Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-08 / 19. szám
Ragályi bankett Duna-Földváron, Dr. Ragályi Lajos országgyűlési képviselő tiszteletére, parlamenti első sikeres szerepléséért, Duna-Földvár intelligentiája folyó évi május 1-én Nagy Imre vendéglőjében rögtönözve fényesen sikerült bankettet rendezett. Kiváló súllyal bir, hogy ezen a banketten az ellenzék vezér férfiai közül is számosán vettek részt. Amidőn E a g á 1 y i a bankett helyiségében megjelent, tisztelői élénken megéljenezték. Eagályin meglátszott, hogy igen meg volt hatva a személye iránt tanúsított ezen őszinte szeretet és ragaszkodás nyilvánítása által. Ezen lelkes ovatiot E a g á 1 y i tisztelői ily rögtönözve főleg azért rendezték, hogy ezáltal is kifejezést adjanak a személye iránt viseltető bizalomnak és egyúttal Horánszky Nándor és Linder György országgyűlési kéyviselőknek vele szemben a képviselő házban elkövetett alaptalan támadásaikért erkölcsi elégtételt nyújtsanak. Az asztalfőn Dr. Ragályi Lajos, mellette jobbról Széllé Zsigmond kir. járásbiró, Dr. Schüczenberger Endre városi orvos, balról pedig Rátkay László ügyvéd, a paksi választó kerület függetlenségi párt elnöke és Badnich János ügyvéd ültek. Az első pohárköszöntőt általános figyelem közt Rátkay László függetlenségi párti elnök mondotta az ünnepeltre. Kiemelte beszédében, hogy „ő mióta Ragályit ismeri (mintegy 6 év óta) mindég politikai ellenfelek voltak egymással szemben; de mindazáltal a legjobb barátság fűzi személyéhez. Baráti összejövetelek alkalmával igen gyakran vitatkoztak egymással politikai kérdések felett, de sem szavaiból, sem tetteiből sohasem lehetett olyast következtetni, hogy eddigi szerepléséből az ellenzéki térre óhajtana valamikor átlépni. Ragályit mindenki jellem-szilárd férfiúnak tanulta ismerni, aki ellenfelei részéről is tiszteletet és becsülést érdemel.“ Ezek után R a d n i c h János városunk veterán ügyvédje emelt szót. Azzal kezdte felköszöntőjét, hogy 6 év előtt, amidőn a Surgoth féle ügyvédi iroda átvételére Ragályit felszólította és biztatta Duna-Földváron való letelepedésére még azzal is, hogy itt tere nyílnék politikai szereplésre, azt válaszolta neki Ragályi : hogy az már előre is ki van zárva ; mert ő a szabadelvű pártnak lelkes hive, mig Duna-Földvár közönsége túlnyomólag ellenzéki elveket vall. Pedig uraim, jóslatom beteljesedett ! Igazolja az 5 év előtti képviselő választás, mert Szeniczey Ödönnek az időbeni megválasztásakor Ragályinak jelentékeny szerepkör jutott osztály részül. Tehát olyan férfiúról, akinek mindég ilyen határozott és következetes múltja volt, senki sem hiheti el Horánszky Nándor és Linder György országgyűlési képviselők által Ragályi ellen mondottakat ; hogy Ragályi a választások előtt küzdött volna magával, hogy melyik párt programmjával lépjen fel képviselő jelöltül, az ellen mindannyian pártkülönbség nélkül tanúságot tehetünk Dr. Schef1892. május 8._______________________ miután a táborból sürgősen hazahitt férje és rokonai előtt panaszt emelt a királyi ivadék el'en, — egy titokban már e célra készen tartott tőrrel véget vetett életének, és férje lábaihoz rogyva lehelte ki nemes lelkét. Egy Dobozy Mihály neje, ki inkább hős férje kardjának tár kebelt, hogy szivébe fogadja a kegyelemdöfést, semhogy tatár keze rabláncra fűzze. Egy Losonczi özvegye, ki fiának titkon szabadulást igér, csakhogy hősiesen halni lássa. Egy Zrínyi Ilona, egy Rozgonyi Cziczelle, egy Szilágyi Erzsébet, egy Frangepán Kristófné, nem mind magukon hordják-e a szép és nagy lélek bélyegét. Egy Oorioláu anyja, ki midőn Róma felszabadításáért fiánál könyörgött, tudja, hogy avval elveszti fiát örökre, mert annak győzelme küszöbén vissza kell térnie régi száműzetésébe és még sem habozott Róma és fia között választani. Egy Porcia, Brutus neje, ki midőn hírül hozták neki, hogy férje Philippinél a csatát elvesztette, halálával megelőzte férjét, ki saját lándzsájába rohant és ki tudná őket mind felsorolni, a hős asz- szonyokat, kik megszenvedtek és meghaltak nagy eszmékért és szivök nemességéért, kiket a történelem nyomán lánglelkü költők megénekeltek! Vajfér Sándor ügyvéd feiköszöntőjében előadta, hogy Ragályit még mint joghallgatót ismerte, és már az- időbeli olvasóköri elnök korában több szép és jó tulajdonain kívül még arról is nevezetes volt, hogy a szabadelvű párt, illetve Tisza Kálmánnak volt egyik lelkes hive és tisztelője. Végül Ragályi megköszönte a személye iránt tanúsított ragaszkodás jeleit és azon igazságos bírálatot melyet még politikai ellenfelei is igyekeztek szerény eddigi politikai szerepléséről kifejezésre juttatni. Nagyon jól esik neki ezt tudni és mindig meleg emlékében fogja tartani Duna-Földvár intelligentiájának személye iránt tanúsított szives figyelmét. Szólották még Dr. Schóber László, Dr. Pálföldy Lajos, Rotter Lajos Rátkay Lászlóért, Guttman Simon, Fischer József, ifjú Osztrich. A kedélyes kis társaság kitűnő hangulatban a késő éjjelig maradt együtt Kuti Gyurka pompás zenéje mellett. TOLNA VÁRMEGYE. __________ Hu bay Jenő hangversenye. i. Hubay Jenő múlt vasárnap tartotta meg nálunk hangversenyét. — Gyenge a mi toliunk, hogy leírjuk azt a hatást, melyet játéka reánk gyakorolt . . . Megrezdül a szív, ha azokat a remek hangokat hallja, elkábul a lélek, midőn az ő eszményi művészetét megérteni akarja . .. Már abból az aris- totelesi mondásból, hogy „A művészet célja a természet utánzása“ is felfogjuk, hogy miért tartják Hubayt a világ egyik legelső művészének. Hubay hegedűjén nem játszik, hanem beszól; nem vadászik hatásra, hanem érez, s épen ezért éreztet. Mosolyog és búslakodik, kacag és sir Hubay hegedűjének vig, meg szomorú, de egyaránt fenséges akkordjánál minden egyes hallgatója. Épen ebben kulminál Hubay óriási genialitása. Mert nem az a nagy művész, ki csak a „műórtők“ kisded seregének képes érzelmeit interpretálni, hanem abban látszik igazán az isteni szikra, hogy bármely hallgatója szivébe oda tudja varázsolni az ő szive érzelmeit... Vagy volt-e valaki a teremben, kin a „Kreutzer- szonáta“ vagy a G. húron oly nagyszerűen játszott Bach féle „Air“ előadásánál nem vett volna az az érzés erőt, mit egy jelenlevő szép asz- szony szépen fejezett ki, hogy „Szinte a szive f á j a z e in b e r n e k, ha Hubayt hallja“; volt-e ott valaki, kit nem hatott meg Svendsen „Románc“-a vagy a saját szerzetté „Zephir“ ; akadt-e emberi szív, melybe ne hozott volna emelkedett költői érzést Reber „Bölcsődal“-a, ez a bennünket édes igézetben tartó bűbájos kis dal — mely Hubay előadásában nem is nevezhető dalnak: inkább kép volt az, melynél festő nem festhet szebbet, költő igazabbat nem rajzolhat... A „Csárda-jeíenetek“-ben Hubay saját szerzeményét mutatta be, azzal a lelkesedéssel, azzal a jón ők nem-e közelítették meg ama fenkölt eszményt, mely a teremtő kezéből kikerült az emberek vigasztalására küldve. És azonkívül hány volt és van a föld kerekségén, ki megnevezetlenül, meg- énekeletlenül, homályban és ismeretlenül mégis beigazolja és magán hordja a szép lélek magasztos bélyegét. Nem a nőben hiányzik tehát az erkölcsi magasság, ott pihen annak csirája minden női kebel mélyén, csak idő és alkalom kell, hogy feltörjön rejtekéből. Nem ó tehát a gyarlóságok öszfoglalata, de vájjon mit tehet ? — reformálhatja-e ő egymagában szűk hatásköréből a mai Ízléstelen eszmeüres, hevületszegény, pénzsóvár, divathajhászó világot ?! Legyenek csak Brutusaink, Catóink és Scipio-ink, kik a haza jóvoltáórt fordítanak egyet a világ során, kik érte tudnak szenvedni, élni és áldozni, akkor majd lesznek Porciá-ink és Cornelia- ink is. — Legyenek csak igazi fórfiaink és lesznek majd igazi lelkes nőink is, kikben a magas ideálokat újra imádhatjuk, kik bebizonyítják nekünk és megértetik velünk, hogy van még és hogy „mi a szép lélek?!“ Özv. Míhálkovicsnó. tűzzel, melylyel a legnagyobb magyar hegedűművész magyar dalt csak játszani képes ! A nemzeti géniusz sugallata mutatkozott úgy ebben, mint a „Komám asszony“ dallama felett irt remek ábrándjában, sa taps oly viharos volt, hogy Hubay még „Csak egy kis lány van a világon“ és „Kisszekeres nagy szekeres c. népdalokat is eljátszotta. Hubay kíséretében volt Bodó Alajos zongoraművész, kit közönségünk Reményi hangversenyéről előnyösen ismer, s kiről épen ezért újat nem igen Írhatunk. Legjobban tetszettek az önszer- zette „Resignatio“, Paderevszky „Polo n a i s e“-ének, s Zimay „Magyar ábrán d“-jának előadása. Végül Hubay és Bodó együtt játszották nemzeti indulónkat, a „Rákó- czy„-t, mire a közönség tapsának alig akart vége szakadni. Most már értjük egy orosz kritikusnak Hu- bayra tett megjegyzését, hogy „A hegedűk i- rályok királya támadt fel benne“, s mi magyarok büszkék lehetünk reá, mint a hogy ő is büszke arra, hogy magyar ! Még azon kívánságunknak adunk kifejezést: vajha sikerülne e koncert buzgó rendezőjének, Kram- mer Vilmos könyvkereskedő urnák, évenként legalább egyszer egy-egy kiváló művészt városunkban való vendégszerep'ésre megnyerni. Szegzárd a Hubay hangversenyen is megmutatta, hogy milyen nagy a műpártoló közönsége, melynek érdeklődése, tudjuk, nem hidegül el soha, mikor arról van szó, hogy a művészetet pártoljuk. S ha már gyakrabban nem részesülhetünk oly műélvezetben, mint e napokban, tartsuk szem előtt, hogy itt is még mindig jobb a ritkán, mint a — soha ! Biberach. II. Nem állítjuk, hogy a mi közönségünk a zene iránt nem érdeklődnék, de nagy művész legyen, ki közönségünket már hetekkel előbb hangulatba, a nagy és ritka műélvezetnek előérzetében lelkesedésbe ejtse. Hubay Jenő nevének puszta említése elegendő volt arra, hogy kiki napokkal előbb egyébről, mint az ő általa rendezendő hangversenyéről ne beszéljen, és hogy ezen érdeklődés benső és korántsem színlelt volt, mutatta azon tény, hogy dísztermünk az utolsó helyig megtelt. De Hubay is dúsan beváltotta ígéretét, a legnagyobb mérvben kielégítve ama várakozásainkat, melyeket az Európa-szerte ünnepelt hegedűművész hírnevéhez kötöttünk. Hangversenyét folyó hó 1-én tartotta Bodó Alajos közreműködésével, azon fiatal, rokonszenves zongoraművészszel, a ki a múlt évben, egyszeri szereplésével sokkal mélyebben vésődött emlékezetünkbe, semhogy róla egyhamar megfeledkezhettünk volna. Az igen érdekes és dús műsor a következő volt: 1. „Kreutzer szonáta“ Beethoven. Előadják Hubay J. Bodó A. 2. a) „Air“ a G-huron Bach. b) „Romáuez“ Svendsen. c) „Zephir“ a „Virágrege“ cyclusból Hubay. Előadja Hubay Jenő. 8. a) „Resignatio“ Bodó. b) „Polonaise“ Paderevsky. Előadja Bodó Alajos. 4. a) „Bölcsődal“ Reber. b) „Csárda jelenetek“ Hubay. Előadja Hubay Jenő. 5. a) „Berceuse“ Grieg, b) „Valse burlesque“ Bodó. c) „Magyar ábránd“ Zimay. Előadja Bodó Alajos. 6. Fényes hegedű változatok a „Komám asszony“ dallama felett Hubay Jenő. Szerzé és előadja Hubay Jenő. 7. Nagy „Rákóczy induló“ átirat hegedűre és zongorára. Előadjak Hubay Jenő és Bodó Alajos. A legklasszikusabb szerzővel kezdték, de alig hangzott el a hires és ritka szépségű szonátának hegedű solo bevezetése, összesen négy ütem, mi már tisztában voltunk azzal, hogy Beethovent szebben és jobban interpretálni lehetetlen- Az első tétel eljátszása után már viharosan megtapsolták az előadó két művészt, kik az összjátókban is egy test egy léleknek bizonyultak. A dallamos variácziók finoman nüanszirozott előadása közönségünket any- nyira elragadta, hogy már rég elhangzott volt a pianissimoval végződő magas f, és mi még azon hiszemben ültünk ott, mintha a hegedű még foly____________________3.
