Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-01 / 18. szám

4. TOLNA VÁBMEGYE. 1892. május 1. — Fraknói Vilmos cimz. püspük, szeg- zárdi apát — a fővárosi lapok értesülései sze­rint — a nyitrai püspöki székre van kiszemelve. Jobb választást alig is lehetne találni ! — Postabetörési kísérlet. A múlt évi rósz esztendő utónyomainak egyike lehet az is, hogy a bonyhádi posta kirablása után április 27-ón éjjel a szegzárdit is ki akarták rabolni. Ezen éjjel sürü sötét, esős idő volt. Három gazember a postahiva­talba a szőlők felől akart betörni, de a hivatalos helyiséget őrző Darázsi levélhordó ébersége a lo­pást meghiusitot'a. A tolvaj először egy ablakon próbált behatolni s ezt enyves vászonnal be is törte, a vasat is feszegette; de miután nem sikerült, a kapu alatt levő levél-szekrényt kezdette döngetni. Ezt észrevette a benn levő Darázsi, zajt csapott, mire a főnök is felébredt; de a tolvaj ezalatt az udvaron és kerten elmenekült. Két társa a Fördős Vilmos és Kramolin Emil udvarán garázdákodott s Fördős Vilmostól husnemüeket el is vittek. Az azonnal értesített csendőrség a nyomozást rögtön megindította, nyomaikon néhány száz méterre el kisérték ; de itt elvesztették. A méretek után Ítélve azonban a tetteseket nemsokára kézrekeriteni remé­lik. Az ügyészség másnap a postahivatalt megszem­lélte s a történtekről hivatalos jelentést tettek. — Nem mulaszthatjuk el e helyen felhívni a közigaz­gatási hatóság figyelmét arra a körülményre, hogy Szegzárdon egész sereg munkanélküli, részint he y- beli, részint idegen illetőségű egyén tartózkodik állandóan, a kiket illetőségi helyükre toloncoltatni, a helybelieket éber figyelemmel kisérni a közigaz­gatás érdekében elengedhetlen szükség. — Május. A szép május a mai nappal be­köszöntött Nemcsak a szabadban tartandó mulat­ságok. hanem különösen a föld népe, a magyar gazdaközönség érdekében kívánatos volna, hogy kedvező időjárást hozzon. így még talán némileg pótolná az elég kedvezőtlennek Ígérkező rósz esz­tendőt, ha a gabonatermés jó lenne. — Dalárda ügy. A ma este tartandó zene- estély adja az alkalmat arra, hogy a néhány év óta szünetelő dalárdáról beszéljünk. Azonban elhallgat­juk most mégis mondandóinkat, mert a nálunk már régóta közelebbről is ismert és tisztelt művész jelenléte erre nem alkalmas. Egyszerűen annak az óhajtásnak adunk kifejezést és ez tudomásunk sze­rint sok volt működő tagnak és pártolónak is óhaj­tása, hogy a dalárda elnöksége, mert közgyűlésen még nem mondották ki az egylet feloszlását, legyen szives közgyűlést egybehívni, a mely határozzon véglegesen a dalárda fennállása vagy megszűnése felett. Vitassa meg e közgyűlés a további teendő­ket, mert a mai állapot tarthatatlan. Az alapszabá­lyok szerint május első vasárnapján kell közgyűlést tartani, ez alkalommal kivételesen lehetne május második vasárnapján. — Dr. Dicenty Pál, Szegzárdnak köztisztelet­ben álló „Fali bácsi“-ja, lakását állandóan Buda­pestre tette át. — Holdváltozások májusban. Első negyed 3-án, holdtölte 12-ón, utolsó negyed 19-én, ujhold 26-án lesz. Az időjárást egész hónapban borultnak, sok esővel s igy kedvezőnek épen nem jelzik az időjósok. Ha még a fagyos szentek is gorombás- kodni fognak, keserves hónapnak nézünk elébe. — Halálozás. A „Ferencz köz-kórház“ egyik irgalmas nővére : Jozefa ápril 25-én reggel meg­halt. Kedden temették el nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! — Áthelyezés. Francsics Vince, váro­sunk szülötte, nagykállói főreáliskolai tanár — sa­ját kérelmére — az aradi kir fógymnasiumhoz he­lyeztetett át. — Vasárnapi munkaszünet és a dohánytőzs­dék, A „Kereskedők Lapja“ Írja: a szegedi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésén a sze­gedi dohánytőzsdóseknek az üzleteik vasár- és ün­nepnapi ellátását illetőleg kiadott legújabb pénz­ügyminiszteri rendelet oly irányú módosítására vo natkozó kérvényük került napirendre, miszerint üz- i leihelyiségeiket vasár- és ünnepnapokon télen d. j u. 4, nyáron pedig d. u. 6 órától kezdve zárva tarthassák. Á kamara a méltányos kérelemnek a pénzügyminiszterhez való felterjesztését határozta el. í — Kút az alsó sétatéren, Említettük már hogy a községi elöljáróság a sétatéren, egy kút ásatását látta szükségesnek s e célból megkereste a kaszinót, mint a sétatér tulajdonosát egy bizott­ság kiküldése végett, a melylyel közösen állapítsák meg a kút helyét. A bizottság a községgel egyet­értőig a sétatér délkeleti sarkát jelölte ki e célra és itt a kutat a múlt héten már ki is ásták. A sé­tatér növényzetét is jobban gondozhatják ezután szárazság idején és vásár alkalmával a közönség is közelebb talál vizet maga és állatai számára. — Hangverseny. A jó hírnévnek örvendő matinéé helyett a polgári iskola tantestülete tegnap, április 30-án délután 5 órakor tartotta meg már régebben hirdetett hangversenyét, Okot ezen időben tartásra az adott, hogy ma Hubay hangverse­nyének napján nem akarta tartani; a programmon pedig volt egy két zongorán előadandó darab s a zongora tulajdonosa a már 10 nappal előbb odaengedett zongorát még további 8 napig sem nélkülözhette. A hangversenyt tehát ezért e szokat­lan időben kellett megtartani. Különben a hang­verseny programmja, melyről — lapunk már zárva lévén tudósítást nem hozhatunk, következő volt: 1. Bethoven. Egmont nyitánya. Előadják zongorán négykézre. Arlow Mari k. a. és Moudry Hugó ur. 2. Weber nagy hangversenye. Alegro, Adagio, Fi­nale. Előadják 2 zongorán : Krammer Jánosné úrnő és Sust Victor ur. 3. Kiss József. Kincses Lázár leánya. Szavalja : Totth Ida k. a. 4. Bethoven I. Zongora-hegedű sonatája. Alegro, Andante, Rondo. Előadják : Krammer Jánosné úrnő és Bedő Sámuel ur. 5. Kiss József. Gedővár asszonya. Szavalja: 6. Raff-Thern testvérek. Tarantella. Előadják 2 zongorán: Krammer Jánosné úrnő és Sust Vic­tor ur. — Buzaszentelés. Szt.-Márk evangélista nap­ján, április 25-éu reggel a szokásos buzaszentelést nagyszámú ájtatos hivő kíséretében Ilanny Gábor apát-plébános a belvárosban, Mikó György plébá­nos az újvárosban végezte. — Az 0. M. Monarchia Írásban és képben ez. nagy munka most megjelent 154. füzete Ma­gyarország közművelődési intézeteit ismerteti. A Magyar Nemzeti Muzeum ez. alatt az érem- és régiségtárról is szól. A Tolnamegyében Szárazdon talált arany nyaklánc trébelt gyöngyei­ről azt mondja, hogy azok a kelták barbár műiparának netovábbjai. Ugyan­csak e füzetben látható a szegzárdi sirlelet máso­lata is. — Munkakiállitás. Az iparostanoncz-iskola növendékeinek — miniszteri utasítás szerint —• éven­ként az elméleti vizsgák idején kézimunka-kiállítást is kell rendezniük. A szegzárdi iparos-iskola az idén is rendez ; figyelmeztetjük azért a mestereket, hogy tanulóiknak a kiállításra készítendő iparcikkek készítésére időt és alkalmat adni nemes kötelessé­güknek ismerjék. — Részleges holdfogyatkozás. Május 11. és 12-ike közötti éjjel holdfogyatkozás lesz. Kezdete este 10 óra 27 perckor, vége 1 óra 53 perckor. E fogyatkozás nálunk is látható lesz. — Szőlőbirtokosok ügye. Szegzárd elöljáró­sága következő felhívást bocsátott ki: Mindazon szőlőbirtokosok, kik öreg szőlővel bírnak, figyelmeztetnek, hogy a filloxera vastratix által ká­rosított szőlőterületre nézve kárbejelentése­ket az adóelengedés elnyerése vé­gett a nyilvántartói hivatalban jú­nius 8-ig naponta (vasár- és ünnepnap kivé­telével) megtenni el ne mulasszák Be­jelentendő pedig: a) Yajjon a szőlő a fillokszera által Yj, Yä-adban vagy egészen károsittatott-e meg? b) kíirtatott-e, vagy újból szőlővel beültetett, vagy pedig szántóföldre változtatták-e át? c) Amerikai szőlővesszővel ültették-e be? d) A meghonosított szőlőterület szénkénegezós álta 1 tartatik-e ! fenn? mely utóbbi körülmény a tolnamegyei fil- lokszerabiztos által kiá.litott bizonyitványnyal iga­zolandó. A kár bejelentés alkalmával az illető bir­tokos az adókönyvecskét tartozik előmutatni, a nyomtatvány és eljárási költségek az illetők által ! viselendők. — A bonyhádi postarablás tetteseit még nem sikerült elfogni, habár két egyént, a kikre a gyanú hárul, nyomoznak. — A postarablások különben úgy látszik — egészen napirenden vannak; mert április 29-ón ismét az a hir terjedett el városunk­ban, hogy a pécsi postát közel 30,000 írttal rövi­dítették meg ilymódon. E hir azonban nem való­sult igaznak, mert távirati tudakozódásokra tagadó válasz érkezett. — A vallási türelmesség megható jelét lát­tuk — írják nekünk Ozoráról, — a somogymegyei Város-Hidvégen, hol e hó 21-ikón hunyt el a sokak által szeretve tisztelt özv. Schwarzenberg Adolfné, született Vessel Johanna. A temetés délután 3 órára volt kitűzve és a nehezen várt zsidó pap még fél 4 órakor sem érkezett meg. Ekkor Bakó József ref. pap lépett a koporsó mellé és a közönséget, mélyen meginditó ékes szavakkal bücsuztatta el a szeretett és kedvelt halottat övéitől és tisztelőitől. Bakó József úr már többször igen szép jelét adta . vallási türelmességének és példája községében jó hatással vau. Sok ily lelkészt a hazának és em­beriségnek ! — Az ördög bibliája jubilál. Az idén 500 éve annak, hogy Olaszországban föltalálták a kár­tyát. Ez a jubileum, mint az O. V. Írja, széles körben kelthet méltó érdeklődést, mert kevés lapot forgatnak olyan előszeretettel, mint a kártya blatt­jait. A kártyának kezdetben nem az volt a hiva­tása, hogy a mai értelemben véve, játszanak vele, hanem valami kabalisztikus kártyavetésre használ­ták, mint mai nap is a kártyavető cigány asszo­nyok. A legelső kártya a tarok. Mindegyik lapnak más jelentősége volt. A „pagát“ volt az ember s az egész kabalisztikus jövendölés azon alapult, hogy a pagátot az elébe tornyosuló veszélyeken keresz­tül a játszma végéig meg kellett tartani. Ha ez si­került, akkor az illető, a kinek szerencsét jósoltak, szerencsére számíthatott, ha pedig a pagátot elfog­ták, akkor az szerencsétlenséget jelentett. A többi játék és kártyafaj a tarokból származott. — Az „Eötvös-alap“ és „Tanítók háza“ tő­kéjének gyarapítására a dombóvári takarékpénztár 10 irtot adományozott, a mit a pónztárnok a „Népn. L.“-ban most nyugtat. — Gyógyszerészek gyűlése. A „Magyar­országi gyógyszerész-egylet“ XX. járása (Tolna- Baranya megye), melynek igazgatója S z o n d y István április 25-én tartotta gyűlését Szegzárdon, a nagyvendéglő kis termében. Jelen volt a két me­gyéből 9 gyógyszerész. Junius 13-án országos gyógyszerész közgyűlés lesz és ezen közgyűlés elé a járás a következő javaslatokat határozta terjesz­teni: Tapasztaltatván, hogy a segódszüksóg mindig nagyobb meg nagyobb mérvben nyilvánul, ennek megszüntetése végett Koritsánszky Dénes kölesdi gyógyszerész indítványára azt javasolja a XX. járás, hogy a gyógyszerész gyakornokoknak a gyakornoki absolutorium elnyerésével egyidejűleg az egy évi önkéntességi jog adassék meg és léte- sittessék egy általános és kötelező nyugdíj­egyesület — Tárgyalás alá vették Félegyháza városának kérvényét, a mely a 7 éven aluli gyer­mekeknek csaknem ingyenes gyógyszerrel való el­látását célozza. E kérvény nagy feltűnést keltett országszerte és a XX. járás sem tartja elfogadha­tónak, annyival inkább, mert a megyei szegény­alapokat épen azért létesítették, hogy a szegényebb néposztály részére a gyógyszereket és kezelési költ­ségeket fedezzék. (Itt csak az a baj, hogy a nép , ezt nem tudja és nem is kéri. Fel kell tehát vilá­gosítani, hogy e végett hová kell fordulnia.) Tár­gyalták továbbá a szegzárdi harmadik gyógyszertár ügyét is és azt határozták, hogy miután a fillok­szera miatt maholnap a fennálló két gyógyszertár is sok lesz Szegzárdon, a központi igazgatóságot felkérték, hogy a belügyminisztériumnál hasson oda: hogy ezt ne engedélyezze. Még több a gyógyszeré­szetet és közegészségügyet érdeklő tárgy elintézése után a gyűlés bevégződött. A gyűlésen résztvett gyógyszerészek a vendéglőben kedélyes közebódet is rendeztek. — Névváltoztatás. Kiskorú Bielorazky János hőgyészi illetőségű steyeri lakos vezetéknevét „F e- h ó r v á r i“-ra változtatta.

Next

/
Thumbnails
Contents