Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-24 / 17. szám
— Az Egyesült Szegzárd Tolnamegyei nőegylet választmánya tegnap délután Thodoro- vics Lajosné elnöklete alatt ülést tartott — A műkedvelői előadás jövedelméről a nőegylet által az ínségesek számára gyűjtött összeget kiegészítik 100 írtra s ezt küldik el a sorssujtottaknak. — Elhatározták, hogy pünkösd másodnapján ismét rendeznek műkedvelői előadást. Eendezőkül dr. Hangéi Ignácnét, Oszoly Károlynét, Boross Gyulánét és S z o n d y Istvánnót kérték fel. -— A választmány arra a felvetett kérdésre, hogy a szegzárdi főgymnáziumra ezelőtt pár évvel megszavazott 2000 frt adományát a nőegylet megtarja e. egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy a 2000 frt újbóli megszavazását pártolólag tagja a a legközelebbi közgyűlésnek ajánlani. Uj tagok lettek : S v e t z Antalné, Angyal Ferencnó. ifj. Ferdinand An- talné, Krammer Vilmosné és özv. Untermüller A lajosné. — Az igazságügyi épüiet átvétele. A szegzárdi kir. törvényszéki épület felülvizsgálásával a kereskedelemügyi m. kir. miniszter F e h é r y János közúti kerületi kir. felügyelőt bizta meg. Az átvételi határidő később lesz meghatározva. — Előléptetés. P e r 1 a k v József szegzárdi vasúti mérnök magasabb díjosztályba lett előléptetve. — Az uj vasúti menetrend szerint, mely tudvalevőleg május elsején fog életbe lépni, a s z e g z á r d-s árbogárdi vonalon ismét két vonat fog közlekedni és ismét avval a céltalan beosztással, mint ennek előtte. Ugyanis mindegyik vonat 4—4 órai időközben fog indulni, illetve érkezni, pedig sokkal praktikusabb lenne végre valahára éjjeli vonatokat berendezni. Ez ellen csak ezt hozzák fel, hogy a szárny vonalon nincsenek sorompók, se őrházak, tehát éjjeli vonatok nem közlekedhetnének. De végre nem tarthat örökké, hogy a szegény vasúti őrök, minden időjárásban a szabadban tanyázzanak, hogy ne legyen nekik vihar elöl hova menekülniük, és lakásuk csak a vasúttól gyakran távol eső helységekben legyen. Az őrhá/.akat tehát előbb-utóbb meg kell építeni, és Szegzárd és a vármegyn forgalmi viszonyai megkívánják, hogy egy éjjeli vonat induljon Szegzárdról és viszont, a Budapestről esti 9 órakor induló fiumei vonatnak is legyen Szegzárddal direkt összeköttelése. Ez esetben Budapesten egész estig feladott küldemények kora reggel már itt lehetnek, viszont itt sem kellene a postával úgy sietni, hogy délután 3-ig a tárgyak feladassanak, mert rá érnénk evvel estig — Be nagy fontosággal bírna különösen Szegzárd- nak, ha volna kapcsolatunk Budapestről induló vonattal, mert a Sárbogárd és Szegzárd közti állomásokat a hajnali órákban érintené, a mikor a vasút mellett fekvő helységekből, mint Yajta, Cece, Dorogit, Tolni, stb. és a pusztákból élelmi szerekkel látvák el városunkat, melyek különben is oly magas árakat értek el, hogy sokan már a főváros- szerzik be szükségleteiket, mert ott olcsóbbak mint nálunk. Városunk 30000 forintot áldozott e vasút céljaira, Tolnavármegye 120 ezeret, tehát, eltekintve a közérdektől, és eltekintve attól, hogy a menetrendek a jelzett módon való megváltoztatása csak emelné a közlekedést és a vasút részéről befektet tendő na.g3robb forgalmi tőke meghozná kamatait, — nem kételkedünk, hogy Szegzárd és Tolnamegye ily irányú kérelme nem találna illetékes helyen visszhangra. — Városunk képviselő testületének kellene ez ügyben valamit kezdeményezni, vagy talán egyenesen a miniszterhez felírni s mi hisszük, hogy e kérvénynek lenne eredménye. De ha csalódnánk is, a kísérletet legalább meg kell tennünk és ne várjuk folyton a sült galambot. — Őrjöngő gyilkos. Rúzsa István szentlőrinci lakos revolverrel rárontott háza népére. — Ipát, napát a lövésekkel leterítette, neje és sógornője azonban szerencsésen elmenekültek. — A fiatal gonosztevő ekkor maga ellen fordította a fegyvert s magát szivén lőtte, úgy, hogy nyomban meghalt. — Apósa és anyósa életveszélyes sérüléseket szenvedett. — A vizsgálatot megindították. — Gyógyszerészgyülés Szegzárdon. A magyarországi „Gyógyszerész-egylet“ 20-ik járása (Tolna- és .Baranyamegye) ez idei gyűlését ápril 25-én Szegzárdon fogja megtartani, J ------------18 92. április 24. — Védekezés a szőlőbetegségek ellen. A vármegyei törvényhatósági bizottság a múlt hóban megtartott közgyűlésén Simontsits Béla alispánunk indítványára a fillokszera bizottságot felhatalmazta arra, hogy az általánosan fellépett szőlő- betegség metrgátlása céljából a földmivelési kormány által elfogadott és sikeresnek kijelentett óvszereket és készülékeket raktáron tartsa. —- A gazdaközönség érdekeit mindenkor szivén viselő alispánunk, e napokban feliratot intézett a minisztériumhoz s intézkedett, hogy 100 darab peronospora fecskendő 50 métermázsa rézgálic és 75 métermázsa szóda miharabb beszereztessék. — Figyelmeztetjük a gazdaközönséget az ezen az utón elérendő bevásárlási előnyökre. — Czipész kongresszus. A magyarországi cipész- és csizmadia segédek és kisiparosok kongresszusa április 19-én ért véget Budapesten. Többek között kimondották —- mint a M. H. Írja, — a c!pész- és csizmadia iparnak egyesítését, az ülőmunka eltörlésének szükségességét és május elsejének, mint munkás-ünnepnek való megünneplését. — A báttaszéki német-magyar tannyelvű közs. iskolánál megüresedett egy tanítói állomásra május 1-ig pályázatot hirdettek. Fizetése : 500 frt, lakás, 45 frt faátalány, 972 hold szántóföld, 9 frt meszeltetési átalány. Folyamodványok Holndänner Ferenc plébános, iskolaszéki elnökhöz adandók be. VIDÉK. — A tolnai önkéntes tűzoltó-egylet néhány önfeláldozó tagjának sikerült nagypénteken Tolnát nagy veszedelemtől megmenteni. A mondott napon erős szól fújt, a mikor is délben kigyulladt egy ház mellett fö:hányt szalmakazal. A telefon által értesített és közelben lakó kürtös rögtön jelt adott, mire a közelről lakó önk. tűzoltók minden késedelem nélkül ünnepi ruhában (a mint a processióból visszaérkeztek) siettek a tűzhöz s azt, még mielőtt nagyobb terjedelmet érhetett el — elnyomták. Természetesen ruhájuk nagyon sokat szenvedett.. . de hát ez már hozzá tartozik az önkéntes tűzoltás mesterségéhez. Ha a tűz elnyomása nem sikerül, leéghetett volna a fel város. A tűz a város közepe táján csupa nádas házak közt keletkezett. — A tolnai csolnakázó-egylet husvét hétfőn tar;otta meg megnyitási ünnepélyét. A rossz idő következtében csak estefelé tudtak kievezni, de azért zeneszó és mozsarak durranásai közt vonultak ki 10 csolnakban. Este a sörcsarnokban mulattak az evezősök, honnan csak reggel felé távoztak. Jelenvoltak: Br. Eiiatschek Edéné, Garaynó, Geb- hardtné (Paks), Roboz Jáuosné, Smeralnó. dr. Kiss Miksáné, Dobrovits Sándorné úrnők; Rosmayer Paula, Gebhardt Mariska, Garay Joláu és Gabriella és Smeral Ilona kisasszonyok. Lord Cynló. A nöegylet műkedvelői előadása. Borongós tavasz oda künn — tavaszi tideség, virágzó kikelet a teremben. Szegzárd és vidéke leg- bájolóbb leányai, legkedvesebb asszonyai adtak e mulatságon rendez-voust. Banális frázissá törpül a legszebb dicséret, ha reá nézünk ez asszonyseregre. Az az el nem titkolható kíváncsiság, melylyel a műkedvelők játékát várták, az a lázas izgatottság, mely a Szegzárdot jelentő deszkák függönyének felnuzásakor arcukon visszatükröződött, még érdekesebbé, tették őket .... Mikor aztán a csengő megszól,in, mi nyugodtan feltettük szemünkre a jóakaratnak és elnézésnek ilyenkorra fentartott szemüvegét, de -— nemsokára le is tettük. Hiszen ez a játék a szigorú kritikát is megállja .... Sőt már- már kételkedni kezdettünk, hogy műkedvelők-e, kik ily pompásan alakítanak ?! Dumanoir „Két férfi egy n'ó ellen“ cimü vígjátékéban Vargha Margit kisasszony Clarisset, a bájos fiatal özvegyet csodálatos bátorsággal s pompás vervevel játszotta. A szokatlanság varázsával hatott ajkairól az az in- trikus szerep, a mi növelte még a hatást, melyet úgy ő, mint Papp Vilma k. a. — Eugénie nem könnyű szerepének nagyon jól adott, viharos tetszésben részesült előadásával — elérni tudott. Soriba Dezső ur kitűnő Martinet-jérői sem szabad megfeledkeznünk. Persze a hölgyek csokrokat kapnak, ___________TOLNAVÁRMEGYE.__________ a tapsnak alig akar vége szakadni .... S ez ismétlődik a másik darab előadásánál, Fournier és Alever Chassé-Croisé-]ánál, mely elég szellemes, hogy ilyen előadás mellett régisége dacára is rendkívüli hatást tudjon előidézni. Pirnitzér Ella k. a. Val- leroy Clementine asszony szerepének óriási, nehézségeit nagy könnyedséggel küzdötte le, s diszkrét, kedves alakítását jól megérdemelt tapsok jutalmazták. Leánya, a naiv kis Eliz, Totth Ida k. a. élénk temperamentumával egészen magával ragadta a közönséget, s valóban a művészetnek különös ihlete kell ahhoz, hogy valaki dillettans létére szerepét oly remekül játsza, mint ő. Módly Flóra k. a. bájos szobalány volt. A férfi szereplők közül Szilágyi Lajos ur (Danglais) már pompás maszkjával derültségé keltett, nem szólva kitűnő, pompás játékáról. Fiát Pált, Szendrődy Dénes ur személyesítette, kinek megnyerő finom modora nem csoda, hogy az anyát és leányát elbűvölte 1 S midőn a közönségnek az előadás felett való elragadtatását tolmácsoljuk, köszönetét kell mondanunk Theodorovics Lajosné úrnőnek, ki elnökségének céljául tűzte ki, hogy nőegyletünk áldásos működését társadalmi életünk felvillanyozásával kösse össze. A szereplőkön kívül az övé és a fá- radhatlan rendező, Länderer Arthurnó úrnőé az érdem oroszlánrésze, hogy már az első kísérlet oly fényesen sikerült. Az előadást Garaynak majdnem páratlan zenéje mellett tánc követte, mely „kivilágos kivirradtjg“ tartott. A megyei árvák örökös istápolóit áldják majd az árvamegyeiek is; mindnyájunknál pedig megmarad egy kellemesen töltött est emléke, s egy sikerült táncmulatság kedves reminiszcenciája ! Biberach. IRODALOM. ZENE. — „Élet“ április 15. száma élén Koltai Virgil dr. mély bölcsészeti felfogással közállapotainkról ad jellemző képet. Azután Pulszky Polyxéna érdekes válasza következik Be- niczky Herminnek az „Élet“ múlt számábanhnegjelent cikkére. Majd Julius intéz nyílt levelet Pulszky Polyxénához a „Női kérdéshez“ cimen azt fejtegetve, hogy az e téren meglévő bajok egyedüli orvoslása a teljes és feltétlen nő-emancipációban keresendő. Budnyánszky Gyula hatalmas költeményt ír az anarkistákról. Abauji (álnév) gyönyörű idillt nyújt (az özvegy veréb,) mely igen szépen van megirva. Ifj. Reményi Ede két szép anakreoni dalt közöl. Palágyi Lajos Sárdouról ír nagy érdekű cikket. Nopcsa László dr. befejezi a „Közoktatásról“ című értékes cikkét; és Gauth Nina folytatja „A szegény nép“ cimü novelláját, mely méltó' feltűnést kelt a legszélesebb körökben. Szabó Endre atheista versét „Czedo“ merész és humoros hangja teszi rendkívül vonzóvá. Az irodalom és művészet rovata, melyre az „Élet“ különösen nagy gondot fordit, továbbá közgazdasági közlemények és az élénk „Szemle“ rovat zárják be a hatalmas füzetet, mely az „Élet“ magas 'színvonaláról újra fényesen tanúskodik. — Rendszeres magyar nyelvtan. D e m e Károly, a ki a polgári és középiskolák alsóbb osztályai számára már egy igen hasznavehető magyar grammatikát irt, most előttünk levő munkájával a III. osztálynak tesz szolgálatot. Kitűnő módszerrel tárgyalja a hangtant, szótant és alaktant, s végül a verstant is. Folyton a példákat bocsátva előre és azokból lediktálva a szabályt. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy olvasmányok tekintetében nem szorítkozik az irodalmi nyelvre, hanem a tájszólásokból is egész hosszú mutatványokat ad. A „feladatok“ is kiváló paedagógiai tapintattal vannak összeállítva, valamint dicséretet érdemel a verstan rövid és mégis igen világos előadása. A derék kis munkát a LampeL cég (Wodiáner F. és fiai) adták ki ; ára 50 kr. — Német nyelvtanok. A német nyelv megtanulására való grammatikusok közül egy sem tett szert akkora elterjedtségre, mint a Ney Ferene-fóle, melyből már tizenhat kiadás fogyott el. Az előttünk levő tizenhetedik hiadás teljesen át van dolgozva; az előadás módszere — az Ollendorf- féle — nem változott ugyan, hanem a szabályok formulázása sokkal szabatosabb, a példatár is sokkal gazdagabb lett. Célszerű javításnak véljük azt is, hogy a könyv helyesírása szorosan alkalmazkodik az osztrák iskolákban érvényes szabályokhoz, úgy, hogy mostani alakjában a nyelvtan bizonyára még jobban el fog terjedni, mint eddig. Ára csak 1 frt; kiadják Wodiáner F. és fiai. A ki ennél is rövidebb tankönyvből akarja a német nyelvet megtanulni, annak nagyon ajánlhatjuk Ahn-Erényi „Gyakorlati Tanfolyamát a német nyelv gyors, alapos és könnyű megtanulására“. E 'kitűnő műveeske, melyet különben felső nép- és polgári iskolákban is sikerrel használhatnak, immár a hetedik kiadásban jelent meg, a mű eléggé tanúskodik használhatósága mellett Ára 60 kr. — Német olvasókönyvek. A legtöbb középiskolánkban már évek óta kitűnő sikerrel használt Felsmanu-féle „Daut- sehes Lesebuch“ II. része immár kilencedik kiadásban látott napvilágot. A gondos 'szerző e kiadásba azt az igen célszerű ÍJ— - -____-----------------------— ______________________________5^
