságai által annyira kitűnt, hogy nemcsak nemzetének tiszteletét és bámulatát vivta ki magának, hanem mint diadalmas és hősies lelkű hadvezér egész Európában feltűnt. Ö volt a „komáromi hős“, ki Komárom vitéz védelmével megmentette a magyar hadseregnek becsületét, ki, midőn le is rakta a fegyvert és feladta az erődöt, azt minden megaláztatás nélkül, a fegyver becsületének, a hadsereg és tisztjei szabadságának
