Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-15 / 20. szám
6. TOLNA VÁHMEGYE. 1892. május 15. I. A bordeauxi keverék, melynek alkotó részei többféle arányban vegyíthetek. Napjainkban rendesen ezek az arányok szerepelnek : a) 100 liter viz, 2 kilogramm rézgálic, 2 „ égetett mész. b) 100 liter viz, 3 kilogramm rézgálic, 3 „ égetett mész, c) 100 liter viz, 4 kilogramm rézgálic, 4 „ égetett mész. Az a) alatti (kétszázalékos) keveréket akkor használjuk, mikor a baj még nem lépett fel, hanem meg akarjuk előzni. Ha az első permetezés kellő időben, május végén megtörtént, akkor a nyár további folyamán is elég szokott lenni ez a keverésarány. Hogyha azonban az első permetezés megkésett, s a gomba nyomai már mutatkoznak a leve leken, akkor a b) és c) a'atti (3 és 4°/9-os) arányban keverjük össze az anyagokat. A rézgálicot megtörjük és először kisebb mennyiségű mérsékelten meleg vízben — 1 kilogramm rézgálicra 8 liter vizet számítva — oldjuk fel. Egy másik edényben pedig az oltatlan meszet oldjuk még egyszer annyi vízben. A mószoldatot célszerű finom szitán átszűrni, nehogy olyan auyag is maradjon benne, melytől a permetező készülék bedugul. Ezután a rézgálicoldatot a kellő arány szerint, nagyobb mennyiségű vízbe öntjük be és ha a mószoldat lehűlt, akkor folytonos kavarás közt, lassan hozzá keverjük a rézgálic oldathoz (és nem fordítva). — A raészoldatnak okvetetlenül le kell hűlnie, mert különben a keverék a peronosporára nézve teljesen hatástalan lesz. Ha van jó kövér, vajszerü oltott ineszünk, úgy ezt is használhatjuk, csakhogy ekkor 1 kilogramm oltatlan mész helyett 2j/2 kilogramm oltott meszet kell alkalmaznunk. A rézgálicot csak fa-, réz- vagy anyagedényekben oldjuk fel és annak kavarásához is szintén csak faeszközt használunk. A kész bordeauxi keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt s általában valahányszor a fecskendőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert éppen azok a részek, melyek a peronosporára hatnak leülepednek. E folyadékot a lehető legfinomabb permeteg alakjában kell a szőlőlevelek felső lapjára juttatni. II. A szóda és rézgálic keveréke. Ennél mész helyett szódát (szénsavas nátriumot) használunk. Az az előnye, hogy nincsenek benne olyan durva részek, mint a mészkeverékben. Ha 2%-os keveréket akarunk készíteni, akkor 2 kgr. rézgálicot 6 liter meleg vízben és 2y2 kgr. kristályos szódát 1272 liter vízben feloldunk s e két oldatot folytonos keverék közt elébb a szódaoldatot, aztán a rézgálicot 80 liter vízbe öntjük, s igy kapunk egy hektoliter 2 °j0 -os rózgálicz oldatot. Természetes, hogy ha az első permetezés akkor történik, mikor a baj már fellépett, akkor ennél a keveréknél is több (3—4 kgr. rézgálicot és megfelelőleg több (83/j—5 kgr.) szódát használunk 100 liter vízre s e szerint módosítjuk a keverés arányátE két keverék (a bordeauxi és az utóbbi említett szódás) legcélszerűbb a borrá feldolgozandó szőlőtermés megvédésénél. A hol a termést fürt, tehát csemegeszőlő alakjában értékesítik, ott a következő keverékek ajánlhatók, mert különösen a bordeaux-i keveréknél a permetező anyagtól látható foltok maradnak a fürtön. A szóda és rézgálicz keverékénél egyébiránt ezek a nyomok nem nagyon jelentékenyek. III. A rézgálic és az ammóniák (szalmiákszesz) keveréke (Eau céleste). Ennél előbb egy „ anya-oldat“-ot készítünk, úgy, hogy 1 klgr. rézgálicot 3—4 liter meleg vízben a fentebb leirt óvatossággal feloldunk. Ha a rézgálic tökéletesen feloldódott, s az oldat nem meleg, akkor lassan, folytonos kavarás közben 1J/2 liter, vagy csak 1 liter 22° ammoniakot öntünk hozzá. A folyadék erre zavarodni kezd és halványkék szint vesz föl, s ha az összes ammóniák már egészen bele van öntve, a folyadéknak meg kell tisztulnia és intenzív ultra- marin-kék szint fölvennie. Ha a folyadék nem tisztul (különösen abban az esetben, ha csak 1 liter ammoniakot használtunk) akkor még több ammoniakot kell hozzá önteni, mig a tisztulás be nem következik. Ez az anya-oldat 200 liter vízre elegendő. IV. Ajegeces azurin oldata. A jege- ces azurinnak a peronospora elleni védekezéshez való alkalmazhatóságára nézve hazánkban csak a keszthelyi gazd. tanintézet szőlőjében tétetett kísérlet. Ezen, valamint főképen Ausztriában a múlt évben tett kísérletek eredményéről szóló jelentések reményiem engedik, hogy a jegeces azurinban a szőlőmivelők a peronospora elleni védekezéshez szintén használható szer birtokába jutnak. Az azurin, főbb alkatrészeire nézve, nem egyéb mint „Eau céleste,“ melynek vize elpárologtatott, vagyis, ha a jegeces azurin vízben feloldatik, Eau céleste (a rézgálic és ammóniák keveréke) áll elő. A jegeces azurin alkalmazását egyszerűen kezelhetősége és tisztasága teszi ajánlatossá. A jegeces azurinból egy hektoliter vízre 200 — 250, esetleg 300 gramm használandó, a kisebb adag az első (praeventiv, vagyis virágzás előtti) permetezésnél, a nagyobb adagok a későbbi permetezéseknél az esetben, ha a betegség erélyesebben lépne fel. A jegeces azurin egy kilogramm anyagot tartalmazó dobozokban bocsáttatik forgalomba. Minden dobozban öt csomag van, a melyek mindegyike 200 gramm, vagyis a legkisebb adagnak megfelelő jegeces azurint tartalmaz. Az oldat elkészítése végett egy csomag tartalma (200 gramm) egy hektoliter vízben feloldandó s az oldat jól megkeverendő, mig egyenletes kék szinü lesz. Ha a közép erősségű oldatot kellene alkalmazni, legcélszerűbb három csomag tartalmát (600 grammot) két és fél hektoliter (250 liter) vízben, ha pedig a legnagyobb adagnak megfelelő oldat készítendő, három csomag tartalmát (600 grammot) két hektoliter vízben feloldani. A jegeces azurin használatig a nedvességtől megóvandó. A permetezés csak napfényes időben teljesítendő, a mikor a szőlőlevelek már felmelegedtek. Kívánatos, hogy a jegeces azurin hatásának különböző viszonyok közt teljesen megbizható kipróbálása végett a szőlőbirtokosok az egyéb keverő - kék és oldatok mellett párhuzamosan ezt a szert is alkalmazzák. V. Tiszta rézgálicoldat Ezen oldatban 100 liter vízre fél kilogramm rézgálicot használunk, bár vannak egyesek, kik még ezt is erősnek lartják s 100 liter vízre legfeljebb 300—400 grammot vesznek. E szernél is úgy, mint az Eau célestenél (lásd a III.) pontot) egy „ anyaoldat“-ot készítünk, úgy, hogy 10. klgr. rézgálicot 50 liter vízben feloldunk. Tehát az anyaoldat minden literjében 200 gramm rézgálic van (10 klgr.: 50=i0-2 klgrm.) Ha olyan folyadékot akarunk készíteni, melyben 300 gr. rézgálic legyen, akkor 100 liter vízre az anyaoldatból másfél litert, ha pedig 400 grammosat, akkor két litert veszünk. Az utóbbi három keverék (III., IV. és V.) a legfinomabb permetezést igényli, mert ha nagyobb cseppekben hull a levélre, ez esetleg megperzse- lődhetik tőle. Az itt elősorolt folyadékokat erre a célra való eszközökkel, az úgynevezett permetező gépekkel, melyek a folyadékot úgyszólván szótporlasztják, fecskendezzük a tőkére. Igen kis szőlőkben, hol a gép nem fizetné ki magát, finom kézi seprővel is lehet dolgozni. Sokfé'e permetező gép van, melyek részint tartósságukra, részint a permetezett folyadék szét- porlasztására nézve egymástól különböznek. Az eddigi tapasztalatok szerint leginkább megfelelő gép a Vermorel-féle „Eclair“-permetező. mely más forrásokon kívül, a magyar mezőgazgák szövetkezeténél is Budapesten (Köztelek) 20 forinton kapható. Ugyancsak itt kapható a földmívelésügyi minisztérium intézkedése folytán az azurin is, a beszerzési áron, kilogrammonként 1 frt 60 krajcárért, valamint rézgálic is. A permetezéstől csak akkor várhatunk teljes sikert, ha a peronosporát megelőzzük, vagyis, ha az első permetezést május végéig befejezzük. Virágzás idején, vagy esetleg a szénkénege- zéssel együtt egy időben is lehet permetezni; közvetlenül a kötözés után azonban ezt tenni nem tanácsos, hanem be kell várni, mig a levelek néhány nap múlva ismét visszanyerik természetes helyzetüket. Nedves vagy esőre hajló időben is dolgozha- hatunk, csakhogy ilyenkor azt kockáztatjuk, hogy hirtelen támadó sűrű eső lemossa a keverék esepp- jeit, mielőtt megszáradhattak vo'na. A jegeces azurin oldata azonban kellő hatás végett csak napfényes időban alkalmazandó, miként ez már fennebb megemlíttetett. A permetezést évenként rendesen háromszor végzik, az elsőt május végéig, a másodikat egy hónappal későbben, az utolsót a második permetezés és a szüret közötti idő közepén. A hol az első permetezés elmaradt s nyomára jövünk később a peronosporának, s ha julius végén vagy augusztus elején permetezünk először, akkor a rendesnél erősb rézgálic-oldat, illetőleg a jegeces azurinnak a legnagyobb adag szerint (egy hektoliterre legalább 300 gramm) készült oldatát használjuk. A tőke-sorokat mindkét oldalon be kell fecskendezni és lehetőleg a fürtökre is juttatni, még virágzás idején is. A bordeauxi-, a szóda- és rézgálic-, és a réz- gálic meg ammoniák-keverékből kell egyszeri permetezéshez egy kát. holdra 230 liter és egy magyar holdra 170 liter ; a tiszta rézgálic-oldatból egy kát. holdra 575 liter és egy magyar holdra 430 liter; végre az azurin-oldatból egy kát. holdra 500—700 liter és egy magyar holdra 380—520 liter. Gr ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 8-73., 8.75. ; — őszre 8T9., 8-2L Tengeri 1892. máj.—jun. 4-90., 492. Zab tavaszra 5-47., 5-49. Meghaltak Szegzárdon 1892. évi május hó 8-tól május hó 14-ig. Frázon Rozália, 1 hónapos, görcsök. — Ilka Alajos, 69 éves, tüdőgümőkor. — Bence István, 4 hónapos, gyermek- aszály. — Csuka Józsefné, 45 éves, gyomorrák. — Nyéki Mái ton, 18 éves, agy és gerinc agykérlob. HL Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perckor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Szegzárdról indul este 10 óra 30 perekor, Budapestre érkezik reggeli 8 órakor. Budapestről indul este 11 órakor, Szegzárdra érkezik reggeli 5 óra 45 perekor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2629. sz. 1892. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy K e r n Lipót budapesti kereskedő kérelmére, Simon Pál szegzárdi lakos ellen, 432 frt 29 kr és 929 frt 3 kr tőkék, úgy járulékaik erejéig folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 4288. sz. tlkjvben Simon Pál tulajdonául felvett 564. hr., 491. népszámu ház 800 frt kikiáltási áron, 1892. évi julius hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palota telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alolirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1892. évi április hó 29. napján. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró.
