Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

1892. május 8. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Hangverseny. A polgári iskola tantestülete által április 80-án délután rendezett hangverseny egyike volt a legsikerültebbeknek úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben. A már közlött programúi minden egyes pontját zajos tetszéssel fogadta a közönség. Krammer Jánosné úrnő és Arlow Mariska k. a. zongora játéka sokkal ismertebb, hogy arról bőveb­ben kellene szólnunk. Bedő Sámuel, Sust Viktor és Moudry Hugó urak hasonló nagy élvezetben része­sítették a publikumot. Fel kell említenünk még Totth Ida k. a -t, a ki Kiss Józsefnek: Kincses Lázár leánya cimü költeményét műkedvelőtől meglepő szépen és hatással, úgy Buday urat, a ki szintén Kiss Józseftől: Gedővár asszonya cimü költeményt nagy tetszés között mély érzéssel s teljes sikerrel szavalta. A közönség tetszését ezen hangversenyek annyira megnyerték, hogy hasonló tapintatos rendezésök kívánatos. Ezen napi bevétel volt 32 frt 20 kr, a kiadás 12 frt 70 kr. A kiadás nagyságát a zongora oda vitele, hangolása, hang­jegyek beszerzése emelte oly magasra. Felülfizetett ez alkalommal Thodorovics Lajosné 1 frt 80 kr. — Hivatalba lépés. Dr. Tanárky Árpád az uj kórházi főorvos, május 1-ón érkezett véglegesen Szegzárdra s állását azonnal el is foglalta. — Phonograf és büvészeti előadás. Maxi­mi lián, a hires amerikai bűvész mutogatta e hó 3-án a polgári iskola'tanulói előtt nagy kézi, ügy es­ségét. Minthogy a nagy amerikai szerencsére magyar születésű, a tanulók a mutatványokhoz fűzött ma­gyarázatokat is megértették. A bűvész, ki magáról minden dicsekedést elhárítva, szerényen kijelentette, hogy ő magánál különbet ezen a téren egész Eu­rópában nem ismer, s kinek az angol királynő is kijelentette, hogy az övéinél különb mutatványokat nem élvezett, a polgári iskola növendékei tetszését is megnyerte érdekes és ügyes mutatványaival. — Utána egy társa mutatott be egy magyar talál­mányi! phonographot, mely szerkezetének egysze­rűsége által, és eredményeiben is egyformán meg­lepő. Nincs a kis gépezeten semmi különös, még csak villamosságot sem használ, hanem egyszerűen kézzel hajtja, mint a kézi varrógépet szokás. Ennek a kezelője nem volt ugyan amerikai, de azért mégis magyarul beszólt ő is s apróra magyarázta a hangok keletkezési módját. Ezután gépecskéjóvel egy ráillesztett tölcséren keresztül beszéltetett elő­ször németül, azután magyarul, később énekel­tette és végre vadászkürt quintettet adatott elő vele, a hol a kürtök különfó'esógét jól ki lehetett venni. A phonograf természetesen még nagy ha- ladáskópeséggel bir, de azon körülmény, hogy vil­lám nélkül lehet kezelni, és halló csövek nélkül az egész teremben meg lehet hallani, mégis az eddigiekhez képest nagy haladást mutat. — Május 5-én a Májer-féle tarintézatban is bemutatta a phonografot. — Tudorrá avatás. Fehér Dezső szegzárdi ügyvédjelöltet a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avatták. — A bonyhádi postarablás egyik gyanúsí­tott tettesét — mint értesültünk — május 5-én kísérték Szegzárdra. G. J. volt bonyhádi postaszolga ez, a kit személyleirás után Nyíregyházán fogtak el s onnan szállították Szegzárdra, a honnan ismét Bonyhádra vitték kihallgatás végett. — A népdal az iskolában. A tanítók orszá­gos bizottsága György Aladár indítványára a következő javaslatot egyhangúlag fogadta el: 1. Az értekezlet kimondja, hogy a zene népszerűsítése első rangú kultur-politikai szükség, különösen a népdalok terjesztése utján. 2. Az értekezlet meg­bízza az elnökséget, hogy emlékiratot intézzen a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a „Magyar mese­mondó“ mintájára olcsó népdal gyűjtemé­nyek kiadását segítse elő s hogy jutalmakat tűz­zön ki olyan tanítók számára, a kik falujokban dal­társulatot alakítottak s azt legalább 3 évig vezették. 3. Intézzen emlékiratot az értekezlet a zenetanárok orsz. egyesületéhez, hegy az eszmének felolvasások, előadások utján propagandát csináljanak. 4. Szólítsa fel a hazai közművelődési egyesületeket s különö­sen az Emkét. és az orsz. daláregyesületet, hogy az eszmét, mint kiváló fontosságú nemzeti ügyet, magukévá tegyék. — Propeller járat Szegzárdon. Május elseje óta uj hajózási menetrend van érvényben, a mely szerint csak a postahajók érintik Szegzárdot. Ezzel együtt Szegzárdon még azon változás lépett életbe, hogy a nagy hajó nem jön be Keselyűsig, hanem csak G e m e n c i g, Gemenctől pedig az utasokat egy kis propeller viszi Keselyűsbe, viszont a nagyhajóba szálló, Szegzárdról elutazó közönséget is a kis propeller viszi Gemenczig. Ez a kis propeller kizárólag e célra használtatik, tehát nem tesz egyebet, mint naponként egyszer-egyszer, kora reggel és késő este, Keselyűsből Gemencbe viszi az utasokat. — Esküvők. Burka Ferenc szegzárdi jóhir- nevü fiatal órás e hó 2-án esküdött örök hűséget menyasszonyának, Molnár Hermin kisasszony­nak. — Sipos Károly budapesti gépész ma vezeti oltárhoz B e r e c z k i Örzsike kisasszonyt Szegzárdon. — Jegyzőválasztás. Medina község jegyző­jévé az április 30-án tartott választás alkalmával egyhangúlag Halmai Tivadar ottani helyettes jegyzőt választották meg. — Lopás. A Korona-kávéházból az elmúlt héten valami G r ü n h u t nevű faczér pincér 12 billiárd golyót lopott el. A vakmerő tolvaj vala­mennyit elrejteni nem tudván, három golyót a kávé- ház udvarában hagyott vissza. — A szegzárdi választókerületre a képvi­selő választók névjegyzékének kiigazítására a követ­kező küldöttségek alakíttattak: 1. Szegzárd községre nézve, elnök: Török Béla ; rendes tagok: Miké György és Goldberger J. Mór; póttag : Hir- ling Adám. 2. ücsény és Decs községekre nézve, elnök: dr. Szigeth Gábor; rendes tagok: dr. Hai- dekker Béla és ifj. Dúzs Dániel; póttag : Bozsolik Ferenc. 3. Tolna, Simonmajor, Mözs és Agárd községekre nézve, elnök: Péchy József; rendes tagok : Sághy Pál és Gömbös László ; póttag: Parti József, 4. Pilis, Alsó-Nyék és Várdomb községekre nézve, elnök : Steinekker Ferenc ; rendes tagok: Pártos Zsigmond és László Lajos ; póttag : Szentesy József. 5. Báttaszék és Báta községekre nézve, elnök : Orffy Lajos; rendes tagok : Mittvegh Hen­rik és dr. Beöthy Károly; póttag: Holdonner Ferenc. — Lelkészi állás elfoglalása. Bús Lajos de- csi lelkész május l-én foglalta el papi hivatalát. Az ünnepélyen jelen volt Szegzárdról Borzsák Endre ref. lelkész is, akit tudvalevőleg a decsiek papjuk­nak szerettek volna megnyerni. Reggeli isteni tisz­telet után a hitközség nagy ebédet rendezett. — Majális. A polgári iskola május végén, vagy junius elején nyári mulatság rendezését hatá­rozta el. E célra a vámházi liget'bérlője a helyet át is engedte s igy egy kedélyes mulatságnak nézhetünk elébe, ha tudniilik Jupiter pluvius, a majálisok e réme, a rendezést meg nem hiúsítja. — Tenyészállatvásár. AIX. tenyészállatvásár- és baromfi kiállításon díjat nyert a tyúkok osztá­lyában D ö r y Vilmosné is (P.-Leperd) és pedig Plymouth-Bock fajtáért első dijat, valamint a ludak és kacsák osztályában is kiállított e m d e n i és peckingi-ért első díjat. — Az országos magyar dalár-egyesület ez idei nagygyűlését a fővárosban tartja. A dalárün- nepóly műsora következő: I. szakasz. 1. Erkel F. „Himnusz.“ 2. Mosonyi: „Szentelt hantok.“ 3. Zi- may László : „Suhog a szél.“ 4. Marschuer : „Dal­szabadság.“ 5. Schubert: „Sajkázó.“ II. Szakasz 6. Liszt: „Rajnai bordal.“ 7. Lányi Ernő : „Nép­dalok.“ 8. Dürner: „Viharban.“ 9. Gaál Ferenc: „Honfidal.“ 10. Királyhimnuszok. A rendező-bizott­ság művészi, elszállásolási, vigalmi és pénzügyi al­bizottságokra oszlott. Baross minisztertől a városli­geti iparcsarnokot az ünnepélyre elkérték s oda is engedte. A király-himnusz ügyében a jury a 182 beérkezett mű közül 12 müvet szükeb bírálat alá bocsátott. — Uj nyugdíjtörvény. A tanítók 1891. évi 43. törvénycikke életbe lépvén, a folyó 1892. évre már e szerint kell a nyugdíj intézetbe felvett taní­tóknak illetékeiket befizetni. Tudvalevő, hogy most nagyobb összeget kell fizetni s az illetékes adóhi­vatalokat már utasították is az illetékek beszedésére. — Önkéntes árverés. Néhai özv. Alban ich Györgynó után maradt széchenyi-utcai ház, pince, továbbá rétek, szántók, szőlők, présház árverése julius 9-ón fog megtartatni a tetekkönyvi irattárban. — A kisdedóvó törvény végrehajtása érde­kében már elkészültek a részletes utasítási terveze­tek a községek és óvodai felügyelő-bizottságok ré­szére s e tervezeteket megbirálás végett kiadták a közoktatási tanácsnak. A tanfelügyelősóg és köz- igazgatási bizottságok számára kiadandó utasítások szintén munkában vannak. Az óvodaköteles gyer­mekeket országszerte összeírták. Az óvóképezdei tanári tanfolyam julius végével véget ér s ebből három képezde tanári kara kerül ki. Tervben van még néhány óvókópezde felállítása is részint önál­lóan, részint tanitónő-kópezdével kapcsolatosan. Egy ilyen képezde elnyerése végett tett lépéseket a múlt évben az alapnevelési egyesület is, de városi segély nélkül keresztülvihető nem lévén, a várost pedig most a gimnázium ügye foglalván le egészen, az ügynek tovább vitelét — sajnosán bár, de abba kellett hagyni. — Pályázat, A dunaföldvári járásbíróságnál irnoki állásra (4 hót alatt) pályázatot hirdettek. — Májusi ájtatosság. A belvárosi róm. kath. templomban a májusi litániák naponként délután fél 6 órakor tartatnak, vasárnap pedig 3 órakor. — Nagy jégverés. K ö 1 e s d e n pénteken délután nagy jég volt, mely tetemes kárt okozott. — Halálozás. Grünberg Mór fiatal, ügyes festő hosszas’betegség után élete 23-ik évében meg­halt. Béke poraira. — Uj cipészüzlet. A B i t z János által a Budai-utca 667. számú (Rhadek-féle) házban nyi­tott cipész üzletej e helyen is ajánljuk a nagy kö­zönség figyelmébe. A derék, fiatal iparos a közön­ség támogatását megérdemli. — Nyugalomba megy. Nöthling Dániel gyönki ev. ref. tanító 40 évi tanítás után ezen tanév ve­gével nyugalomba megy. — A „cognac“ elnevezés bitorlása címén Cognac város, melytől a „cognac“ elnevezés szár­mazott, akciót szándékozik indítani az idegen cog- nacgyárosok ellen, azt vitatva, hogy a „Cognac“ név csak az ott gyártott cognacra használható. A mozgalom költségeire a város 10000 francot szava­zott meg. — Hirdetmény. A vincellériskoláknál alkal­mazott gyéritő munkavezetőknek a szőlő- birtokosok által való igénybevétele tárgyában. A folyó 1892. óv elejétől kezdve a budapesti, órdió- szegi, ménesi, nagy-enyedi és tarcali vincellérisko­láknál gyéritő munkavezetők vannak alkalmazva oly célból, hogy azok az okszerű szénkónegezósl eljárás bemutatása, s a szénkónegezési munkálatok veze­tése végett a szőlőbirtokosok által igénybe vehetők legyenek. Azon szőlőbirtokosoknak, a kik a jelzett célból a gyéritő munkavezetőket igénybe venni kí­vánják, ez iránt az említett vinczellór iskolák valamelyikének igazgatóságához kell fordulniok. A gyéritő munkavezetők az illető szőlőbirtokosoktól naponként (beleszámítva az oda és visszautazás napját is) 1 frt napibért és teljes ellátást kapnak, s útiköltségük is az illető szőlőbirtokos által vise- lendők. Az itt megállapított díjazásnál többet a gyéritő munkavezetők semmi körülmények közt sem követelhetnek. — Ha a gyéritő munkavezető ugyanazon kiutazása alkalmával vagy egy napon több szőlőbirtokosnál működik, útiköltségei, illető­leg napibére aránylag megosztva, az illető szőlő- birtokosok által közösen viselendők. A gyéritő mun­kavezetők munkakönyvvel láttatnak el, a melybe az általuk végzett munkák neme, helye, ideje s az il­lető szőlőbirtokosok nevei bejegyzendők. Budapest, 1892. március 18-án. Föld mi velés ügyi m. kir. ministerium. — Most már értheti. A „M. H.“-ban olvas­suk ezen aktuális anekdotát: Kérdezi egy tanyai polgár, hogy mi az a valutaszabályozás ? — Azt könnyű megérteni, felel rá a kérde­zett tisztviselő. Mennyi pénze van most kendnek ? — Egy krajczárom sincsen. — No hát a valutaszabályozás után ugyan­annyi pénze lesz aranyban.

Next

/
Thumbnails
Contents